Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

2 rtEPÜJSÄG 1979. május 10. Kitüntetéses doktorokat avattak Szegeden Losonczi Pál az ünnepségen Szerdán a Szegedi József Attila Tudományegyetemen „sub auspiciis rei publicae populáris” kitüntetésével doktorrá avatták Czizmás Jó­zsef jogászt, a Magyar Nem­zeti Bank jogi előadóját. Ke- menes László jogászt, -a HUNGAROTEX külkeres­kedelmi vállalat jogtaná­csosát, Maróti Péter fizikust, a szegedi tudományegyetem biofizikai tanszékének ad­junktusát és Szendrei Ágnes matematikust, a szegedi tu­dományegyetem algebra és számelméleti tanszékének tanársegédjét. Antalffy György profesz- szor, a József Attila Tu­dományegyetem rektora köszöntötte a vendégeket és a kitüntetéses dok­tori cím jelöltjeit, majd a doktorrá fogadó, illetve ava­tó kézfogások Után Losonczi Pál adta át a kitüntetett fia­taloknak a Magyar Népköz- társaság címerével díszített aranygyűrűket. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a te­hetség csak kedvező feltételek között bontakozhat ki telje­sen. A most kitümtett fiatalok is azért érhették el kiváló eredményeiket, mert oktató­ik mellett szüleik, a társadal­mi környezet is segítette őket. Most már az a felada­tuk, hogy a megszerzett tu­dás birtokában, tehetségüket szocializmust építő népünk érdekében kamatoztassák. Befejezésül sikereket kívánt életükhöz, arra kérte őket, hogy újabb eredményeket ér­jenek el a tudományban, a szocialista kultúra, a magyar nép műveltségének növelésé­ben. Izrael újabb agressziója Dél-Libanon ellen Páncélos kocsikkal támo­gatott izraeli katonák vonul­tak be szerda hajnalban Dél- Libanonba a határ középső szakaszán. Számuk egyelőre bizonytalan, az ENSZ-megfi- gyelők jelentései több mint 400-as létszámról és 40 pán­célosról számolnak be. A he­lyi tudósítók híradása sze­rint az alakulat egy része a Bint Dzsbeil közelében fek­vő Sakra falu mellett foglalt el állást, a többiek folytatták útjukat Barasit falu felé. Az izraeli támogatást élvező Szaad Haddad vezette libano­ni jobboldali milícia a múlt héten, miután kikiáltotta a kezén lévő határsáv „függet­lenségét” Barasit falut is fel­szólította, hogy csatlakozzék „államához”. A körzet egyéb­ként az ír ENSZ-katonák el­lenőrzése alatt áll. Az izraeli invázió súlyos­ságát jelzi, hogy a tavaly márciusi nagyarányú akció óta izraeli katonák nem ha­toltak be Libanon területére. A mostani agressziót, mint arról beszámoltunk, több na­pos légitámadás-sorozat előz­te meg. A bombázások cél­pontjai palesztin táborok és libanoni helységek voltak. A szerdai izraeli invázió feltehető előzménye egy ha­tár menti összetűzés volt, amelyben az izraeli katonai erők és a Népi Front Palesz­tina Felszabadításáért elne­vezésű Habbas vezette szer­vezet fegyveresei álltak szem­ben egymással. Egy Tel Aviv-i katonai közlemény szerint, amelyet szerdán dél­előtt adtak ki, hajnalban egy izraeli járőr egy palesztin kommandóba ütközött. A tűz- párbajban egy gerilla meg­sebesült és foglyul esett — hangzik a közleményben. A Habbas irányította pa­lesztin szervezet szintén szer­dán, Damaszkuszban kiadott közleménye arról adott hírt, hogy egy, a libanoni határ­hoz közel eső izraeli település elleni támadás során két pa­lesztin fegyveres életét vesz­tette. Az NFPF bejelentése szerint egy négytagú kom­mandó a kelet-galileai Al- Manara (Ramim) helység el­len intézett akciója során egyórás tűzharcot vívott -iz­raeli katonákkal és libanoni jobboldali fegyveresekkel. A tűzharc során két gerilla meghalt, a másik kettőnek sikerült visszatérnie bázisára — hangzik a közlemény, amely leszögezi, hogy a tá­madást válasznak szánták Begin izraeli miniszterelnök Libanonnak tett „békeajánla­tára”. Irán Megnyílt az FKP XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Az imperializmus meghát­rálásra kényszerült, de egy­idejűleg folytatja a fegyver­kezési hajsza fokozását, be­avatkozik más népek bel- ügyeibe. Egyre inkább fel­zárkózik az imperializmus politikája mellé a pekingi vezetők politikája. A szo­cialista Vietnam elleni ag­resszió az egész világ előtt leleplezte a jelenlegi kínai vezetés politikájának nagy­hatalmi, hegemonisztikus lé­nyegét. — Ilyen feltételek között még kitartóbban és sürge­tőbben kell erősíteni min­den haladó és demokratikus erő együttműködését — mu­tat rá a szovjet üzenet. A szovjet kommunisták nagyrabecsülik a Francia Kommunista Párt fellépését a béke és az enyhülés meg­szilárdításáért, az össz­európai együttműködés fej­lesztéséért, a független fran­cia külpolitika folytatásáért, a két ország és nép közötti barátságért. Az SZKP síkra- száll a két párt testvéri együttműködésének fokozá­sáért a marxizmus—leni- nizmus és a proletár inter­nacionalizmus alapján, mindkét párt és a két or­szág népei érdekeinek meg­felelően, a béke, a népek biztonsága és a társadalmi haladás érdekében — feje­ződik be az SZKP KB üd­vözlete. Vietnami ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására szerdán hazánkba érkezett a vietnami Ho Si Minh Kom­munista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, élén Dán Quoc Baóval, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagjával, a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának első titkárával. A delegációt a szobi határállomáson Ko­vács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára és az ifjúsági szövetség más veze­tői fogadták. Jelen volt Chau Tho Thong, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság magyar­országi nagykövetségének ta­nácsosa. Szerdán Budapesten meg­kezdődtek a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a vietnami Ho Si Minh Kom­munista Ifjúsági Szövetség közötti tárgyalások. A ma­gyar delegációt Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a vietnami küldöttséget Dah Quoc Bao vezeti. A tárgyaláson részt vett Nguyen Phu Soai. a Vietnami Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Sarlós István Csepelen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára szerdán a főváros XXI. 'ke­rületébe, a 107 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő Csepel­re látogatott. Megtekintette a királyma­jori lakótelepet, ahol több mint ezer lakást adnak át a közeljövőben, valamint a városközpontot, ahol 3400 lakás építését kezdték meg. Ellátogatott a társadalmi összefogással épült- Hollan­di úti napközis táborba, majd felkereste és megte­kintette a papíripari vál­lalatot. A látogatás végén Sarlós István a papírgyárban idő­szerű belpolitikai kérdések­ről eszmecserét folytatott a kerület párt-, állami és tár­sadalmi vezetőivel. IIálságos szakaszban Teherán már alighanem „elszokott” a heves és nagy­szabású tömegtüntetésektől. Az iráni fővárosban úgy feb­ruár közepe táján ért véget az a sok hónapos időszak, amikor szinte mindennap százezrek vonultak az utcára. A sah rendszerének bukásá­val, a Khomeini ajatollah ve­zette népi mozgalom győzel­mével szükségtelenné vált, hogy a tömegek ily módon fe­jezzék ki politikai érzelmei­ket. A múlt héten mégis is­mét vagy'kétszázezer hábor­gó iráni lepte el a teheráni sugárutakat. Izgatott és indu­latoktól túlfűtött demonstrá­ció volt ez, immár nem a régi rend, a monarchia ellen, hanem az új rendszert kísé­rő véres politikai erőszak- hullámmal szemben. A terro­rizmus, mint a legkipróbál- tabb módszer a zavar- és fé­lelemkeltésre, Iránban is fel­ütötte a fejét. A SZÉLSŐSÉGESEK SZÄMITÄSAI A teheráni tüntetésre az alkalmat a terroristák leg­újabb áldozatának, Morteza Motahari ajatollahnak teme­tése adta. A meggyilkolt fő­pap szerepe és tekintélye a Khomeini-féle mozgalomban egy kicsit megvilágítja a me­rényletért felelős terrorcso­port célját is. Főleg, ha hoz­zátesszük, hogy korábban a februári fordulat utáni első vezérkari főnököt, Mohamed Vali Gharanit gyilkolta meg ugyanez az illegális társaság. Nagy nevekre, fontos szemé­lyiségekre vadásznak hát, jól tudván, hogy ezek erőszakos halála óriási felháborodást vált ki ország- és világszerte, s egykönnyen heves vitákat okozhat a széles népi mozga­lom különböző politikai célo­kat követő erői között. Mo­tahari, mint a sahellenes for­radalmi mozgalom egyik ve­zetője, Khomeini jobb keze, aki állítólag a titkos, de nagy hatalmú iszlám forra­dalmi tanácsot irányította, mindenképpen a legmegfele­lőbb személy volt az ellen­téteket és ellenségeskedéseket szítani akarók számára. S a szélsőségesek számításai ha­mar be is váltak. A tömegtüntetéssé fejlődött temetésen ugyanis az iszlám fanatikusok sikerrel dobták be kommunista- és általában báloldalellenes jelszavaikat. A történelemből jól ismert, s gyakorta alkalmazott mód­szer, hogy a szélsőségesek merényleteiért a felháboro­dott és izgatott tömeg előtt a demokratikus baloldalt teszik felelőssé. A mind hevesebbé váló iráni belpolitikai küzde­lemben sem hagyták ki ezt a lehetőséget a kommunista eszméket gyűlölő erők. Elég volt néhány hangadó a fel­vonulók között, s máris ez­rek kiabálták a nekik tetsző jelszavakat. Olyannyira, hogy a nyugati sajtó máris egy kommunistaellenes keresztes­hadjárat kibontakozásáról cikkezik. A TUDEH Álláspontja Pedig nyilvánvaló, s ezt az Iránból tudósító nyugati új­ságírók is azonnal leszögez­ték, hogy az iráni kommu­nistáknak, a Tudeh Pártnak semmi köze nincs a merény­letekhez. Hiszen a párt veze­tői február óta többször is elkötelezték mozgalmukat a Khomeini irányította iszlám állam támogatására. Csak­hogy a mai iráni események­ben a meghatározó elem a politikai hatalomért folyta­tott, mind kiélezettebb küz­delem. S ez a hatalom pilla­natnyilag rendkívül megosz­tott. A kormány hatókörét rendkívül korlátozzák az „ut­ca szintjén” irányító forra­dalmi bizottságok, a fegyve­res gárdák különböző oszta­gai. független hatalmuk van a titokzatos iszlám bírósá­goknak, s lehetőséget ad ha­talom gyakorlására, illetve az azzal való visszaélésre, hogy februárban vagy 300 ezer fegvver került a legkülönbö­zőbb csoportok kezébe. Nem meglepő, hogy ahol ennyi, egymástól eltérő poli­tikai beállítottságú, más és más célokra törő erő van, ott nem kerülhető el a poli­tikai konfrontáció, amely az­tán könnyen erőszakos útra terelődhet. Khomeini szemé­lyes tekintélye ez idáig vala­hogy féken tartotta az egy­mással szembe került táboro­kat — saját hívei közül a legfanatikusabb reakciós isz­lámistákat, és a baloldali esz­méket hiFdető, ugyancsak fegyveres csoportokat. De mi­után a reakciót segítő terro­risták merényletei óriási po­litikai detonációként rázták meg az országot, ki biztosít­hatja, hogy nem szabadul­nak el az indulatok? A HARC FOLYTATÓDIK Ma tulajdonképpen ez a döntő kérdés Iránban. A sok­arcú tömegmozgalom a közös cél elérése, a császárság meg­döntése után egyre megosz- tottabbá válik: a harc foly­tatódik, miközben az iszlám köztársaságban még koránt­sem jöttek létre, s pláne nem szilárdulhattak meg a de­mokrácia intézményei. S ez olyan közeget teremt, amely­ben a szélsőségeknek, az erő­szaknak jók a lehetőségei. Azon pedig aligha csodálkoz­hatunk. hogy az iszlám elve­ket hirdető reakciósok min­den lehetőséget megragadnak a baloldali befolyás vissza­szorítására. Nehéz szakaszba jutott hát az iráni forradalom. Amikor a demokratikus, igazságos politikai feltételeket nyújtó köztársaság megteremtése, a gazdasági gondok, a nyo­masztó munkanélküliség, az ellátási nehézségek megoldá­sa széles nemzeti egvséget követelne, a forradalom ha­ladó céljait veszélyeztetik a politikai ellenségeskedések. AVAR KAROLY Május 9. M egem lékezések Budapesten A fasizmus felett aratott győzelem 34. évfordulója alkal­mából szerdán koszorúzási ünnepséget rendeztek a gel­lérthegyi Felszabadulási em lékműnél. Képünkön: a Szov­jetunió budapesti nagykövetségének tagjai koszorúznak. A fasizmus felett aratott győzelem 34. évfordulója al­kalmából szerdán a gellért­hegyi Felszabadulási emlék­műnél koszorúzási ünnepség volt. A Szovjetunió buda­pesti nagykövetsége nevé­ben Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete helyezett el koszorút az emlékmű ta­lapzatán. Ezután az ideigle­nesen hazánkban állomáso­zó Szovjet Déli Hadseregcso­port parancsnoksága nevé­ben Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezérezredes, a déli hadseregcsoport pa­rancsnoka, Fjodor Iscsenko altábornagy, Alekszej Zaj- cev altábornagy, Vlagyimir V érj ovkin-Rohalszki j al­tábornagy és Leonyid Bro- nyiszlavavics Lubgan al­tábornagy koszorúzott. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán a ma­gyarországi szovjet kolónia tagjai is. A koszorúzási ün­nepségen jelen volt Sipos Károly alezredes, a Magyar Néphadsereg budapesti hely­őrsége parancsnokának he­lyettese. A győzelem napja és Csehszlovákia nemzeti ün­nepe alkalmából — Václav Moravec nagykövettel az élen — a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének tag­jai szerdán megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hő­si emlékművet. A fasizmus felett aratott győzelem napja alkalmából Victor Boloján, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete szerdán megkoszorúzta a II. világ­háború idején, a fasizmus ellen vívott harcokban Ma­gyarországon elesett román hősök rákosligeti síremlékét. Václav Marovec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete Csehszlovákia félszabadulá­sának 34. évfordulója alkal­mából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter, Veress Péter külke­reskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter- helyettes, valamint a politi­kai, a gazdasági, a kulturá- < lis és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Megkezdődött az Akadémia 139. közgyűlése Szerdán az MTA vári kongresszusi termében meg­kezdődött tudományos éle­tünk legjelentősebb idei ese­ménysorozata, az Akadémia 139. közgyűlése. A kibővített zárt ülés elnökségében fog­lalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szent- ágothai János akadémikus, az MTA elnöke, Márta Fe­renc akadémikus, az MTA főtitkára, Fülöp József, Pach Zsigmond Pál és So­mos András akadémikusok, az MTA alelnökei, Köpeczi Béla akadémikus és Láng István, a biológiai tudomá­nyok doktora, az MTA fő­titkárhelyettesei. A közgyűlés résztvevőit elnöki megnyitójában Szent - ágothai János köszöntötte. Az MTA elnöke ezt kö­vetően aláhúzta, hogy a ta­pasztalatok szerint a mun­kaközgyűlések új rendje egyre inkább beválik. A megnyitó beszédet kö­vetően Szentágothai János át­adta az akadémiai aranyér­met és díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében szerdán megnyílt az Akadémia 1979. évi közgyűlése.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom