Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
^'iNffepÜJSÄG 1979. május 12. Már a kőkorszakban is lakott hely volt. A honfoglalás után a Gut-Keled nemzetség vette birtokba, akik Péter király idejében vándoroltak be. Feltehetően a település a tatárjárás idején elpusztult, de egy Í274-ben kelt oklevél már plébániát említ. A XV. század elején Nagy Lajos leányának Máriának, a tulajdona. 1514-ben már 600 lelket számláló település volt, amely azonban a török hódoltság idején újból elpusztult. A XVIII. század folyamán újonnan települt. 1703-ban Készé, vagy Keszi, 1742 után Tótkeszi és 1903 után Magyarkeszi. A községnek jelenleg 1960 lakója van. Boltok - panasszal Két vegyes, egy élelmiszer, egy vas-műszaki bolt van a faluban. A boltok korszerűtlenek, az áruellátásukat sem dicsérik. Sőt. Délelőtt tíz órakor már nincs tej, kenyér ... Van presszójuk és két italboltjuk, TÜZÉP-telepük, olaj- kútjuk, gázcseretelepük. A községben a háztartások nyolcvan százalékában pb- gázzal főznek és a lakások többségét olajjal fűtik. Csak az idősebbek fűtenek fával, szénnel. Kétszáz petróleumlámpa Részlet Simon Flórián lámpagyűjteményéből Ha a községben megkérdezi az idegen: ki van itt érdekes ember? három nevet említenek: Szőke Lajosét, Mi- nárik Lajosét és Simon Flóriánét. Az első fafaragó, a másik kettő gyűjtő. Minárik Lajos mindent gyűjt — régebben már írtunk róla — Simon Flórián, a termelőszövetkezet közgazdásza elsősorban lámpát. Több mint kétszáz petróleumlápa díszíti Simonék lakásának falait. A legrégibb 140 éves. Simon Flórián Magyarke- szin született, most ismét Gödöllőre utazik gyakran. Hamarosan megszerzi a harmadik diplomát, az üzemszervező szakmérnökit. A lámpagyűjtést úgy kezdte, hogy meglátott egy lámpát és beleszeretett. Elkérte. Megkapta. Később már járta a falut: régi lámpákat keresett. Volt, aki ingyen adta, volt. aki pénzért. A rossz lámpákat rendbehozta, újjávarázsolta. Valamennyi üzemképes. Ha áramszünet van, mégsem petróleumlámpával világít, hanem gázlámpával. Dicsérik a A magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet 3200 hektárnyi területen gazdálkodik. Ebből 2800 hektár a szántó. Hatszázhatvanhat tagjuk közül 355 a dolgozó, a többi nyugdíjas. Fő termékük a búza és a kukorica, Dimbes- dombos, a megyei átlagnál alacsonyabb aranykoronaértékű földeken gazdálkodnak. Mégsem panaszkodnak. Azt mondják, amióta a KSZE tagjai, azóta megduplázódott a jövedelmük. Sok segítséget kapnak a KSZE-től, lényegesen többet, mint annak idején a babarci búzarendszertől. Két Rába- Steigerük van, az utasításokat pontosan betartják és a várt termés eddig nem is maradt el. Idén ugyan nem volt kedvező az időjárás, de a traktorosok „rávertek”, tizenhat órát dolgoztak a vetés idején. A traktorosoknak és a tsz szorgalmas tagságának köszönhető, hogy azért az idén is optimális időben földbe került a mag. A tsz-ben nemrég elnökváltozás történt. Gelencsér István, a régi elnök leköszönt tisztségéről, átadta a helyét egy fiatalnak, egy közgazdásznak, Komlóczi Józsefnek, aki Nagykónyiban volt elnökhelyettes. Az elnökválasztó közgyűlés egy óra alatt lezajlott, hat órakor kezdődött, hétkor már mindenki végezte a dolgát: Komlóczi József elnökként, a volt elnök, Gelencsér István pedig elnök- helyettesként. Ha zöld, akkor... A mondat így folytatódik: akkor magyarkeszi emberé a ház. Aki kíváncsi rá, hány magyarkeszi él Siófokon, az ottjártakor számolja össze a zöld színű házakat és bizonyára nem sokat fog tévedni. A magyarkesziek színe ugyanis a zöld és a szürke. A kesziek állítása szerint Siófokon a házaknak egynegyede zöld. Egy szó, mint száz, sok magyarkeszi él Siófokon. Főleg fiatalok. Szüleik otthon maradtak. Otthon dolgoznak, nevelik az állatokat és küldik a pénzt, az utánpótlást Siófokra, Székes- fehérvárra, Fűzfőre, Tamásiba. Ezeken a településeken is sok olyan ház épült, amelyhez Magyarkesziben teremtették meg a pénzügyi alapotFogászat helyben A községben valamikor orvos sem volt, most meg fogorvos is van. Foghúzást, fogpótlást, tömést helyben végeztethetnek a magyarkesziek. Van általános orvosuk, állatorvosuk, ápolónőjük, gyógyszertáruk. Még élő népszokás Egyes népszokások már kihaltak. Csak az idősebbek emlékeznek már a régi zsur- molóra (kukoricamorzsolás), a tollfosztókra, a kendertiprás- ra. Ma már kendert sem termelnek. Májusfát sem állítottak senkinek, de a tikverő még tartja magát. Hogyne tartaná, hisz most vannak csak igazán nagy lakodalmak és a tikverés ugye lakodalomkor szokás. Magyarkesziben egy-egy lakodalomra 250—300 ember hivatalos. A lakodalmat két helyen tartják, nagy sátrakban: a lányos-, azaz a siratóháznál és a fiús, azaz lakodalmas háznál. A siratóházból éjfélkor a fiús házba mennek a lány rokonai, ismerősei menyasszonytáncol- tatásra. A menyasszony „fáradtságát” jól „megfizetik”. Nyolcvan-százezer forint is összejön menyasszonytáncból. Hajnalban a fiús házból indulnak el a vendégek, azaz a tikverők. Felöltöztetnek főtt kakast, tyúkot, mindent, még ők maguk is maskarába bújnak és olyan lármát csapnak, hogy talán még a szomszéd községekben is tudják: „Lakodalom van Magyarkesziben”. Tűzoltók ___________________;__í_____ Ö tvenéves múlt a falu önkéntes tűzoltó egyesülete. Az évfordulón elismerésben részesítették őket. Kitűnő munkát végeztek az elmúlt ötven évben. Nemcsak a tűzoltásban jeleskedtek, hanem az utánpótlás biztosításában is. Ifjúsági tűzoltócsapatuk a legutóbbi országos versenyen harmadik helyezést ért el. Egy tűzre különösen sokan emlékeznek Magyarkeszin. Nem volt nagy tűz, de alighogy kivonultak, a fejük felett körözni kezdett egy szovjet helikopter. Lejjebb ereszkedett, majd elrepült Siófok irányába. Egyszercsak megjelentek a siófoki tűzoltók. A helikopter pilótája értesítette a siófokiakat a magyarkeszi tűzről. Kagyszokolyba A községi kutak 20—25 méter mélyek és ráadásul rossz a vizük. Egészségtelen. A kisgyerekek csak forralva fogyaszthatják. Vannak szülők, akik még így sem merik odaadni a kisgyermekeknek. Nagyszokolyból, vagy máshonnan hoznak ivóvizet. A fiatalok szorgalmazzák a törpevízművet, az idősek nem igen lelkesednek, mondván: ha eddig jó volt a kútvíz, jó lesz ezután is. Nem lelkesednek, de azért nem is akadályozzák a törpevízmű megvalósítását. Az idén megkezdik a községben a törpevízmű kútjának fúrását. A költség- vetés szerint 1 133 000 forintba kerül majd a kút, amelynek vízhozamát 250 liter/perc- re tervezik. A tanács traktora A magyarkeszi községi tanácsnak évek óta van traktora, pótkocsija. Ezzel és a házilagos brigáddal oldják meg a szállítást, az építkezést. Amikor a kultúrházukat építette a házilagos brigád, akkor tizenhárom tagú volt. Most nincs nagyobb munka a községben, csak három ember dolgozik: egy kőműves, egy traktoros és egy segédmunkás. Nemrég vásároltak egy új pótkocsit. A lakosságnak is segítenek. Fuvaroznak építőanyagot, mindent... Annyi a munkájuk, hogy alig győzik. A fuvarozás1 is, a házilagos brigád is kifizetődő. Nem csoda tehát, ha a környező községekben is egyre népszerűbb ez a forma. Felsőnyék, Regszemcse is vásárolt már traktort, Nagykónyiban, Re- gölyben pedig megalakult a házilagos brigád. Lőtér és sakk Három sportág jellemző Ma- gyarkeszire: a labdarúgás, a sakk és legújabban a céllövészet. A labdarúgók a járási bajnokságban szerepelnek, kilenc igazolt sakkozójuk is szép eredményekkel dicsekedhet. A lövészkor még csak most bontogatja szárnyait. Nemrég építettek egy modern, hat lőállásos lőteret. A legnépszerűbb sport a faluban a sakkozás. Igaz, hogy csak kilencen űzik versenyszerűen, de szórakozásképpen az egész falu sakkozik. Nincs olyan ház, ahol sakk-készlet ne lenne. Új mértékegység - plató Három konda van a faluban. Jelenleg egy kondás hiányzik. Jó a jövedelem, mégsem akadt eddig jelentkező. A régi mértékegységekre: a vékára, az akóra, a pint- re... már csak a régiek emlékeznek. Erre az új mérték- egységre is egyszer majd ez a sors vár. Magyarkesziben, beszélgetés közben többször szóba került: hetente három plató malac megy Pincehelyre, Tamásiba, Regölybe... A környéket a kesziek látják el malaccal. A plató új mérték- egység, annyit jelent, mint egy teherautó, vagy vontatópótkocsi malac. Hogy menynyit jelent a heti három plató, arra a háztáji agro- nómus — Minárik Lajos adta meg a választ. Évente 5—6 ezer malacot értékesítenek a kesziek. Ezenkívül eladnak még 2000 hízót közfogyasztásra és ugyanennyit levágnak maguknak. Általában kilencszáz—ezer kocát tartanak a háztáji gazdaságokban. A tsz biztosítja a legelőt, az ingyen alomszalmát, az állatorvost, a tápot. Híresek a keszi malacok és jövedelme- zőek. Éjszakázó buszok Tizenöt autóbusz éjszakázik Magyarkesziben. Innen indulnak munkásokkal Tamásiba, Siófokra, Kaposvárra, a Pélpusztai Állami Gazdaságba. Tizenöt busznyi ember dolgozik Magyarkesziből a tamási SZÖVÁL-nál, a Somogy megyei Parképítő és Kertészeti Vállalatnál, a Déldunántúli Regionális Vízműnél, a KPM Közúti Igazgatóságnál, a siófoki költségvetési üzemnél, a tamási Orionban... Negyvenöt ebéd Ennyi ebédet főznek naponta az iskolai napköziben az idős embereknek. Huszonötöt visznek az öregek napközi otthonába, húszat pedig kihordanak azoknak, akik nem tudnak érte menni. Gépkocsivezető és kátyúzó 'í' ■ **’•<11|r W ■ Vr- -f-V • T '*• „ • v a ' Az út szinte életveszélyes Magyarkeszinek nincs vasútja. Vasút hiányában minden közúton bonyolódik le. Az út nagyon elhasználódott. Az elmúlt évben az útépítők hozzákezdtek a korszerűsítéshez, felújításhoz. Az útpadkára kihordták a követ, egyik oldalon le is hengerezték, de a másik oldalra, mint a képen is látható, csak leszórták. így az út nagyon balesetveszélyes. Tele van kátyúkkal, főleg Tamási és Nagyszokoly között. Nagy- szokoly és Magyarkeszi között a nagyobb kátyúkat betömték. Helyesebben betömte egy ember, akit Mészáros Istvánnak hívnak és a tsz gépkocsivezetője. Mészáros István állandóan a kocsiján tartja a lapátot és betömi a nagyobb lyukakat, ha nem nagyon sietős a teendője. Azt tartja: neki is érdeke, hogy jó legyen az út. Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, hogy csak neki érdeke. Muskátli A községben szépek, virágosak a kertek. Van rózsa is, sok egyéb virág is, de olyan ház nincs, ahol ne virulna a sok-sok színben pompázó muskátli. A muskátli olyannyira elterjedt a községekben, ha lenne falucímerük, talán azt is muskátli díszítené. Hurka, kolbász, pecsenye, kocsonya, sült hal, lángos... — egyszóval sok minden kapható abban a büfében, amit ifjú Jáhn István nyitott meg Magyarkesziben. A büfé hamar népszerűvé vált. Sokan itt reggeliznek, uzsonnáznak, tízóraiznak. A gyerekek reggeli és tízórai pénzzel indulnak el hazulról az iskolába és a büfében reggeliznek, innen viszik a tízórait. A felnőtt lakosság körében is népszerű a büfé. Különösen a kocsonyát kedvelik. Huszonhét kisiparos Ki gondolná, hogy ebben a községben összesen 27 kisiparos van. Négy lakatos, három kőműves, három fodrász (kettő női), egy rádió- és tv-szerelő, két szobafestő, egy háztartási gépszerelő, egy irodagép-szerelő. — Irodagép-szerelő? — Igen! De ő nemcsak itt dolgozik. Az egész járás az övé. Innen jár rendben tartani a tanácsok, a termelő- szövetkezetek irodagépeit. magazinunkat összeállította Szalui János, l’ordán Jánosné és Minárik Lajos tudósító. A képeket Simon Flórián tudósítónk készítette. Legközelebbi magazinunkat május 14-én Tolnanéme- dirőt készítjük.
