Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

1979. május 15. Képújság 3 T. m. Építőanyag-ipari Vállalat Az éves terv 25 százaléka az első negyedévben Méreteiben, létszámában nem tartozik a nagy vállala­tok közé, de tekintettel arra, hogy a lakossági, mezőgaz­dasági, stb. építkezések szá­mára alapanyagot termel — jelentősége nagy. Az idei év — Németh Imre igazgató tájékoztatása szerint — kedvezőbben indult, mint a korábbiak. Ennek több oka is van, s a kedvező időjárás nem tartozik a legfontosab­bak közé. (Az időjárás az ő szempontjukból nem elha­nyagolható, mert három üze­mük — a paksi vasbeton- elem-gyártó, a mázaszászvári hasonló üzem és a folyam- kavics-kitermelés idény jel­legű, s nem kis mértékben az időjárás függvénye.) A jó évkezdet két legfőbb okának a téli nagyjavítás ütemszerűségét és jó színvo­nalát jelöli meg az igazgató, valamint azt, hogy Máza- szászváron csökkent az idény­jelleg. Egy 1200 négyzetméte­res üzemcsarnok függetleníti a termelést az időjárástól. A felsorolt három üzem adja a vállalat termelésének 85 százalékát, munkájuk te­hát döntően hozzájárult ah­hoz, hogy az első negyedévi terv 126,2 százalékra telje­sült. Az első negyedév ered­ménye úgy is fontos, hogy a korábbi években, általában, az éves terv tíz százalékát szokták hozni, most pedig kereken egynegyedét. Ami az idei elképzeléseket — sőt már nem csupán el­képzelések, hanem egy ma­gasabb színvonalú folyamat részei — illeti, a jövőt fel­gyorsult ütemű fejlődésben és fejlesztésben látja az igaz­gató. Kiemelkedik a legsürgő­sebb tennivalók sorából is a termékszerkezet koszerűsíté- se a vasbetonelem-gyártás- ban. Tavaly megkezdődött a mezőgazdaság céljait szolgáló vázszerkezetek kooperációs gyártása. A MEZÖPANEL- lel való együttműködés kere­tei között negyvenezer ele­met készítettek a megyei vál­lalatnál. Most tárgyalások folynak a Beton- és Vas­betonipari Művekkel a volu­men növelésére. A lakossági igénvek kielé­gítése kiemelt feladat. Kettős okból is, hiszen a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vál­lalat egyes építési elemekből az országos lakossági szük­séglet 35—40 százalékát állít­ja elő. Mindezen belül is a kislakás- és társasházépítés­hez fölhasználható építőele­mek termelésének növelését tekintik elsőrendű feladatnak. Fontos a kellő mennyiségű folyamkavics biztosítása. Az idei terv: 320 ezer köbméter. Szépen fejlődik a csatári kerámiaüzem. Újabban már nemcsak kerámiát gyártanak itt, hanem hőszigetelő eleme­ket is. A termelésfelfutás az utóbbi években változatlan létszámmal ment végbe és a jövőben sem terveznek lét­számnövelést, ellenben a technika fejlesztését, a tech­nológiai színvonal emelését, a munka termelékenységé­nek javítását igen. Évente át­lagosan tizenöt százalékkal növekszik a vállalat terme­lése. 1976-ban 73 millió fo­rint volt. tavaly már 110 mil­lió, az idén pedig megfölözik a 120 milliót is. És mindez nem elsősorban az ármódosu­lásokból következik. L. Gy. Közgyűlés után Nagy jelentőségű esemény a Magyar Tu­dományos Akadémia életében az évenként megrendezett közgyűlés. Az idei, sorrend­ben 139. közgyűlés jelentőségét növelte, hogy nemrégiben az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendeletében szabályozta az Aka­démia szerepét, feladatát a megváltozott körülmények között. A tudomány jelentő­sége ugyanis napjainkban hallatlan mér­tékben kiszélesedett, hatása átszövi az élet minden területét. Elképzelhetetlen lenne pl. korszerű népgazdasági tervezés a tudomány segítése nélkül éppúgy, mint ahogy az ipar vagy a mezőgazdaság sem nélkülözheti konkrét feladatainak megoldásában a tu­domány legújabb eredményeit. Az Elnöki Tanács rendelete nemcsak lehetőséget ad, hanem egyenesen kötelességévé teszi a tu­domány legfontosabb testületének, a Ma­gyar Tudományos Akadémiának a jövő fej­lődését megalapozó alkotó munka segítését. Az idei közgyűlés fontos feladata volt te­hát az Akakadémi alapszabályainak hozzá­igazítása a jelenlegi kibővült feladatokhoz. Felelősségteljes feladata volt a közgyű­lésnek az Akadémia új, rendes, levelező és tiszteleti tagjainak a megválasztása. A ko­rábbi levelezési tagok sorából 29 rendes ta­got választottak és 15 új levelező tag kerüli a tudomány élvonalába. Az akadémikusok természetesen amellett, hogy szakmájuk ki­váló művelői, fontos közéleti funkciókat is ellátnak és végeredményben elsősorban személyükön keresztül láthatja el feladatát maga a tudományos testület is. Akadé­miánk nemzetközi tekintélyét növeli a 33 új tiszteletbeli tag megválasztása is. A közgyűlés jellege már több év óta munkaközgyűlés, ami azt jelenti, hogy az első nap valamely nagyobb társadalmi je­lentőségű kérdésről tartanak előadást. En­nek keretében ezúttal Hollán Zsuzsa aka­démikus „A tudomány haladása és az em­ber” címmel foglalta össze mindazokat a kérdéseket, amelyek világunkban az egye­temes tudomány eredményeit és gondjait jelentik. Kiemelte azokat a területeket, amelyeken a helytelenül alkalmazott vagy rosszul értelmezett eredmények áldás he­lyett átokká válhatnak az emberiség szá­mára és ezek tápot adhatnak a sokfelé elő­törő tudományellenes nézeteknek. A hozzá­szólók közül ezért többen nyomatékosan hangot adtak a tudósok és az „írástudók” felelősségének. Az osztályüléseken az egyes szaktudomá­nyok képviselői tekintették át tudomány- területeik aktuális kérdéseit. Ezek tükrözik a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. En­nek az útnak folytatása jelentheti csak ha­zai tudományunk további felvirágzását — amely egyben népünk anyagi és szellemi fejlődését is jelenti. HORTIJÓZSEF Lakásépítés S Tizenkét lakásos ház alapozását kezdték meg Simontornyán a TOTÉV dolgozói, a Má­tyás király utcában. A tanácsi lakások földszintjén Patyolat-szalon lesz, a tervek szerint az év végére készülnek el a lakással. Napjaink témái BlfiiiilifffflM iJllStBtizJbffvT HL Idén több mint nyolcmillió tonna kőolajat vásárolunk külföldön — döntő részben: a Szovjetuniótól —, s hozunk be az országba. Látványos, meggyőző példája az import, azaz a behozatal jelentőségé­nek, súlyának, s egyben érzé- keltetője annak is, ritka ki­vételtől eltekintve minden or­szág kettős szerepben, eladó­ként és vevőként van jelen a nemzetközi kereskedelem­ben. Vevőként: tavaly kezd­te meg hazánk a nagy telje­sítményű lengyel gabona- kombájnok behozatalát, im­portból származó metró­motorkocsik futnak a főváros alatt, s külföldi vásárlásaink egy különleges — de nem ritka — formája a Hajdúsági Cukorgyár építése, melyet a vállalkozó kulcsra készen ad át a megrendelőnek. A szo­cialista országokból szárma­zó behozatal 1978-ban 10,5, a nem szocialista országokból származó 14,8 százalékkal nö­vekedett. Ez utóbbi a terve­zettnél jóval nagyobb mér­tékben, nehéz gondokat okoz­va. A mondat befejező részé­vei azt is leírtuk: a behoza­tal nem tetszés szerint ala­kítható, hanem megtervezett, s a lehetőségekhez folyamat­ként igazodó lényeges eleme a népgazdaság egyensúlyá­nak. Szerteágazó területről, te­vékenységről szólunk tehát, amikor az importot említjük. A vasérc ebben a fogalomban éppúgy benne foglaltatik, mint a francia kölni, a japán vegyipari berendezés, azaz nyersanyagok, alkatrészek, gépek, élelmiszerek ugyan­olyan alkotóelemei, mint a külföldi cégnél megrendelt szervezési modell, a más or­szág vállalatával lebonyolít- tatott személy- vagy áruszál­lítás, de importtétel a ma­gyar turisták áradata — ta­valy: 5,4 millió fő — igényel­te különféle fizetőeszközök értéke is. Volt olyan időszak ha­zánkban, amikor — vélve: előállítunk mindent vagy majdnem mindent magunk — a behozatalnak pusztán hiányt ellensúlyozó, azaz ki­egészítő szerepe érvényesült. Napjainkban, a gazdaságfej­lesztés intenzív szakaszában az ún. aktív szerep a jellem­ző: az import szerves része mind a termelésnek, mind a fogyasztásnak. A behozatal egy része kényszer jellegű; itt­hon hiányzó, vagy kellő mennyiségben elő nem állít­ható javak — például ener­giahordozók, anyagok, stb. — megvásárlása. Mind jobban előtérbe kerül azonban a nem kényszer jellegű, az ésszerű nemzetközi munkamegosztás­ra alapozott import, haté­konysági, gazdaságossági szempontok alapján döntve arról, mit érdemes itthon megtermelni, s mi az, amit kifizetődőbb külföldön meg­vásárolni. Az ilyesfajta el­határozás egyben a fejlesz- tési-visszafejíesztési irányok kijelölése is. Nagyon egyszerű oka van annak, hogy részletekbe me­nően szükséges vizsgálni, mi­lyen a fejlesztés importigé­nyessége: a behozatalért fi­zetni kell. A behozatal áruösszetételé­ből lényegében megállapít­ható, egy-egy ország gazda­sági haladásának melyik sza­kaszában tart, s tapasztalati tény: a haladás fokozza az importigényeket. Tavaly 25 milliárd forint­nál nagyobb értékben hoz­tunk be az országba fogyasz­tási iparcikkeket, s ki vitat­hatná, hogy áldásos hatást gyakoroltak ezek az ellátás­ra? Ugyancsak 1978-ban hat- •milliárd forint fejében vásá­roltunk külföldön traktoro­kat. mezőgazdasági gépeket, s itt sincs szükség különö­sebb indoklásra, ám az már kérdéses. jogos-e, hogy ugyanekkora — tekintélyes — summáért vettünk szer­számokat, szerelvényeket, fémtömegcikkeket? A jól megválasztott import gazdag forrása a termelésfejlesztés­nek. L. G. Jurij Alexejevics Gagarin 1961. április 12-én végrehaj­tott 108 perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti titkai feltárásának a lehetőségét. Az azóta eltelt majdnem két évtized során közel 100 emberi űrrepülésre került sor és a kozmikus tér­ségben eltöltött idő már rpeg- haladja az 5 évet. A közel két évtized tapasz­talatai, orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űr­repülés során az ember szá­mos olyan tényezővel talál­kozik, amelyek élettani funk­cióit kedvezőtlenül befolyá­solják. A tényezők bármelyi­ke képes a szervezet élettani funkcióiban különböző nagy­ságú elváltozásokat előidéz­ni, mégis közülük alapvető­nek a súlytalanságot kell tar­tanunk. Súlytalanságon a földi ne­hézségi erő megszűnését ért­jük. A nehézségi erő megszű­nése a központi idegrendszer és az érzékszervek, a vérke­ringési, valamint a csont­izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozáso­kat. Már az űrrepülés előké­szítő időszakában, a Keppler- féle parabolapályán végzett repülések során elért rövid ideig (10—40 mp-ig) tartó súlytalansági gyakorlatok so­rán a vizsgált személyek (köztük orvosok is) beszámol­tak a mozgások kivitelezésé­ben észlelt zavarokról. Ké­sőbb ezeket a megfigyelése­ket az űrrepülések során az űrhajósok megerősítették. En­nek oka, hogy az ember a földi élet során megszokott erőkifejtéssel akarja terve­zett mozgási feladatait végre­hajtani és így azok az ellen­erő (földi nehézségi erő mér­tékegysége = 1 g) hiányában túlméretezettekké válnak. A mozgáskoordináció ezen za­varai különösen a finomabb mozdulatok kivitelezésénél érzékelhetők és okoznak ne­hézséget az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a köz­ponti idegrendszer jól szer­vezett együttműködésének felbomlása következménye­ként jelentkeznek súlytalan­ságban a tengeri betegség tü­neteit utánzó egyensúlyszervi vegetatív jelenségek. Ezt elő­ször Tyitovnál észlelték, az­óta számos űrhajós beszámolt a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab máso­dik legénysége tagjainál Bean-nál, Lusma-nál és Her- riott-nál leírt egyensúlyi za­varok az első néhány nap szédülés, hányinger formá­jában jelentkeztek. Lusma- nál három súlyos hányási ro­ham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontotta munkavégző képességüket. Súlytalanság hatására meg­szűnik a vér hidrosztatikus nyomása, amely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső test­iéiben a vérmennyiség meg­nő, az alsó testfélben pedig lecsökken. A felső testfélben megnövekedett vérmennyi­ség a szabályozó mechaniz­musok számára olyan ingert jelent, mintha a szervezet fo­lyadékkal „túltelítődött” vol­na. E „túltelítődés” kiegyenlí­tésére automatikusan foko­zott vizeletelválasztás indul meg, amely következménye­sen folyadék- és ásványi- anyag-vesztéshez vezet. Ké­sőbb ez a1 fokozott vizelet- elválasztás megszűnik és a szervezet só-vízháztartása egy új, alacsonyabb szinten sta­bilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakcióképessége, a szív munkavégző képessége csök­kenését és testsúlyvesztést okoznak. A harmadik szervrendszer, melyet érzékenyen érint a súlytalanság, a csont-izom­rendszer. A nehézségi erő megszűnése jelentősen csök­kenti az izomtevékenységet. Ezért különösen az első, vi­szonylag hosszabb űrrepülé­sek (8—10 napos) során az antigravitációs izmok töme­gének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 napos űrrepülések után pedig a fo­kozott kalciumvesztés miatt jelentős csontfelritkulásokat mutattak ki. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jelle­gűek, az űrrepülés befejezése után viszonylag rövid idő alatt normalizálódnak és ma­radandó károsodást egyetlen űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azon­ban az űrhajósjelöltek kivá­logatásnál fokozottan figye­lembe kellett venni. DR, HIDEG JÁNOS orvosezredés (Folytatjuk) jgBgy a* r "TÍbSÍ ' / SS ° / * Á * 3 L ¥ $ i ’ ír/ tg £888 s & £ c~/ ní " J Svitt* / /Seb® A súlytalanság élettani hatásai Vizsgálat kerékpár-ergométerrel és billenőasztallal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom