Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

2 NÉPÚJSÁG II. János Pál Lengyelországban II. János Pál pápa lengyel- országi látogatásának máso­dik napján, vasárnap délelőtt helikopteren a nyugat-len­gyelországi Gnieznoba érke­zett. A pápa az egyházi szék­hely, Gniezno központjában, a katedrális előtt felállított oltárnál vasárnap délután misét pontifikáit. II. János Pál pápa hétfőn reggel Czestochowába uta­zott és a Jasna Gora-i kolos­tor templomában délben mi­sét celebrált. Finn tudósok kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kustaa Vil- kuna akadémikusnak, a Finn—Magyar Baráti Társa­ság alelnökének és Jaakko Numminen államtitkárnak, a filozófiai tudományok ma­giszterének a magyar—finn tudományos, kulturális kap­csolatok fejlesztésében szer­zett érdemeik elismeréseként a Béke és Barátság Érdem­rend kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetéseket hétfőn Lo. sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitünteté­sek átadásánál jelen volt Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke. Ott volt Kaarlo Yrjy-Koskinen, a F+fin Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Gyér érdeklődés az olasz választásokon Olaszországban vasárnap reggel 7 órakor megnyíltak a „szavazóhelyiségek és elkez­dődött a rendkívüli parla­menti választás. 42 millió olasz tíz év leforgása alatt immár harmadszor járult az urnák elé, hogy újjáválassza a képviselőház 630 és a sze­nátus 315 tagját. Vasárnap a szavazóhelyi­ségek 22 órakor zártak be, hétfőn 7 órától 14.00 óráig tartottak nyitva. Ezután el­kezdődött a voksok össze- számlálása és az olasz bel­ügyminisztérium fokozato­san nyilvánosságra hozza a részeredményeket, majd a végeredményt. Erre előre­láthatólag csak kedden, vagy szerdán lehet számítani. Vasárnap estig egyébként a választásra jogosultaknak 72 százaléka szavazott, vagy­is 4,3 százalékkal kevesebb, mint az 1976 júniusi válasz­tások első napján. Új lengyel gyermekgyógyászati központ Barabás János, az MTI tu­dósítója jelenti. Vasárnap került sor a nemzetközi gyermekév leg­nagyobb jelentőségű lengyel- országi eseményére — a gyermek-egészségügyi köz­pont átadására. A gyógyá­szati központ közadakozás­ból jött létre, s a második világháború 13 millió — köz­tük 2,2 millió lengyel — gyermek-áldozatának állít emléket. A vasárnapi ünnepség ke­retében került sor a központi létesítmény, a 14 emeletes kórház felavatására. A Var­só határában lévő Miedzyle- seben tartott ünnepségen Henryk Jablonski, az állam­tanács elnöke emlékeztetett a második világháború okoz­ta szenvedésekre, és hangsú­lyozta, hogy az államok és népek olyan új típusú kap­csolatait keli kiépíteni, ame­lyekben nem lehet helye há­borúnak és fajüldözésnek. 1979. június 5. Befejeződött a PKP IX. kongresszusa Lemond a portugál kormány ? Mintegy 50 ezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amely a Portugál Kommunista Párt kongresszusának zá­ró eseménye volt vasárnap. Lisszabon, Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Vasárnap délben a Lissza­bon melletti Barreiróban vé­get ért a Portugál Kommu­nista párt IX. kongresszusa. A szombat éjszakai ülésen — a párttagság által javasolt változtatásokkal — a kong­resszus határozatává emelték a több, mint egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott téziseket. A vasárnap délelőtt tartott zárt ülésen megvá­lasztották a párt új központi bizottságát. Az egyhangú sza­vazás eredményeként a régi központi bizottság minden tagját újból megválasztották és a kongresszus határozatá­nak megfelelően 18 új kb- tagot és 18 új póttagot vá­lasztottak. Az új központi bizottság megtartotta első ülését és ezen egyhangúlag újból Al­varo Cunhalt választották meg a párt főtitkárává. Alvaro Cunhal hétfőn Lisz- szabonban fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségét. amely Fock Jenő­nek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével részt vett a PKP IX. kongresszu­sán. BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára^ a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének meg­hívására hétfőn Jugoszláviá­ba utazott. Kíséretében van Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je és Őszi István, a KB mun­katársa. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és Központi Revíziós Bi­zottságának meghívására hét­főn Moszkvába utazott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége Brutyó Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével. GHANA Államcsínykísérlet történt hétfőn Ghánában. Az accrai rádió külföldön lehallgatott reggeli adásában Rawlings hadnagy, a légierő egyik tisztje, akit a május 15-i si­kertelen puccskísérletben va­ló részvétele miatt korábban letartóztattak, azt közölte, hogy „forradalmi tanács” vette át az ország vezetését, megdöntve a legfelsőbb kato­nai tanácsot. PEKING A kenti herceg, az angol királynő unokatestvére, hét­főn a Royal Air Force külön- gépén Hongkongból Pekingbe érkezett. Személyében a Kí­nai Népköztársaság kikiáltá­sa (1949) óta első ízben láto­gat Kínába a brit királyi csa­lád egy tagja. TEHERÁN K'Homeini ajatollah dönté­se alapján Iránban június 5- én nemzeti gyásznapot tar­tanak, hogy megemlékezze­nek az 1963. június 5-én ki­robbant sahellenes megmoz­dulások több ezer halálos ál­dozatáról — közölte vasár­nap a PARS iráni hírügynök­ség. Környezetünk - veszélyben Földünkön, ezen a gigászi méretű űrhajón az ember tevékenysége már jóval túlhaladta azt a mértéket, hogy a környezet szennyeződését a természet a saját erejéből kivédje. A Rajnában például hosszú szakaszon gyakor­latilag kipusztultak a halak, de horgászt nemcsak, hogy koblenzi, wormsi Rajna-parton nem látni, eme nemes sport hódolói hiányoznak a Sajó partjáról is. Pedig az ember fennmaradásához létfontosságúak azok a bioló­giai körfolyamatok, amelyeket megtör, vagy éppen tel­jesen megszüntet a modern élet, a gyors iparosodás. A víznél maradva a halak kipusztulása, ritkulása jel­zi: a természetes vizek élővilága — a planktonoktól a csigákig — veszélyben van. Ám a planktonok, ezek a parányi élőlények létfontosságúak a vizek öntisztulá­sához. Kismérvű szennyeződést szűrőként felfognak, fel­dolgoznak, ám a vegyianyagok tömeges hatásának már képtelenek ellenállni — elpusztulnak. Nélkülük az em­beri lét egyik alapfeltétele,a tiszta víz kerülhet veszély­be. Ugyanezt mondhatjuk el a városok „tüdőiről”, a friss levegőt adó, a port, piszkot megkötő — ámde egy­re ritkuló — fákról, növényekről. Sokhelyütt már idejekorán ráébredtek a világmére­tekben jelentkező probléma megoldásának fontosságá­ra. A Szovjetunióban például különleges szűrő-tisztító berendezéseket szereltek fel az egyik nagy papír-cellu- lózipari kombinátban, hogy megóvják a Bajkál-tó egye­dülálló vízét, élővilágát. Ezek a védőberendezések azon­ban sok pénzbe kerülnek. A nagy tőkésmonopóliumok — a piacokért, vevőkért folyó verseny íratlan szabá­lyai szerint —, ezért igyekeznek áthágni a környezet- védelem írott szabályait, amelyeket sok országban már a törvény szigora tartat meg. Ezeknek a vállalatoknak a leleplezésére a környezet megóvására Nyugaton szé­les körű mozgalom van kibontakozóban. Részvevői kö­zül sokan eljutnak a felismerésig; azokban az orszá­gokban, ahol a magántőke szempontjai alakítják a hi­vatalos politikát, csak széles társadalmi összefogással léphetnek fel eredményesen a környezetet profitérdek­ből szennyező mammutvállalatok ellen. Hazánkban, a szocialista országokban szigorú tör­vények szabályozzák a környezetvédelem kérdéseit. Mégsem ritka, hogy a vállalatok szűk, egyéni érdekük szemellenzőjétől nem látják, vagy nem akarják látni: a környezet védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Vizeink, levegőnk, környezetünk tisztaságával össze­függ jövőnk is. A Duna sok országon folyik át. Ha Ulmnál vagy Pozsonyban szennyezik a vizét, annak Budapest lakói is kárát látják. Ennek szellemében javasolta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára: a helsinki megálla­podásoknak megfelelően az európai államok tárgyal­janak a környezetvédelem valamennyiőnket érintő kér­déseiről is. Indítványára kontinensünk nyugati részé­nek országai máig is adósak a válasszal. Pedig ez is.— mint a mai környezetvédelmi világnap elnevezése tük­rözi — közösen megoldandó probléma. Valamennyiünk érdeke — politikai, társadalmi hovatartozástól függet­lenül — megőrizni a Föld véges kincseit, hogy a tiszta víz, levegő, föld. fák, virágok bolygónk lakóinak épü­lésére, örömére, hasznára szolgáljanak. DUNAI PÉTER OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Az új Büntető Törvénykönyvről (1.) fi KStk. általános rendelkezései 1979. július 1-én lép ha­tályba az 1978. évi IV. sz. törvény, a Btk. Hazánkban az első, átfogó büntető törvény, az úgyne­vezett Csemegi-kódex éppen 100 évvel ezelőtt lépett élet­be. Természetesen ez a meg­alkotásának idejében fenn­állott társadalmi, gazdasági viszonyokra épült. Többszöri kiegészítéssel. módosítással lényegében 1962-ig alkalma­zásban volt. Az új kódex előkészítésé­ben — amely 4—5 éven át tartott —, részt vettek az elméleti és a gyakorlati szak­emberek: az egyes kérdése­ket különböző bizottságok tárgyalták meg és az így el­készült tervezetet vitára bo­csátották. A vitákban a jog- alkalmazók és a Hazafias Népfront szervezésében a la­kosság széles rétegei is részt vettek. Ezek során számos hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. jelentős részüket a kodifikációnál figyelembe vették. Több ízben foglalko­zott a tervezettel az ország- gyűlés illetékes bizottsága, végül a javaslat 1978. de­cemberében az országgyűlés elé került, amely azt tör­vényerőre emelte. A büntető kódexek — vi­lágszerte — szerkezetileg két fő részből — ezeken belül fejezetekből, címekből — áll­nak. Az első fő rész az ..Ál­talános rész”, amelv a leg­alapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza: meghatározza a törvény célját, a büntetendő cselekményeket, az elkövető­ket, a büntetési rendszert, stb. Lényegében ez adja meg a törvény jellegét, ennek ren­delkezéseit mindig összhang­ban kell alkalmazni a máso­dik fő rész, a „Különös rész” rendelkezéseivel. Eb­ben határozza meg konkré­tan a törvényhozó a bűncse­lekményeket és a miattuk kiszabható büntetéseket. A hagyományoknak meg­felelően az új Btk. is két részből áll. Ez alkalommal az Általános rész legfontosabb rendelkezéseivel foglalko­zunk. Bevezetésként a törvény kimondja, hogy céljának a társadalomra veszélyes cse­lekményekkel szembeni vé­delmet, a szocialista társa­dalmi együttélés szabályai­nak megtartására és a tör­vények tiszteletére való ne­velést tekinti. Ennek érdeké­ben meghatározza a bűncse­lekményeket, valamint azok elkövetőivel szemben alkal­mazható büntetéseket és in­tézkedéseket. Bűncselekmény •»- fogal­milag — az a szándékosan vagy gondatlanságból elkö­vetett cselekmény. amely olván fokban veszélyes a tár­sadalomra. hogy miatta a törvénv büntetés kiszabását tartja szükségesnek. Meghatározza a törvény a büntetés tartalmát is és ki­mondja, hogy az a bűncse­lekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. Ez a joghátrány természetesen nem lehet ön­cél. hanem úgy kell megálla­pítani, hogy a társadalom vé­delme érdekében úiabb bűn­cselekmény megelőzésére le­gyen alkalmas. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy egyfelől komoly figyelmet kell for­dítani a bűnmegelőzésre, másfelől hatékony eszközö­ket kell alkalmazni a bűn- cselekmény elkövetőivel szemben. A társadalomra veszélyes­séget a törvény közelebbről akként határozza meg, hogy azt a tevékenységet vagy mulasztást tekinti ilyennek, amely a Magyar Népköztár­saság állami. társadalmi, vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy ve­szélyezteti. A bűncselekmé­nyeket — súlyuk, társadalmi veszélyességük foka szerint — bűntettekre és vétségekre osztja. Minden gondatlan bűncselekmény vétség, de vétség az olyan szándékos bűncselekmény is. amelvre a törvény két évnél nem hosz- szabb tartamú szabadság- vesztés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény bűntett. A büntetési célok szolgála­tába a törvény különböző büntetésekből és ' intézkedé­sekből álló rendszert állít. Jelenlegi büntetési rendsze­rünk kiállta az idő próbáját, ezért alapvető változtatáso­kat az új Btk. sem látott szükségesnek. Lehetővé kí­vánja azonban tenni, hogy a jövőben fokozottabban ér­vényesüljön a bűncselek­mény súlya, az elkövető sze­mélyisége, és egyéniesítet- tebb, hatékonyabb legyen a felelősségre vonás. Ennek ér­dekében elsősorban a mel­lékbüntetések és az intézke­dések körét bővíti és néhány újszerű megoldást vezet be. Általánosságban kimondja azt is, hogy a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az iga­zodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra ve­szélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körül­ményekhez, figyelembe véve a fentebb már ismertetett célokat. A következőkben az egyes büntetéseket és intézkedése­ket vesszük közelebbi vizs­gálódás alá. Főbüntetésként a törvény továbbra is a halálbüntetést, a szabadságvesztést, a javító­nevelő munkát és a pénz- büntetést tartja fenn. A ha­lálbüntetés fokozatos háttér­be szorítása és végső soron megszüntetése, mint tenden­cia, a szocialista jogfejlődés­ben figyelemmel kísérhető. Kifejezésre jut ez az új Btk. számos rendelkezéséből is, melyek mind arra utalnak, hogy ezt a büntetést csak a legsúlyosabb bűncselekmé­nyek miatt és csak egészen kivételesen lehet alkalmaz­ni. Ez alatt az állam alapve­tő érdekeit veszélyeztető, to­vábbá az .ember életét dur­ván támadó bűncselekmé­nyeket kell értenünk. Az egyik legáltalánosabb büntetés változatlanul a sza­badságvesztés marad. A jog­irodalomban és a szocioló­giában is sokat foglalkoznak azokkal a hátrányos mellék­hatásokkal, amelyeket ez a büntetés okozhat. Ilyenek a társadalmi elszigeteltség, a családi kapcsolatok megsza­kadása, a bűnöző környezet, a szabad társadalomba való újbóli beilleszkedés nehéz­ségei stb. A bírálatokban sok valós kifogás található, a megoldást azonban a tör­vény nem a szabadságvesz­tés mellőzésében látja, ha­nem arra mutat rá, hogy olyan büntetésvégrehajtási rendet kell kialakítani, amely a „börtön-ártalmak” káros hatását a minimálisra csök­kenti. Külön törvényerejű rende­let szól a részletes szabá­lyokról, amelyek a szabad­ságvesztés-büntetés végre­hajtásának középpontjába is a nevelést állítják. A Btk. idevonatkozóan a legalapve­tőbb rendelkezéseket tartal­mazza. A szabadságvesztés határo­zatlan. vagy határozott tar­tamú. A határozatlan tarta­mú — életfogytig tartó — szabadságvesztés olyankor alkalmazható, amikor a tár­sadalom védelme halálbün­tetést ugyan nem indokol, de szükséges az elkövető végle­ges elszigetelése. Lényegében tehát ez a büntetés is kivé­teles. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leg­hosszabb tartam pedig ti­zenöt év, bizonyos esetekben húsz év. A szabadságvesztést bün­tetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani, a bíróság által kijelölendő fokozatban. Ezeket a fokozatokat a tör­vény határozza meg, egy- < részt az elkövetett bűncse-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom