Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

12 NÉPÚJSÁG 1979. július 22. MAGAZIN MAGAZIN ^MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Aforizmák A nagy csalódásnak és a boldogtalanságnak jórészt az az oka a házasságban, hogy valaki egy fitos orrocskát vagy egy elbűvölő mosolyt szeret meg és vesz el — és nem gondol arra, hogy a házasságban mindent meg­kap. Mindegyik feleség úgy sze­reli a férjét, amilyen — és azért megy hozzá, hogv az­után másmilyenné változtas­sa. Bármelyik asszony számára lehetetlen, hogy ötven évig házasságban éljen egy és ugyanazon férfival. Szeren­csére azonban az első hu­szonöt év után a férfi mór nem ugyanaz. Mióta a nők ruhakivágása megint nagyon mély lett, a férfiaknak jókora akaraterejé­be kerül, hogy a nők... sze­mébe nézzenek. A szenvedély az az érzés, amelyet a nő egy olyan ka­lap iránt táplál, amelyet na­gyon szeretne. A szeretet pe­dig az az érzés, amelyet a férfi táplál az olyan kalap iránt, amelyet már húsz év óta hord. A legtöbb férfi már férfias­nak tartja magát, ha borot- válatlan, és zseninek, ha egy keresztrejtvényt teljesen meg tudott fejteni. A nyaralás alkalmával azért olyan nehéz nyugodtan kipihennünk magunkat... mert mindenütt olyan sok pi­henésre vágyó emberrel ta­lálkozunk. A gleccserek világa Bár az utóbbi évtizedek­ben sikerült a tudósoknak a gleccserek titkaiba némiképp bepillantaniuk, ismereteik még nem érték el azt a fo­kot, hogy megbízható előre­jelzést lehetne mondani a jégárak jövendő változásai­ról, nagyobb földrajzi körze­tekben. A kutatók minden­esetre nem szűnnek meg „vallatni” a gleccsereket. Kü­lönösen a jégárak sorsának a klímaváltozásokkal kapcsola­tos összefüggései érdeklik a szakembereket. A különböző földtörténeti korokban hidegebb és mele­gebb időszakok váltogatták egymást, s ennek függvényé­ben a gleccserek hol előre­nyomultak, hol pedig vissza­húzódtak. Ez utóbbi történet a XIX. század derekán és végén is, mintegy „válaszul” a világhőmérsékleti átlag csaknem 1 C fokos emelke­désére. Az 1940-es években azonban ismét hűvösebb és csapadékosabb lett a klíma több gleccserkörzetben. Ha a viszonylag hűvös, nyirkos ég­hajlat tovább tart, lehetséges, hogy a gleccserek növekedé­se az egész világra kiterjed. Kérdés, befolyásolhatja-e az ember a klíma alakulását, s ezzej együtt a gleccserek ki­terjedését. Kísérleti tapaszta­latok arra mutatnak, hogy a sugárvisszaverődés arányá­nak növelésével vagy csök­kentésével • — bizonyos hatá­rok között — elő lehet idézni a gleccserek olvadását, illet­ve növekedését. A légkörre gyakorolt hatás még nagyobb jelentőségű lehet. A tüzelő­anyagokból a légkörbe jutó Képünkön: kutatók a gleccseren széndioxid mennyiségének növekedése általános fel- melegedéshez és a gleccserek visszahúzódásához vezethet. Viszont a magas légkörben felhalmozódó szilárd szeny- nyező anyagok éppen ellen­kező hatást válthatnak ki: a földre érkező sugárzási ener­gia csökkenése folytán az át­lagos világhőmérséklet mér­séklését, egyszersmind a gleccserek további növekedé­sét. Ez mindenképpen csak nagyon távoli veszélyt jelent­het az emberiségre. Szagtalan uborka Az uborkának nincs szaga — erre a következtetésre ju­tottak azok az NSZK-beli ku­tatók, akik arra keresték a választ, hogy milyen a vegyi összetétele a mindnyájunk ál­tal jól ismert uborkaszagnak. Kiderült, hogy az olyan ubor­ka, amelyiknek a héja telje­sen sértetlen, nem tartal­mazza az uborkaszag illó- anyagait. Ezt az illóanyagot linolsav alkotja, ami enzim­tevékenység során lejátszódó gyors láncreakciók eredmé­nye. Az uborkában van linol­sav, és enzim is, a kémiai reakció megindításához azon­ban szükség van a levegő oxigénjére. Ez akkor kerül az uborkába, ha felvágjuk a növényt, megsérül a héja vagy ha leszedjük a száráról. Ha oxigénmentes környezet­ben szeleteljük az uborkát, nem keletkezik „uborka­szag . A hét karikatúrája De biztos űr! Ketten együtt elmúltak már huszonnyolc évesek is! Nagy János rajza A japánok legújabb játéka Tokióban az áruházi bejá­ratok, vendéglők, bárok szá­zaiból árad az elektronikus csipogás, nyikorgás, zúgás za­ja, amely Japán legújabb di­vathóbortjáról árulkodik. Egy játékról, amelyben az embernek meg kell védenie magát az űrből jövő táma­dással szemben. Egy menet mindössze 100 jen, de a kezdő játékos fel­készülhet arra, hogy tíz per­cenként legalább négy dollárt fog elkölteni. A játék abból áll, hogy a játékosnak meg kell védenie magát az űrből jövő, gonosz külsejű, ráksze­rű, lapos támadókkal szem­ben, amelyek egy videovász- non jelennek meg, amint ép­pen le akarják rohanni a Földet. A játékosnak meg kell próbálnia megsemmisí­tenie a szörnyetegeket elekt­ronikus rakétákkal, még mi­előtt azok kerítenék hatal­mukba. Minél ügyetlenebb valaki, annál többet kell fi­zetnie, hogy játékban marad­hasson. A támadók dühe pe­dig annál jobban fokozódik, minél többet pusztítanak el közülük. Lehet, hogy mindez gyer­mekes játéknak tűnik. Az mindenesetre biztos, hogy nagy üzlet. Mióta a Taitó cég, az egyik elektronikus játéko­kat gyártó cég, tavaly nyá­ron megjelent vele a piacon, harmincöt gyár kezdte meg gyártását. A gyárak azonban legalább olyan titokzatosak, mint az űrbéli támadók. Semmit sem hajlandók el­árulni arról, hogy hány já­tékgépet kívánnak gyártani és mennyit fizettek a Taitó cégnek a licencért. Azt mondják, a gép három hónap alatt „behozza” a be­fektetést. A gyártók most at­tól félnek, hogy a divatőrület a nyár végéig megszűnik. Mindenki kijátszhatja magát a nyár folyamán — mondják — még bele is unhat a já­tékba. Ezért máris egy új já­tékon dolgoznak, amelyet ok­tóberben a tokiói vásáron fognak bemutatni. A vállala­tok egy része pedig az export felé tekinthet. A japán autó, fényképezőgépek, filmfelve­vők és elektronika után most lehet, hogy a japán „űrlé­nyek” is betörnek az ameri­kai, az európai piacra. Kémény ,,Ha eredetiségre törekszel — csak rajta!” — határozta el Bent Mikkelsen, Skarnig dán kisvá­rosban tevékenykedő kémény­seprő. És házának tetején öt méter magas, csavart alakú, csi­galépcsőhöz hasonló kéményt épített. De ezzel még nem érte be; feltette magában, hogy ta­lálmányát tökéletesíti, s eléri „a forma és a tartalom egységét”. Mivel pedig a kémény tartalma a füst — a leleményes kémény­seprő találmányát olyan külön­leges berendezéssel látta el, amely szabályos karikákban eregeti a füstöt. A holográfia ösvéayein Bodrossy Félix rendező­operatőr a hazai népszerű­tudományos filmgyártás je­lentős egyénisége, akinek a nevéhez számos fontos film- technikai kísérlet is fűződik, ö volt az első hazai plasz­tikus filmszínháznak — az egykori budapesti Toldi mo­zinak — a megteremtője, ké­szített polaroid-animációs filmsorozatokat, s újabban a holografikus filmezéssel is foglalkozik. Nemrég mutat-, ták be filmszínházaink erről a témáról készült rövidfilm­jét 3—D címmel. A rendező felkereste a ho­lografikus művészetek két fő központját New York-ban és Moszkvában, s az Élet és Tudomány április 20-i és 27-i 16. és 17. számában ezekbe kalauzolja el az .olvasót. Be­mutatja az Egyesült Államok méltán világhírű intézmé­nyét, a Museum of Hologra­phy-!, ahol az utóbbi' évek holografikus újdonságait, a legújabb felfedezések ered­ményeit közvetlenül „élheti át” a néző, s miközben meg­ismerkedünk ezekkel az att­rakciókkal, a fizikai alapok ismeretében is elmélyülhe­tünk. Részletesen és az él­mény erejével mutatja be a moszkvai Film- és Fotókuta­tó Intézetet, ahol a hologra­fikus filmezéssel kapcsolat­ban az utóbbi időkben szá­mottevő eredményeket értek el. Itt a hologramkutatá­soknak már több éves ha­gyományai vannak, az I. N. Gyenyiszjuk leningrádi pro­fesszor és N. I. Kirillov ki­dolgozta reflexiós (visszáve- rődéses) holográfiát már pél­dául a múzeumi dokumentá­cióban is alkalmazzák. A legújabb kutatások — amelyeknek Viktor Komar professzor az irányítója — már a több száz személyes nézőtérnek vetített holografi­kus mozi lehetőségét ígérik. Az olimpiára már valószínű­leg el is készül Moszkvának ez a legújabb tudományos­technikai nevezetessége. Egy külső felvételek céljára készített lencseraszteres holo- filmkamera. Mellette tervezője, I. U. Fedcsuk. A rejtvény meghatározá­sait soronként közöljük. A megféjtés után a számozott négyzetek betű sorrendben összeolvasva, Fejes Endre nagy sikerű regényének cí­mét adják. VÍZSZINTES: 1. Adakozó — jövedelem. 2. Állatgondozó munkája. — Tűzijáték lövedéke. 3. Zokog. — Csökken a szintje. — Színművész (Atti­la). — Vércsoport. 4. Etelka becézve. — Mű­vészi virágrendezés. — Jos- kar-...) Mari ASZSZK fő­városa). 5. Vilmos beceneve. — A Toldi írója. — Vegyi elem. 6. Munkácsy inasa. — Kéz­zel jelezni. 7. Szombathely közelében lakik. — Iskolai figyelmez­tetés. 8. Férfi becenév. — Felőle. 9. Szegedy .... — Csavarja. 10. Lázítottak. — Tv-s csa­lád. 11. Történés. — Levestész­ta. — Ülőbútor. 12. Vissza tagad! — Űrha­jós, hősi halott. — O. P. U. 13. Tova. — Serleg. — Ak­ta. — Igevégződés lehet. • 14. Évszak része. — Uta­sító. 15. Eszter beceneve. — Pl. Svájc, Japán,' Irak, stb. FÜGGŐLEGES: 1. Az örmények fővárosa. — Fácska. 2. Fülgyulladás. — Drazsé­fajta. 3. Tagadás. — Női név. — Semmi franciául. — L. Z. 4. Baranyai község. — Vi­zet adott. — Vízlelőhely. 5. Nem kézi. — Rozsda­mentesítő. — Válogatott lab­darúgó. 6. Japán nagyváros. — Visszafordult helyzetűek. 7. Szűri. — Irodalmi alko­tás tárgya. 8. Szomszéd állam fillérje. — A vizek városa. 9. Húros hangszer. — ... a szót (hamiskodik). 10. Nem kell játszaniuk. — Francia filmszínész. 11. Világháborús repülő­gép. — Agyagember. — Meg­mondja az igazat. 12. Szántanak vele. — Munka a rádióadásban. — T. ő. A. 13. Vas megyei község. —^ Tüzet megszüntető. — Láng^ nélkül égő. — Lám. 14. Hiteles mérték. — Iro­dai munkaerő. 15. Francia vásári komé­diás. — A Szovjetunió egyik népe. Beküldendő a számozott négyzetek betűiből összeállí­tott regény címe 1979. július 30-ig a Megyei Művelődési Központ Szekszárd, Pf. 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1979. július 8-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: A villám vág vakon kínját az ég üvölti, mintha a szirtfokon akarna összetörni. Könyvjutalmat nyert: Ara­tó Pálné Pécs, József A. u. 2. 7623- Bujdos István Szek­szárd, Herman O. 31. 7100; Farkas Gyuláné Gyulaj, Ár­pád u. 35. 7227; Kiss Margit Aparhant, Kossuth u. 33. 7186; Zakarné Nagy Katalin Tamási, Gárdonyi u. 26/1. 7090. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom