Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

} 1979. május 11. Képújság 5 r Május a tömeges turizmus kezdetének ideje. Útra ké­szülődés előtt mindenki szeret meggyőződni arról: mi kell a külföldre utazáshoz, mit vigyen, mit ne vigyen magával, általában mi mindent kell és érdemes ten­nie, mielőtt nekivágna külföldi útiterveinek megvaló­sításához. Ehhez kívánunk ezen az oldalon segítséget adni olvasóinknak. lésre vonatkozó előírások vi­szont ugyanazok, mint az elő­zőékben felsoroltak. Vízum Magyar állampolgárok ví­zum nélkül utazhatnak évek óta az európai szocialista or­szágokba, továbbá Finnor­szágba, 1979. január 1. óta pe­dig Ausztriába is. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a szárazföldön bármelyik irányban lépjük át az ország­határt, egyetlen szomszédos ország határőrizeti közegei sem kérik a vízum felmuta­tását. Európa többi országába és más földrészekre azonban csak úgy lehet utazni, ha az illető ország Budapesten mű­ködő konzulátusánál előzőleg vízumot kérünk. időpontok A rendelet szerint európai országokba általában 30, más földrészekre 90 napos kint­tartózkodást engedélyeznek. Ebbe bőségesen belefér több ezer kilométeres autós Euró- pa-túra csakúgy, mint ké­nyelmes üdülés két-három hétig valamelyik hegytetőn, vagy tengerparton. (Termé­szetesen: vagy-vagy.) Előírja a rendelet azt is, hogy a szocialista országok­ba utazáshoz szükséges út­levél elbírálásának 14 napon, a kék útlevélnél ugyanennek 30 napon belül kell megtör­ténnie. Ez egyformán vonat­kozik az egyéni és a társas­útlevélre. Valuta­vásárlás Mindenki tudja, hogy az utazáshoz pénz kell. Világ­szerte egyre drágább minden, az úticélul választott orszá­gok között azonban nagy kü­lönbségek vannak abban a tekintetben, hogy hol, mek­kora arányú az infláció. El­sősorban a tőkés országokra mint félmillió Romániába, kevés híján 400 000 az NDK- ba.) Egészen pontosan: a piros magánútleveleket a városi és járási, valamint a városok és a főváros kerületi rendőr- kapitányságai jogosultak ki­adni. Ugyanide kell benyúj­tani az útlevél iránti kérel­met az erre a célra rendsze­resített űrlapon. A más országokba szóló útlevelet a megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitánysá­gokon intézik, az utazni akaró azonban az IBUSZ megyei irodájához adhatja be a ké­relmet. Ez az útlevél is öt évig érvényes, az országha­tárt a beütött kilépési enge­dély birtokában lehet átlép­ni. Egyszerre általában egy „ablakot” ütnek az útlevélbe. Újabb utazás esetén ismét be kell adni az útlevélkérelmet, és mellékelni kell az útle­velet. Uj útlevél kiállításához csatolni kell két darab, egy évnél nem régebben készült fényképet. Elsősorban a fia­talok figyelmét érdemes fel­hívni arra, hogy a fénykép élethű legyen: aki például időközben szakállat, bajuszt növesztett, készíttessen újabb képet önmagáról. Fiatalokról lévén szó, azok, akik még nem teljesítettek katonai szolgálatot, az uta­záshoz a megyei hadkiegészí­tő és területvédelmi (közis­A múlt év novemberében óz Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, a Miniszter- tanács és a belügyminiszter ennek végrehajtásáról intéz­kedő rendelete újból szabá­lyozta a külföldre utazást és az útlevelek kiadását. A Mi­nisztertanács meghatározta, hogy külföldre utazást láto­gatás céljából kétévenként, egyéni és társasturisztika cél­jából háromévenként lehet engedélyezni. Egyben felha­talmazta a belügyminisztert, hogy meghatározott orszá­gokba ennél gyakrabban is engedélyezheti a kiutazást. Kezdjük a „kivételeknél”: három évnél gyakrabban, egy évben többször is utazhat ma­gyar állampolgár Bulgáriá­ba, Csehszlovákiába, Lengyel- országba, a Német Demokra- ratikus Köztársaságba, Ro­mániába és a Szovjetunióba. A felsorolt szocialista or­szágokba érvényes (piros) út­levelet — mint eddig — a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon kell kérni. Mivel ezekbe az or­szágokba utaznak leggyak­rabban és legtöbben, az ide érvényes útlevelekbe mind­járt öt kilépési engedélyt, úgynevezett ablakot is adnak. (1978-ban csaknem öt és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre, közülük 2 115 000 Csehszlovákiába, 609 000 Lengyelországba, több mert nevén kiegészítő pa­rancsnokság) engedélyét is kérjék és csatolják az útlevél­kérelemhez. Iskolai tanulók — ideértve az egyetemi, fő­iskolai hallgatókat is — tan­intézetük vezetőjének véle­ményét is csatolják. Társasutazásra jelentkezők­nek az utazási iroda által ki­adott részvételi igazolást kell csatolni az útlevélkérelemhez. (Az utazási iroda szokta in­tézni egyébként általában az útlevél- és vízumkérelmeket az általa rendezett utak részt­vevői számára.) Aki látogatóba megy kül­földre, útlevélkérelméhez csatolnia kell magyar külkép­viseleti szerv, külföldi ható­ság vagy közjegyző által ki­állított, illetve hitelesített meghívólevelet. Ha ezt ide­gen nyelven írták, a hiteles magyar fordítást kell bekül­deni. A fordítást közjegyző, vagy bírósági fordítóiroda hi­telesíti. Gyógykezelésre utazók mellékeljék az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv javaslatát. Mindez a kék színű útle­vélre vonatkozik. A piros, szocialista országokba érvé­nyes útlevél kérésekor egyé­ni utasnak a fentiek közül csupán a katonai igazolást kell csatolnia és csak egy fényképet kell beadnia. A társasutazásokra, gyógykeze­A Baltikum gyöngyszemének is nevezik a Rigai-öböl partvidékén található Jurmalát. Jurmala kiváló klimatológiai központ, ásványvíz-forrásairól és iszapfürdőiről is híres. Képünkön részlet Jurmala 30 kilométer hosszú partszakaszából. vonatkozik ez, noha az euró­pai szocialista országokban is — csakúgy mint nálunk — emelkedtek egyes cikkek, szolgáltatások árai az utóbbi években. Éppen a külföldön tapasz­talható drágulások miatt emelték fel ez év február 15- től a magyar állampolgárok által utazáshoz megvásárol­ható valutaösszeg határát az eddigi személyenkénti 4000 forintról 4500 forintra. Ezen­kívül további 1500 forint ér­tékű valutát vásárolhat az útnak induló turista a Ma­gyar Nemzeti Banknál, az Országos Takarékpénztár fiókjainál, vagy az utazási irodákban, tehát ugyanott, ahol a 4500 forintért járó va­lutát megveszi. Szocialista országokba uta­zók (Jugoszlávia kivételével) évenként 10 000 forint érték­ben vásárolhatnak az úticél­juknak választott, illetve tranzitország valutájából. Ott- tartózkodásuk idejének meg­felelően. külön engedély nél­kül napi 400 forintnak meg­felelő csehszlovák koronát, román leit, bolgár levát, len­gyel zlotyt, NDK márkát, vagy szovjet rubelt vehetnek. A Lengyelországba utazók — egy újabb, kormányközi meg­állapodás értelmében — leg­alább 800 zlotyt kell. hogy vigyenek magukkal. Ha négy napnál tovább kívánnak len­gyel területen maradni, min­den további napra újabb 200 zlotyt kell számítani. Változott a külföldre kivi­hető forintösszeg felső hatá­ra is. Korábban személyen­ként 400 forintot lehetett át­vinni a határon, most már csak 200 forintot szabad, s azt is legfeljebb 50 forintos címletekben. Tehát 100 és 500 forintos bankjegyek ki­vitele tilos! A 200 forint csak a szocialista országok pénz­intézeteiben és utazási iro­dáiban váltható be, az út­levél felmutatása mellett Gyakorlati tapasztalat azon­ban, hogy ezt nem érdemes, hiszen a hazatérő turistának az országhatár és lakóhelye között szüksége van forintra. Az idén már felemelt áron vásároljuk a nem kereske­delmi árfolyamú valutát, s ebbe tartozik a turisztikai cé­lokra igénybe vett pénz is. Nem emelkedett viszont a korábban meghirdetett tár­sasutazások ára. A társas- utazáson részt vevők a zseb­pénzt már az új árfolyamon kapják, viszont kiegészíthe­tik az így kapott összeget to­vábbi 300 forint értékű va­lutával. Látogató-útlevéllel utazók 500 forintért, 10 százalékos il­letékkel ezután 24 dollárt kapnak, s ehhez további 300 forintért vásárolhatnak kon­vertibilis valutát. Változatlan az útlevél ille­téke; a piros, európai, szo­cialista országokba érvényes útlevélért 150» forintot kell befizetni. Ha az öt kilépési engedélyt felhasználtuk és újabbakra van szükség, ezt 100 forint lefizetése ellenében lehet megkapni. Jugoszláviá­ba és a nem szocialista or­szágokba. valamint Európán kívülre érvényes útlevél il­letéke 600 forint. Vám A külföldre utazónak jól kell ismernie a vámszabályo­kat, s tudnia kell: mikor kö­vet el vámbűntettet, illetve vámszabálysértést ? Abban az esetben, ha az utas 10 ezer forintot megha­ladó értékű vámárut von el szándékosan a vámellenőrzés­től, vagy 20 ezer forintot meghaladó értékű áruról va­lótlan nyilatkozatot tesz, vámbűntettet követ el. Amennyiben az utas 10 ezer forint belföldi forgalmi érté­ket meg nem haladó árut rejt el, vagy 10 ezer forintot meg nem haladó értékű árumeny- nyiségről ad valótlan nyilat­kozatot, ez esetben cselekmé­nye vámszabálysértés. Jogszabályaink értelmében, aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályokban meg­határozott valamelyik köte­lességét, vagy az ott állított tilalmat 3000 forintot megha­ladó értékkel megsérti, de­vizagazdálkodást sértő bűn- cselekményt követ el; aki e tilalmat 3000 forintot meg nem haladó értékben sérti meg, deviza-szabálysértést követ el. A vám- és deviza- jogszabályok megsértése ese­tén számolni kell azzal is, hogy az útlevelet az illetékes hatóságok bevonhatják. Ha az utas meg­betegszik Népköztársaságunk gondos­kodik külföldön tartózkodó polgárainak személyi és va­gyoni biztonságáról is. Kilenc szocialista országgal — Bulgáriával, Csehszlová­kiával, Jugoszláviával, Len­gyelországgal, az NDK-val, Romániával, a Szovjetunió­val, Mongóliával és Ku­bával — szociálpolitikai egyezményünk van. Az említett államok saját pol­gáraikhoz hasonló egész­ségügyi ellátásban részesítik a területükön tartózkodó, rá­szoruló magyar turistákat. Az egészségügyi miniszter 1975-ben kiadott rendelete szerint az üdülés, társasuta­zás, rokoni látogatás céljá­ból külföldön tartózkodó, s kezelésre szoruló honfitár­saink „sürgős szükségből fel­merült és igazolt költségeit a szolgáltatás belföldi összegé­nek mértékéig” meg kell té­ríteni. A szolgáltatás belföldi ér­tékének összege azonban — a nagy árkülönbségek miatt — rendszerint nem fedezi a tel­jes kiadást. Helyes tehát, ha a nem szocialista országokba utazók szerződést kötnek az Állami Biztosítóval (fiókiro­dákban, utazási irodákban, idegenforgalmi hivatalokban, a Magyar Autóklub irodái­ban.) Mert bár a biztosító is csak a „sürgős szükség ese­tén” felmerülő és igazolt költségeket téríti meg, de azt teljes összegben. A biztosítás díja szemé­lyenként napi 5 forint; szer­ződés legalább 10 napi, leg­feljebb 1 évi időtartamra köthető. A szocialista országokba utazóknak — mert jogaikat nemzetközi egyezmények ga­rantálják — baleseti és be­tegségi ellátásra szükségtelen biztosítási szerződést köt­niük. A poggyászukban, úti­csomagjukban keletkező eset­leges károk viselésére azon­ban szintén megállapodhat­nak az Állami Biztosítóval. Sok külföldi turistát vonza­nak Plovdiv régi negyedé­nek díszes lakóházai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom