Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
^NÉPÚJSÁG Százhetvenöt éve, 1804. június 1-én született a szmo- lenszki kormányzóságban, közelebbről Novoszpaszkojeban, atyja birtokán Mihail Ivano- vics Glinka, az orosz nemzeti muzsika megteremtője, az „Iván Szuszanyin” zeneszerzője. A nyugtalan természetű Mihail Ivanovics egy péter- vári nemesi nevelőintézetben tanult. 1826-ban jelent meg első munkája: Olasz népdalra írt változatok. 1830-ban hosszabb tartózkodásra Olaszországba utazott, ahoj zenei tudását alaposan elmélyítette. Utóbb Berlinben folytatta tanulmányait Wilhelm Siegfried Dehn professzor, nagy tekintélyű zenetudós irányítása mellett. Az ő tanácsára „orosz muzsikát” kezdett komponálni. Első ilyen kísérlete az Ivan Szuszanyin, eredeti szellemű koloritjával, népzenei elemeket is felhasználó stílusával, 1836-ban a pétervári ősbemutatón fényes sikert aratott. Ennek a sikernek fő tényezője az volt, hogy Glinka szakított az olasz operastílussal. s az orosz népművészethez fordult inspirációért. Igaz. akadtak olyan bírálói is, akik zenéjét túl „parasztinak” találták. Második operájának bemutatójára csak 1842-ben került sor. Glinka maga írta a librettót Puskin Ruszlán és Ljudmila című eredeti eposzából. Ezúttal még jobban megoszlottak a kritikai vélemények. Liszt Ferenc 1842 tavaszán járt először Pétervárott. Találkozott Glinkával, aki akkor dolgozott a Ruszlán és Ljudmila vezérkönyvén. A partitúrát megmutatta Liszt Ferencnek, aki nyomban felismerte zenésztársa jelentőségét. Attól kezdve minden módon propagálta Glinka szerzeményeit. A magyar művész egyik koncertjén a közönség kívánságára rögtönzött Glinka Csernomor- indulójára és Ványa dalára az Ivan Szuszanyinból. Fergeteges taps4 fogadta. Később elkészítette a Csernomor- induló koncertváltozatát is. Az Odolevszkij palotában rendezett estélyen Liszt Ferenc Glinka kéziratából játszotta el a Ruszlán és Ljud- mila néhány részletét. Mindenkit, még Glinkát is bámulatba ejtette mesteri előadóművészetével. Glinka fennmaradt „Feljegyzések” című naplójában félig gúnyosan. félig komolyan írta önmagáról és Lisztről: „A hazájában majdnem elfelejtett művésznek sikerült ismét megjelennie fővárosunk szalonjaiban a híres külföldi művész támogatásával.” Közöny fogadta ezután otthon Glinkát, akinek élete szinte szünet nélküli vándorlás lett Európában. Lelkes pártfogóra talált Párizsban Hector Berlioz személyében. Túlérzékenv idegállapota azonban Párizsból továbbkergette. Spanvolországba utazott. hogy újabb zenei benyomásokat gyűjtsön. Idegállapota folyton romlott, zeneszerzői kedve alábbhagyott. Nővére, Ljudmila Ivanovna Sztaszova írta róla: „A teljes lenézés, amit tehetsége iránt az orosz társadalom részéről tapasztalt, megölt benne minden ihletet. Elfásult saját alkotói kedve iránt, s ebben nagy része volt az őt piszkáló, támadó kritikáknak”. Egy időben Varsóban telepedett le, de onnan is- tovább vándorolt. 1856-ban Berlinben meglátogatta régi mesterét, Dehnt. A találkozás után már csak néhány hónapig élt. 1857 tavaszán Berlinben érte utol a halál. Hamvait később exhumálták, és díszes külsőségek közt temették el hazájában. Az orosz népi zenét, orosz hangulat- világot ő vitte először színpadra. Az orosz nemzeti zene atyját tiszteljük benne. Eszperantó-kongresszus Az Eszperantó Világszövetség (UEA) a svájci Luzern- ben rendezi meg 64. kongresszusát. amelynek érdekes magyar vonatkozása van: szervezését hazánkból — Pécsről — irányítják. A me- csekaljai városban élő Felső- né dr. Szabó Flóra ugyanis tagja a világszövetség legfőbb irányító testületének, s a nyolctagú elnökségben ő a kongresszusok és konferenciák szervezésének felelőse. Az UEA-elnökség magyar tagja elmondotta, hogy a 64. eszperantó világkongresszus július 28. és augusztus 4. között ülésezik Luzernben. A találkozóra mintegy ötven országból több mint félezer esz- perantista jelezte részvételi szándékát. Hazánkat húsztagú küldöttség képviseli majd a kongresszuson. A szombathelyi Derkovits Gyula-teremben megnyílt Zentai Pál festőművész kiállítása. Képünkön a művész Dunakanyar című alkotása. Kecskeméti alkotóház Berki Viola festőművész a kecskeméti alkotóház műtermében készíti közel 60 négyzetméteres mozaikjának tervét, amely Debrecenben, a művelődési központban kerül majd felállításra. Hosszú szünet után ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képzőművészeti Alap 5. számú kecskeméti alkotóháza. A század elején épült kastélyszerű épületet az elmúlt évben teljesen felújították: a főépületben tíz, műteremmel ellátott lakást alakítottak ki. Ma az ország legmodernebb, legkényelmesebb alkotóháza a kecskeméti, ahol jelenleg 4 szobrász és 6 festő, illetve grafikus dolgozik. A felújított kecskeméti alkotóház Glinka 1979. június 28. Dunántúlt napló Tudjunk többet Baranyáról címmel közöl cikket a Dunántúli Napló. A cikkből kiderül: Baranya megye területe 448 653 hektár, a lakónépesség száma 435 335, amiből következik, hogy a népsűrűség 96,6. A szigetvári járásban 39,2, Pécsett pedig 1099,2 ember lakik egy négyzetkilométeren. A statisztikai adatok szerint Pécsett — a megye területének 3,4 százalékán él a megye népességének 38,4 százaléka. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 9,1 volt, a természetes szaporodás pedig 3,6. Ez utóbbi kettőnél egyébként Komló vezet: 11,1 a házasságkötések száma és 10,2 fő a természetes szaporodás. A megye lakásállománya 142 390. Ennek 51 százaléka a megyeszékhelyen van. A megye legnagyobb területű községe Dunafalva (5569 hektár), a legkisebb pedig Pálé mindössze 215 hektárral. Baranyában az elmúlt ötvenként évben 109 községnév tűnt el a térképről. A felszabadulás előtti időkben 1930-. ban tűnt el a legtöbb, pontosan tíz. A felszabadulás után 1950-ben húsz községnév tűnt el, ekkor kaptak új nevet a Herceg és Püspök előtagú baranyai községek. Pár év múlva volt egy érdekes vargabetű: 1954-ben Gödréből Gödre- keresztúrt csináltak, majd 1963-ban Gödrekeresztúrból ismét Gödre lett. Az utolsó nagy „névtörlés” tavaly volt, akkor 13 községet csatoltak úgy más településhez, hogy nevét megszüntették. Köztük olyan, az elnéptelenedés küszöbére ért falvak voltak, mint Korpád, Mónoskor vagy Révfalu... SomoQi/i Néplap Érdekes riport jelent meg a lapban Razzia a Balaton- parton címmel. A riportban szerencsére Tolna megyei név nem szerepel. Talán csak azért, mert megyénkbeli nem akadt fenn a rendőrség hálóján? Ki tudja? A riportból egy, a szülőkre nézve is nagyon tanulságos esetet emeltünk ki. „A fiatalember tizenhat éves, egy napja érkezett Hosz- szúhetényből és már be is fejezi a csavargást. — Régi ismerős — mondják a rendőrök. — Az idén már vagy negyedszer van itt. — Mennyi pénzzel jött el hazulról? — ötven forinttal. — Gondolta, hogy elég lesz? — Tudtam, hogy nem, de ha elfogy, akkor kunyeráltam volna. — A szüleinek mit mondott? — Hogy dolgozni megyek. Műszaki boltban dolgozom és kereskedelmibe járok. Az utolsó két hónapban már nem mentem iskolába, mert tudtam, hogy úgyis megbukok. Nem szeretem, amit csinálok. — Mit szeretne? — Talán valami szerelőszakmát... — Az idén már többször leszökött a Balaton-partra, és mindig elkapták... — Hát igen, peches vagyok, de azért megpróbáltam. — A szülei mit szólnak, amikor visszaviszik? — Semmit! — Azt sem mondják: ejnye kisfiam? — De, azt mondják...” Sajnos ilyen gyerekek és ilyen szülők is vannak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Székesfehérvári Bútorgyárról olvastunk egy cikket a lapban, amelyben a Szekszárdi Bútoripari Vállalat nevével is találkoztunk. A szekszárdiak kárpitos kiegészítőket szállítanak a székesfehérváriaknak. A mi bútorgyárunknak is köszönhető — a székesfehérváriak nyilatkozata szerint —, hogy elemes bútorból folyamatos az utánpótlás. Az elemes bútor esetében ez a folyamatosság lényeges, hisz aki korábban vett már néhány elemet, az később a többit is meg szeretné vásárolni. A Székesfehérvári Bútorgyár minden évben jelentkezik valami újjal. Általában a BNV-n mutatják be először termékeiket. A tavalyi BNV-n láthatták a vásárlók a Garzon-szekrényhez kapcsolható, lehajtható étkezőasztalt és sarokelerrtet. Az idén, a negyedik negyedévben kerülnek ezek az elemek a boltokba. A Garzon bútorcsalád változtatható magasságával ma már alkalmas különböző típusú lakások berendezésére. Ezt a szekrénysort tartják alapnak a többi gyártmányuknál is. Uj programjuk is indult. Az irodaházak célszerű és ízléses berendezése lesz az új beépített szekrénysor. A házgyári és a magánerővel épülő lakásokban is kialakítható szekrényfal belőle. Az eladhatóságot az árak is segítik. Termékeik 20—30 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos bútorok. PETŐFI NÉPE Köztárházat avattak a szomszédos Baján —, tudhatjuk meg a Petőfi Népe tudósításából. Az új létesítmény az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság hetedik tranzit raktára, amely közvetlen a város alatt, a Duna- parton kapott helyet. Forgalomba vonásával, 30 év után ismét lehetővé válik a külföldi áru bértárolása, a hazai export-import termékek átmeneti raktározása mellett. A bajai köztárház közvetlen kapcsolódik az ország közúti és vasúti vonalaihoz, s felkészült a nyolc országot ösz- szekötő vízi út kihasználására is. Kikötőjében, még alacsony vízállás esetén is, fogadni tudják a teherszállító hajókat. Már az idén várhatóan 60—70 hajó rakodik itt, de évi 100 hajó fogadására is képesek. Az ATI folytatja a hazai köztárhálózat bővítését. Az újabbak létesítésekor is figyelembe veszik az olcsó vízi utak kihasználását, ami jelenleg csupán 20—30 százalékos az országban. Giovanni Arpino: Doktor Mechanikus íme, doktor Mechanikus laboratóriuma. Asztalok, pultok, könyvespolcok, falitáblák mindenütt, papírlapokból felhalmozott tornyok, hokedlik, füzetek, papír- galacsinok itt meg ott, mindenfelé gépek, I némelyek mozdulatlanul, üres és poros csövekkel, csavarokkal, másikak meg sisteregtek és remegtek, áttekinthetetlen csőkígyó bennük, mintha egyik pillanatról a másikra fel akarnának robbanni. Gőz, füst, zúgás, morajlás áradt összegyűlve egyikből a másikba és a lepárló készülék tetején egy csésze kamillatea gőzölgött, amit doktor Mechanikus tett fel melegedni. Amikor a kamilla meleg lett, doktor Mechanikus előbújt egy kis és nagy szár mokka! teleírt papírhalom mögül, és levette a csészét a készülékről. Akkor Rafé meglátta kopasz fejét, bagoly szemüvegét, karját és nyakát, amely kilátszott virág mintás köpenyéből. — Azt hittem, hogy a tudósok öregek, szakállasak, és fekete ruhát hordanak — suttogta Rafé Endecaidecának. — Úgy van, doktor Mechanikus is ilyen — válaszolta a mágus. — De éppen egy fiatalítási kísérletet végez magán. Minden évben kettővel kevesebb lett, és most újból harminc éves. Úgy is öltözik, mint a fiatalok, egy dolgon azonban nem ilehet változtatni: a rondaságán. És minél többi új dolgot fedez fel, annál rútabbá válik. Mechanikus lehunyt szemmel szürcsölte a teát, amikor egy dörrenés hirtelen fel- ugrasztotta karosszékéből. Egy háromlábú állványon lévő gömbben forrt valami, és hatalmas kék lángok csaptak ki. Mechanikus várt egy darabig, hogy a fémgömb heves kitartáséit ellenőrizze, amely úgy remegett, hogy szinte darabokra esett szét, aztán rohangászni kezdett a papíroktól a falitábláig, a füzettől a falra írt jegyzetekig, a jegyzettömbtől a fokmérőig, a mikroszkóptól a golyós számológépig, a körzőtől a piros és kék ceruzákig, a szótártól a forgó indikátorig, a feszmérőtől a teleszkópig, a számítógéptől egy papírdarabkáig, amit a szemétkosárból halászott ki. Rohangászva szétszórt papírokat, könyveket, újságokat; asztalokba, hokedlibe verte térdét, fejét a lámpaernyőbe; elszórta a ceruzákat, elvesztette és megkereste a szemüvegét; a levegőbe dobálta a kémcsöveket, táblázatokat; türelmetlen és fájdalmas üvöltéssel ordítozott. Amikor is a nagy fémgömb fütyült, fújt, sóhajtott, és egy nagy remegéssele befejezte. Doktor Mechanikus kifulladva dőlt egy székre, kopasz fejét két keze közé fogta, és mozdulatlan maradt a gőzben, amely áradt ezer alumínium- és üvegcsőből. — Megint nem sikerült — mondta a mágus, újra betakarva az üvegpadlót a szőnyeggel. — De mit mesterkedett éppen? — Egy nagy kísérletet — mondta bizalmasan Endecaideca egy körtét hámozva. — Doktor Mechanikus szinte mindent feltalált már: műszívet, robotgépeket, holdjáró űrhajót, a paradicsom és a tyúkok növekedését segítő hormonokat, repülő vonatot, tengeralattjáró helikoptert, megtanította beszélni a majmokat három nyelvre, le- kottázta az elefántok trombitálását, dobozba sűrítette a napenergiát. Csak egyetlen dolog nem sikerült neki még soha, báf évek óta küszködik vele: feltalálni a vaj- szeletelő gépet. Fordította: ANGYAL JÁNOS N Kiállítás
