Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 142. szám. ÄBA: 1,20 Ft 1979. június 20., szerda Mai számunkból ÜZLETKÖTÉSEKRŐL A SIMOVILL-BAN (3. old.) A ZAJ IS SZENNYEZI A LEVEGŐT (3. old.) ERŐ- ÉS HELYZET- FELMÉRÉS A SZEKSZÁRDI JÄRASBAN (5. old.) FELÜLJARÖ­ÉPÍTKEZÉS (5. old.) Nagy lépés a béke útján „... Elnök úr, meglehetősen hosszú és nehéz úton jutottunk el találkozónkhoz, de az időt nem veszteget­tük hiába, és erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak.” Leány id Brezsnyev mondotta ezeket a szavakat James Carterhez fordulva egyik pohárköszöntőjében. Nehéz lenne tömörebben, plasztikusabban kifejezni a bécsi csúcstalálkozó előtörténetét és jelentőségét. Az amerikai magatartás miatt bizony sok víznek kel­lett lefolynia a Potomacon és a Moszkva folyón, amíg végre létrejöhetett Leonyid Iljics Brezsnyev és James Carter, vagyis a világ két ileghatalmasabb országa ál­lamfőjének első személyes találkozója. Ennek előfel­tétele az volt, amit a kommentátorok oly régen a két ország viszonyának .kemény magjaként” értékelnek: újabb megállapodás a tömegpusztító fegyverek korlá­tozásának ügyében. Mindenki számára világos volt egy sajátos, döntő fontosságú kölcsönhatás, afféle jótékony láncreakció, amelynek feltétele és első lépése a SALT—II. szerző­dés aláírása lenne és amelynek nyomán joggal várható mind a két ország, mind az egész nemzetközi helyzet érezhető javulása. Hosszú, nehéz küzdelem során, amelyben a Szovjetunió elvi következetessége a szük­séges rugalmassággal párosult, most teljesült ez a fel­tétel és nem túlzás az a megállapítás, hogy az emberi­ség ma nyugodtabban nézhet a holnap elé, mint akár néhány hónapja. A bécsi Hofburg Redouten-termében sorra került aláírás olyan történelmi jelentőségű okmányt szentesí­tett — g parlamentek jóváhagyása előtt —, amely hu­szonkét oldalon 1985. dece mber 31-ig rögzíti a két nagy­hatalom hadászati fegyverrendszerének felső határát. Ez önmagában is óriási jelentőségű megállapodás. De nem kevésbé fontos a megállapodásnak az a része, amely a mennyiségi korlátozások mellett szabályoz­za a minőségi fejlesztést is. Ma, amikor a tudomány — a hadtudomány is — rohamléptekkel halad, a puszta mennyiségi korlátozások már nem elegendőek. Jórészt ennek a gondolatnak a jegyében nevezte szá­mos megfigyelő a SALT—II. aláírást „a csúcs csúcsá­nak”. Hogy mennyire egy folyamat fontos állomásáról és korántsem végéről van szó, arra jellemző Cyrus Vance amerikai külügyminiszter nyilatkozata is, amely sze­rint „bizonyos vagyok benne, hogy lesz harmadik és negyedik SALT-szerződés is”. Carter pedig Brezsnyev tiszteletére mondott pohárköszöntőjében így fogalma­zott: „...amikor poharainkat a SALT—II. terén elért sikereinkre emeljük, fogadjuk meg, hogy ugyanígy, a józan ész jegyében keressük tovább a megértés újabb területeit.” Nemcsak a SALT-tárgyalások és a szovjet—amerikai viszony, hanem az egész nemzetközi élet története a bizonyság- arra: a Szovjetunión továbbra sem múlik ennek az óhajnak a valóra válása. Bécsi sajtókörökben egyértelműen hangsúlyozzák Leonyid Brezsnyev meg­nyilvánulásainak, beszédeinek „higgadt, széleslátókö­rűségét, megalapozott érvelését”. „... Egyesek — jelentette ki például a szovjet ál­lamfő, az SZKP KB főtitkára — nyíltan arról álmodoz­nak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok össze­ütközésbe kerül egymással. Népeink és az egész világ kötelessége, úgy értem, a mi és az önök kötelessége is, elnök úr, hogy megakadályozzuk az ilyesféle elkép­zelések valóra válását.” Minden jel arra mutat, hogy a természetes nehéz­ségek és elkerülhetetlen nézeteltérések ellenére Bécs- ben az efelé vezető úton is nagy -lépés történt. HARMAT ENDRE Losonczi Pál fogadta a finn vendégeket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a finn—magyar barátsági hét alkalmából hazánkban tar­tózkodó finn politikai kül­döttséget, amelyét Jaakko Itala, a Liberális Néppárt elnöke vezet. A szívélyes légkörű esz­mecserén jelen volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köz­társaság magyarországi nagykövete. Folytatódtak a magyar-bolgár hivatalos tárgyalások Barátsági nagygyűlés Todor Zsivkov és Kádár János mondott beszédet Szófiában kedden folytatódtak a magas szintű bolgár— magyar tárgyalások. Képön kön: Kádár János és Todor Zsivkov, a megbeszé lések szünetében. (Képtávírónkon érkezett.) Kedden délelőtt a magyar párt- és kormányküldöttség szálláshelyén Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével folytatódtak a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások - Szófiában. A magyar tárgyaló dele­gáció tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminiszter és Sebestyén Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A bolgár tárgyaló delegá­ció tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Di- mitr Sztanisev, a BKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Milko Balev, a BKP KB tagja, kabinet­főnök. A tárgyalásokon véle­ménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomról. Hangoztatták, hogy egyeztetett külpolitikát folytatunk, a Szovjetunióval közös úton haladunk, a Varsói Szerződés, a KGST keretében tevékenykedünk, s a nézetek azonossága ha­tározza meg nemzetközi te­vékenységünket. A nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom 'fejlődik és erősödik, a kommunista és munkáspártok harca kedve­zően hat a világ forradálmi folyamatára és a világhely­zet alakulására. Megerősítet­ték, hogy pártjaink a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében hozzájárulnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek megszilárdításához, a világ más forradalmi erői kapcsolatának fejlesztéséhez. Aláhúzták: korunk fő meghatározója az erőviszo­nyok kedvező megváltozása a béke, a szocializmus, a demokrácia, a társadalmi haladás erői javára. Ezen erők harca eredményeként a nemzetközi viszonyok ala­kulásának meghatározó té­nyezője az enyhülés a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok között. Ennek kapcsán üdvözölték a bécsi csúcstalálkozó eredményeit, a SALT—II. aláírását, amely újabb nagy horderejű meg­állapodások kiindulópontja lehet, előmozdítva a továb­bi leszerelés ügyét. A kora délutáni órákban a magyar párt- és kormány- küldöttség Szófia dolgozóinak képviselőivel találkozott: az Univerziade csarnokban bol­gár—magyar barátsági nagy­gyűlést tartottak. A zászlók­kal, transzparensekkel díszí­tett, impozáns méretű ter­met hétezren töltötték meg, ott voltak a bolgár főváros nagyüzemeinek, intézményei­nek és iskoláinak küldöttei, közöttük teljes létszámmal képviseltették magukat a közös magyar—bolgár vál­lalkozás, .az INTRANSZMAS dolgozói. Felcsattanó tapssal, „Druzsba, Druzsba” (Barát­ság) .kiáltással köszöntötték a nagygyűlésre érkező magyar és bolgár vezetőket, az elnökségben helyet fog­laló Kádár Jánost és Todor Zsivkovot. Elhangzott a ma­gyar és a bolgár himnusz, majd Petr Mezsdurecski, a szófiai tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének megnyi­tóját követően Todor Zsiv­kov emelkedett szólásra. józan számvetést készítet­tünk sokoldalú kapcsola­tainkról, arra törekedtünk, hogy a jövőbeli, az eddigi­nél is hasznosabb munka érdekében minden tanulsá­got levonjunk, és körvona­lazzuk a jövő új irányait. Megelégedéssel állapítot­tuk meg, hogy az utóbbi években párt- és kormány­közi kapcsolataink, valamint országaink társadalmi szer­vezeteinek kapcsolatai in­tenzíven fejlődtek, új, hasz­nos tartalommal gazdagod­tak. A Bolgár Népköztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződése híven szolgálja legdrágáb célkitű­zésünket, a kommunista testvériség ‘tiszta forrásai­nak megőrzését, népeink ba­rátságának megszilárdítását. Todor Zsivkov beszéde Tisztelt Kádár elvtárs, kedves magyar elvtársak, elvtársnők és elvtársak, fő­városi dolgozók. Vendégeinket — saját nyel­vükön — „barátoknak” sze­retném szólítani. Ez a szó magyarul majdnem ugyanúgy hangzik, mint bolgárul. A tu­dósok, a nyelvészek bizonyá­ra nyomon tudják követni, hogy milyen történelmi ös­vényeken érintkeztek egy­mással a közeli és a távoli népek. Harmincöt évvel ezelőtt né­peink, amelyek már évszá­zadok óta ismerték egymást, vállvetve indultak el a ba­rátság eme nagyszerű ország­úján. Bolgárok és magyarok immár négy évtizede halad­nak együtt, és nincs az az erő, amely letéríthetné őket erről az útról, vagy elválaszt­hatná őket egymástól. Min­den közös szerződésünkben és egyezményünkben benne foglaltatik az egymás iránti rokonszenv, a közös érdekek tudata, a kölcsönös segély- nyújtási szándék, a közös, magasztos cél, a szocializ­mus és a kommunizmus fel­építése iránti kölcsönös fele­lősségérzet, a létező szocializ­mus vívmányainak megvédé­se testvéri közösségünkben. Ezért nincs szükség hosz- szas beszédre, amikor kö­szönteni kívánjuk a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait. Ök ugyanis nem első ízben járnak hazánkban. Mi is több alkalommal vendé­geskedtünk náluk. Éppen ezért, mindannyiunk nevében, nagy örömmel, szí­vélyesen üdvözlöm a nemzet­közi kommunista és munkás- mozalom jeles személyiségét, a következetes marxista— leninistát és internacionalis­tát, a bolgár nép nagy barát­ját, Kádár János elvtársat. Valamennyiünk nevében ugyanezen érzésekkel köszön­tőm a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökét. Lázár György elvtár­sat, és a magyar párt- és kor­kormányküldöttség minden tagját. Vendégeink személyében köszöntjük a magyar népet, amelyet közös harcunkban tanúsított bátorságáért, te­remtő akaratáért és közös ügyünkhöz való hozzájárulá­sáért szeretünk és tisztelünk. A közelmúltban mindany- nyian ugyanolyan büszkeség­gel ünnepeltük a magyar munkásosztály forradalmi pártja megalakulásának és a Népeink nagyszerű törté­nelmi hagyományokra te­kintenek vissza. Minden ha­gyománynak azonban csak akkor van értelme, ha a mát és a holnapot szolgálja, ha energiát ad a népnek v* \ Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­ját. Annál is inkább, mert a Magyar Vörös Hadsereg so­raiban bolgár forradalmárok, internacionalisták is harcol­tak. örülünk annak, hogy a magyar nép ezt a dicső jubi­leumot újabb hatalmas vív­mányokkal ünnepelte meg a fejlett szocialista társadalom építésének minden területén. A dolgozók sikeresen teljesí­tik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának előirányzatait. Egyre erősödik a magyar nép szocialista egysége, a szo­cializmus magasztos céljai nevében megvalósuló nemze­ti összeforrottsága. Örömmel köszöntjük a Ma­gyar Népköztársaságot, amely magas szintű anyagi és szel­lemi kultúrával rendelkező ország, hű szövetségesünk és harcostársunk a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben, a szocialista közösség méltó tagja, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő állam. a jobb élet építéséhez, ha lelkesítőleg hat erőfeszí­téseire. nyugtalan korunk­ban végzett tevékenységére. A magyar elvtársakkal folytatott jelenlegi megbe­széléseinken ismét átfogó és Az élet azonban mind ná­lunk, mind Magyarországon, mind a világ más tájain szüntelenül újabb és újabb feladatokat vet fel. Az a kö­telességünk, hogy keressük ezeknek a feladatoknak a legjobb megoldásait. így például rendkívül lendülete­sen fejlődik gazdasági együttműködésünk ebben az ötéves tervben. Megkülön­böztetett figyelmet szente­lünk a gazdasági együttmű­ködés új, korszerű formái­nak felkutatására és feltárá­sára. Itt megemlíthetem az egyes területeken és ágaza­tokban kialakult szakosodást és kooperációt, a harmadik piacokon történő közös fel­lépést, a tapasztalatcserét és a kölcsönösséget a szabadal­mak alkalmazása terén, to­vábbá a tudomány és a mű­szaki fejlődés célszerű irá­nyítását: általában tehát ar­ra törekszünk, hogy minden közös tevékenység minősé­gét és hatékonyságát javít­suk. Arra a közös megállapí­tásra jutottunk, hogy nem hasznosítjuk- maradéktala­nul a gazdasági együttmű­ködés több fontos ágazatá­ban, valamint a tudományos és kulturális cserében rej­lő lehetőségeket. Ezért meg­vitattunk és jóváhagytunk egy dokumentumot, amely­nek rendkívül távlati jelen­(Folvtatás a 2. oldalon.) Kapcsolataink intenzíven fejlődnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom