Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

12NÉPÜJSÁG 1979. július 1. MAGAZIN H MAGAZIN ■I MAGAZIN! <%' 1 MAGAZIN MAGAZIN J j:|í|sss;|;Ss:íí5!: magazin ,ss '' •: MAGAZIN 1 MAGAZIN MAGAZIN Gyógyszerek a tengerből W, MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 11 Sií Gondolatok A férfi nő nélkül olyan, mint gőzmozdony gőz nélkül. A pesszimizmus az élet esélyeinek elpazarlása. Az optimizmus viszont visszaélés azokkal. A hibák olyanok, mint a gépkocsik fényszórója: csak a másoké zavar bennünket. Képzeljétek el, milyen csend lenne akkor, ha az emberek csak arról be­szélnének, amit tudnak! Csak a kis emberek verekszenek a presztí­zsért, a nagyoknak van. A civilizáció egyik leg­nagyobb kudarca: a mű­velt tökfilkó. A lepke mondja: Egy százéves teknősbéka! Hogy lehet valaki ilyen elmaradott! Az egér mondja: A madarak! Micsoda csöke- vén.vek! Nem értem, hogy lehet valaki madár! A veréb mondja: Van valami értelme a pacsir­tának? Kizárt dolog. Csak egy igazság van: a veréb. A ponty mondja: Egy élőlény sem élhet meg a levegőn. A szamár mondja: Fúj! Milyen súlyos idő­ket élünk: a vadcseresz­nyefa nem szégyell vi­rágzani ! A gyógyászat szempontjá­ból fontos anyagoknak való­színűleg egész serege rejlik az óceánok víztükre alatt. Nyil­vánvalóan következik ez ab­ból, hogy a földi élet formái­nak 85 százaléka a tengerek­ben található, amelyekben mintegy 500 000 faj tenyészik. Ennek ellenére a farmakoló­gia a legutóbbi időkig alig hasznosított tengeri eredetű gyógyanyagokat. Gombák, magasabb rendű algák, valamint gerinctelen állatok szerepelnek azoknak a tengeri szervezeteknek a jegyzékében, amelyekről már bebizonyosodott, hogy bakté­rium és vírusölő hatásúak. A klinikai gyakorlatban már olyan tengeri eredetű vegyü- leteket is használnak, ame­lyeknek szelektív mérgező tu­lajdonságaik vannak. Egy tüskéslábúból előállított kivo­nat például nagy hatóerejű gombásodás elleni szer. Egy vörösalga aktív anyaga; a ka- initsav kitűnő bélféreghajtó. A tengerekben mintegy 2000 olyan faj él, amelyek fenn­maradását ama képességük, teszi lehetővé, hogy mérge­ket állítanak elő. Az egyik legerősebb ilyen méreg a gömbhalak, sünhalak, nap- halak, gőték és egyes dél­amerikai békafajok májának Az egyik dán orvos maga is napi 30 gramm tőkehal- májolajat fogyaszt a véral­vadásos betegség megelő­zésére. és ivarmirigyeinek alkotó­eleme, a tetrodotoxin. Kiter­jedten használják az ideg­élettani kutatásban a sejthár­tyák nyílásának elzárására. Rákos betegség végső stádiu­mában kis adagokban görcs­oldó és fájdalomcsillapító szerként is alkalmazzák. He­lyi érzéstelenítésre ugyancsak bevált. A nyolckarú polip a nyál­mirigyei által kiválasztott anyaggal bénítja meg zsák­mányát. Sikerült ebből az anyagból egy bonyolult szer­kezetű peptidláncot elkülöní­teni, amely kutyáknál hatá­sos vérnyomáscsökkentőnek bizonyult. Legalább ötvenszer olyan hatékony, mint a ko­rábban e célra használt hisz- tamin, acetilkolin, vagy bra- dikinin. Az utóbbi évek megfelelő felfedezése, hogy egy nyugat­indiai szarukorállfaj egyes törzseiben viszonylag nagy mennyiségű prosztaglandin ta­lálható. A prosztaglandinok és és a velük rokon trombaxá- nok" szabályozó funkciókat töltenek be a létfontosságú életfolyamatok egész sorában. Legújabban arról számol­tak be, hogy két dán orvos a már régóta gyógyszerként használt tőkehalmájolajról megállapította, hogy csökken­tik a véralvadás . zavarait. Megfigyelték, hogy az eszki­mók ritkán kapnak véralva­dásos betegséget, ennek va­lószínűleg az az oka, hogy elég halmájolajat és fóka­zsírt esznek. A kutatók Grön­land legnagyobb kórházában 7 éve nem láttak ilyen bé- tegséget. Számítógépes forgalomszabályozás Az ENSZ demográfiai adatai Az ENSZ legutóbbi demog­ráfiai évkönyvének adatai szerint a világ lakosságának jelenleg több mint a fele Ázsiában él. 1977-ben a Föld 4 milliárd 124 millióra be­csült lakosságának az 57 szá­zaléka jutott Ázsiára. A töb­bi területre a világ népessé­gének csak jóval kisebb ré­sze jut. Európára a 12 száza­léka, Afrikára a 10 százalé­ka és Latin-Amerikára 8 szá­zaléka. A világ lakosságának valamivel több mint a 6 szá­zaléka él a Szovjetunióban, valamivel kevesebb mint a 6 százaléka él Észak-Ameriká- ban és kevesebb mint 1 szá­zaléka Óceánia területén. Az 1024 oldalas demográ­fiai évkönyvből a több érdekes adat közül megemlítünk né­hányat. Ami az egyes régió­kat illeti, a populáció Afri­kában növekszik a leggyor­sabb ütemben: a 43 afrikai ország közül 33-ban — ame­lyekről vannak adataink — a növekedési ütem két-három százalékos, közülük 10-ben ennél nagyobb. Ugyanakkor Európában a 36 ország, illet­ve terület közül 24-ben 1 szá­zalékosnál kisebb a növeke­dési ütem. Amerika területein kiemelkedően nagy és ala­csony növekedést egyaránt ta­pasztalhatunk. Ázsiában és Óceánia területén viszont ál­talában nagy a populáció nö­vekedési üteme. 1977-ben a Föld legnépe­sebb országai, illetve terüle­tei: Kína, India, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Indonézia, Japán, Brazília, Banglades, Pakisztán, Nigéria, Mexikó, az NSZK, Olaszor­szág, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Vietnam, a Fülöp- szigetek, Thaiföld, Törökor­szág, Egyiptom, Spanyolor­szág, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Irán, és Burma. Az ENSZ demográfiai év­könyvének statisztikai adatai nagyrészt hivatalos adatok, amelyeket az ENSZ Statiszti­kai Hivatal gyűjt össze a ha­vi és az évi kérdőívekből, a hivatalos kormánypubliká­ciókból és a nemzeti statisz­tikai hivatalokkal, illetve más illetékes kormányhivatalok­kal folytatott levelezésből. A hót karikatúrája Űj energiaforrás (NAGY JÄNOS rajza) Szerelmi vallomások Egy régi lengyel újságban, a Gazeta Lubelska 1897. évi egyik számában olvashatjuk, hogy egy bizonyos angol statisztikai kimu­tatásokat készített a szerelmi vallomásokról. Megállapította, hogy az angolok 36 százaléka a hölgyet átölelve mondja el sze­relmi vallomását, 67 százaléka megcsókolja közben a hölgy száját, 4 százaléka a hölgy haját, 2 százaléka a kezét, 3 százaléka féltérdre és 2 százaléka mindkét térdére ereszkedve mondja el a vallomást, 20 százaléka csak for­rón sejteti, hogy miről van szó, 10 százaléka pedig idegesen ki­nyitja, majd becsukja a száját, mert egy hangot sem tud kiad­ni. Hogyan viselkednek ezzel szemben a nők ebben a pillanat­ban? Az említett angol állítása szerint 81 százalékuk szó nélkül a szeretett férfi karjaiba hull. A szerelmi vallomáson a nők 4 százaléka őszintén csodálkozik, 80 százaléka már előre gondolta, hogy ezt fogja hallani, ezenkí­vül a megkérdezett nők között volt egy olyan is, aki a vallo­más végét meg sem várva elsza­ladt, hogy tudassa a hírt barát­nőivel. Mindenki álmodik Mindenki álmodik az alvá­si idő egynegyede alatt, ha a felébredés után nem is em­lékezik rá. A modern alvás­kultúra bebizonyitotta, hogy az emberi agy alvás közben aktiv. Az álom az agykéreg egyes sejtcsoportjainak az úgynevezett „gyors alvás" közbeni felszabadulásakor ke­letkezik. Ilyen szakaszok négy- -öt alkalommal lépnek fel az éjszaka során és a szemgo­lyók gyors ide-oda mozgá­sával járnak. Az első álomkép 60—90 perccel elalvás után jelentkezik és 6—10 percig tart. nannovei rrannruri uarmsraar Dortmund Dortmund Képünkön: a nyugatnémet számítógépes forgalomirá­nyító rendszer egyik információs tábláját láthatjuk, amelyen az időről időre változó kiírások a kevésbé igénybevett útvonalakat jelzik. A rádiónak a városokban, országutakon közlekedők szá­mára sugárzott „Útközben” című adása sok értékes in­formációval szolgál ugyan az autósoknak és motorosoknak, de csak igen nagy vonalak­ban és jókora időeltolódással nyújt tájékoztatást a közle­kedési helyzetről, így érdem­leges forgalomszabályozásra nem alkalmas. Rájöttek erre már azokban a nagy jármű­forgalmú országokban is, ahol ilyen műsor már régebben van, mint nálunk. Éppen ezért újabban sokkal bonyo­lultabb és kiterjedtebb for­galomszabályozó rendszere­ket hoznak létre, a tömérdek adat begyűjtésére, tárolására és értékelésére számítógépe­ket is beállítanak, hogy a torlódások, dugók, veszélyes helyzetek kialakulását meg­akadályozzák az utakon. A. rendszerek alaf^ai azok a fontos forgalmi csomópon­tokban elhelyezett forgalom- számláló detektorok — rend­szerint az útburkolatba be­épített indukciós érzékelők —, amelyek jelek, adatok soka­ságát küldik egy vagy több vezérlőközpontba. A számí­tógép folyamatosan „figyeli” a beérkező adathalmazt és visszajelzéseket, utasításokat juttat vissza az egyes elága­zások előtt elhelyezett irá­nyító táblákhoz, megjelölve azt az útvonalat, amelyen folyamatosan haladhat az autóvezető célja felé. A ke­vésbé automatizált rendsze­rekben a kezelőszemélyzet ál­lítja össze az útvonal-javasla­tokat a számítógép „tanácsai” alapján. Valóban „olajozot­tan” működő forgalomirányí­tás akkor valósul majd meg, amikor a vezető már az autóba való beüléskor — egy kis ferritantennás adóberen­dezés segítségével — „tu­datja” az irányítóközponttal a pontos úticélját és az út­vonalát. Ennek megvalósulá­sára és elterjedésére azonban még jó ideig várni kell. VÍZSZINTES: 1. Szép fekvé­sű község Miskolc mellett, de hegy és király is. 15. Időmérő rögzítője. 16. Pengetős hang­szer mestere. 17. Gépkocsi­márka. 19. Biztatás. 20. Biz­tonsági Tanács. 21. Napszak. 24. Jászárokszálláshoz közeli község, de cipelnek is. 27. Kén, bőr és fluor vegyjele. 28. Nagyítóval dolgozó iparos. 30. A „kitörés” helye. 31. Francia előadóművész volt. 32. Vendéglátóipari vállalko­zás formája. 34. Kén és man­gán vegyjele. 35. Lehet a bá­nat és öröm jele egyaránt. 36. Hosszúságmérték röv. 37. Fő­iskolán összefogó szervezeti egység. 39. Távbeszélő röv. 40. O. A. 41. Község Cegléd kö­zelében. 42. -va párja. 44. An­gol fiú. 45. Máltai, thaiföldi és svéd gk.-jelzés. 46. Fésű pá­ratlan betűi! 47. Árpád apja. 49. Román, japán, vatikáni gk. jele. 51. Bányába járatot vág. 53. Levélre címet ró. 54. Ko­mikus filmfigura volt. 56. Ja­pán sportoló. 57. Idegen mű­vészet. 58. Bácsalmás melletti község, de színész is. 60. Vas­pálya. 61. Római 55. 62. Régi hosszmérték. 63. Rádió, te­levízió röv. 65. Örökölő. 68. Ké­tes eredetű. 71. Község Zala­egerszeg közelében. FÜGGŐLEGES: 1. Zemplé­ni község, vára XIII. századi. 2. Elkülönítő távolság. 3. Ki­csinyítő képző. 4. Atlan ka­sza! 5. Belső szerv. 6. Borso­di község, 700 éves védett tölgyfával, de gyógynövény is. 7. Bosszúság kifejezése. 8, To­gói gk. jele. 9. Vonal. 10. Qo- nosz kívánság. 11. Vízi nö­vény. 12. Cirkónium vegyjele. 13. Hirtelen lángot vető. 14. 1839 nyarán itt ismerkedett meg Petőfi Orlay Petrich So­mával, ki barátja és életrajz­írója lett. 18. Község Ék-en, Gyügyével összeépül. 22. Or- dó. 23. Végtag. 25. Azonos be­tűk. 26. N. N. N. 27. A vo­nat „útja”. 29. Irányítószá- ma: 8439, de szűk utca is. 31. Zalai község, fafaragó népművészettel és termé­szetvédelmi területtel. 33. Csibe jelzője. 35. Ókori nép. 38. A vers dísze. 39. Libát etet. 43. Magányossá válik. 46. Becézett Stefánia. 48. Kér­dőszó. 49. Kocsi alkatrésze. 50. Ruhagyár jele. 52. Vasúti csomópont Jugoszláviában. 54. Német egyetemi város. 55. Esze Tamás szülőhelye. 58. A Hold Londonban. 59. Állj! 62. Végtelen csók! 64. V. K. Á. 66. Kétes! 67. Szovjet fo­lyó. 68. Ókori pénz. 69. Társu­lási forma. 70. Pári! Beküldendő a vízsz. 1., 24., 30., 41., 58., 71., valamint a függ. 1., 6., 14., 18., 29., 31., 55. számú sorok megfejtése 1979. július 9-ig a megyei mű­velődési központ Szekszárd Pf. 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1979. június 17-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Szabó Dezső — Atomerőmű — — Glinka — Móricz Zsig- mond — Bánki Donát. Könyvjutalmat nyertek: Beck Margit Tolna, Bajcsy-Zs. u. 79. 7130., Katona József- né Szekszárd, Kölcsey ltp. 4. 7100., Koller Józsefné Tevel, Hőgyészi u. 182. 7181., Nagy Jánosné Tamási, Bezerédj u. 16, 7090., Papp János Szek­szárd, Herman Ottó u. 33. 7100. A könyveket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom