Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
2 ^PÜJSÁG 1979. június 3. Közös nyilatkozat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) vetkezetes internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői — a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egy- ■ ségének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, .hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóra váltásában elértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom építésének, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Nép- köztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságának megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcához. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri viszonyát. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és konkretizált elvi megállapodások valóra váltásának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967-ben aláírt barátsági. együttműködési és kölcsönös segítsé°nvújtási szerződésével. az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testőri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus— leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrottsá- ga. A rendszeres, legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkapcsolatok további szélesítéséhez, a Magyar Nép- köztársaság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bővítéséhez. A küldöttségek vélemény- cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati gazdasági együttműködésének fő irányairól. Megállapították, hogy az árucsere-forgalom dinamikus növekedése, a termelési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjetunió népgazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapodások valóra váltása előmozdítja a kölcsönösen előnyös' gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának kidolgozását. Jelentős eredmények jellemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését. A felek időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szorosabb ösz- szehangolását a magyar— -szovjet gazdasági kapcsolatok követelményeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia és nyers- anyaggondok megoldásában. Megállapították, hogy az ösz- szefogás nagyszerű példája a KGST-tagállamok több ezres építőkollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembe helyezett Szövetség gázvezeték, a Viny- nyicát és Albertirsát összekötő. magas feszültségű villamos távvezetéki. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös ‘ erőfeszítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tudományban és a technikában. A felek határozott intézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tag- országok hosszú távú együttműködési célprogramjainak megvalósításában. Magyar- ország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági' fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szentelnek a magyar—szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A látogatás során aláírták a magyar —szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycserét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978 novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi helyzet" ről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a ,,hidegháború” korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reak* ciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhülés alapjait. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősödjék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljék. » A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelertleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új, jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbönálló aláírása a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbe lépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korlátozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előrehaladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának következetes és teljes valóra váltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt vevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság ás a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkánfélszigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab országokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültséggócok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország es a Szovjetunió ismét megerősíti internacionalista szolidaritását a kínai agressziót bátran visz- szaverő hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet- Ázsia békéjének helyreállítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköz- társasággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializmus, a kolonializ- mus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek kiemelték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979. szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozzájárulás lesz a népek békéjének és biztonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a jövőben is minden módon elősegítik a szocialista közösség testvéri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpolitikai légkör egészségesebbé válásának hatalmas mozgató ereje. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének — erősítésére. III. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, -hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdeményezései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termonukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, a békés egymás melKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, lett élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok között, a hegemonizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés megszüntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általános törvényszerűségeit, mind pedig az adott országok konkrét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommunisták következetesen sík- raszállnak valamennyi kom- * munista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvei alapján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976- os berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rámutattak a testvérpártok internacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az össze- forrottság erősítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. * A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében lezajlott tárgyalások eredményei felett. Kifejez- • ték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság ’ és a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a szocialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé- - nek elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi . Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogadták. Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Budapest, 1979. június 1.
