Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

1979. június 3. KÉPÚJSÁG 11 Az előkészületek jegyében... Ars Hungarica 78/1. Orbán Dezső Sz. Egyed Emma érme győri kiállításáról Művésztelep - alkotóotthon -szimpozion A magyar művészettörté­net-tudomány hosszabb ideje munkálkodik a szin­tézist jelentő majdani „hatkötetes” kézikönyv előkészítésén. Az erőket ösz- szefogó „akadémiai kutató- csoport” a részletmunkákról rendszeresen beszámol bulle­tinjében, az Ars Hungaricá- ban. Némi késéssel, mostaná­ban került ki a nyomdából, a 6. évfolyam első kötete. írá­sainak egy része a szakembe­reket tájékoztatja. Nem hiá­nyoznak azonban a szélesebb körben is olvasóra számító dolgozatok sem a könyvből. Különösen érdekes Török Gyöngyi tanulmánya. A Nem­zeti Galéria munkatársa ko­rai táblakép-festészetünk emlékanyagát — közte Ko­lozsvári Tamás garamszent- benedeki oltárát — vizsgálja, elemzi, s hasonlítja össze a kor európai példáival. Követ­keztetése az, hogy az egyete­mes hatások ellenére kimu­tathatók azok a formai, tar­talmi jegyek, amelyek sajá­tos színt kölcsönöznek a „lágy stílusú gótika” hazai képviselőinek. A céhtörténettel foglalko­zók a romantika korának épí­tészgyakorlatát tárgyaló dol­gozatot — Komárik Dénes munkáját — olvashatják ha­szonnal. Kontha Sándor a két világháború közötti szocialis­ta szobrászatunk kérdéseit taglalja. Két, a mai kritikai gyakorlatban is megszívlelen­dő megállapítását emeljük ki. Régóta elfogadott tény, „hogy a munkás és munkáselet áb­rázolása még nem feltétlenül Mi látnivaló lehet egy kunyhón? Vagy ha nem is kunyhón, attól nem sokkal komfortosabb kis udvari há­zacskán — ha fennkölten nyá­ri laknak hívják is, és egy im­pozáns kastély parkjában áll? A látnivaló nem rajta — benne van. Falai közt a zsup- fedél alatt; kis kiállítás Arany Jánosnak állít emléket, aki a szabadságharc után, 1851-ben pár hónapig itt húzódott meg, mint házitanító. Akit tanított, az a kastély ifjú lakója volt, aki felfogadta, az a kastély ura. Ekképpen a kunyhócska nem is csak magában, hanem a kastéllyal együtt érdekes. A GESZTI BOLOND A kunyhó és a palota a hajdani Bihar vármegye, ma Békés keleti széle földjén, Geszten található. A község neve pedig jól ismerős a ma­gyar irodalomból, s egy má­sik költő tette — verssel — ismertté. Ady Endre. A ma»- gyár úri reakció elszánt át- kozója Rohanunk a forrada­lomba című versében a geszti birtokost, Tisza István gró­fot, a többszörös miniszter- elnököt történelmi átokként idézte meg: ..Minden a Sorsé, szeressétek, Öt is, a vad. geszti bolondot, A gyújtogató, csóvás embert, Urnák magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje S gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja, Ez a világnak nem közössé”. A kerti lak szocialista művészet, mert nem feltétlenül szocialista és nem feltétlenül művészet”. Szerinte még a művész elkö­telezettsége sem perdöntő e kérdésben. Ehhez később példákat sorakoztat fel. A másik megjegyzése inkább a mulasztásokra emlékeztet: „szocialista művészetünk... teljes tényanyaga feltáratlan, feldolgozatlan...” Nem kell hát csodálkoznunk, hogy még annyi ellentmondás van nap­jaink művészeti gyakorlatá­ban is. Az adalékok közül érdemes a figyelmünkre, amit Ferenczy Béni baloldali- ságának gyökereiről állapít meg. Beck Ö. Fülöp eseté­ben pedig azt bizonyítja, hogy a szobrász 19-es „vétkeiért” inkább vezekelt, közeledett a hivatalos irányzatokhoz, mér­sékeltebb, óvatosabb állás­pontot képviselt az adott idő­ben éppúgy, mint Pátzay. Hasonló vonásuk a forma elsődlegességének, a szépség­nek hangsúlyozásában, bizo­nyos klasszikus felé hajtás­ban is megnyilvánult. A belső tűz hiánya pedig éppen a kri­tikus korszakban csökkentet­te közeledésük lehetőségét az emberhez. Keserű Ilona szépen gazda­godó pályájának képét Sza­badi Judit vázolja fel, újra csak kiemelve a balatonudva- ri sírkövek inspiráló erejét — kibontakozásának folya­matában. Wehli Tünde a nagy meglepetést kiváltó 1974-es budavári szoborlelet lezárult kutatásainak, feldolgozásá­nak és bemutatásának ered­ményeit foglalja össze. Érté­A Tiszáké volt a geszti kastély, amely 1771-ben épült. Ök voltak a falu urai — leg­alábbis 1761-től. Addig nem. A község neve ugyan már a XII. századi váradi regest- rumban is szerepelt, majd 1401-ben a róla nevezett csa­lád birtoka volt — Gezthnek írták, s két utcáját említet­ték. A Tiszák I. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején.tűntek föl: tőle 1636- ban kapott a család György nevű őse jószágokat Arad, Csanád és Temes vármegyék­ben, és Borosjenőn telepedett le. Biharban a XVIII. század második felében jelentek meg, amikor a geszti, birtok­hoz jutottak. A grófi rangot Szeged árvízi kormánybizto­sa, Lajos szerezte meg sze­gedi előnévvel, s ezt aztán Tisza Kálmán fiaira, így Ist­vánra is kiterjesztették. (Mel­lesleg nemcsak a Szegedet elöntő Tisza regulázásához volt közük, hanem a Fekete- Körös szabályozásához is: a folyó körzetét rendező, a bel­vizeket szabályozó, a Sárrétet lecsapoló fekete-körösi társu­lat vezetését a Tiszák tartot­ták kézben.) ARANY ÉS TANÍTVÁNYA Arany János fiatal tanít­ványa Tisza Domokos volt, aki mindössze 19 évet élt meg. Hozzá írta Arany 1851­keléséből is kiolvasható a már korábban jelzett megál­lapítás: e leletek léte egysze­riben átalakította XV. száza­di műveltségképünket és más megvilágításba helyezte szob­rászművészetünk kezdeteit. Az Ars Hungarica kötetek izgalmas és tanulságos részét képezi a „szemle-rovat”. Az itt bemutatott könyveket is­mertető írások közös vonása a tárgyilagosság, a szokatlan szókimondás, egyenes beszéd. Az ötsornyi recenziók és ol­dalas elemzések valóban el­igazítanak, értékelnek a könyvrengetegben. Látszólag azonos mércével mérnek a bírálók, bizonyos csoport- érdek azonban még itt is ér­vényesül. Érdemes lenne fel­mérni, ki kit választ tárgyául és miért? Azután elolvasni, mit írt munkájáról? S nem lenne haszontalan a vissza­lapozás sem, mert kiderülhet­ne, hogy megtörtént a vi­szonzás is. Általában a , kö­rön kívüli szerzők” kapják a lesújtó bírálatot, míg mások legfeljebb enyhe fejcsóválás- ban részesülnek. A bírálatok­kal vitázni azonban nincs le­hetőség. Pedig e számban például Orbán Dezső munkás­sága méltánytalan lebecsülés­ben részesül, de mások sem járnak sokkal jobban. Vi­szont...?! A kötetet záró fekete­fehér képanyag jói illusztrál­ja a tanulmányokat, doku­mentatív szerepén kívül szemléletet is formál. (Aka­démiai Kiadó). ben < Domokos-napra című versét, amelynek olyan szavai lettek szállóigékké, mint az „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja” vagy a „Leg­nagyobb cél pedig, itt e föl­di létben, Ember ienni min­dég, minden körülményben”. De folytatva a vers sok so­rát idézhetnénk még hasonló jelleggel. Csak egyet hozunk fel: „Oh, a honszerelem most lehet őszinte, igaz, önzéste- len”. Ezt • a sort könnyen megérthetjük: a szabadság- harcot követő Habsburg-el- nyomás legsúlyosabb éveiben született a vers, amikor nem volt előnyös a hazaszeretet. Ezért a haza szolgálatát, a magyar szó, a költészet virá- goztatását hangsúlyozza. A fehérre meszelt, zsup- tetősen is rendezett, ápolt kis kerti házban a költő emlékeit látjuk — a barokk kastély ma iskola. N. F. A palota a kunyhótól... Az olvasó a napilapokban is elég gyakran találkozik a címbeli fogalmak, kifejezé­sek valamelyikével. Miután a szövegösszefüggésekből gyak­ran nem derül ki, hogy mit tartalmaz fogalmilag az ép­pen alkalmazott kifejezés, úgy gondolom nem érdekte­len néhány mondat erejéig foglalkozni velük a jobb el­igazodás érdekében. A feladat nem is olyan könnyű, mert évtizedek történetisége és a jelen, a hivatalos megjelölés és a köznapi szóhasználat ke­veredése, együtt és egymás mellett élessé teszi nehézzé az eligazodást. Mindenekelőtt a művészte­leppel, mint művészettörté­neti fogalommal, jelenség­gel kell megismerkednünk. Ilyenként Nagybánya, Szol­nok, Kecskemét, Szentendre neve jut leginkább eszünkbe. Nagybányán eredetileg alkal­mi jelleggel e célra rendelt épület nélkül jött létre a múlt század végén művészte­lep. Hollósy, Ferenczy, Réti, Thorma voltak a vezető mes­terei ennek a művészeti kö­zösségnek, mely korszak- nyito. korszakalkotó szerepet töltött be a magyar képző­művészet történetében. A szolnoki művésztelep létrejöt­tét már hivatalos bábáskodás is segítette. Külön e célra tervezett épületekben nyílt meg 1904-ben és mind a mai napig működik is. Legismer­tebb alkotóként első, klasz- szikus korszakához Fényes Adolf, Aba Novák Vilmos neve kapcsolódik ide. Kecskemét sem akart le­maradni a szomszédság mel­lett és 1912-ben Kada Elek polgármester kezdeményezé­sére 8 műtermes villát, to­vábbá két emeletes közpon­ti épületet emelt művésztele­pi célra. Révész Imre és Ivá- nyi Grünwald Béla festő­művészek itteni munkásságát márványtábla hirdeti. Rész­ben már az első, részben pe­dig a második világháború után a műtermes villák pol­gári otthonokká váltak, és csak a központi épület ma­radt meg a művészet szolgá­latában akként, hogy a Mű­vészeti Alap vette át és tart­ja fent napjainkban is. A szecesszió újraértékelése kapcsán többször esik szó mostanában a századelőn mű­ködött gödöllői művésztelep­ről, ahol e törekvés magyar zászlóvivői — köztük Nagy Sándor, Kőrösfői, Krésch és Remsey Jenő festőművészek — dolgoztak. A két világháború között Szentendrén társadalmi fenn­tartásban működött művész­telep, arftlynek Vajda Lajo­son, Korniss Dezsőn kívül Barcsay Jenő és az idős al­földi mester, "Tornyai János is tagjai voltak. A múlt viszonylagos átte­kinthetősége után a felsza­badulás utáni és főként a mai helyzet eléggé bonyo­lult, mert vannak alkotóott­honok, művésztelepek és szimpozionok. Az ötvenes évektől tart fenn a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja olyan objektumokat, ahol tagjait hosszabb-rövi- debb ideig beutalás- alapján, jövedelmi viszonyaiknak megfelelő összegű térítés el­lenében teljes ellátásban ré­szesíti. Ezeket régebben mű­vésztelepeknek, ma alkotó­otthonoknak nevezik, utalva az utóbbi névvel az ott folyó munkára és a közösségi együttlétre, nem egyszer me­leg, családias hangulatra is. A Művészeti Alap alkotóott­honaiban képzőművészek mellett írók és zeneművészek is dolgoznak. Bizonyos profil azonban a korábbi tradíció miatt is kialakult. így az írók Szigligetre, a zeneművészek Galyatetőre, a képzőművé­szek pedig Zsenyére, Kecske­métre, Nagymarosra, Hód­mezővásárhelyre szeretnek járni. A nyári hónapokban mindig „telt ház” van a már- télyi (Hódmezővásárhelytől 10 km-re a Holt-Tisza part­ján) alkotóotthonokban. Az utóbbi másfél évtizedben me­gyei, városi sőt községi taná­csok is tartanak fenn idősza­kos művész-, illetőleg alkotó­telepeket, legtöbbször közpon­ti költséghozzájárulással. Ezek közül a nemzetközi „be- népesítésűek” szimpozion névvel működnek. Ezeknek az időszakos tele­peknek, — akár ilyen, akár olyan a nevük — lényege az, hogy a fenntartók bizonyos időre meghívnak művészeket alkotó munkára. Ingyenes el­látást, nem egyszer anyagot, munkaeszközt, sőt zsebpénzt is biztosítanak a meghívottak részére. Viszonzásként az ilyen telepek működési sza­bályzata általában kiköti egy-egy alkotás, illetve ott létrehozott mű . ingyenes át­engedését. Ezenkívül közművelődési vetületként egy-egy kiállítá­son is bemutatják a művész­telepi munka eredményét. Vannak helyek, ahol a lét­rejött művek „állandó kiál­lításon” láthatók. így a már évtizedes hagyománnyal ren­delkező villányi szobrász­telepen, ahol a Szársomlyó hegy oldalából kirobbantott kőtömböket faragják a szob­rászok. Ugyanígy szabad tér­ben láthatók a nagyatádi fa­szobrász telepen faragott, fű­részelt művek is. Itt a köze­li erdő kínálja az anyagot. A festők Hajdúböszörményben, Salgótarjánban, Csongrá- don találnak otthonra, a nyár folyamán. Egyre inkább ki­alakul a telepek sajátos, mű­faji profilja: Kecskemét — zománc, Makó — grafika, Nyíregyháza — érem, Duna­újváros — vasszobrászat, Ve­lem — textil, Zalaegerszeg — belsőépítész. Ezenkívül természetesen még sok he­lyen működik időszaki mű­vésztelep. A helyi kezdeményezés, tá­mogatás erőteljes megélén­külése a képzőművészet fo­kozott megbecsülését jelenti. DÖMÖTÖR JÁNOS Irodalmi értékű lapok egy emlékkönyvben Május az anyák és a gyermekek hónapja és a ballagások ideje. Ilyenkor meg-megállok a papírbolt árut kínáló táblája előtt. Nagy betűkkel hirdeti ez a tábla, hogy itt emlékköny­vek is vásárolhatók. Eszem­be jut, hogy annak idején a mi osztályunknak is volt emlékkönyve a gyulafehér­vári gimnáziumban 1928- ban. Kinek-kinek az emlék­könyvét, -füzetét osztály- főnökünk nyitotta meg né­hány sorral. Valamennyi­ünknek ajánlotta, hogy a könyvecskét vigyük ma­gunkkal nevesebb emberek előadásaira, s próbáljuk meg aláírásaikkal, pár sza­vukkal gazdagítani, értéke­sebbé tenni. így került a magam füzetkéjébe Kolozs­várott és Marosvásárhelyen Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Sík Sándor, Dzsida Jenő Reményik Sándor, Mécs László és má­sok aláírása egy-egy mon­data. A II. világháború könyvtárammal együtt el­söpörte a már irodalmi kinccsé vált könyvecskét. A múlt héten Kaposváron voltunk a tanár fiammal, s ott a kezembe akadt egy kissé kopott bőrkötéses „Emlékeim” feliratú-köny­vecske. Belelapoztam. Meg­leptek az alább idézett ne­vek, sorok: ..Ne vigyetek a temetőbe, ha meghalok majd egy napon.” Jobbágy Károly — Kedves Ági! A mai napig mindössze két­szer láttam, de higgye el, ez az ismeretség addig tart, ameddig élek. Szeretettel Földeák János Kaposvár, 1960. XII. 3. — A fentiek továbbra is érvényesek, 1961. V. 27. — Még válto­zatlanul érvényesek. 1962. XII. 1. — Földeák János. K. Áginek. 18 évnyi ragyo­gó fiatalságának 3x18 plusz 1 évem őszinte szeretetével Kanosvár, 1965. VI. 4. Föl­deák János. — Ágneska! Légy jó. szorgalmas, hűsé­ges. és akkor valóságos éle­tednél sokkal tovább élsz. Bp. I960. XII. 2. Tímár Má­té. — Ágnesnek szeretettel a Rippl-Rónai napok alkal­mából, azzal, hogy szeresse a művészetet. 1961. V. 24. Takáts Gyula. — Ha olyan szép és kedves vagy, mint az édesanyád, akkor min­den jót megérdemelsz. 1960. december 23. Illés Béla bá­csi. — Kis Áginak írom ide a nevemet — ha ismerném még jobban szeretném. De ha mamájáról ítélek, akkor — meg is érdemli. Cz. Lá­nyi Sarolta. — Áginak, ara­nyos kis virágomnak, sok szeretettel Kaposvár-Ital- domb 1960. december 2. Berkesi András. — Ágika! Légy olyan majd idővel, mint az Édesanyád, akkor ember leszel. Kaposvár, 1960. XII. 3. Hegedűs Géza. — Olyan is lett. Ma Ágika tanár és két aranyos gyer­mek (Miklós. Ágnes) édes­anyja. Fentieket azért ír­tam le, hogy azok. akik most ballagtak és emlék­könyvvel rendelkeznek, ne tegyék el azt a fiók mélyé­re. Legyen állandóan kéz­nél, hogy író—olvasó talál­kozókon hosszú ideig le­hessen egyre értékesebbé tenni. PELLION ERVIN SALAMON NÁNDOR Kunyhó es palota A kastély park felöli homlokzata A TISZÁK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom