Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

XXIX. évfolyam, 107. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. május 10., csütörtök Mai számunkból KÉT VB-ÜLÉSRÖL JELENTJÜK (3. old.) MŰVÉSZETI FŐISKOLÁK FESZTIVÁLJA (4. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A helyes ár: tükör Ha összesítjük energia- és energiahordozó behozata­lunkat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy árszínvo­naluk három és félszerese az 1973 előttinek. Ezt a fo­gyasztó valamelyest érzékeli, ha például Zsigulijával a benzinkúthoz megy, de akkor már nem, ha felkattintja a villanykapcsolót; 1970-ben egy kilowattóra villamos energia éves átlagára 91 fillér volt, tavaly 77 fillér. S ugyancsak ismeretlen az utazó előtt az energiaárak vál­tozása, hiszen 1970-ben és 1978-ban is 25,40 forintért tehetett meg személyvonattal száz kilométert. Az ár ér­dek- és értékviszonyokat tükröz, illetve befolyásol, az­az maga is szabályozó elem a szabályozó rendszeren be­lül. Jelenleg azonban az úgynevezett vegyes árrendszer — rögzített, hatósági előírások alapján kialakított meg­állapodásos, valamint szabad árak összefoglalója — rendkívül bonyolult elvonási és támogatási rendszerrel társul, s ennek gazdasági hátrányai egyre súlyosabak. A termelői és a fogyasztói árak ugyanis nem tükrözik a valóságos ráfordításokat, ez nehezíti, több területen le­hetetlenné teszi a tisztán látást, a termékszerkezet át­alakítását, azaz a helyes gazdaságpolitikai — s azon be­lül: életszínvonal-politikai célok mielőbbi elérését. Gyakorlati tapasztalat: erőforrásainkat nem használ­juk ésszerűen, ha azokat másként minősítjük a fogyasz­tásban, mint a termelésben, s a termelésben is eltérően ítélkezünk attól, mint amit a ráfordítások — költségek — követelnének. Ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy a bérrenszer következetesen elismerje a tény­leges teljesítményeket — a munka társadalmi hasz­nosságát —, akkor kézenfekvő: ezt az elvet az árrend­szerben is érvényesíteni szükséges. Ha ugyanis az ár nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, (nem ösztönöz fokozódó teljesítményekre sem. Jelentős társadalmi ér­dekeltség fűződik tehát ahhoz, hogy az árrendszer, az árpolitika befolyásoló — orientáló — szerepe erősöd­jék. Általános fogyasztói árreformra valójában még egyet­len esetben sem került sor, az árak döntően a belföldi termelési költségekre alapozódtak — figyelmen kívül hagyva a külpiaci értékítéleteket —, majd azoktól is elszakadtak, eltorzították az értékviszonyokat, s végül a termelői árak meghaladták a fogyasztói árszínvona­lat. Az értékarányos árak kialakítása ezért napjainkra meghatározó eleme lett a hatékonyság javításának, de ez természetesen csak fokozatosan mehet végbe, az élet­színvonal-politikai célok mérlegelésével. A világpiaci árváltozások éppúgy, mint belső gondjaink, egy irányba hatottak: az árreform szükségességét erősítették. Olyan feladatok megoldását sürgetik, mint az árak külkeres­kedelmi érzékenységének fokozása, az anyagok és a késztermékek közötti árkülönbözet növelése, a jól ér­tékesíthető és az elavult termékek milyenségének kife­jezése az árban, stb. Azaz: mind a termelői, mind a fo­gyasztói árakban közelítés a valós értékekhez. Másfél évtized alatt az egy lakosra jutó villamos­energia felhasználása a hétszeresére, a fűtőolajé pedig a százhatvanszorosára(i) nőtt; kétmillió olajkályha van jelenleg a lakosság tulajdonában. Hasonló, de nem ilyen mértékű energiaétvágyat mutatott a termelői felhasz­nálás is. Ha most a népgazdaságnak drága energiahor­dozók — illetve: energia — a fogyasztásban olcsón ke­rülnek forgalomba, elvárható-e, hogy takarékosan bán­nak azokkal? Tavaly 878,2 ezer tonna kenyér és 2,8 mil­liárd péksütemény talált vevőre, ez utóbbiból fejenként negyven darabbal több fogyott, mint 1975-ben. Szak-, emberek számításai és vizsgálatai szerint e pékáruknak húsz százaléka veszendőbe — magyarán a szemétbe, jobb esetben állatok takarmányozására — megy. Az alapvető élelmiszereknél az átlagos támogatás — árki­egészítés — 26 százalék; a tíz forint értékű mosatáshoz az állam 14-et ad; a távfűtésnél a százforintnyi díj­hoz 168 forintot... Nem az állami támogatás ténye mellé kerül kérdőjel több alapvető élelmiszer, a lakbér, a különféle kommunális szolgáltatások, a személyszál­lítás, stb. esetén, hanem annak mértéke a megfontolás­ra érett; egy bizonyos határ után a támogatás — a tá- gatással fenntartott irreálisan alacsony árszínvonal — szinte ösztönzője a pazarlásnak, a célszerűtlen felhasz­nálásnak, a fogyasztási szerkezet torzulásainak. Tavaly az egy keresőre jutó nominálbér nyolc száza­lékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékkal emelke­dett. Sokak vélekedésével ellentétben „legalább” az ár­emelkedés mértékéig sem „jár” mindenkinek automa­tikusan a bérnövekedés. Azaz: nem csupán a kereset- növekedésnél szükséges differenciálni, önmagában a keresetnek is ösztönzőnek kell (kellene) lennie a tel­jesítménykülönbségek kifejezésével. Ez — sajnos — meglehetősen szokatlanul hangzik, sőt, némelyek szá­mára kimondottan ellenszenvesen, ám a társadalom el­jutott ahhoz a határhoz, ahol a bérnövelést szorosan teljesítménynöveléshez kell kötnie, mert a további ha­ladás alapjait csakis így teremtheti meg. A helyes ár­tükör; a jól differenciált kereset is az. Ebben a kettős tükörben láthatjuk csak valósan mindennapjainkat — azaz teljesítményeink és fogyasztásunk viszonyát —, ám igaz: ehhez bele kell néznünk e tükörbe. Egyéni­leg és társadalmi összességben egyaránt. MÉSZÁROS OTTO Megnyílt az FKP XXIII. kongresszusa Georges Marchais terjesztette elő a kb beszámolóját Párizs, Baracs Dénes es Kovács Ferenc, az MTI tu­dósítói jelentik: Szerdán reggel a Párizs környéki vörös övezethez tartozó Saint Ouen sport­csarnokában megkezdődött a Francia KP 23. kongresz- szusa. A francia kommunisták számvetésén a párt 98 me­gyei föderációjának értekez­letein megválasztott csak­nem 2000 küldött vesz részt. A meghívottak között 88 kommunista párt, illetve más baloldali szervezet és forradalmi mozgalom képvi­selőit találjuk. Az MSZMP küldöttségét Óvári Miklós, a PB tagja, a Központi Bizott­ság titkára, az SZKP dele­gációját Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja vezeti. A francia baloldal másik nagy pártjának, a szocialis­ta pártnak képviseletében Pierre Beregovoy, a végre­hajtó bizottság tagja van jelen. A kongresszus emelvényé­re először Rene Piquet, a politikai bizottság tagja lé­pett, s javaslatot tett az el­nökség tagjainak megvá­lasztására. Az elnökség megválasztá­sa után a bevezető beszédet Etienne Fajon, a politikai bizottság tagja tartotta, s üdvözölte a delegátusokat, valamint a külföldi küldött­ségek tagjait. Ezt követően Georges Marchais, a párt főtitkára emelkedett szólás­ra, hogy elmondja a köz­ponti bizottság beszámolóját. Az SZKP üdvözlete a francia testvérpárthoz — A szovjet és a francia kommunisták egységesek korunk sok alapvető kérdé­seivel kapcsolatos nézetek azonosságában, a szilárd ba­rátságban, amely a közös célokért vívott együttes harcban edződött — álla­pítja meg a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának a Fran­cia Komunista Párt XXIII. kongresszusához küldött üd­vözlete. — A kongresszus olyan időpontban zajlik, amikor a nemzetközi színtéren ke­mény küzdelem folyik. En­nek középpontjában a há­ború és a béke, az enyhülés és a leszerelés problémái áll­nak, s ezek megoldásától függ az egész emberiség jö­vője — mutat rá az üzenet. — Az új világháború ve­szélyét elodáztuk, de még nem számoltuk fel teljesen. Az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok uralkodó jel­lemzője, de még nem vált visszafordíthatatlanná. (Folytatás a 2. oldalon.) Bonyhád Épül a művelődési Ház A paksi és a dombóvári művelődési ház után még eb­ben az évben Bonyhádon is sor kerül az új művelődési ház avatására. Közel száz építő dolgozik pillanatnyilag a bonyhádi „ház” építkezésén. Az ácsok, villanyszere­lők, víz- és központifűtés-szerelők már hetek óta itt dolgoznak, hamarosan megérkeznek a burkolok is. Je­lenleg a munkák zöme a színházteremben és a kiállí­tási teremben van. Az épület körül folyamatosan ké­szítik a térbetont. Ez a pillanatnyi helyzetkép a bony­hádi művelődési ház építkezésén. Púja Frigyes hazaérkezett Küt&gyminfszter&nk nyilatkozata thaiföldi és indonéziai útjáról Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán hazaérkezett Thaiföldön és Indonéziában tett hivatalos látogatásáról. Fogadásán a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetője megérkezését követő­en nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A látogatás célja mind­két országban — Thaiföldön és Indonéziában — kettős volt — mondotta. — Egy­részt az, hogy ezekkel az or­szágokkal is áttekintsük két­oldalú kapcsolatainkat és megkeressük a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával azok továbbfejleszthetők, bővíthe­tők. Másrészt, hogy ezeknek az országoknak a külügymi­nisztereivel és más vezetői­vel eszmecserét folytassunk az időszerű, fontos nemzet­közi kérdésekről. E célokat elértük. — Ami a nemzetközi kér­déseket illeti, mind a két országot élénken foglalkoz­tatják a jelenleg Ázsiában, különösen Délkelet-Ázsiában végbemenő események, ne­vezetesen a Vietnam ellen el­követett kínai agresszió. Kí­na délkelet-ázsiai politiká­ja ezekben az országokban is nyugtalanságot váltott ki. — Azt tapasztaltuk, hogy ezek az országok is aggódnak a jövőjüket illetően, s ugyan­akkor egyes körökben téves nézetek, téves elképzelések alakultak ki a térségben le­zajlott és zajló eseményekről. Vannak körök, amelyek nem Kínát, hanem Vietnamot vá­dolják terjeszkedési politiká­val, holott a Vietnami Szo­cialista Köztársaságnak nincs más célja, mint az, hogy In­dokína helyzete is konszoli­dálódjék, és ott is békében építhessék a szocializmust. Ezzel párhuzamosan az is ta­pasztalható, hogy egyes kö­rök — a kínai fenyegetés lát­tán — az amerikaiak védel­mét keresik. — Úgy véljük, sikerült megértetnünk a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának politikáját, amely ar­ra irányul, hogy a világnak ebben a térségében is a béke és a biztonság uralkodjék. A magyar kormány éppen ezért helyesli az ASEAN- országoknak azt a célját, hogy országaikat a béke és a bizton­ság övezetévé tegyék. Mi per­sze ehhez azt is hozzátettük: nagyon örülnénk, ha az ASÉAN-országok és a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság, valamint Indokína má­sik két országa, Laosz és Kambodzsa között egyaránt széles körű, békés együttmű­ködés bontakoznék ki. Sze­rintünk ez az egyik legfon­tosabb garanciája annak, hogy a világ e térségében is a béke és a biztonság légkö­re váljék uralkodóvá — fe­jezte be nyilatkozatát Púja Frigyes külügyminiszter. Az épület körüli térbetonozáshoz érkezik a sóder Fotó: kz Villanyszerelési munkála­tok az előtérben Készül az álmennyezet a kiállítási teremben

Next

/
Oldalképek
Tartalom