Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 138. szám. Ara: 1,20 Ft 1979. június 15., péntek Mai számunkból MI IS AZ A SALT? (2. old.) A CIGÄNYLAKOSSÄG HELYZETE (3. old.) SZEGEDI NYÁR, 1979 (4. old.) BORSOS! (5. old.) INDIAI VENDÉGEK A MEZÖGÉP-NÉL (3. old.) Megkezdődött az arszággyőlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megnyílt az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd a testület jegyzőkönyvében örökítette meg a legutóbbi ülésszak óta élhunyt Bélák Sándor képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár érdemeit. Az országgyűlés ezt követően igazoltnak jelentette ki az újonnan megválasztott Óvári Miklós és dr. Végh György képviselőket, majd elfogadták a napirendet: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben lesztés szigorú, sürgető körül— Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszak harmadik — mondhatjuk úgy is — kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülményekhez igazodó megvalósí- tását szolgálta — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segítették a fejlődés, az egyensúly és a hatékonyság együttes követelményeinek valóra váltását. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üteme 1978- ban lassúbb volt a tervezettnél : a nemzeti jövedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változásával sem. A behozatali többlet a tervezett csökkenés helyett növekedett. A felhalmozás nagyobb, mint - ahogy terveztük. 1978-ban 197 milliárd forintot, 15 mil- liárddal többet költöttünk beruházásokra, mint ameny- nyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági lehetőségeinket. Aránytalan ul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készültek fel, mint amire utólag az értékesítés lehetőségei — elsősorban az exportpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javulták. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasztása 10 százalékkal — ebből 1978-ban 3 százalékkal — lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növekedéI se 1978-ban erőteljesebb volt, mind az előző évinél, mind az előirányzottnál. A keresetek növekedésének legna- ! gyobb hányada a vállalati hatáskörben végrehajtott béremelésekből származott, ami — több mint 250 gazdálkodó * szervezetnél — talán túlzott | mértékű is volt. Faluvégi Lajos ezután részletesen elemezte a nép- ! gazdaság^ egyensúlyának I alakulását befolyásoló tényezőket és a többi között szólt j arról, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak — bizonyos kezdeti eredmények. Sajnos azonban — mutatott rá — ma még elég gyakori, hogy a műszaki korszerűsítés nem elég hatékony: drágán üzemeltetik a berendezéséket, vagy nem elég korszerű a termék, amit gyártanak velük, s így nem lehet jó áron eladni. Sok vállalat nem is érzi eléggé, milyen fontos termékszerkezetének alakítása, s ebben elsősorban az irányítás és a szabályozás a hibás, mert nem teremtett elég szigorú feltételeket a gazdálkodásban, s a vállalatokkal nem éreztette a ter- f melés. az értékesítés és a fejményeit. Ezért — hangsúlyozta a miniszter — a szerkezetváltozást központi intézkedésekkel is serkenteni kell. A továbbiakban egyebek között arról beszélt, hogy halaszthatatlanok az energiatakarékosság és az ezzel kapcsolatos ésszerűsítés feladatai. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a felhasználók reális áron kapják az energiát és az energiahordozókat. Mindenekelőtt azért — mondotta —, hogy érzékeljék a valóságos költségeket és azt is, menynyire fontos számukra a megtakarítás. Ezzel kapcsolatban szóvá tette: a központi intézkedéseken túl a vállalatok és a lakosság egyaránt sokat tehet a tákarékosabb energiafelhasználás érdekében. A miniszter ezt követően arról is beszélt, hogy iparunk és mezőgazdaságunk sok olyan importanyagot és -terméket használ fel, amelynek a hazai ára még mindig alacsonyabb a tényleges világpiaci áraiknál, mondotta, de hozzátette azt is: — az importtal való takarékosságot sem szabad azonban végletesen értelmezni. A gazdálkodásnak: az a helyes módja, ha az importanyagokat és termékeket is ésszerűen, takarékosan használjuk fel, s ha az importtermékeket más, például a szocialista országokból olcsóbban beszerezhető, vagy itthon gyártható termékekkel helyettesítjük, minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van. A hatékonyság további fontos tényezőjeként Faluvégi Lajos az erőforrások ésszerű, takarékos felhasználását jelölte meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a takarékos gazdálkodás fontos tényezője a munkaerő és az állóeszközök gazdaságos felhasználása is. A vállalatok — mondotta — sokszor hangoztatják, hogy szűkében vannak a munkaerőnek. Gyakran azonban korántsem ez a gond: sokkal inkább a termelékenység alacsony színvonala, a rossz munkaszervezés. Ezeken pedig lehet segíteni! A pénzügyminiszter ezután megállapította: az elmúlt év gazdálkodásának eredményei nem voltak kielégítőek, s ez sok tennivalóra hívja fel a figyelmet. Ezek a feladatok az ez évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben már meg is fogalmazódtak, s az első hónapok gazdasági folyamataiban már érzékelhetők is néhány fontos területen. A belföldi felhasználás. az előző évitől eltérően a termelésnél lassabban, s következésképpen a kivitel gyorsabban növekedett a behozatalnál. A lakosság jövedelme és jövedelem-felhasználása összességében megfelel a tervezettnek. A beruházások az év első öt hónapja alatt a tervezett ütem szerint növekedtek. Faluvégi Lajos végezetül arról szólt, hogy a szakemberek már javában dolgoznak a hatodik ötéves terv előkészítésén, és a követelményeknek jobban megfelelő ár-, illetve szabályozórendszer kialakításán is. Ez utóbbi az új tervidőszakban reálisabbá teszi majd a vállalatok magatartását meghatározó gazdasági környezetet és jobban közvetíti majd számukra a nagyobb követelményeket is.. A hazai árak közelebb kerülnek a világpiaci árakhoz, tovább bővül a gazdaságos területek fejlődési lehetősége, s ezzel párhuzamosan vissza kell fejlődnie a gazdaságtalan tevékenységnek is. E változások azonban a fogyasztói árakat nem hagyhatják érintetlenül! — mutatott rá. Termékszerkezetünknek ugyanis fontos meghatározója a hazai fogyasztás összetétele. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a termelési ráfordításoknak jobban megfelelő árarányok is hatással legyenek a fogyasztási szerkezet kedvező alakulására. A pénzügyminiszter expozéját követően — az ország- gyűlés terv. és költségvetési bizottságának képviseletében — Técsi János (Komárom m. 10. vk.) a Termelő- szövetkezetek Komárom megyei Területi Szövetségének titkára, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Beszédében az eredmények elismerése mellett gazdasági fejlődésünk problematikus - vonásaira hívta fel a figyelmet. Helyzetünk javítása — mutatott rá — nem egyedül irányítási, nem csupán vállalati, nem is csak az egyes ágazatokra szorítkozó, hanem tipikusan össznépi, társadalmi, gazdasági feladat, amelyen belül az irányításnak és az egyénnek egyaránt megvan a helye, szerepe, tennivalója, felelőssége. Egyebek között ennek kapcsán hangsúlyozta : meghatározott intézkedések rendszerével kell kikényszeríteni és érdekeltségi emelőkkel alátámasztani a mai és a holnapi követelményeknek megfelelő magatartást. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell megváltoztatnunk, amely a termelési szférában meghonosítja és a differenciálással szembeállítja az egyenlősítő törekvéseket. Ezért olyan versenyhelyzetet kell teremteni és folyamatosan fenn is kell tartani, amelyben mindenki képessége maximumát nyújtjá, és nem a jobbak „szállnak le” a gyengébbek színvonalára. A törvényjavaslat vitájában elsőként Sarlós István (Budapest 15. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál és Lázár György fogadta Hans Martin Blix-et Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Hans Blix svéd külügyminisztert. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügyminisztert. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a svéd külügyminisztert. A szívélyes légkörű eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyarországi és Iván Tivadar, hazánk svédországi nagykövete. A délelőtt folyamán Hans Martin Blix a Hilton Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. — Látogatásom részét képezi annak a beszélgetéssorozatnak, amely legfelsőbb szinten országaink között zajlik — mondotta. — Magyar- ország és Svédország külügyminisztériumának képviselői rendszeresen találkoznak egymással, s ugyanilyen folyamatos együttműködés alakult ki intézményeink között is. Egyetértünk magyar barátainkkal atekintetben. hogy ezek a kapcsolatok igen hasznosak, s tovább kívánjuk együttműködésünket szélesíteni gazdasági és kereskedel-' mi téren is. A budapesti tárgyalásokról szólva Hans Martin Blix hangsúlyozta: — Az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdéseken túlmenően más nemzetközi kérdéseket is megvitattunk Púja Frigyes külügyminiszterrel. Ügy tűnik: álláspontunk nem azonos minden kérdésben, mégis hasznos Volt a kétnapos eszmecsere. Egyetértettünk atekintetben, hogy a SALT—TI. megállapodás igen nagy jelentőségű az enyhülési politika jövője és a madridi találkozó előkészületei szempontjából, s további eredményeket hoz a leszerelés területén. Hivatalos látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Hans Martin Blix. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Jelen volt Torsten Hylander és Iván Tivadar. Karl-marx-stadti pártküldöttség Látogatás Dombóváron és Pári ban A megyénkben tartózkodó Karl-Marx-Stadt megyei pártküldöttség tegnap Szabó Gézának, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében Dombóvárra látogatott. A városi pártbizottság épületében Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára és Vidóczi László, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta testvérmegyénk pártküldöttségét Dombóvár és a város környék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről, múltjáról, fejlődéséről, jövőjéről. NDK-beli vendégeink ezt követően megtekintették a városi művelődési központot, ahol Balipap Ferenc igazgató fogadta és tájékoztatta barátainkat az új intézmény eddigi eredményeiről, terveiről. Látogatásuk következő állomása a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet volt, ahol Szőke Géza elnök és Bor János párttitkár fogadta, tájékoztatta és kalauzolta testvérmegyénk küldötteit. Ebéd után városnézés következett. Vendégeink megtekintették a Béke parkot, a tanuszodát, a Szász sörözőt és Gunaras fürdőt. A látottakról tapasztaltakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. Újabb élmény, újabb látni-, tapasz- talnivaló várta vendégeinket következő állomásukon, Páriban. Itt János Jeromos, a tamási járási pártbizottság első titkára, Serfőző Antal, a tamási községi pártbizottság első titkára és dr. Mózes György, a tamási községi tanács elnöke köszöntötte a delegációt. A vendégek részletesen megismerkedtek Pári múltjával, jelenével és jövőjével, nemcsak a tájékoztatók alapján, hanem sétájuk során is. Délután baráti találkozó keretében megismerkedhettek a Páriban élő emberekkel is, utána pedig a pári német nemzetiségi amatőr művészeti együttes műsorában gyönyörködhettek. Vendégeink ma Gyönkre látogatnak. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszél
