Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP "TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból MÜLTUNKBÖL , (6. old.) KINŐTTÉK A GYERMEKCIPŐT (7. old.) ÜNNEPSÉG NAKON (3. old.) FELMÉRŐLAP PROPAGANDISTÁKNAK (3. old.) XXIX. évfolyam, 110. szám. ÁRA: 1,60 Ft 1979. május 13., vasárnap SALT-2 Csúcstalálkozó Kis Csaba, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: Valamennyi szovjet köz­ponti lap szombaton első Ol­dalán közölte azt a beje­lentést, hogy Leonyid Brezs. nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, és James Carter amerikai el­nök' június közepén Bécsben találkozik, s jóváhagyja és aláíratja a SALT—2 egyez­ményt. A Pravda rövid washingto­ni tudósítása aláhúzza: míg az amerikaiak nagy többsé­ge, köztük vezető politikai személyiségek, megelégedés­sel fogadták a megállapodás létrejöttét, ellenfelei, köztük Jackson szenátor és mások, már az első órákban kifeje­zésre juttatták nemtetszésü­ket. Mint a Pravda megem­líti, ugyanakkor akadnak jó­zanabb hangok is: Dole ame­rikai szenátor például a The Washington Post című lap­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy ha a repub­likánus párt a SALT—2 sor­sát pártközi csatározásokra akarja kihasználni, minden bizonnyal vereséget szenved az 1980-as elnökválasztáson, mert az amerikai közvéle­mény előtt háborús pártként jelentkezik. Szovjet-jordániai tárgyalás A közel-keleti helyzet kér­déseiről, valamint a Szovjet­unió és Jordánia együttmű­ködésének fejlődéséről cserélt véleményt Andrej Gromiko és Hasszán Ibrahim pénteken Moszkvában, Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere fogadta a Jordán Hase- mita Királyság külügyi ál­lamminiszterét, Husszein ki­rály külön megbízott ját, és baráti légkörben átfogó meg­beszélést folytatott vele. Mint a megbeszélésről ki­adott közlemény rámutat, mindkét fél hangsúlyozta, hogy az egyiptomi—izraeli különalku megkötése tovább bonyolította a közel-keleti helyzetet, és komoly akadá­lyokat emelt a térség békéje és biztonsága megteremtésé­hez vezető úton. BULGÁRIA AKTÍV SZEREPE A KGST-BEN (8. old.) ÉJSZAKAI ÉPÍTKEZÉS (9. old.) KÉT KIÁLLÍTÁS (9. old.) SZIBÉRIA VIZE (11. old.) SZÍVÁTÜLTETÉS — CSELLEL (12. old.) ■ ............................1 K I MENJEN KI A GYÁRKAPUN? (7. old.) A SZÖVETSÉG GÁZVEZETÉK — A BARÁTSÁG Útvonala (8. old.) ÜJ ÜZEMEK, ÜJ TERMÉKEK (8. old.) ZÁNKAILÁTOGATÁS (4. old.) ' KOZMIKUS KÖZÖNY (5. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) BALLAG MÁR A VÉN DIÁK... (3. old.) FERDE, FEHÉR F^NY (4. old.) Bér, egy összegben A különböző bérformák és bérrendszerek válto­zása, fejlődése jól tükrözi a szocialista gazdálkodás­ban beállt változásokat, s mutatja ugyanakkor az egyéni és csoportérdekek, illetve az ösztönzés sze­repének felismerését is. Az egyösszegű munka- és bérutalványozásnak — a csoportos, kollektív premizálás e formájának — tulajdonképpen régi hagyományai vannak — nem­csak nálunk, de a többi szocialista országban is. Al­kalmazása azonban különösen a legutóbbi években került előtérbe. Ez a bérezési forma — tehát amikor a brigádot kollektiven teszik érdekeltté a jobb, gyorsabb, eset­leg éppen takarékosabb munkában — a Szovjet­unióban 1970-ben kezdett elterjedni, s Zlobin-mód- szer néven vált ismertté. Zlobin és brigádja tulaj­donképpen szerződést kötött vállalatával: a brigád teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a'kivite­lezésért, s ennek fejében részesül az összköltségben elért megtakarításból. Az eredmények a módszer helyességét igazolták, a Szovjetunióban — ott, ahol követték Zlobinék példáját — átlagosan 17—20 százalékkal csökkent az építések időtartama. Nálunk az ötödik ötéves tervet előkészítő időszak­ban kezdtek el komolyabban foglalkozni az egyösz- szegű munka- és bérutalványozás szélesebb körű bevezetésének lehetőségeivel, főként a kivitelező építőiparban és a nehézipar néhány vállalatánál. Az építőiparra vonatkozóan 1977-ben miniszteri rendelet is született a minőségi bérezés fokozatos bevezetéséről, mely többek között megfogalmazza, hogy a bérek ne csak a végzett munka mennyiségé­től, hanem minőségétől is függjenek. A kivitelező építőiparra általában is jellemző a bérszabályozás, s az egyösszegű munka- és bérutalványozás sem más, mint brigádszintű bértömegszabályozás. Lényege, hogy a brigád szerződést köt a vállalattal egy-egy — rendszerint nagyobb, önálló — munkaszakasz elvég­zésére, mely szerint a vállalat biztosítja a munka­végzés összes feltételeit és az egy összegben megálla­pított munkabért, a brigád pedig vállalja, hogy a munkát előírt időre és minőségben végzi el. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1977-ben kez­dett kísérlet 130 embert érintett — itt a dolgozók keresete a költségmegtakarítástól is függött. Ugyan­akkor a szerződésben az is benne volt, hogy csak akkor fizethető prémium, ha az elvégzett munka minősége kifogástalan. A kísérlet eredményes volt, az épület határidő előtt, a tervezettnél, kisebb költ­séggel készült el. Felvetődik a kérdés: ha már feltalálták az ösztön­zésnek — s ezzel együtt a jobb munkavégzésnek — ezt a formáját, miért nem alkalmazzák a jelenlegi­nél több helyen? Azért, mert az egyösszegű munka- és bérutalványozás hatékony alkálmazásának több feltétele van, melyek mind szorosan kapcsolódnak a munka szervezettségéhez. Hiszen ott, ahol anyagra, szerszámra, egyszóval munkára kell várni, hogyan is lehetne érdekeltté tenni az embereket abban, hogy egy adott munkaszakaszt hamarabb fejezze­nek be? Vagy ahol olyan gyakran váltogatják egy­mást a brigádtagok, hogy jószerével alig ismerik egymást az együtt dolgozók? Foatos szempont tehát a brigádok összetételének bizonyos fokú stabilizálá­sa. S ha már a feltételekről szóltunk: igen lényeges, hogy jó, egységes teljesítménykövetelmények legye­nek. Jelenleg már folyik az a nagy normafejlesztési program, melynek eredményeképpen 1981-ig az építőipari normagyűjteménynek új kiadása jelenik meg. Ezt többek között az új. technológiák — példá­ul panelszerelés, alagútzsaluzás — elterjedése tette szükségessé, s a munkálatok során mintegy 70 ezer normatétel felülvizsgálatára, korszerűsítésére is sor kerül. Hogy a kollektív ösztönzés e formájától mit vár­hatunk? Alapvetően azt, hogy a belső tartalékok feltárásával és mozgósításával elősegítse a termelé­kenység növelését. FÖLD S. PÉTER Egy kémény életében nem nagy kor a huszonegy év. Ennyit élt a csatári, a Szekszárd melletti téglagyár kéménye. Olyan volt, mint a vadonatúj. Ezt főleg azok tudják, akik vésővel, kalapáccsal lyukat vágtak az oldalán. A lyukat gerendákkal feltámasztották, majd addig vésték, míg a másik oldal egyszer csak megrepedt. Kinyílt vagy három­négy millimétert. Ezután meggyújtották a fát. Pár perc, és az ötvenkét méteres kémény ledőlt. Egyszerű, olcsó és biztonságon döntési technológia. Erről készült képeink az ötödik oldalon láthatóak. Kémény búcsúzta tő

Next

/
Oldalképek
Tartalom