Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1A NÉPÚJSÁG 1979. május 13. Hírek Hat csapat vesz részt a tamási járási öregfiúk lab­darúgó-bajnokságon. A baj­nokság sorsolása: május 19.: Szakály—Hőgyész, Iregszem- cse—Tamási, Pincehely— Ozora. Május 26.: Ozora— Iregszemcse, Pincehely— Szakály, Tamási—Hőgyész. Június 2.: Szakály—Ireg­szemcse, Tamási—Ozora, Hőgyész—Pincehely. Június 9.: Pincehely—Tamási, Hő­gyész—Iregszemcse, Ozora— Szakály. Június 16.: Szakály —Tamási, Iregszemcse— Pincehely, Ozora—Hőgyész. * A teke NB Ill-ban a TÁÉV SK csapata Szentlő- rincen 6-2-es győzelmet szerzett. A szakcsiak Mohá­cson ugyanilyen arányban vesztettek. Bajnokság állá­sa: 1. PMSC 14, 2. P. Spar­tacus 13, 3. TÁÉV SK 11, 4. K. Közlekedés SE II. 10, 5. P. Kesztyűgyár II. 10, 6. Mohács 10, 7. K. Vasas 9, 8. Kaposmérői Ép. Spart. 7. 9. Szászvár 6, 10. Sztl. ÁFÉSZ 4, 11. SÁÉV SC 2, 12. Szakcs 0 ponttal. ♦ A paksi városi járási ser­dülő „B” atlétikai csb má­sodik fordulójában a lá­nyoknál Varga Gyöngyi (Nagydorog), míg a fiúknál Zámbó György (Dunaföld- vár) bizonyult a legjobbnak. Csapatban a lányoknál 1. Dunaföldvár, 2. Nagydorog, 3. Paks. A fiúknál: 1. Duna­földvár, 2. Nagydorog I. 3. Nagydorog II. Atlétika A „Ki a leggyorsabb, ki a legkitartóbb?” országos atlé­tikai tehetségkutató verseny megyei győztesei: 60 m lány: Simon Tímea (Kisdorog) 8,6 mp. 60 m fiú: Bézsenyi Ta­más (Sz. I. számú ált. isk.) 8,7. 800 m lány: Simon Tímea (Kisdorog) 3:01,9. 800 m fiú: Koszter János (Kisdorog) 2:44,0. Ketten elbúcsúztak Köszönet mindenért. Harsányi Mária csapatkapitány (jobbról) gratulál Szilágyiné­nak és Szabónénak Búcsúmérkőzés. Maga a szó is szorongó érzést, különös vibrálást kelt az emberben. Az utolsó fellépés, a kapuzá­rás, egy sportpályafutás vég­ső pillanatait idézi. S a pá­lyáról levonuló játékos gon­dolatában emlékképek sor­jáznak. Évek, mérkőzések, örömök és kudarcok. Mert eb­ből is, abból is jócskán akadt. Aztán leadja szerelé­sét, s az öltözőből kilépve furcsa érzés keríti hatalmá­ba. Ismerkedni kezd a sze­repcserével, hogy immár múlt időben beszéljen kedvenc sportágáról, befejeződött ver­senyzői pályafutásáról. Kettős búcsúmérkőzés a Zrínyi utcai tornacsarnok­ban. A Szekszárdi Dózsa és a Zalaegerszegi TE NB I-es ko­sárlabdacsapatainak játéko­sai már felsorakoztak a pá­lyán. így dukál ez minden bajnoki és kupameccsen. Köl­csönös üdvözlés a küzdő fe­lek között, mielőtt felharsan a játékvezetői sípszó. Csak­hogy ezúttal másról is szó van ám! A közönség szűnni nem akaró tapsa, a tulipán-, szegfű- és orgonacsokrokat szorongató csapattársak csil­logó tekintete ünnepi hangu­latról árulkodik. Aztán a szekszárdi egyesület ügyveze­tő elnöke, majd a kosarasok baráti körének képviselője köszönti a két visszavonuló játékost: Szilágyiné Sáfrán Editet és Szabóné Binder Má­riát. Ajándékok, virágcsok­rok, gratulációk, s megannyi puszi. Erősödik a taps, a ZTE-s lányok is beállnak a búcsúztatók sorába. Aztán sípszó, megkezdődik a kupatalálkozó. Tétre menő összecsapás hivatalból, s csak másodlagosan búcsú­mérkőzés. Nem mondják ugyan, de érződik: igazi ran­got azért az ünnepi alkalom kölcsönöz. S ahogy az elmúlt több mint egy évtized során, most is a kezdő ötös tagja Binder Mária és Sáfrán Edit. Emberi magatartásuk, játék­tudásuk mindig a legjobbak közé emelte őket. Erősségei voltak annak idején a Vasas később a Dózsa együttesének is. Sportpályafutásuk tizen­két éve sok mindenben ha­sonlóan alakult. Gimnazista­ként Szabó Ödön edző irányí­tásával kezdték, majd együtt játszottak a középiskolás or­szágos bajnokságon, ahol négyszer voltak döntősök. Az­tán azonos az éremgyűjtemé­nyük is: egy-egy arany és ezüst, valamint két bronz­érem az NB II-ben. Asszony­ként lettek NB I-es játéko­sok, s mindketten az aktív sportolás folytatása mellett döntöttek kisfiú« megszületé­se után is. Egybehangzóan vallják, sokat köszönhetnek a sportnak. Csakhogy az utóbbi években egyre magasabb kö­vetelményeket támasztott az élvonalbeli becsületes helyt­állás. Munka, edzés, család, mérkőzés. Sportolói életútjuk abban is közös volt, hogy egyikük sem szeretett veszí­teni. Szorgalmasan edzettek, hogy sem a szakvezetés, sem a közönség számára ne okoz­zanak csalódást a mérkőzése­ken. Most átadják helyüket a náluk fiatalabbaknak. Tizenöt ponttal nyert a Dó­zsa a ZTE ellen. Győztes mér­kőzésen búcsúztak. S miután leadták szerelésüket, kilépve az öltöző ajtaján, furcsa érzés kerítette hatalmába Editet és Máriát. Vége, nincs tovább. A szerepcsere még idegenül ha­tott számukra, hogy ezentúl csak múlt időben beszéljenek sportpályafutásukról. — fekete — Karate: Misztikum és valóság W Uj sportág Magyarországon Karate: kő-, cserép- és tég­latörés..., hatalmas pofonok, „halálos” ütések és rúgások világa..., fantasztikus önfe­gyelem és félelmetes refle­xek...’ „varázsszer”, melynek segítségéve] a kicsi, a gyenge máról holnapra legyőzi a na­gyot és erőset... A karte hazai térhódításá­val egyidejűleg gyakran hall­hattunk és olvashattunk ha­sonlókat, komolyan és gú­nyolódva érveltek a karate mellett és ellene is, segítve és támadva ezzel a karatésok egyre növekvő táborát. A bi­zonytalanság, és a helyen­ként előforduló bizalmatlan­ság lassan megszűnik. A ka­rate, ez az ősi mozgáskultúra — amely ugyanakkor ■ az egyik legfiatalabb sportág — Magyarországon is bizonyí­tott. E küzdési módot a le­genda szerint egy indiai pap, „Bodhi Drahma” vitte el Kí­nába és az akkor kialakuló zen-buddhizmussal együtt a VI. században a Shao-Lin monostorban tanította. Az itt lakó szerzetesek vallása ugyanis a szigorú testedzést is megkövetelte. A kínaiak ősi önvédelmi rendszere a mai karate egyik forrásának tekinthető, s ez a harcmodor került át Okinawára és ke­veredett a sziget ősi küzdés­technikáival. Az ősi Japánban törvény korlátozta a fegyverek vise­lését, így ez is segítette a kü­lönböző önvédelmi módokat tanító iskolák terjedését. Ezen tucatnyi iskolából, több nagy, azóta világszerte elter­jedt sportág fejlődött ki. Ilyenek például a „karate-dó” (üres kéz útja), a „ju-do” lágy út), „aiki-do” (szellemi út), stb. Közös néven ezeket „bu-do” sportoknak nevez­zük. (Bu-do=harci út). A karate mai formájának kialakítója Gichin Funakochi volt, aki az ősrégi technikák szintéziseként kidolgozta a karate mozgásanyagát, amely amellett, hogy küzdési mód­szer, kiváló jellemépítő is. A karate kitartásra, nagyfo­kú önuralomra, egymás tisz­teletére és szerénységre ne­vel. Funakochi először 1922- ben mutatta be a karatét a japán közönségnek, s a be­mutató nagy sikert aratott. Azóta a mai Japánban, és fokozatosan szerte a világon, már több millióan űzik. (Sok japán egyetemen, a tanítás mellett, még napi négyórás karatéedzés is van!) Hazánkban 1974-ben jött létre az első szervezett ka- ratéesoport Kecskés Sándor vezetésével. Az edzéseken mintegy harminc fiatal — köztük lányok is — megis­merkedett e sportág elemei­vel. Edző és tanítványai szin­te együtt tanulták a külön­böző gyakorlatokat, a japán elnevezéseket. (Az edzések „hivatalos nyelve” ugyanis a világ valamennyi országában a japán.) Az első jelentősebb fellendülés akkor következett be, amikor Antal János ma­gyar származású főinstruktor meglátogatta és segítette a csoport edzéseit. Megtörtén­tek az első övvizsgák, és 1975 végén az eredeti gárda „osz­tódni” kezdett: a legjobbak munkahelyükön, iskolájuk­ban is megszervezték a ka­rate oktatását, klubokat hoz­tak létre, s így ma már szin­te valamennyi budapesti egyetemen, több intézmény­nél és vállalatnál, valamint néhány vidéki városban (Du­naújvárosban, Baján, Székes­fehérvárott, stb.) összesen körülbelül 1500 sportoló rész­vételével működik karaté- klub. Az 1977-es esseni, majd az 1978-as belgrádi Európa- bajnokságon már magyar si­kernek is tapsolhattak a né­zők. Mindkét alkalommal akadt magyar sportoló a leg­jobb- 10 között, sőt Belgrád- ban Börzsei Károly legyőzte a japán ex-világbajnokot is... Magyarországon eddig két nagy verseny volt. mindket­tő 1978-ban, először a klu­bok közötti csapatverseny, a MÜTEX-kupa, majd decem­berben az egyéni küzdelem, Kazuhiro Sawada 2 dános japán mester és Antal János 2 dános belga mester bemutatója Milyen eredmények várhatók Kisdorog—Dombóvári MSC. A kisdorogiak nincse­nek jó formában, bár hazai pályán nehéz elképzelni ve­reségüket. A mérkőzés dön­tetlen körüli eredményt ígér. Tippünk: x. Nagydorog—Pincehely. Itt az alkalom a nagydorogi csapatnak a győzelem meg­szerzésére. Tippünk: 1. Paks—Aparhant. A Pince­helyen 2-0-ás győztes paksi csapatnak hazai pályán győznie kell Aparhant ellen. Elbizakodottságra azonban nincs okuk a paksiaknak: az Aparhant vidéken is komoly játékerőt képvisel. Tippünk: 1. Tengelic—Tolna. A tenge­lyiek teljes erőbedobással küzdenek a kiesés ellen. A tolnaiak a benntnjaradásra már esélytelenek, de lehet, hogy Tengelic ellen még bi­zonyítani akarnak. Tippünk: 1 vagy x. Bátaszék—TÁÉV SK. A bátaszékiek Tolnán csak nagy nehezen nyertek 2-1- re. Ez azt bizonyítja, hogy nem a legjobb formában van a bátaszéki gárda. El­képzelhető, hogy a kiesés szempontjából még nehéz helyzetben lévő TÁÉV SK csapata nyer Bátaszéken. Tippünk: 2. Fadd—Bonyhád. A néhány rutinos játékossal felerősö­dött bonyhádi csapat leg­alább egy pontot el akar hozni Faddról. Kérdés, mit szólnak mindehhez a faddi játékosok, akik ebben az esetben kiesés szempontjá­ból változatlanul nehéz hely­zetben lesznek. Tippünk: 2 vagy x. Tevel—Nagymányok. Ha­zai pályán a teveliek egy vagy kétgólos különbség­gel győznek a nagymá- nyokiakkal szemben. Tip­pünk: 1. Bogyiszló—Gerjen. Nyu­godtan játszhatnak a bo­gyiszlóiak, őket nem fenye­geti a kiesés veszélye. A gerjenieknek nagyon kellene nyerni, de erre — szerin­tünk — nincs túl sok re­ményük. Tippünk: 1, eset­leg x. FORMA 1. A Forma 1-es versenyautók idei világbajnokságának ha­todik futamára ma Zolderben kerül sor a belga Grand Prix keretében. A viadalra az is­mert mezőny valamenyi tagja elküldte nevezését, s a hiva­talos péntek, szombati edzé­sek után dőlt el, hogy kik áll­hatnak rajthoz. A mezőny 185 km-es távon méri össze egy­mással tudását 15 órai kez­dettel. A szakemberek a há­rom nagy „istálló”, a francia Ligier, az olasz Ferrari és az amerikai Lotus versenyautói­nak újabb hatalmas küzdel­mét várják. A vb-n egyébként Ville- neuve és Depailler vezet 20— 20 ponttal, őket Lafitte és Reutemann követi 18—18 ponttal, azután Scheckter kö­vetkezik 16 ponttal. A tava­lyi világbajnok Andrettinek 12 pontja van. GÓLTOTÓ (12.) (Végeredmény) TOLNA—PAKSI SE A beküldő neve és címe: Beküldési határidő: május 18. Kazuhiro Sawada japán karatémester a budapesti Ál­latorvostudományi Egyetem tornacsarnokában bemutató edzést tartott a legjobb hazai versenyzőknek az Óbuda-kupa. Úgy tűnik, a kezdeti nehézségek után a karate a többi szocialista or­szághoz hasonlóan Magyar- országon is zöld utat kapott; minden valószínűség szerint az idén megalakul a hivata­los magyar karatészövetség is. A sportág eddigi hazai si­kereinek egyik fő oka, -hogy nemre és korra való tekintet nélkül mindenkinek biztosí­totta a lehetőségét, hogy megismerje a karatét és részt vegyen az edzéseken. A ka­rate vezetői joggal büszkék például arra, hogy közel 1500 fiatalt — akiknek nyolc­van százaléka korábban egy­általán nem sportolt — von­tak be a rendszeres edzé­sekbe. A karate vezetői és spor­tolói — és ebben a sportág­ban e két fogalom nem válik szét — egyaránt örülnek, hogy megalakul, a szövetség; valamennyien a munka mi­nőségi fellendítését és a spor­tolás technikai feltételeinek javulását várják. Vannak azonban borúlátóbbak is, akik félnek, hogy ha a kara­te hivatalosan elismert sport­ág lesz, akkor itt sem első­sorban a tömegsport, hanem a sokkal kevesebbeket érintő versenysport fejlesztése lesz a fő cél. Őszintén reméljük, hogy e nézeteket vallóknak nem lesz igazuk, s a karaté- klubok ajtaja — korra és nemre való tekintet nélkül — továbbra is nyitva áll majd az érdeklődők előtt, a korábbi elvnek megfelelően. KONCZ JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom