Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
1979. június 15. tnÍÉPÜJSÁG 3 Indiai vendegek a ItílEZÖGÉP-nél Tegnap Szekszárdon, a MEZŐGÉP Vállalatnál indiai küldöttség járt. A C. C. Pate, az indiai mezőgazdasági és öntözésügyi minisztérium ön- tözésüevi államtitkára, J. K. Jain, a központi talajvízhivatal elnöke, J. S. Naphray, az öntözési főosztály igazgatója és a főosztály főmérnöke, A. N. Malhotra alkotta küldöttségnek Zsigovits Ferenc, a MEZŐGÉP Vállalat igazgatója mutatta be a vállalatot, az ott folyó munkát és az általuk gyártott öntözési berendezéseket, melyeket a vendégek nagy érdeklődéssel szemléltek. Az öntözési szakemberekből álló küldöttség Szek- szárdról Mözsre utazott, ahol az Uj Élet Termelőszövetkezetben működés közben nézték meg az öntözőberendezéseket. Az indiai vendégek a MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárában Zsigovits Ferenc igazgatóval. nepfrontbizottság ülése A megyei Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága. A testület Csajbók Kálmán megyei titkár előterjesztése alapján megvitatta a hatodik népfrontkongresszus állásfoglalása megvalósulásának megyei tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést. Az elmúlt időszakban javult a testületi munka, a járási bizottságok megszűnésével előtérbe került a helyi népfrontbizottságok munkájának irányítása, segítése. Létrejöttek az első körzeti bizottságok, amelyeket a tömegpolitikai tevékenység iránti igény tett szükségessé. Fejlődött a népfrontbizottságok közjogi és alkotmányos tevékenysége, a népfrontbizottságok közvetlenül részt vettek a tanácstörvény által bevezetett új jogintézmények kiépítésében. A politikai ismeretterjesztésben jelentős fejlődés következett be, gyakoribbá váltak az előadássorozatok, a politikai vitakörök, fórumok, népfrontestek, kis csoportos beszélgetések, új színfoltot hozták a tavaly első ízben szervezett téli esték és „filmnapok falun”. A közművelődés terén megszilárdultak az iskolák és a népfrontbizottságok kapcsolatai, de nem sikerült a kívánt eredményt elérni a családi életre nevelés területén. Fejlődött a népfrontbizottságok béke-, barátsági és szolidaritási tevékenysége, a rendezvények népszerűek voltak, ám sok még a tennivaló a más szervezetekkel való együttműködés javítása terén. Előrehaladás következett be a rétegpolitikában, különösen a fiatalok közéleti tevékenységének fejlesztésében és a nemzetiségi politikában. A feladatok közt szerepel a népfrontbizottságok aktivitásának, kezdeményezőképességének, ** mozgósító munkájának fokozása, a megyei elnökség és apparátus adjon nagyobb segítséget a gyengébben működő bizottságoknak, főleg a társközségekben. Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára is. A szirénát sem tisztelik Nemegyszer hajmeresztő látványban van részünk Szekszárdon is és másutt is a csúcsforgalomban. Néha már a célratörő profifutballra emlékeztet a közlekedés: „ott a kapu, oda kell bejutni mindenáron". A hangsúly a mindenáron-on van. A beszélgetést Pintér Lajos rendőr főhadnagy, a közlekedésrendészeti osztály munkatársa azzal zárta: — Akkor üljünk be a kocsiba, lássuk valóban, mi a helyzet. Naivitásomban azt hittem, a kék-fehér kocsi, a villogó kék fény, meg a fülsiketítő sziréna tiszteletet parancsol. Szó, ami szó, akadt jó példa is, de rossz annál több. Arra nincs mód, £ főleg hely, hogy valamennyit fölsoroljam, néhányat — tanulságképpen — azonban nem árt. Szekszárdról Paks felé menet előzni akarunk, felvisít a sziréna és villog a kék fény. Erre ügyet sem vet az előttünk haladó FN 59—81-es rendszámú tehergépkocsi vezetője — mint később kiderül, Kutas György — megkezdi egy motorkerékpáros előzését. Jobb kifogás nem jutott eszébe, mint az, hogy nem hallotta a szirénát. Hát kérem, nekem ez a fél nap egy életre elég volt szirénából. A CS 48—47-es személy- kocsi nem tér le, nem ad utat. Enyhíti némileg Hegyi Lászlóné vezető felelősségét, hogy jogosítványán alig száradt meg a tinta, azt viszont semmi sem menti, hogy nem is tudja, hol követett el hibát. Aztán mit mondjunk arról, aki előzni akarta a villogó fénnyel és szirénával jelző rendőrautót. Tanuló, mellette ülő oktatója — szerencsére — megakadályozta ebben. A „nem hallottam” a leggyakoribb védekezés. Fentebb említettem már, hogy nem lehet nem hallani, de az is benne van a KRESZ- ben, hogy előzés előtt meg kelj győződni arról, nincs-e előzésben mögötte jövő jármű. Erre hivatkozik Boda József dunaföldvári lakos is, az FK 58—95-ös rendszámú teherautó vezetője. Érdekes, hogy az előtte haladó YF 70—94 rendszámú pótkocsis teherkocsi vezetője jól hallotta a szirénát, sőt látta a fényt is a visszapillantó tükörben. És végül a legcifrább eset, amellyel ez az emlékezetes délelőtt szolgált. Előzni akarunk, megszólal a sziréna. Az egy irányban haladó kocsik lehúzódnak az út szélére, szembe vígan pörköl el egy Skoda. Rendszáma IO 30—29. Eszébe sem jut egy centit sem engedni. Később a hivatkozás: „Nem láttam, nem hallottam.” Szembe jött! Aztán egyre cifrább lesz a dolog. Kiderül, hogy aki a volán mögött ült, Szólát László, beremendi lakos hivatásos gépkocsivezető. De ezzel még mindig nincs vége. Mind a négy gumi olyan simára kopott, hogy a légy elcsúszna rajtuk. Neki szerencséje, hogy kánikula van, mert néhány csöpp eső is az árokba juttatta volna, két utasával együtt. Hát kérem, ez van. Pontosabban ez is, de most csak ezt vizsgáltuk. A tanulság? A KRESZ ne kerüljön porosodni a könyvespolc mélyére a jogosítvány megszerzése után. Nem árt forgatni időnként. S főleg nem árt betartani előírásait. Nem elsősorban a büntetés, hanem a biztonságos közlekedés miatt. Mert még súlyosabb, ha a mentő-, vagy tűzoltóautóval csinálják ugyanazt, amit velünk tettek. L. Gy. A cigánylakosság helyzete Illetékes párt- és állami szervek a közelmúltban áttekintették a hazánkban élő cigánylakosság helyzetével foglalkozó korábbi állásfoglalások végrehajtását, és megjelölték a cigányság társadalmi beilleszkedését előmozdító legfontosabb tennivalókat. Megállapították, hogy a legutóbbi — csaknem két" évtizeddel ezelőtti — hasonló jellegű számvetés óta számottevő, pozitív előjelű változás megy végbe. Meggyorsult a cigányok társadalmi beilleszkedése, jelentékenyen megnőtt foglalkoztatottságuk, és kedvezően változnak lakás-, művelődési és közegészség- ügyi viszonyaik. A fejlődés jól érzékelteti, hogy míg 1961-ben a munkaképes cigánylakosság 33 százaléka volt állandó, s 32 százaléka álkalmi jellegű munkaviszonyban, addig ^jelenleg már a munkaképes cigány férfiak 80—90 százaléka — túlnyomórészt állandó munkaviszonyban — dolgozik. Nő a foglalkoztatottság a nők körében is. Sokat változtak a cigányság életkörülményei. A 60-as évek elején még mintegy 70 százalékuk élt a szociális, egészségügyi követelményeknek meg nem felelő telepeken; azóta ez az arány 25 százalékra csökkent. 1965 és 1977 között 16 600 lakás építéséhez, illetve vásárlásához kaptak kedvezményes OTP- hitelt. Tanácsi lakáskiutalással és különböző kedvezmények révén további 8100 cigánycsalád jutott új otthonhoz, sokan pedig saját erőből építkeztek, költözhettek megfelelő, korszerű hajlékba. 1961-ben a tanköteles korú cigánygyerekeknek csak 13 százaléka jutott el az általános iskolák felső tagozatába, és mindössze a 2—3 százaléka végezte el a 8. osztályt. Az elmúlt években hozott szervezeti, szociális és pedagógiai intézkedések nyomán nőtt az óvodai ellátásban részesülő és az iskolára előkészítő tanfolyamokba bevont gyerekek száma és aránya. Az utóbbi 8 esztendőben pl. 18 000-rel emelkedett az iskolába járó cigánygyerekek száma, és öszességében elérte a 77 000-et. Jelenleg a tanköteles korú cigánygyerekeknek csaknem 90 százalékát beíratják általános iskolába, s mind többen jutnak el tanévvesztés nélkül felső tagozatba. A cigánylakosság művelődésében előrelépést jelent, hogy a korábbinál többen kapcsolódtak be a munkahelyi képzésbe és továbbképzésbe, kivált azokba a tanulási formákba, amelyek az általános iskolai végzettséggel együtt szakképesítést is adnak. A művelődési intézmények rendszeres látogatói között is nőtt a cigánylakosság részaránya, örvendetes tény, hogy a társadalmi beilleszkedés előrehaladásával párhuzamosan lényegesen növekedett az a réteg, amelynek állampolgári magatartása megfelel a társadalmunkban kialakult és megkövetelt normáknak. A jelentékeny eredményeket nyugtázva, a következő időszakban további nagy feladatok várnak megoldásra. Fontos tennivaló a foglalkoztatás arányainak és színvonalának további javítása, elsősorban a munkaképes korba lépő tovább nem tanuló 15—18 éves fiatalok teljesebb körű munkába állítása. ' A lakásépítési program keretében továbbra is napirenden kell tartani a rászoruló cigánylakosság lakásproblémáinak megoldását, s folytatni kell az egészségtelen, a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. A központi feladatok közé tartozik a cigánylakosság műveltségi viszonyainak ellátása, a cigány fiatalok oktatása és nevelése. A különböző tanácsi és társadalmi szerveknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük, hogy minél több cigánygyerek rendszeresen járjon óvodába, s a tankötelesek tegyenek eleget tanulási kötelezettségüknek. Az érintett tanácsoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a napközi otthoni, kollégiumi ellátásban, a diákétkeztetésben megfelelő számban részesüljenek a cigánycsaládok gyerekei is. Fontos feladat az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelése. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek javításával együtt fokozni a szükséges felvilágosító munkát," s előterébe a családtervezést, a gyereknevelést, a higiéniai követelményeket kell állítani. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének gyorsítását szolgáló intézkedések végrehajtásában, amely mindenekelőtt az állami és társadalmi szervektől kíván összehangolt erőfeszítést, támaszkodni kell a már beilleszkedett cigányrétegek aktív közreműködésére. (MTI) Komoly erő a Háztáji Emlékezés a Szlovák Tanácsköztársaságra A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelmi osztályának Rózsa Ferenc utcai fogadótermében, csütörtökön ünnepélyes keretek között emlékeztek meg. Vacláv Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Csehszlovákia-szerte megünnepelték a 133 napot megélt Magyar Tanácsköztársaságot. Méltatta az 1919. június 16-án, a szlovákiai Pre- sov-ban (Eperjes) kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság jelentőségét, amelyet ugyan a burzsoázia megdöntött, ám annak a történelmi távlatokra előremutató eszméit nem tudta elfojtani. Ezután Jozef Palásthy, a Szlovák Tanácsköztársaság eperjesi múzeumának igazgatója tartott előadást. Az ünnepi ülésen ezt követően levetítették a „Proletárnyár” című dokumentumfilmet, mely a Szlovák Tanácsköztársaság eseményeinek ‘ legfontosabb fejezeteit jelenítette meg. (MTI) A Phylaxia Karcagon Az év közepén adják át az idén elkészülő hat nagyberuházás egyikét, a Phylaxia karcagi gyáregységét. A korszerű állati takarmány-kiegészítő és állati tápszereket gyártó üzem a kukorica ipari feldolgozására épül. Az évi 20 ezer tonna Premix nevű takarmány-kiegészítőből mintegy 30-félét gyártanak. Az új gyár termékei között fehérjepótló tápszer is van, szarvas- marhák és juhok táplálására készítik. A 360 főt foglalkoztató karcagi gyár éves termelési értéke 1980-ban már meghaladja az egymilliárd forintot. Részlet az új gyár tartályparkjáról (MTI-fotó — Mező Sándor felvétele — KS). — Nálunk önálló üzemágként termel a háztáji gazdaság, — mondta az iregszem- csei Egyetértés Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet elnöke, Varga János. — A háztáji ágazat irányításában, segítésében három függetlenített tagunk tevékenykedik. Ez a fokozott figyelem meg is látszik a község, illetve a termelőszövetkezet hatókörébe tartozó három település háztáji gazdálkodásán. Évente mintegy 22—23 millió forintnyi értéket állítanak elő a háztáji gazdaságokban és ehhez hozzá tartozik az is, hogy a háztájiban sokkal olcsóbban állítják elő az élőállatot, vagy a tejet, a mező- gazdasági terményeket, mint a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezeti tagok mintegy fele folytat háztáji gazdálkodást. Az üzemágon belül a sertés dominál elsősorban. Közel tizenöt-, tizenhétmillió forint az, amit évente a sertéshizlalóknak kifizetnek. Ezen a területen az utóbbi időben jelentős fejlődés kövétkezett be. Amíg három évvel ezelőtt mintegy négyezer sertést hizlaltak a háztáji gazdaságok, ma már ez a szám meghaladja a hatezret. Jelentős a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban előállított tej- mennyiség is. Évente mintegy ötszázezer liter tejet adnak el. A tejet elsősorban nagyszokolyi gazdák tehenei adják. Iregszemcsén a sertéshizlalás a divatosabb. Érdekes, hogy Ujiregben ugyanakkor a legtöbben kocatartásra rendezkedtek be. A malacok azután az irgeszemcsei hetipiacon, vagy a környékbeli vásárokon találnak új — hizlaló — gazdára. A termelőszövetkezet háztáji gazdálkodást támogató tevékenységének a kedvezményes fuvartól a részkaszálóig sokféle módja van. Tavaly például kétszázhúsz vagon takarmányt adott el a termelőszövetkezet a tagjainak, hogy a háztáji gazdaságok búza-, kukorica-és árpaszükségletét biztosítani tudják. (I regszemcséi magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.)
