Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
B ^PÜJSÄG 1979. július 22. Olajgondok Tyumenyben Möuekwő költségek Lengyelország és a KGST A KGST-t 30 évvel ezelőtt alapító öt ország egyike Lengyelország volt. Jelenleg a mezőgazdaságban és az iparban a szervezet teljes gazdasági potenciáljának 9,5 százaléka jut az országra, amely ezzel a KGST második legjelentősebb állama. Bár olaj-, földgáz- és rézkincse kevés, a nyersanyagokban leggazdagabb három tagállam egyike Lengyelország. Ezek exportja fejében a KGST-partnerektől szerzi be az iparilag nélkülözhetetlen anyagokat. Az olaj behozatala 1977-ben 16,4 millió tonna volt, ebből 12,8 millió tonnát a Szovjetunió szállított. Mintegy 2,8 millió tonna olajszármazék szállítása mellett a KGST-országok adják a teljes földgázimportot, 28 millió köbmétert. Ezen túlmenően 11,8 millió tonna rézércet — ezt kizárólag a Szovjetuniótól —, 556 ezer tonna mangánércet, 179 ezer tonna timföldet és 2,9 millió tonna káliumsót vásárol Lengyelország a KGST- től. Az együttműködés legfontosabb területe azonban az ipar. Aki látott már vércsét, az aligha téveszti össze más ragadozó madárral. A vércse képes szinte megállni a levegőben: csaknem függve marad a zsákmány fölött. Eközben minden mozdulatot figyel, ami alatta történik. Ha a földön zsákmányt észlel, azonnal rázuhan, közvetlenül a föld felett terjeszti ki szárnyait, fékez, s áldozatába vágja karmait. Csehszlovákiában a vércse leggyakrabban előforduló ragadozó madár, a többi sólyomfajta száma gyorsan csökken. Tavaly az egész országban bizonyíthatóan egyetlen egy vöröskánya vert fészket és két pár nagy kerecsensólyom. Más sólyom vagy sas fészke- léséről már néhány éve nem történt bejelentés. A ragodo- zó madarakat a környezet állandó változásai, a mező- gazdaság kemizálása és az ember zavaró befolyásai is tizedeli. Ezen a helyzeten szeretne javítani a csehszlovák környezetvédelem, az önkéntes munkatársak — az amatőr természetvédők. A dél-morvaországi természetvédők például az elmúlt évben több érdekes kísérletet végeztek ragadozó madarak mesterséges felnevelésével. A brnói Oldrich Mikulicának sikerült az első csehszlovákiai mesterséges tartás: egy megsebzett vércsepártól öt fiókát szerzett keltetőjébe: ezek ma már a szabad természetben élnek. Hasonló kísérletet végzett a Plzen környéki Rokycany város úttörőházának állat- tenyésztő- és ornitológusszakköre is. Vezetőjük Jan Kumbera, a Csehszlovák Vadásztársaság sólymászklub- jának tagja. Egy évvel ezelőtt szakköre ifjú tagjaival érdekes kísérletbe fogott. A A Szovjetunióban csaknem minden második tonna kőolajat Nyugat-Szibériában, a tyumenyi lelőhelyen termelik ki. Ez hozzávetőleg napi 730 ezer tonna. Nyugat-Szibéria sík területein 1965-ben hozták felszínre az első millió tonna kőolajat. A kitermelés 1970-ben már elérte a 31 millió tonnát. 1975-ben a 148 milliót, 1980- ra pedig 315 millió tonna kitermelését tervezik. Míg a lelőhelyek kiaknázásának megkezdése óta az első milliárd tonna kőolaj kitermeléséhez csaknem 13 esztendőre volt szükség, addig a második milliárdot körülbelül 3 év alatt felszínre hozzák. A föld mélyébe vezető minden lépés azonban egyre nehezebb és egyre drágább lesz. A tyumenyi kőolaj- és gázmezők további kiaknázásának nehézsége elsősorban abban van, hogy be keli hatolni ennek a zord tajgavidék- nek a mélyébe, ahol a területnek csaknem a felén mocsarak húzódnak. A kemény természetvédelmi hatósággal való megegyezés alapján az úttörők tizennégy vércsetojást gyűjtöttek össze. A természetet ezzel semmiféle károsodás nem érte, a • vércsék a hiányzók helyett új tojásokat tojtak. Ekkorra már elkészült a rokycanyi úttörőotthon pincéjében a keltetőberendezés. Egy régi éjjeliszekrényből kialakított, fűtőtestekei, relével, biztosítékkal és hőmérővel ellátott költőkosár, amit az úttörőkkel együtt Jan Kumbera készített. A vércse nehezen kel ki: „fészkében” állandóan 36,8 C fokú melegnek kell lennie, valakinek négyóránként meg kellett forgatni a tojásokat és mérnie kellett a levegő nedvességét. A tizennégy tojásból tizenhárom fióka kelt ki, a tizennegyedik tojás nem volt megtermékenyítve. téli fagyok, a hosszú, két hónapig tartó tavaszi áradások, az óriási távolságok, a mocsarakban és tavakban bővelkedő terep — mindez komoly nehézségeket támaszt a térség fejlesztése elé; speciális gépeket és technológiai berendezéseket, új hosszú műutak, vasútvonalak, csővezetékek megépítését teszik szükségessé. A szokványos módszerekkel való kitermeléshez itt kétszer, háromszor annyi ráfordításra lenne szükség, mint más körzetekben, s ami a legfőbb — hosz- szú esztendőkbe telne a berendezés. A tyumenyi lelőhelyek gyors kiaknázási üteme érdekében a szovjet olajmunkások tehát kénytelenek az új technikai,' technológiai és szervezési megoldások egész komplexumát alkalmazni, széles méretekben bevezetni az automatizálást. Komoly problémát jelent a munkaerő-utánpótlás is. A kitermelőhelyeknek nem egyAz úttörők munkája nem fejeződött be a fiókák kikeltével. A keltetőből a fiókák az inkubátorba kerültek, s gondozóik nagy probléma előtt álltak: honnan szerezzenek számukra élelmet? Fogókkal egereket fogdostak és elhalt madarakat gyűjtögettek. Marhahúst is vásároltak és a vércsefiókáknak minden négy órában csipesszel adogattak apró húsdarabokat. A természetben egy öttagú vércsecsalád legalább tizenöt pockot pusztít ej naponta — így minden kétséget kizáróan hasznos ragadozók. A fiatal rokycanyi ornitológusok tavaly fészkeket építettek az úttörőház és a gimnázium kis tornyain, sőt a templomtornyon is. Saját „fiókáik” Rokycanyban új otthonra találtak. szerűen munkáskézre van szükségük, hanem szakképzett építőkre, szerelőkre, gép- járművezetőkre, fúrómunkásokra és egyéb szakemberekre. Nekik és családjuknak kényelmes lakásokra, iskolákra, egészségügyi intézményekre, kereskedelmi vállalatokra, szolgáltató iparra van szükségük. A zord északi viszonyok között méltán számítanak kiváltságos életkörülményekre. Az utóbbi években ezen a tajgavidéken teljes szociálisjóléti berendezkedésű városok, települések épültek. Ezeket azonban már bővíteni kell, újakat kell építeni, s az építőanyag minden köbméterét több száz, sőt több ezer kilométer távolságból kell odaszállítani. Az állam egyetlen új telepes munkába állítására az Ob középső folyása mentén 20 ezer rubelt, Ja- malban kétszer annyit fordít. A jelenlegi ötéves időszakban a nyugat-szibériai kőolaj- és gázipari komplexumba 25 milliárd rubelt ruháztak be. A demográfusok legújabb számításai szerint Lengyel- ország lakossága az ezredfordulón az előrejelzett 38,9 millióval szemben eléri a 41,2 millió főt. A derűlátók véleménye szerint végre a legtöbb családban két vagy három gyerek van, ami az ideális népszaporulat alapja. A kétkedőbb nézetek szerint a demográfiai hullámhegy eredményeképpen tovább nő a lakáshiány, nem javul a bölcsődei, óvodai ellátás, hosszabbak lesznek a sorok a boltok és az orvosi rendelők előtt, 1999-ig tovább emelkedik a nemzeti jövedelmet terhelő, a gyermeknevelést és egészségügyi ellátást szolgáló kiadások nagysága. Később természetesen munkaikaimat is kell teremteni a megnöve- kedet létszámú új nemzedék számára. Ugyanakkor ez idő alatt tovább nő a nyugdíjasok száma. 85 éven felül négyszer, 75 és 85 év között pedig kétszer több lakos lesz, mint 1970-ben. Nyilvánvaló, hogy a társadalompolitika hosszú távú tervei is átdolgozásra szorulnak. Feltétlenül csökkenteni kell az aránytalanságot az ipari és a szolgáltatási beruházások között. A következő ötéves terv készítésénél már figyelembe vetHatalmas erejű robbanás rázta meg nemrégiben a levegőt a köcshöni szénlelőhely környékén. A robbantok 800 000 tonna meddő kőzetet távolítottak el egy új, gazdag szénréteg fölül, hogy megkezdhessék a külszíni fejtést. Az elmúlt években a koreai geológusok számtalan új lelőhelyet térképeztek fel. Az ország nyugati partvidékén egyidejűleg több bánya Ez óriási összeg. Nyugat- Szibériában azonban az energia és az energiahordozók kitermelésének fejlesztése, valamint onnan való elszállítása egyre növekvő költségekkel jár. Egy tonna szovjet kőolaj önköltsége a közgazdászok számításai szerint az 1976—1990 időszakban 2,8- szeresére emelkedik. A költségek azonban megtérülnek. A gazdasági számítások szerint a jelenlegi ötéves időszakban Nyugat- Szibéria mélyéből (kőolajra átszámítva) 1 milliárd 700 millió tonna szénhidrogént fognak kivonni. Ez 100—150 milliárd rubel bevétellel egyenértékű, vagyis minden befektetett rubel öt esztendő alatt öt rubel nyereséget hoz. A nyugat-szibériai kőolaj- és gázlelőhelyek kiaknázása még akkor is rentábilis lesz, ha az energiahordozók önköltsége tovább emelkedik. G. SZPIRIDONOV APN—KS ték ezt a lengyel családok életkörülményeit döntően befolyásoló körülményt. Tehát a fontos cél — az építés eddigi ütemének megtartása mellett — a nagyobb családok lakásigényeinek kielégítése, a munka- és lakóhely közötti távolság csökkentése, a lakáselosztás és -csere jobb megszervezése. Felmerült olyan, nagy ellenzést kiváltó javaslat is, hogy esetleg csökkenteni kellene a nők munkába állítását, ami jelentősen javítaná a gyermekek és az idősebb korosztály ellátását. Végül is mindenki egyetértett azzal, hogy ma már elképzelhetetlen a népgazdaság fejlődése a nők részvétele nélkül, és a hivatáshoz szokott, modern nőket sem elégíti ki csupán az anyai és háziasszonyi szerepkör. Segíteni másképpen kell a nőknek. A család élelmezése jelenleg a háziaszonyok több mint napi három óráját rabolja el. A 35 millió lengyelből csak 7 millió részesül üzemi étkeztetésben, ebédet az iskolákban csak a tanulók 10 százaléka kap. A házimunkában a férfiak egyre nagyobb közreműködésére, vagyis az együttélés magasabb kultúrájára lesz szükség. Az új demográfiai prognózis jól mutatja azokat az irányokat, amelyekben a fejlődésnek haladnia kell. kezdte meg a termelést, hogy nyersanyaggal lássa el a „Habanhe” Kohászati Üze- met. ígéretes lelőhelyek kiaknázását kezdték meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északnyugati részében is, az ország legnagyabb kohászati vállalata, a cshondzsini üzem közelében. Jelentősen megnövekedett a különböző színesfémek, a cink, az ólom és a réz feltérképezett tartalékainak meny- nyisége is. Integráció a mezőgazdaság szolgálatában A KGST-országokban a mezőgazdasági termékek (beleértve a mezőgazdasági nyersanyagokból készült áruféleségeket is) adják a fogyasztási alapok csaknem háromnegyedét, az állami és szövetkezeti kiskeredelemben az áruforgalom mintegy kétharmadát. • A külkereskedelemnek nagy szerepe van a mező- gazdasági termelés fejlődésében. íme, néhány adat. 1978-ban a Szovjetunió 40 000 traktort, mintegy 5000 különféle mezőgazdasági kultúrák betakarítására alkalmas kombájnt, 3000 pótkocsis vontatót és sok egyéb gépet szállított a szocialista országokba. Kubába először szállított nagy teherbírású K—700A típusú traktorokat. Az NDK-ba állat- tenyésztő gazdaságokhoz exportált berendezéseket. Sikeresen fejlődik a termelés szakosítása és kooperációja. így például a Szovjetunió mezőgazdasági gépekhez motorokat szállít az NDK-ba. A Szovjetunióra hárul a KSZ—6 típusú répaszedő kombájnok gyártása, ezekhez a tartalék alkatrészeket viszont Bulgária és az NDK szállítja. A mezőgazdasági gépek exportjával párhuzamos a szakemberképzés is. 1978-ban szovjet üzemekben és külön tanfolyamokon a szocialista országokból érkezett 250 szakember vett részt továbbképzésen. Bulgáriában, Lengyelországban, Vietnamban és más szocialista országokban több mint ezer ember tanult a szovjet „mozgó tantermekben”. A Szovjetunióból importált gépek biztonságos üzemeltetése céljából nagy szerviz- állomások létesültek a KGST-országokban, és sikerrel működnek Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Mongóliában és Lengyelországban. A KGST-országok közös erővel oldják meg a mező- gazdaság ellátását a legkorszerűbb technikával. E munka méreteiről a következő adatok tanúskodnak: a nagy teljesítményű (130—150 lóerős) traktorok alkalmazása lehetővé teszi a mező- gazdasági aggregátok termelékenységének 1,5—2-szeres növelését; a jóval nagyobb teljesítményű kombájnokra való áttérés 1,5—2-szeresére növeli a munka termelékenységét a szemes termények betakarításánál és 40 —80 százalékkal növeli a kombájn-géppark energiaellátottságát. Együttműködés a Szovjetunióval A romániai Trotus folyó a szovjet—román gazdasági együttműködés szimbólumának is nevezhető. Borzestiben nemrégiben helyezték üzembe az évi 3,5 millió tonna kapacitású új olajfeldolgozó kombinátot, amely a szovjet —román gazdasági együttműködés keretében épült. A Kárpátok keleti lábánál terül el a román kőolajipar központja. Ez az iparág a szovjet—román gazdasági együttműködés egyik legfontosabb területe. A Szovjetunió technikai, technológiai segítségével itt már több hatalmas olajfeldolgozó üzem épült. Elég megemlíteni az évi 1,5 millió tonna kapacitású olaj lepárlót, a marónátront gyártó két üzemet vagy Románia első műgumigyárát. Mindezek építésében szovjet szakemberek százai vettek részt, és ma is sokan segítik a termelést. Nemsokára új vegyianyag- gyár építése fejeződik be. Itt készül majd a „Kaptan” nevű” növényvédő szer, MARIE HOLECKOVA Pár napos fiókák, először a napsütésben I-i--. sMUnilfuBl» Olajkitermelés fagyban... ...és vízben Természetvédelem Csehszlovákiában \jfLr a ti* Af is!w W.t Jó vagy rossz a 41 millió? Uj bányák
