Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

a Képújság 1979. június 22. Nem akar aludni... Gyakori panasz, hogy a kisgyerek bekerül az óvodá­ba, és nem akar délután el­aludni. Sok gyerek este sem alszik el időben, vagy éjjel fölébred, szüleihez kéredz- kedik, mások meg már reg­gel ötkor „kukorékolnak”. Egy amerikai pszichológus hosszú évekig dolgozott egy nagy kórház újszülöttosztá­lyán és több ezer csecsemő alvásmennyiségét mérte az első hetekben. Kiderült, hogy az újszülöttek alvásigénye — azonos környezetben — 10 és 22 óra között változik! A csecsemő otthoni gon­dozásánál is az egyik leg­nagyobb probléma az alvás. A kismamák hajlamosak ar­ra, hogy bűntudatot érezze- nek azért, mert a gyerme­kük rossz alvó, könnyen éb­red, nehezen alszik el, éjjel felsír. Pedig az alvásigény nem szoktatás kérdése, leg­alábbis nem csupán a szok­tatásé, hanem részben ve­lünk született, idegrendsze­rünkbe „kódolt” tulajdon­ság. Sok múlik a terhesség körülményein is. Egy csilla­gász anyuka mesélte, hogy kislánya az első hetekben, sőt hónapokban, megtartot­ta az ő régi munkabeosztá­sát; nappal aludt, és éjszaka volt ébren. Az egészséges csecsemő, aki rendszeresen kap enni, mindig ugyanakkor fürde­tik, és rakják tisztába, az ébrenlétet nem sírással töl­ti ki, hanem nyugodtan né­zeget, gőgicsél, később ját­szik. Az ideges, nyugtalan cse­csemő, akinek idegrendszere érzékenyebb, ingerküszöbe alacsonyabb, vagyis a ki­sebb zajokat is meghallja, a vizes pelenka is jobban csí­pi, a fény vagy a mozgás is erősebben ingerli, nehezeb­ben alszik el, alvását gyak­ran fáradt, panaszos sírdo- gálással vezeti be, alvás­mennyiségét több részletbe osztja el. Az ilyen, „nehéz” gyerek bizorty több gondos­kodást, több figyelmességet igényel, mint a nyugodt csecsemő. Sajnos, a gyakor­lat azt mutatja, hogy az anyukák szívesebben és többször mennek oda a ne­vetős, nyugodt gyerekhez, a nyűgöset pedig inkább el­kerülik két étkezés közt, nehogy fölébredjen és ordí­tani kezdjen. így azután az amúgy is érzékenyebb, gyen­gébb csecsemő megintcsak hátrányosabb helyzetbe ke­rül, egy kissé elszigetelődik, s ez újabb bajok forrása. Kimutatták, hogy a „nehéz” csecsemők, akik négy hóna­pos korukig sírós, hasfájós, nyűgös babák voltak, s ezért anyjuk kevesebbet beszélt hozzájuk, értelmi szinten is később érnek, mint „neve­tős”, nyugodt társaik. Az alvást éppúgy nem le­het, nem szabad erőltetni, mint az evést, és hiba len­ne „receptet” adni arra vo­natkozóan, hogy mikor és mennyit „kell” egy babának aludnia. Igyekezzünk kipuhatolni a kicsi alvásigényét, és a napirendet lehetőleg ennek megfelelően, szinte vele együtt kialakítani. A rázo- gatás, talp- vagy popsisimo- gatás eleinte hatékony alta- tási módszer lehet, de ké­sőbb arról nagyon nehéz a gyereket leszoktatni, és nem is szükséges, hiszen sok cse­csemő magától is álomba ringatja magát. Hosszú, félhosszú, rövid Lágyan omló, dekoratív fri­zura hosszú hajból. Köny- nyen elkészíthető — szárí­tás után a haj felső részét szorosan hátrakeféljük és a fejtetőn rögzítjük. Főleg a fiatalabb korosztálynak ________ajánljuk.________ F élhosszú, laza, főnözött frizura. Előnyös majdnem mindenkinek, kényelmes, gyorsan elkészíthető. Min­den korosztály viselheti. Rövid, sportos, csinos fri­zura. Ennél a frizuránál főleg a jó vágás dominál. Kényelmes, csinos, és di­vatos. A helyes tisztálkodás A legtisztább helyen tar­tózkodó ember bőre is be­piszkolódik. A szennyeződés több helyről is ered. Egy ré­sze a levegőből, amely tö­ménytelen füst- és korom­szemcsét tartalmaz. Nagyvá­rosokban, gyártelepek köze­lében különösen sok, apró égési termék lebeg a levegő­ben. A bőrfelszínt bevonják a bőrben lévő mirigyek által termelt anyagok: a faggyú és a verejték, átitatják a foly­tonosan leváló felületi hám­sejtek tömegét. Ez a zsíros massza a kívülről odakerülő és így mindig jelenlévő bak­tériumok hatására bomlik. Innen ered a mosdatlan em­ber kellemetlen testszaga. A bőr tisztátlanságának harmadik forrása lehet a napközben rákent krém, pú­der és rúzs maradványa, még inkább a munka okozta szennyeződés nyoma. MIKOR TISZTÁLKODJUNK? Mindig munka végeztével, vagyis általában este. Ez több okból is fontos: nemcsak az ágyneműt kíméljük, ha meg­tisztított testtel fekszünk le, hanem jobban pihenünk is. A megtisztított bőrön ugyanis szabaddá válnak a pórusokj a verejtékmirigyek kivezető nyílásai és a szőrtüszőnyílá- sok is. így pihenésünk köz­ben a bőrön át végbemenő gázcsere, a bőrlégzés tökéle­tesebb. Azért is célszerű pi­henés előtt tisztálkodni, mert ha a bőrszennyeződésnek elég ideje van arra, hogv a ve­rejtékben vagy a bőrfaggyú­ban feloldódjék, erősebb iz­gató hatást fejt ki a bőrre, ami kipirosodáshoz. viszke­téshez. tehát gyulladáshoz vezethet. A TISZTÁLKODÁS ESZKÖZEI A víz és a szappan a tisz­tálkodás megszokott eszköze. A kettő kiegészíti egymást: a bőrön tapadó szennyező­dést a víz fellazítja, a szap­panhab bevonja és nagy fe­lületi feszültsége folytán a bőrről leválasztja úgy, hogy a vízsugárral most már köny- nyen eltávolítható. A szappan enyhe, lúgos vegyhatása miatt szaruoldó hatású, ez is megkönnyíti a bőr felszínén tapadó szeny- nyezett hámsejtek leválasztá­sát. Bár a meleg víz jobban tisztít, mosakodásra rendsze­rint mégsem ajánlható min­denkinek. A gyakori meleg vizes tisztálkodással túlságo­san megfosztjuk a bőrt pu­hán tartó faggyútartalmától, leghelyesebb tehát, ha na­ponta csak az erősen bepisz­kolódott testrészeket (keze­ket, lábakat, hajlatok bőrét) mossuk meg meleg vízzel. A HIDEG VIZ EDZŐ HATASÚ Hideghatásra a bőr erei összehúzódnak, melegre kitá­gulnak. A hideg lemosás te­hát tornáztatja a bőrereket, így a külső hőmérséklet­változást jobban követni tud­ják. Emiatt a hideg vizet kedvelők ritkábban fáznak meg, szervezetük megedző­dik. A SZAPPAN MEGVALASZTASA Minden szappan többé- kevésbé lúgos, szárítja és iz­gatja az érzékenyebb bőrt. Mosószappan egyáltalán nem való mosakodáshoz, még kéz­mosáshoz sem. A pipere- szappanok illata kellemes, de előfordul, hogy éppen az il­latosító anyag, többnyire illó­olaj idéz elő viszketést és gyulladást a bőrön. A tisztítószerek tisztító és szárító hatása erősebb, ezért utánzsírozásról gondoskod­nunk kell. MOSAKÓDAS, FÜRDÉS VAGY ZUHANYOZÁS? Mindegyiknek megvan az előnye. A mosakodás gyor­sabb, könnyebben keresztül­vihető. A-fürdésnél hosszabb időn át éri a víz a testet, ezért jobban tisztít. A zuhanyozás kisebb be­rendezéssel megoldható, mint a fürdés, emellett jól tisztít. Előnye még, hogy a bőrt pas- koló vízsugár fokozza a vér­keringést és ezért frissítő hatású. Tisztasági szempontból he­tenként egy-kétszer feltétle­nül szükség van meleg vizes lemosásra' fürdőre vagy zu­hanyozásra. A mosakodás naponta elengedhetetlen. A fürdő és a tus kényelmes és kellemes. Egyik sem helyet­tesítheti azonban a mosako­dást. Csak tiszta vízben mosa­kodjunk és semmiképpen se fürödjünk közös kádvízben. Erre nemcsak akkor kell ügyelni, ha a másik emberen fertőző bőrkiütés vagy seb van. A látszólag ép bőrű em­berről is baktériumok és gombaspórák milliárdjai áz­nak le. Ezek a másik ember testén esetleg kórokozókká válhatnak. Lehetőleg folyó vízben mo­sakodjunk, kádfürdő után pe­dig mindig zuhanyozzuk le bőrünket.. DR. KOVÄCS LÄSZLÖ Anyagmaradékból horgolt mellény Divatos tavaszi, nyári ki­egészítő az egyenes vonalú horgolt mellény. Apró min­tás húzott szoknyához, egy­színű ingblúzhoz, egy friss divatötlet szerint nem ké­szen vásárolt fonalból, hanem anyagból, magunk vágta, so­dorta fonalból vastag hor­golótűvel, egyráhajtásos pál­casorokkal horgolt mellény­két viseljünk. Ábra szerint kb. 1 cm szélesen egyszer a jobb ol­dalról, egyszer a bal oldal­ról bevágjuk az anyagot. A végződésnél 1,5—2 cm hosz- szan a vágást befejezzük. Ha trikóanyagot használunk, az oldalszélek könnyen kunko­rodnak, a feltekerésnél, felhasználásnál a sarokré­szeket kissé megsodorjuk. A vágásvégződéseket egymás­ra illesztjük, s néhány öl­téssel összevarrjuk, így fo­lyamatos fonallal dolgozha­tunk. Egyenes oldalszélek­kel, 5-ös horgolótűvel, egy­ráhajtásos pálcasorokkal, szabásminta szerint dolgo­zunk. Az elkészült oldalré­szeket az oldalszéleken ösz- szevarrjuk, majd a szaba­don maradó szélrészeket, el­ütő színű fonallal, rövidpál- casorral körbehorgoljuk. PRÚSZ VERONIKA ZÖLDBORSÓ PARASZTOSAN Hozzávalók: zöldborsó, mely kb. 35—40 dkg, 10 dkg nyers sonka (vékony szele­tekre vágva), 1 fej hagyma, 1 evőkanál vaj, 4 evőkanál tejszín, 4 evőkanál paradi­csomlé, 2 kávéskanál para­dicsompüré, tubusos zöldség­krém, só. A zöldborsót fél csészényi sós vízben, közepes lángon megfőzzük, forrás után még körülbelül 5 percig puhítjuk. Közben a sonkát kockára vágjuk, a hagymát megtisztít­juk, feldaraboljuk és vajban barnára pirítjuk. A tejszínt és a paradicsomlét, paradi­csompürét összekeverjük és felfőzzük. A zöldborsót le­szűrjük. Hozzákeverjük a sonkát, hagymát. Tubusos zöldségkrémmel és sóval íze­sítjük. Előmelegített tálon tálaljuk és tálaláskor leönt­jük paradicsomos tejszín­öntettel. Fokhagymás pirítós- kenyérrel fogyasztható. PARAJJAL TOLTOTT OMLETT Hozzávalók 2 személynek: 1 cs. mélyhűtött parajkrém. 6 tojás, 4 evőkanál tej, 1 dl tejszín, 5 dkg vaj, reszelt sajt. A parajkrémet közepes lán­gon felolvasztjuk. Sózzuk és tejszínt keverünk hozzá. A tojásokat felverjük, sózzuk, borsozzuk. A vajat felforró- sítjuk és a tojásmasszát bele­öntjük, majd megsütjük. Sü­tés után megfordítjuk és az alját is aranybarnára sütjük. Felső felét ezután kenjük meg parajkrémmel. Végül az om­lettet óvatosan összegöngyöl­jük és tetejét megszórjuk re­szelt sajttal. KAPOSZTAROLAD Hozzávalók 4 személynek: 1 fej fehérkáposzta, mely kb. 1 kg, fél kg marhahús, 2 dkg zsemlemorzsa, 1 tojás, más­fél dl tejföl, só, bors, 10 dkg főtt rizs, cukor, 2 dkg zsira­dék, másfél deci víz, másfél deci húslé. A káposztát megtisztítjuk torzsájától és külső levelei­től, majd 10 percig bő, sós lében főzzük. Ha megfőtt, 8 nagy levelet leszedünk róla és félretesszük. A többit ap­róra vágjuk. A darált húst, zsemlemorzsát, tojást, fele mennyiségű tejfölt, rizst, ap­róra vágott káposztát össze­keverjük, sózzuk, borsozzuk és jól összedolgozzuk. A masszát a nyolc káposzta­levélbe tesszük. Sózzuk, ke­vés cukorral ízesítjük, majd összegöngyöljük és forró zsír­ban kisütjük. Vizet és húslét öntünk hozzá és fedő alatt 40 percig pároljuk. Végül leönt­jük a maradék tejföllel. Sós burgonyát fogyasszunk hozzá. Milyen legyen a hétvégi étrend? Az egész heti munka, az üzemi étkezés, az esetleg hi­deg ebédek, vacsorák után alig várjuk a finom hétvégi ételeket, a kiadós falatozá­sokat otthon, családi vagy baráti körben, ritkábban ét­teremben. Milyen legyen a hétvégeken az étkezésünk? — Ami bele­fér! — halljuk a jelszót gyakran. (Ha valóban csak annyi lenne!) Nyilvánvaló, hogy a táplálkozás élvezeti értékét hétvégeken is keres­ni kell és a táplálkozás örömszerző szerepe érvénye­sülhet ételeink összeváloga- tásában, de ne feledkezzünk el arról sem, hogy a táplálko­zásnak élettani, egészségvédő és megtartó, sőt betegség- megelőző szerepe is van — ez utóbbi szempontok szerint elkészített és összeválogatott életek is igen ízletesek, vál­tozatosok, legfeljebb mennyi­ségben kissé korlátozottak. A hétvégi táplálkozásnak elsősorban a fizikai aktivi­táshoz kell alkalmazkodnia. A fizikai aktivitás igen vál­tozatos léhet: úszás, sport, ki­rándulás. kertészkedés, ház­építés, játék vagy éppen a fizikai aktivitás, tehát a mozgás. A fizikai aktivitás hiánya: fekvés, alvás, üldö­lés, kártyaparti, pihenés. A hétvégi mozgás mennyisége határozza meg a táplálék mennyiségét: aki aktívan mozog, sportol, építkezik, an­nak több táplálékra van szüksége, valóban a jóllaká- sig ehet (ha azonban elhízott, akkor tartsa magát a kalória­szegény diétához, a fokozott mozgás csak segíti a felesle­ges kilóktól megszabadulni.) A passzívan pihenő ember tápláléka igazodjék szintén az igénybevételhez: keveset egyék, különben a rendszeres hétvégi lakomák előbb-utóbb elhízáshoz vezetnek. Ha gyakran eszünk, nasso­lunk, nem ételeket eszünk, csák „csipegetünk”, azaz olyan táplálékot fogyasztunk, amelyekhez nem kell nagy készülés, terítés, szertartás, akkor észrevétlenül rengeteg felesleges kalóriát juttatunk a szervezetbe, ezért helyesebb a nassolással felhagyni és a hétvégén is a megszokott 3—4 étkezés mellett marad­ni. Ne alkalmazzuk a „reg­gel király, este koldus” elvet--sem, ugyanis a bőséges reg­geli olyan változásokat ala­kít ki a szervezetben, amely­nek hatására ebédre megnö­vekszik az étvágy és ennek következtében a táplálék mennyisége is. Tartsuk ma­gunkat inkább az ésszerűbb kis mennyiséghez: 10 dkg felvágott vagy két tojás, vagy 5 dkg túró, egy szelet ke­nyérrel, vagy 1 db zsemlével, kiflivel, esetleg kevés vajjal és tejes itallal, vagy teával, retekkel, paradicsommal, zöldpaprikával. Uzsonnára igen egészséges a gyümölcs, ebédre szabad szombaton a zöldségleves, vagy húsleves, utána jól il­lik a rakott vagy töltött zöldség-főzelékfélék valame­lyike. (karfiol, zöldbab, kel, tök. karalábé, téli időben ká­poszta, bár nyári változata, a nyári töltött káposzta is igen jó ízű, kedvelt étel.) Végül is­mét gyümölcs uzsonnára. Hideget egyék vacsorára az, aki kisebb fizikai aktivi­tást végzett és célszerűbb meleg étellel kínálni a nehe­zebb házi munkát végző, esetleg az építkezésnél segítő családtagokat. Vasárnap sokan előnyben részesítik a meleg reggelit (sonkás' tojás, omlett, tojá­sos gomba.) Reggeli italként kakaót választanak, péksüte­ményt és kalácsot, mely még nem különösebben hizlaló, ha a mennyiség sem nagyon nagy. Ebédre a hagyományos rántott csirke, hús mellett ér­demes kalóriaszegényebb öt­letekkel színesebbé, változa­tosabbá tenni a déli étkezést és így növelni az élvezeti ér­tékét. Bátrabban kell va­sárnapra is zöld. és főzelék­félékből párolt, csőben sült köreteket készíteni és. ha a háziasszony ideje és energiá­ja engedi, lapozzon bele a szakácskönyvbe és lepje meg családját könnyen el­készíthető, ízletes újdonsá­gokkal. Az étkezést követő süte­mény vagy édesség kalória- és cukorszegény változata éppolyan ízletes lehet, mint a hagyományos rétes, pala­csinta. A főétkezés egészsé­ges és kedvelt befejezése a gyümölcs és a gyümölcsital.

Next

/
Oldalképek
Tartalom