Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
1979. június 15. Képújság 5 A közoktatás kérdései Képesek az önálló életre Hazánkban az értelmi fo- gyatékosoK oktatása-nevelé- se már a századforduló táján elkezdődött. A felszabadulásig a gyógypedagógusok a súlyosabb fogyatékosokhoz igazítva a követelményeket, csupán az önkiszolgálásra, az olvasás, írás, számolás alapjaira igyekeztek megtanítani a gyerekeket. Továbbtanulásra, szakmai képzettség megszerzésére, munkába állításra aligha gondolhattak, hiszen az idő tájt még az egészséges emberek is nehezen találtak maguknak munkát. KISEGÍTŐ ISKOLÁK A társadalmi változást követően differenciáltabbá vált az értelmi fogyatékosok képzése, az enyhe fogyatékosok számára kisegítő iskolák nyíltak. Itt a gyerekek a nyolc esztendeig tartó képzési idő alatt elsajátítják az általános iskolai tananyag csökkentett és felépítésében is egyszerűbb tananyagát. A korábbi évekhez viszonyítva annyival lett kedvezőbb a helyzetük, hogy szüleik, tanáraik, ismerőseik segítségével előbb-utóbb bejutottak valamelyik üzembe, intézménybe, ahol egészen egyszerű feladatokat bíztak rájuk. Munkába állásuk kezdetén, többnyire már az első feladatok elvégzésekor kiderült csökkent értelmi képességük, esetlenségük, nehezen alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz. Világossá vált, hogy ezeknek a gyermekeknek védett munkahelyeket kell nyitni, ahol nincsenek kitéve sérelmeknek, vagy magasabb szakmai képzettséghez kell juttatni őket. Az utóbbi három évtizedben mindkét elképzelés megvalósult, ezzel lehetővé vált az enyhe értelmi fogyatékosok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. NEM KÖLÖNCÖK TÖBBÉ Nem így a súlyosabb álla- potúaké, akik a kisegítő iskolákból fokozatosan kiszorulva, az úgynevezett foglalkoztató intézetekben szerezhetik meg azokat az alapismereteket, amelyekkel képesek önmaguk kiszolgálására, és az egyszerűbb munkák elvégzésére. Csakhogy ilyen típusú intézet ma még kevés van. Amelyik gyerek otthon nevelkedik, annak nincs módja megtanulni azt, ami a későbbiekben is javára válna, még akkor sem, ha heti hat órában korrepetálják a kisegítő iskola tanárai. A fővárosban és egy-két vidéki városban van néhány védett munkahely, ahol a fogyatékos gyerekek dolgoznak. Társadalmilag hasznos munkát végeznek. HÚSZ SZAKMÁBÓL VÁLASZTHATNAK Magyarországon harmincháromezer értelmi fogyatékos gyerek él. Közülük mintegy háromezren súlyos, a többiek enyhe értelmi fogyatékosok. Ez utóbbiak számára csaknem két évtizeddel ezelőtt nyílt meg az ország első továbbképző tagozatos iskolája Csepelen. Itt azok tanulhatnak tovább, akik elvégezték a kisegítő iskola nyolc osztályát. A továbbképző tagozaton két esztendei tanulmányi idő alatt egyrészt betanított munkások lehetnek valamilyen szakmában, másrészt elvégezhetik az általános iskola 7—8. osztályát. Csepelen az első években csupán négy-öt szakma közül választhattak a fiatalok, ma már húsznál is többől kereshetik ki a legmegfelelőbbet. Néhány évvel azután, hogy a csepeli továbbképző iskolát megnyitották — amikor már bebizonyosodott a vállalkozás sikere — a kisegítő iskolák és a gyárak összefogásával újabb, az elsőhöz hasonló jellegű iskolákat létesítettek másutt is. Ma már továbbképző tagozat működik Komlón, Nyíregyházán, Várpalotán, Hernádvécsén, Békéscsabán, a fővárosban pedig Csepelen kívül a XI. és a XV. kerületben. Az újabb iskolák között van olyan is, amelyikben védett munkahelyen dolgoznak a fiatalok, de egészséges munkásokkal együtt. Remélhető, hogy ez az iskolahálózat a következő években tovább bővül, mivel a tapasztalatok szerint ezek ta gyerekek szakképzettségének javulásával és az általános iskolai végzettség megszerzésével képesek jó munkát végezni. Ügyesen kezelik a gépeket, jól bánnak a szerszámokkal, nem szorulnak szüleik vagy a társadalom segítségére. NOVÄK GÁBOR Zsúfolt a félig töltött medence Minden kifogott „halért” csokit kaptak a gyerekek sorában. A műsor után vidám vetélkedőt tartottak a gyermekek részére és nyereményként rengeteg csokoládét osztottak szét a 150 résztvevő között. Később a szülők is kedvet kaptak a versenyzésre, és gyermekeikkel együtt részt vettek a kötélhúzásban, a bambi-cumizás- ban. Pénztárzáráskor egy kis statisztikát készítettem: 4531 vendége volt a fürdőnek, a tömeg elfogyasztott 2400 adag ételt, 2500 lángost, 1200 palacsintát, 7100 üveg üdítő italt és 5800 üveg sört. Két dolgot viszont kifogásoltak a vendégek a fürdő üzemelésével kapcsolatosan: az egyik az, hogy ilyen nagy tömeg esetén is csak félig töltik meg a nagy medencét, amelynek vize estére már nagyon szennyes volt. A másik panaszuk pedig, hogy míg a korábbi években a vendég kilépőjeggyel ideiglenesen elhagyhatta a strand területét, akár azért, hogy a bejáratnál lévő újságos pavilonban napilapot vásárolhasson, akár azért, hogy saját hétvégi üdülőjében fogyaszthassa el az ebédjét. Az idén erre nem nyílik lehetőség és az amúgy- is elég „borsos” árú belépődíj mellett naponta kétszer- háromszor is kénytelen jegyet váltani az, aki nem akarja minden idejét (reggel 9 órától este 19 óráig) a strand területén tölteni. De ugyanez vonatkozik a Hotel Gunarasban megszálló vidéki vendégekre is. Tudvalévő, hogy ez év január 1-től a termálfürdő a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében van, ő szabja meg a fürdőjegyek árát és érvényességi tartamát, ezért a dombóvári termálfürdőt látogató vendégek a két panaszukra a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójától várják a választ. MAGYARSZÉKI ENDRE Egy nap Gunarasban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A „tavaszi kánikula” a szokottnál több embert késztet arra, hogy a vizek mellett keressen felüdülést. A dombóvári fürdőtelepet hétről hétre mind többen látogatják. Az elmúlt vasárnap, hasonlóan a korábbiakhoz nem hozott rekordokat sem a látogatók számában, sem a fogyasztásban, mégis érdemes Gunaras egy napját bemutatni. Dél körül a fürdőzők már ellepték a strandterület minden olyan részét, ahol napozni lehet. Délután még csak fokozódott a zsúfoltság, hiszen a Láng Gépgyár dombóvári üzeme hétvégi pihenőjének udvarában rendeztek elkésett gyermeknapi ünnepséget, ahol a dolgozók kisgyermekeikkel együtt gyönyörködhettek az újdombóvári „Vadvirág” gyermek néptáncegyüttes nemzetiségi táncokból összeállított műSzegedi nyár, 1979 A Dém téren már készítik a díszleteket, végzik a nézőtér kisobb-nagyobb Javításait. A Tisza-parti város készül, hogy méltéképpen fogadhassa az ünnepi Játékokra érkező vendégeket. Mit ígér a szegedi nyár a látogatóknak? Július 14-én nyitja meg kapuit a VII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál. Tíz napon keresztül öt hazai és kilenc külföldi néptáncegyüttes szórakoztatja a nézőket. A Szovjetunió, az NDK, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Finnország és Ciprus szigetének lányai, fiai hozzák el egymásnak és a közönségnek népeik táncát, zenéjét és balladáit. A magyar együttesek közül a fesztiválon az építők Vadrózsák, a VDSZ Bartók Béla, a miskolci Avas, a Budapesti Kertészeti Egyetem MEDOSZ, valamint az ÉDOSZ Szeged táncegyüttesei szerepelnek. A megnyitó napján, július 14-én zászlódíszbe öltözik Szeged. A közelmúltban átépített Tisza-parti sétány lépcsősora lesz a megnyitóprogram nézőtere, s a vízparton helyezkedik el a színpad. Itt mutatkoznak majd be a néptáncfesztiválon részt vevő együttesek, s itt veszik át a tanácsi vezetőktől a város kulcsát, amikor tiszteletbeli szegediekké fogadják őket. _ A fesztivál időszakában négy alkalommal rendeznek nemzeti napot, amikor a külföldi és hazai együttesek folklórbemutatót tartanak. A? együttesek három alkalommal az újszegedi szabadtéri színpadon lépnek fel. Negyedik alkalommal pedig, a gálaesten, a Dóm téren adnak műsort. Először 1972-ben tartották meg a néptáncfesztivál gálaestjét, ami azóta — minden alkalommal felejthetetlen élményt nyújtott. Valóban felejthetetlen volt a nézőknek a Hegyen-völgyön lakodalom 1972-ben, 1973-ban, majd a Májusjárás 1975-ben és két évvel ezelőtt a Szüret. Ebben az évben vásárt, nemzetközi sokadalmat láthatunk a Dóm téri két gálaesten. „A vásár” táncos, zenés játék lesz két részben. Főrendezője: Novák Ferenc, a rendező koreográfus Stoller Antal, díszlet- tervező Székely László, a zeneszerző Rossa László, a verseket pedig Csukás István írta. A fesztivál időszakának két napján a külföldi együttesek az ország más megyéibe is ellátogatnak, s bemutatják műsoraikat. Megyénkbe a lengyel együttes látogat el. A nemzetközi néptáncfesztivál még be sem fejeződik, s már megkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok. Verdi A végzet hatalma című operája szerepel a nyitó előadáson. A műsor érdekessége, hogy a Szlovák Filharmónia 95 fős énekkara működik közre, s Alvaro szerepét Ilosfalvy Róbert énekli. Az előadás olasz nyelvű lesz. Ismét műsorra tűzik Ka- csóh János vitéz című daljátékát. Első alkalommal szerepel viszont a Dóm téri színpadon Sophokles Antigoné című alkotása. A darab rendezője Szinetár Miklós, főszerepekben Bessenyei Ferenc, Szabó Sándor, Hámori Ildikó és Lukács Sándor. A játékok műsorában Raj- csev A szépség forrása című balettje is helyet kapott. A romantikus történetet a Szófiai Állami Akadémiai Opera és Balettszínház balettegyüttesének vendégjátékában láthatják a nézők. A szegedi nyár kínálata a felsoroltakkal nem ér véget. Tizennyolc időszaki és hét állandó kiállítás van az ünnepi hetek programjában. Megrendezik a XX. szegedi nyári tárlatot, mintegy 250 műalkotással. Bemutatkozik a magyar fotóstábor is. Hétszáz alkotást mutat be a fotóklubok XV. szalonja. Emellett láthatják még az érdeklődők a paprikamúzeumot, megtekinthetik az örök Tisza című kiállítást, melyet a nagy szegedi árvíz századik évfordulójára állítottak össze... A rendezők gondoltak a hangversenyszerető közönségre is. Koncerteket rendeznek a tanácsháza barokk udvarában, Muzsikáló udvar címmel. Itt szegedi, román és szovjet együttesek lépnek fel. Hangversenyeket rendeznek a szegedi Dóm téren is, ahol többek között hallható a Szlovák Filharmónia énekkara, s Francesco Finotti. A nyár folyamán tizenegy tudományos konferenciát tartanak Szegeden, mintegy 1500 fő részvételével. Július 27. és 30. között zajlanak le a szegedi ifjúsági napok, melyre közei 10 ezer fiatalt várnak. A sport kedvelői sem maradtak ki. Tizenöt rangos sportversenyt rendeznek a nyár folyamán. Hogyan győzi majd vendéglátással az idei játékok látogatóit Szeged? Hétszáz férőhely van a szállodákban. A motel és a kemping ezer-ezerkétszáz fő befogadására alkalmas. Kétezerszáz vendég elszállásolását biztosítják a kollégiumok, ezer személyt pedig a fizetővendég-szolgálat helyez el. A szállásadás minden bizonnyal nem lesz gond nélküli, s az étkeztetés? Itt különösebb probléma nem lesz — ígérik — a szervezők. A nyári készülődéshez tartozik az is, hogy új, javított Szegedtérképet adnak ki. Július elsejétől beindulnak a panoráma buszok, s több mint ötven idegenvezető várja fel- készülten a szegedi nyár vendégeit. MAJOROS ISTVÁN BORSOS Három új tanterem Kaposszekcsőn a volt pedagóguslakásokat tanteremmé- alakították. A három új helyiséggel 15-re emelkedett a tantermek száma. Ez már elegendő a követelmények ellátására. Egyben minőségi fejlődést is jelent, mert az új tanévtől, a 360 ezer forintos beruházás jóvoltából megvalósulhat a korszerűbb, szaktantermes oktatás. Gonoszkodás ? Nem nagyon akartam hinni a szememnek. Megkérdeztem közismerten éles látású kollégámat, nézze meg már ö is a két számot, a szekszárdi zeneműtár magnetofonszalagra való átjátszásának díját. Megnézte, és némán mozgott a szája. Ebből tudtam meg, hogy ő is megdöbbent. Az áll ugyanis a zenemütári kiadványban, hogy egy nagylemezt hatvan, egy kislemezt harminc forintért másolnak szalagra. Enyhén szólva borsos az összeg. Ha belegondolunk, pár forinttal többért megkapható az eredeti hanglemez is. Igaz, ha elfogyott, nincs más megoldás: szalagra kell másolni. És milyen jó, hogy ilyenkor nyugodtan fordulhatunk a zeneműtárhoz, ahol minden bizonnyal minden lenne — már ha komoly ze- zenei vagy prózai műről van szó — megtaláltatik! Ez is egy közművelődési misszió. Csak azért... Hm.... hm .. .A legoktondibb zenebarát is tudja, hogyha a zeneműtár beszerez egy lemezt nyolcvan forintért, aztán hatvan forintokért játssza át magnetofonszalagra, akkor a zeneműtár tulajdonképpen — csúnya a szó, de mondjuk ki — nyerészkedik. A nyerészkedés pedig ed- digelé nem volt szokás a köz- művelődési intézményekben. (Enyhén szólva.) Bízunk benne, hogy ezúttal is tévedésről van szó. (virág) Gonoszkodok? Nem biztos, csak töprengek. 1. A Prométheusz szobor háta mögött, minden nagyobb dobverés nélkül elkészítettek egy lépcsőt. Azzal az alig felismerhető céllal, hogy a megyeszékhely lakói ne ezen a töltésen, sáncon éljék ki turisztikai hajlandóságaikat. A lépcsőn egyelőre járnak. Mikor kezdenek el mellette? 2. Tíz év alatt többszörös tanúja voltam a régi megyeháza melletti park minden esetben meddőnek bizonyult rendbehozási kísérleteinek. A park főbejárata mögötti terület mostanában személyautók parkírozására szolgál. Előfordulhat, hogy mihamarább az egészet gépkocsik népesítik be? O. I.
