Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

1979. június 15. Képújság 5 A közoktatás kérdései Képesek az önálló életre Hazánkban az értelmi fo- gyatékosoK oktatása-nevelé- se már a századforduló tá­ján elkezdődött. A felsza­badulásig a gyógypedagógu­sok a súlyosabb fogyatéko­sokhoz igazítva a követelmé­nyeket, csupán az önkiszol­gálásra, az olvasás, írás, szá­molás alapjaira igyekeztek megtanítani a gyerekeket. Továbbtanulásra, szakmai képzettség megszerzésére, munkába állításra aligha gondolhattak, hiszen az idő tájt még az egészséges embe­rek is nehezen találtak ma­guknak munkát. KISEGÍTŐ ISKOLÁK A társadalmi változást kö­vetően differenciáltabbá vált az értelmi fogyatékosok kép­zése, az enyhe fogyatékosok számára kisegítő iskolák nyíltak. Itt a gyerekek a nyolc esztendeig tartó képzé­si idő alatt elsajátítják az ál­talános iskolai tananyag csökkentett és felépítésében is egyszerűbb tananyagát. A korábbi évekhez viszonyítva annyival lett kedvezőbb a helyzetük, hogy szüleik, ta­náraik, ismerőseik segítségé­vel előbb-utóbb bejutottak valamelyik üzembe, intéz­ménybe, ahol egészen egysze­rű feladatokat bíztak rájuk. Munkába állásuk kezdetén, többnyire már az első fel­adatok elvégzésekor kiderült csökkent értelmi képességük, esetlenségük, nehezen alkal­mazkodtak a helyi szokások­hoz. Világossá vált, hogy ezeknek a gyermekeknek vé­dett munkahelyeket kell nyitni, ahol nincsenek kitéve sérelmeknek, vagy magasabb szakmai képzettséghez kell juttatni őket. Az utóbbi há­rom évtizedben mindkét el­képzelés megvalósult, ezzel lehetővé vált az enyhe ér­telmi fogyatékosok társadal­mi beilleszkedése, rehabili­tációja. NEM KÖLÖNCÖK TÖBBÉ Nem így a súlyosabb álla- potúaké, akik a kisegítő is­kolákból fokozatosan kiszo­rulva, az úgynevezett foglal­koztató intézetekben szerez­hetik meg azokat az alapis­mereteket, amelyekkel képe­sek önmaguk kiszolgálására, és az egyszerűbb munkák el­végzésére. Csakhogy ilyen tí­pusú intézet ma még kevés van. Amelyik gyerek otthon nevelkedik, annak nincs módja megtanulni azt, ami a későbbiekben is javára vál­na, még akkor sem, ha heti hat órában korrepetálják a kisegítő iskola tanárai. A fő­városban és egy-két vidéki városban van néhány védett munkahely, ahol a fogyaté­kos gyerekek dolgoznak. Tár­sadalmilag hasznos munkát végeznek. HÚSZ SZAKMÁBÓL VÁLASZTHATNAK Magyarországon harminc­háromezer értelmi fogyaté­kos gyerek él. Közülük mint­egy háromezren súlyos, a többiek enyhe értelmi fogya­tékosok. Ez utóbbiak számá­ra csaknem két évtizeddel ezelőtt nyílt meg az ország első továbbképző tagozatos iskolája Csepelen. Itt azok tanulhatnak tovább, akik el­végezték a kisegítő iskola nyolc osztályát. A tovább­képző tagozaton két eszten­dei tanulmányi idő alatt egy­részt betanított munkások lehetnek valamilyen szak­mában, másrészt elvégezhe­tik az általános iskola 7—8. osztályát. Csepelen az első években csupán négy-öt szakma közül választhattak a fiatalok, ma már húsznál is többől kereshetik ki a leg­megfelelőbbet. Néhány évvel azután, hogy a csepeli továbbképző isko­lát megnyitották — amikor már bebizonyosodott a vál­lalkozás sikere — a kisegítő iskolák és a gyárak összefo­gásával újabb, az elsőhöz hasonló jellegű iskolákat lé­tesítettek másutt is. Ma már továbbképző tagozat műkö­dik Komlón, Nyíregyházán, Várpalotán, Hernádvécsén, Békéscsabán, a fővárosban pedig Csepelen kívül a XI. és a XV. kerületben. Az újabb iskolák között van olyan is, amelyikben védett munkahelyen dolgoznak a fiatalok, de egészséges mun­kásokkal együtt. Remélhető, hogy ez az is­kolahálózat a következő években tovább bővül, mivel a tapasztalatok szerint ezek ta gyerekek szakképzettségé­nek javulásával és az általá­nos iskolai végzettség meg­szerzésével képesek jó mun­kát végezni. Ügyesen kezelik a gépeket, jól bánnak a szer­számokkal, nem szorulnak szüleik vagy a társadalom segítségére. NOVÄK GÁBOR Zsúfolt a félig töltött medence Minden kifogott „halért” csokit kaptak a gyerekek sorában. A műsor után vi­dám vetélkedőt tartottak a gyermekek részére és nyere­ményként rengeteg csokolá­dét osztottak szét a 150 részt­vevő között. Később a szülők is kedvet kaptak a verseny­zésre, és gyermekeikkel együtt részt vettek a kötél­húzásban, a bambi-cumizás- ban. Pénztárzáráskor egy kis statisztikát készítettem: 4531 vendége volt a fürdőnek, a tömeg elfogyasztott 2400 adag ételt, 2500 lángost, 1200 pala­csintát, 7100 üveg üdítő italt és 5800 üveg sört. Két dolgot viszont kifogá­soltak a vendégek a fürdő üzemelésével kapcsolatosan: az egyik az, hogy ilyen nagy tömeg esetén is csak félig töltik meg a nagy medencét, amelynek vize estére már nagyon szennyes volt. A má­sik panaszuk pedig, hogy míg a korábbi években a vendég kilépőjeggyel ideiglenesen el­hagyhatta a strand területét, akár azért, hogy a bejáratnál lévő újságos pavilonban napi­lapot vásárolhasson, akár azért, hogy saját hétvégi üdü­lőjében fogyaszthassa el az ebédjét. Az idén erre nem nyílik lehetőség és az amúgy- is elég „borsos” árú belépő­díj mellett naponta kétszer- háromszor is kénytelen je­gyet váltani az, aki nem akarja minden idejét (reggel 9 órától este 19 óráig) a strand területén tölteni. De ugyanez vonatkozik a Hotel Gunarasban megszálló vidé­ki vendégekre is. Tudvalévő, hogy ez év ja­nuár 1-től a termálfürdő a Tolna megyei Víz- és Csator­namű Vállalat kezelésében van, ő szabja meg a fürdője­gyek árát és érvényességi tartamát, ezért a dombóvári termálfürdőt látogató vendé­gek a két panaszukra a Tol­na megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatójától várják a választ. MAGYARSZÉKI ENDRE Egy nap Gunarasban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A „tavaszi kánikula” a szo­kottnál több embert késztet arra, hogy a vizek mellett keressen felüdülést. A dom­bóvári fürdőtelepet hétről hétre mind többen látogatják. Az elmúlt vasárnap, hasonló­an a korábbiakhoz nem ho­zott rekordokat sem a láto­gatók számában, sem a fo­gyasztásban, mégis érdemes Gunaras egy napját bemu­tatni. Dél körül a fürdőzők már ellepték a strandterület minden olyan részét, ahol na­pozni lehet. Délután még csak fokozódott a zsúfoltság, hiszen a Láng Gépgyár dombóvári üzeme hétvégi pi­henőjének udvarában ren­deztek elkésett gyermeknapi ünnepséget, ahol a dolgo­zók kisgyermekeikkel együtt gyönyörködhettek az újdom­bóvári „Vadvirág” gyermek néptáncegyüttes nemzetiségi táncokból összeállított mű­Szegedi nyár, 1979 A Dém téren már készítik a díszleteket, végzik a nézőtér kisobb-nagyobb Javításait. A Tisza-parti város készül, hogy méltéképpen fogadhassa az ünnepi Játékokra érkező vendé­geket. Mit ígér a szegedi nyár a látogatóknak? Július 14-én nyitja meg kapuit a VII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál. Tíz napon keresztül öt hazai és kilenc külföldi nép­táncegyüttes szórakoztatja a nézőket. A Szovjetunió, az NDK, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Ro­mánia, Bulgária, Finnország és Ciprus szigetének lányai, fiai hozzák el egymásnak és a közönségnek népeik táncát, zenéjét és balladáit. A ma­gyar együttesek közül a fesz­tiválon az építők Vadrózsák, a VDSZ Bartók Béla, a mis­kolci Avas, a Budapesti Ker­tészeti Egyetem MEDOSZ, valamint az ÉDOSZ Szeged táncegyüttesei szerepelnek. A megnyitó napján, július 14-én zászlódíszbe öltözik Szeged. A közelmúltban át­épített Tisza-parti sétány lépcsősora lesz a megnyitó­program nézőtere, s a víz­parton helyezkedik el a szín­pad. Itt mutatkoznak majd be a néptáncfesztiválon részt vevő együttesek, s itt veszik át a tanácsi vezetőktől a vá­ros kulcsát, amikor tisztelet­beli szegediekké fogadják őket. _ A fesztivál időszakában négy alkalommal rendeznek nemzeti napot, amikor a kül­földi és hazai együttesek folklórbemutatót tartanak. A? együttesek három alkalom­mal az újszegedi szabadtéri színpadon lépnek fel. Negye­dik alkalommal pedig, a gála­esten, a Dóm téren adnak műsort. Először 1972-ben tartották meg a néptáncfesztivál gála­estjét, ami azóta — minden alkalommal felejthetetlen él­ményt nyújtott. Valóban fe­lejthetetlen volt a nézőknek a Hegyen-völgyön lakodalom 1972-ben, 1973-ban, majd a Májusjárás 1975-ben és két évvel ezelőtt a Szüret. Ebben az évben vásárt, nemzetközi sokadalmat láthatunk a Dóm téri két gálaesten. „A vásár” táncos, zenés játék lesz két részben. Főrendezője: Novák Ferenc, a rendező koreográ­fus Stoller Antal, díszlet- tervező Székely László, a zeneszerző Rossa László, a verseket pedig Csukás Ist­ván írta. A fesztivál időszakának két napján a külföldi együt­tesek az ország más megyéi­be is ellátogatnak, s bemu­tatják műsoraikat. Megyénk­be a lengyel együttes láto­gat el. A nemzetközi nép­táncfesztivál még be sem fe­jeződik, s már megkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok. Verdi A végzet hatalma cí­mű operája szerepel a nyitó előadáson. A műsor érdekes­sége, hogy a Szlovák Filhar­mónia 95 fős énekkara mű­ködik közre, s Alvaro szere­pét Ilosfalvy Róbert énekli. Az előadás olasz nyelvű lesz. Ismét műsorra tűzik Ka- csóh János vitéz című dal­játékát. Első alkalommal sze­repel viszont a Dóm téri színpadon Sophokles Antigo­né című alkotása. A darab rendezője Szinetár Miklós, főszerepekben Bessenyei Fe­renc, Szabó Sándor, Hámori Ildikó és Lukács Sándor. A játékok műsorában Raj- csev A szépség forrása című balettje is helyet kapott. A romantikus történetet a Szó­fiai Állami Akadémiai Opera és Balettszínház balettegyüt­tesének vendégjátékában lát­hatják a nézők. A szegedi nyár kínálata a felsoroltakkal nem ér véget. Tizennyolc időszaki és hét ál­landó kiállítás van az ünnepi hetek programjában. Meg­rendezik a XX. szegedi nyári tárlatot, mintegy 250 mű­alkotással. Bemutatkozik a magyar fotóstábor is. Hét­száz alkotást mutat be a fotóklubok XV. szalonja. Emellett láthatják még az ér­deklődők a paprikamúzeu­mot, megtekinthetik az örök Tisza című kiállítást, melyet a nagy szegedi árvíz száza­dik évfordulójára állítottak össze... A rendezők gondoltak a hangversenyszerető közönség­re is. Koncerteket rendez­nek a tanácsháza barokk ud­varában, Muzsikáló udvar címmel. Itt szegedi, román és szovjet együttesek lépnek fel. Hangversenyeket rendeznek a szegedi Dóm téren is, ahol többek között hallható a Szlovák Filharmónia ének­kara, s Francesco Finotti. A nyár folyamán tizenegy tudományos konferenciát tartanak Szegeden, mintegy 1500 fő részvételével. Július 27. és 30. között zajlanak le a szegedi ifjúsági napok, melyre közei 10 ezer fiatalt várnak. A sport kedvelői sem ma­radtak ki. Tizenöt rangos sportversenyt rendeznek a nyár folyamán. Hogyan győzi majd ven­déglátással az idei játékok látogatóit Szeged? Hétszáz férőhely van a szállodákban. A motel és a kemping ezer-ezerkétszáz fő befogadására alkalmas. Két­ezerszáz vendég elszállásolá­sát biztosítják a kollégiumok, ezer személyt pedig a fizető­vendég-szolgálat helyez el. A szállásadás minden bizonnyal nem lesz gond nélküli, s az étkeztetés? Itt különösebb probléma nem lesz — ígérik — a szervezők. A nyári készülődéshez tartozik az is, hogy új, javított Szeged­térképet adnak ki. Július el­sejétől beindulnak a panorá­ma buszok, s több mint öt­ven idegenvezető várja fel- készülten a szegedi nyár vendégeit. MAJOROS ISTVÁN BORSOS Három új tanterem Kaposszekcsőn a volt pedagóguslakásokat tanteremmé- alakították. A három új helyiséggel 15-re emelkedett a tantermek száma. Ez már elegendő a követelmények el­látására. Egyben minőségi fejlődést is jelent, mert az új tanévtől, a 360 ezer forintos beruházás jóvoltából megvalósulhat a korszerűbb, szaktantermes oktatás. Gonoszkodás ? Nem nagyon akartam hin­ni a szememnek. Megkérdez­tem közismerten éles látású kollégámat, nézze meg már ö is a két számot, a szekszárdi zeneműtár magnetofonszalag­ra való átjátszásának díját. Megnézte, és némán moz­gott a szája. Ebből tudtam meg, hogy ő is megdöbbent. Az áll ugyanis a zenemütári kiadványban, hogy egy nagy­lemezt hatvan, egy kislemezt harminc forintért másolnak szalagra. Enyhén szólva borsos az összeg. Ha belegondolunk, pár forinttal többért meg­kapható az eredeti hanglemez is. Igaz, ha elfogyott, nincs más megoldás: szalagra kell másolni. És milyen jó, hogy ilyenkor nyugodtan fordul­hatunk a zeneműtárhoz, ahol minden bizonnyal minden lenne — már ha komoly ze- zenei vagy prózai műről van szó — megtaláltatik! Ez is egy közművelődési misszió. Csak azért... Hm.... hm .. .A legoktondibb zene­barát is tudja, hogyha a zene­műtár beszerez egy lemezt nyolcvan forintért, aztán hat­van forintokért játssza át magnetofonszalagra, akkor a zeneműtár tulajdonképpen — csúnya a szó, de mondjuk ki — nyerészkedik. A nyerészkedés pedig ed- digelé nem volt szokás a köz- művelődési intézményekben. (Enyhén szólva.) Bízunk benne, hogy ezúttal is tévedésről van szó. (virág) Gonoszkodok? Nem biz­tos, csak töprengek. 1. A Prométheusz szobor háta mögött, minden na­gyobb dobverés nélkül elké­szítettek egy lépcsőt. Azzal az alig felismerhető céllal, hogy a megyeszékhely lakói ne ezen a töltésen, sáncon éljék ki turisztikai hajlandó­ságaikat. A lépcsőn egyelőre járnak. Mikor kezdenek el mellette? 2. Tíz év alatt többszörös tanúja voltam a régi megye­háza melletti park minden esetben meddőnek bizonyult rendbehozási kísérleteinek. A park főbejárata mögötti terü­let mostanában személy­autók parkírozására szol­gál. Előfordulhat, hogy miha­marább az egészet gépkocsik népesítik be? O. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom