Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 109. szám. Mai számunkból TEJTERMELÉSI VERSENY (3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT imnn I aj niiiiiiii "in I II n| mi ELKÉSZÜL? MILYEN LESZ? (3. old.) Rugalmas életszínvonal-politika Decemberben a szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére 3894 forint volt, s az 1978. évi havi átlagbér 8,5 százalékkal bizonyult magasabbnak az előző eszten­deinél. Anti annyit jelent, hogy a szóbanforgó 1 687 200 embernek az életszínvonala is ennyivel gyarapodott volna? Vannak, akik egyenlőségjelet helyeznek a pénz­beli jövedelem és az életszínvonal közé, s az új lakásba költözés okozta nagyobb kiadásokat úgy fogják fel, mint — életszínvonalcsökkenést... Ha túlzás is, de sok benne az igazság: ahány család, annyiféle értelmezése az életszínvonalnak, s annyiféle életszínvonal. Amiből mégsem következik, hogy nincse­nek általános jellemzők, így az, ha valamivel szerényeb­ben is az ötéves ervben előirányzottnál, de az életszín­vonal, az életkörülmények javításában előrehaladtunk a középtávú program eddig eltelt három évében. Soha nem volt mindenkire azonosan érvényes folya­mat a reáljövedelem-növekedés, napjainkban végképp nem az. A nyugdíjazás például, vagy az addig kereső gyerek bevonulása, házassága, újabb gyermek születése, a korábbiaktól eltérő beosztás stb. lényegesen megvál­toztatja a jövedelmi arányokat a családon belül. Idén megszűnt — a kis- és a külkereskedelem kivételével — a követelményekhez nem kötött, úgynevezett biztosított — 1,5 százalékos — bérnövelés lehetősége; központi for­rásokból 500 millió forint használható fel bérkedvez­ményekre, igaz, a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett. Továbbá: a megszorítások ellenére a hatéko­nyan dolgozó vállalatoknál az átlagosnál nagyobb a le­hetőség a bérnövelésre, ugyanis a progresszív adóteher csökkent. Seregestől említhetünk ilyenfajta mozzanato­kat, amik lényege egy: az életszínvonal növelésének cél­jait föl nem adva, a realitásokhoz kell igazodnunk. Szakszerűbben fogalmazva: a teljesítmény — követel­mény — nélküli bérnövekedés megengedhetetlen. Még szókimondóbb formában: nemcsak a termelést, a be­ruházást, hanem az életszínvonal növelését is alá kell rendelnünk a népgazdasági egyensúly megjavításához kapcsolódó érdekeinknek. Ennek tudatában már érthetővé válik az a széles kör­ben hallható vélemény, legalább a jelenlegi életszín­vonal — és áruellátás — stabil legyen. Igenám, de 1974 óta a belföldi felhasználás minden évben nagyobb volt a nemzeti jövedelemnél! Halmozott terhekkel kell tehát szembenéznünk, s ezért elkerülhetetlen: a lakossági jö­vedelmek emelkedése szoros összhangban álljon a ter­melés hatékonyságának javulásával. Másszóval: a to­vábbi jövedelemnövelést a fokozódó követelmények tel­jesítéséhez szükséges hozzákapcsolni. S bár bizonyos célok elérését későbbre kell helyezni, az életszínvonal fejlesztésének — nem minden társadalmi rétegre, cso­portra azonosan ható — folyamatosságát nem akarjuk föladni. Egészen köznapian: rugalmasabbá kell ten­nünk nemcsak gazdaságunkat, hanem az életszínvonal­politika gyakorlatát is. Jutott erő arra, hogy január elsejétől 1,3 millió főt érintve, emeljük az alacsony nyugdíjakat; 1,8 milliárd forint jut egy esztendőre, s további 1,7 milliárd az úgy­nevezett automatikus kiegészítésre. Van, ahol „szaka­szolni” szükséges. A családi pótlék átfogó növelésére nincs fedezet, de elsőként majd a három és több gyer­mek után fizetendő összeg gyarapítására elő kell te­remtenünk a forintokat. Ahogy az életszínvonal sok­féle tényezője közül a lakásépítés jelentős teljesítmé­nyeinek fenntartásánál is ez a teendőnk. Továbbá: a szolgáltatások mennyiségi, minőségi fejlesztése szintén lényeges elem az életszínvonal milyenségében, ahogy növelhető ez utóbbi úgy is, hogy a gyermeket bölcső­dében, óvodában helyezik el, s az anya kereső foglal­kozást választhat. Gyakorlati tapasztalat: az emberek elégedettsége egy­re kevésbé függ fogyasztásuknak a múlttal összevetett viszonyától, s mind lényegesebb mozzanatként bukkan fel a magasabb jövedelműek életvitelének — fogyasztá­si szokásainak — másolása. E téves irány követése fél­retolja az életszínvonal-politikának azt a fontos alap­elvét, ki-ki úgy éljen, ahogy dolgozik. Pontosan az te­remti elő a további haladás szilárd alapjait ha a kere­setek különbségei jobban kifejezik a munkák különbsé­geit, azaz ha a közösség a mainál valósághűbben érté­keli — javadalmazza — a tevékenységek társadalmi hasznosságát, amibe a visszafogás és a többletadás egy­aránt beletartozik. Változatlan főbb célok eléréséhez keresünk — s le­lünk — hatásosabb eszközöket a termelésben és az el­osztásban, s ez érvényes — célokra, eszközökre — az életszínvonal-politikában is. Aminek vannak átmeneti — kedvező és kedvezőtlen hatású — mozzanatai. Vala­mivel jobban éltünk, mint ahogy dolgoztunk; az egyen­súly megteremtésének szakaszában tartunk. Lehetősé­geink úgy tágíthatok, amint teljesítményeink bővülnek, a célok és realitások párosa ezért vonzóbb — mert cse­lekvésre sarkall —, mint célok és óhajok — sóhajtozás- nál megrekedő — pillekönnyű kettőse. ~ MÉSZÁROS OTTÓ Fadd Folyamatos fejlődés - kiváló termelőszövetkezet Puskás János beszámolóját tartja Tegnap délelőtt a faddi művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak a helyi Lenin Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet tagjai. A vendégek közt ott volt dr. Szabópál Antal, a megyei pártbizottság végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbi­zottság első titkára és a szö­vetkezettel kapcsolatban álló vállalatok, intézmények vezetői. Az idén ismét kiváló lett a termelőszövetkezet, s be­számolójában Puskás János, a szövetkezet elnöke ismer­tette a tavalyi év termelési eredményeit, melyek alap­ján elérték a megtisztelő cí­met. A községben az első szövetkezet harminc éve alakult. Az elmúlt húsz év­ben a fejlődés folyamatos volt, ennek eredménye, hogy ma a községben egy jól gaz­dálkodó, korszerű nagyüzem a Lenin Tsz. A növénytermesztésben jövedelmezően termesztették a különböző kultúrákat. Kü­lönösen a búza hozott jó termést; aratáskor ötven mázsát meghaladó termés­átlagot vághattak a kombáj­nok. összességében a nö­vénytermesztés hárommillió forinttal teljesítette túl ár­bevételi tervét. Tavaly az állattenyésztés is jó évet zárt. A tehenészet­ben öt százalékkal nőtt a tejtermelés, százötven liter­rel több tejet fejtek tehe­nenként, mint a megelőző évben. Említésre méltó, hogy a sertéstenyésztésben javul­tak a tartási, takarmányozá­si viszonyok, így tíz száza­lékkal csökkent az elhullás. Rövidesen megkezdik egy új sertéstelep építését és a beruházás befejeztével je­lentősen emelkedik a szö­vetkezet hízóelőállítása. A gazdaságban nagy ha­gyománya van a baromfi- tenyésztésnek. Tavaly is jó eredményeket produkált a libatörzstenyészet. A fő tevékenység mellett jelentős a szövetkezet mel­léküzemágának ipari tevé­kenysége. Ennek jó eredmé­nyei is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság eredmé­nyesen zárta a múlt évet, és emellett a tagság jobb foglalkoztatottságát is szol­gálja. Dr. Szabópál Antal elis­meréssel szólt a közös gaz­daság dolgozóinak eredmé­nyes munkájáról és átadta a szövetkezet elnökének a kitüntetést dokumentáló ok­levelet, majd négy dolgozó­nak a miniszteri kitünteté­seket. A NIM ifjúsági bizottsága Pakson Tegnap Pakson tanácsko­zott a Nehézipari Miniszté­rium ifjúsági bizottsága az atomerőmű lakótelepén, a művelődési központban. Egy tavalyi vizsgálatra tért visz- sza a bizottság, hogyan ala­kul az erőmű-építkezésnél a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok fiataljai­nak helyzete. Elsősorban a kulturált szórakozási és a sportolási lehetőségek meg­teremtését keresik nagy tö­megek számára, mégpedig olyan körülmények között, amikor általánossá tették az építkezésnél a folyamatos munkarendet. Ez azt jelen­ti, hogy napi 11—12 órát dolgoznak az atomerőműnél, 'egyfolytában nyolc vagy tíz napig és utána hazautaznak pihenni. Kevés idejük ma­rad tehát a pihenés után. Nagy az igény például csó­nakház építésére, illetve ál­talában a vízi sportokhoz. A legújabb adatok szerint a beruházáson 7800 a dol­gozók összlétszáma és ennek több mint 50 százaléka har­minc évesnél fiatalabb. A tegnapi megbeszélésen részt vettek a NIM ifjúsági bi­zottságának tagjain kívül a minisztériumi nagyvállala­tok kirendeltségvezetői, to­vábbá a PAV és az ERBE illetékes vezetői is. Teríték­re került sok gond és fel­adat. például, hogy lehetővé kell tenni a fiatalok letele­pedését Pakson, munkásla- kás-építéssel és más módon is. A helyzet lényege, hogy az építkezés gyorsítása miatt minden erő az építőmunká­ra megy és háttérbe szorul a fiatalók szabad idejének hasznos eltöltését szolgáló feltételek biztosítása.- Gj ­Június közepén Brezsnyev-Carter találkozó Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a két fél között létrejött megállapo­dás alapján Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke ta­lálkozóját előreláthatólag június 15. és 18. között tart­ják meg Bécsben, az Osztrák Köztársaság fővárosában. Brezsnyev és Carter ta­lálkozóján jóváhagyja és aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szer­ződést. amelynek kidolgozá­sát most fejezik be, és meg­vitat más olyan kérdéseket is, amelyek egyaránt számot tartanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésére. Németh Károly fogadta a vietnami fiatalok küldöttségét Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amely Dang Quoc Baónak, a Vietna­mi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjának, az ifjúsági szövetség első titká­rának vezetésével tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Szovjet békemozgalmi küldöttség Sarlós Istvánnál Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára pénteken fogadta a szovjet békemozgalmi küldöttséget, amely Szergej Nyikolajevics Vemov akadémikusnak, a szovjet békebizottság elnök­sége tagjának, a moszkvai békebizottság elnökének ve­zetésével az Országos Béke­tanács vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón — amelyen részt vett Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitká­ra is — Sarlós István tájé­koztatta a vendégeket a ha­zánkban folyó szocialista építőmunkáról, a Hazafias Népfront tevékenységéről, a népfrontmozgalom eddigi eredményeiről. NDK-ból Magyarkeszibe Z '••• : /í/rV-V/-- *-J Évenként általában nyolc­tíz új ház épül a községben, Az épülő és épült házak olyanok, mint amilyenek más községeinkben is talál­hatók. Az utóbbi időben kezd kialakulni a képen lát­ható utcasor. A ház, amely­nek lakója Teplán Sándor és NDK-ból idetelepülő felesé­ge lesz, nem itt épül, hanem a kultúrházzal szemben. Teplán Sándor az NDK-ban dolgozik. Ott megnősült. Ha­za hozta látogatóba a fele­ségét, akinek annyira meg­tetszett Magyarkeszi, hogy itt kíván élni. Teplánék az építkezést már elkezdték. Egyelőre még csak szanál­tak, de hamarosan hozzá­kezdenek a kétszintes ház építéséhez. Mire jönnek, a szülők és a fiatalok össze­fogásából felépül a ház. (Magyarkeszi magazinunk a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom