Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
XXIX. évfolyam, 107. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. május 10., csütörtök Mai számunkból KÉT VB-ÜLÉSRÖL JELENTJÜK (3. old.) MŰVÉSZETI FŐISKOLÁK FESZTIVÁLJA (4. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) A helyes ár: tükör Ha összesítjük energia- és energiahordozó behozatalunkat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy árszínvonaluk három és félszerese az 1973 előttinek. Ezt a fogyasztó valamelyest érzékeli, ha például Zsigulijával a benzinkúthoz megy, de akkor már nem, ha felkattintja a villanykapcsolót; 1970-ben egy kilowattóra villamos energia éves átlagára 91 fillér volt, tavaly 77 fillér. S ugyancsak ismeretlen az utazó előtt az energiaárak változása, hiszen 1970-ben és 1978-ban is 25,40 forintért tehetett meg személyvonattal száz kilométert. Az ár érdek- és értékviszonyokat tükröz, illetve befolyásol, azaz maga is szabályozó elem a szabályozó rendszeren belül. Jelenleg azonban az úgynevezett vegyes árrendszer — rögzített, hatósági előírások alapján kialakított megállapodásos, valamint szabad árak összefoglalója — rendkívül bonyolult elvonási és támogatási rendszerrel társul, s ennek gazdasági hátrányai egyre súlyosabak. A termelői és a fogyasztói árak ugyanis nem tükrözik a valóságos ráfordításokat, ez nehezíti, több területen lehetetlenné teszi a tisztán látást, a termékszerkezet átalakítását, azaz a helyes gazdaságpolitikai — s azon belül: életszínvonal-politikai célok mielőbbi elérését. Gyakorlati tapasztalat: erőforrásainkat nem használjuk ésszerűen, ha azokat másként minősítjük a fogyasztásban, mint a termelésben, s a termelésben is eltérően ítélkezünk attól, mint amit a ráfordítások — költségek — követelnének. Ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy a bérrenszer következetesen elismerje a tényleges teljesítményeket — a munka társadalmi hasznosságát —, akkor kézenfekvő: ezt az elvet az árrendszerben is érvényesíteni szükséges. Ha ugyanis az ár nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, (nem ösztönöz fokozódó teljesítményekre sem. Jelentős társadalmi érdekeltség fűződik tehát ahhoz, hogy az árrendszer, az árpolitika befolyásoló — orientáló — szerepe erősödjék. Általános fogyasztói árreformra valójában még egyetlen esetben sem került sor, az árak döntően a belföldi termelési költségekre alapozódtak — figyelmen kívül hagyva a külpiaci értékítéleteket —, majd azoktól is elszakadtak, eltorzították az értékviszonyokat, s végül a termelői árak meghaladták a fogyasztói árszínvonalat. Az értékarányos árak kialakítása ezért napjainkra meghatározó eleme lett a hatékonyság javításának, de ez természetesen csak fokozatosan mehet végbe, az életszínvonal-politikai célok mérlegelésével. A világpiaci árváltozások éppúgy, mint belső gondjaink, egy irányba hatottak: az árreform szükségességét erősítették. Olyan feladatok megoldását sürgetik, mint az árak külkereskedelmi érzékenységének fokozása, az anyagok és a késztermékek közötti árkülönbözet növelése, a jól értékesíthető és az elavult termékek milyenségének kifejezése az árban, stb. Azaz: mind a termelői, mind a fogyasztói árakban közelítés a valós értékekhez. Másfél évtized alatt az egy lakosra jutó villamosenergia felhasználása a hétszeresére, a fűtőolajé pedig a százhatvanszorosára(i) nőtt; kétmillió olajkályha van jelenleg a lakosság tulajdonában. Hasonló, de nem ilyen mértékű energiaétvágyat mutatott a termelői felhasználás is. Ha most a népgazdaságnak drága energiahordozók — illetve: energia — a fogyasztásban olcsón kerülnek forgalomba, elvárható-e, hogy takarékosan bánnak azokkal? Tavaly 878,2 ezer tonna kenyér és 2,8 milliárd péksütemény talált vevőre, ez utóbbiból fejenként negyven darabbal több fogyott, mint 1975-ben. Szak-, emberek számításai és vizsgálatai szerint e pékáruknak húsz százaléka veszendőbe — magyarán a szemétbe, jobb esetben állatok takarmányozására — megy. Az alapvető élelmiszereknél az átlagos támogatás — árkiegészítés — 26 százalék; a tíz forint értékű mosatáshoz az állam 14-et ad; a távfűtésnél a százforintnyi díjhoz 168 forintot... Nem az állami támogatás ténye mellé kerül kérdőjel több alapvető élelmiszer, a lakbér, a különféle kommunális szolgáltatások, a személyszállítás, stb. esetén, hanem annak mértéke a megfontolásra érett; egy bizonyos határ után a támogatás — a tá- gatással fenntartott irreálisan alacsony árszínvonal — szinte ösztönzője a pazarlásnak, a célszerűtlen felhasználásnak, a fogyasztási szerkezet torzulásainak. Tavaly az egy keresőre jutó nominálbér nyolc százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékkal emelkedett. Sokak vélekedésével ellentétben „legalább” az áremelkedés mértékéig sem „jár” mindenkinek automatikusan a bérnövekedés. Azaz: nem csupán a kereset- növekedésnél szükséges differenciálni, önmagában a keresetnek is ösztönzőnek kell (kellene) lennie a teljesítménykülönbségek kifejezésével. Ez — sajnos — meglehetősen szokatlanul hangzik, sőt, némelyek számára kimondottan ellenszenvesen, ám a társadalom eljutott ahhoz a határhoz, ahol a bérnövelést szorosan teljesítménynöveléshez kell kötnie, mert a további haladás alapjait csakis így teremtheti meg. A helyes ártükör; a jól differenciált kereset is az. Ebben a kettős tükörben láthatjuk csak valósan mindennapjainkat — azaz teljesítményeink és fogyasztásunk viszonyát —, ám igaz: ehhez bele kell néznünk e tükörbe. Egyénileg és társadalmi összességben egyaránt. MÉSZÁROS OTTO Megnyílt az FKP XXIII. kongresszusa Georges Marchais terjesztette elő a kb beszámolóját Párizs, Baracs Dénes es Kovács Ferenc, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán reggel a Párizs környéki vörös övezethez tartozó Saint Ouen sportcsarnokában megkezdődött a Francia KP 23. kongresz- szusa. A francia kommunisták számvetésén a párt 98 megyei föderációjának értekezletein megválasztott csaknem 2000 küldött vesz részt. A meghívottak között 88 kommunista párt, illetve más baloldali szervezet és forradalmi mozgalom képviselőit találjuk. Az MSZMP küldöttségét Óvári Miklós, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP delegációját Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja vezeti. A francia baloldal másik nagy pártjának, a szocialista pártnak képviseletében Pierre Beregovoy, a végrehajtó bizottság tagja van jelen. A kongresszus emelvényére először Rene Piquet, a politikai bizottság tagja lépett, s javaslatot tett az elnökség tagjainak megválasztására. Az elnökség megválasztása után a bevezető beszédet Etienne Fajon, a politikai bizottság tagja tartotta, s üdvözölte a delegátusokat, valamint a külföldi küldöttségek tagjait. Ezt követően Georges Marchais, a párt főtitkára emelkedett szólásra, hogy elmondja a központi bizottság beszámolóját. Az SZKP üdvözlete a francia testvérpárthoz — A szovjet és a francia kommunisták egységesek korunk sok alapvető kérdéseivel kapcsolatos nézetek azonosságában, a szilárd barátságban, amely a közös célokért vívott együttes harcban edződött — állapítja meg a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Francia Komunista Párt XXIII. kongresszusához küldött üdvözlete. — A kongresszus olyan időpontban zajlik, amikor a nemzetközi színtéren kemény küzdelem folyik. Ennek középpontjában a háború és a béke, az enyhülés és a leszerelés problémái állnak, s ezek megoldásától függ az egész emberiség jövője — mutat rá az üzenet. — Az új világháború veszélyét elodáztuk, de még nem számoltuk fel teljesen. Az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok uralkodó jellemzője, de még nem vált visszafordíthatatlanná. (Folytatás a 2. oldalon.) Bonyhád Épül a művelődési Ház A paksi és a dombóvári művelődési ház után még ebben az évben Bonyhádon is sor kerül az új művelődési ház avatására. Közel száz építő dolgozik pillanatnyilag a bonyhádi „ház” építkezésén. Az ácsok, villanyszerelők, víz- és központifűtés-szerelők már hetek óta itt dolgoznak, hamarosan megérkeznek a burkolok is. Jelenleg a munkák zöme a színházteremben és a kiállítási teremben van. Az épület körül folyamatosan készítik a térbetont. Ez a pillanatnyi helyzetkép a bonyhádi művelődési ház építkezésén. Púja Frigyes hazaérkezett Küt&gyminfszter&nk nyilatkozata thaiföldi és indonéziai útjáról Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Thaiföldön és Indonéziában tett hivatalos látogatásáról. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. A magyar diplomácia vezetője megérkezését követően nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A látogatás célja mindkét országban — Thaiföldön és Indonéziában — kettős volt — mondotta. — Egyrészt az, hogy ezekkel az országokkal is áttekintsük kétoldalú kapcsolatainkat és megkeressük a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával azok továbbfejleszthetők, bővíthetők. Másrészt, hogy ezeknek az országoknak a külügyminisztereivel és más vezetőivel eszmecserét folytassunk az időszerű, fontos nemzetközi kérdésekről. E célokat elértük. — Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, mind a két országot élénken foglalkoztatják a jelenleg Ázsiában, különösen Délkelet-Ázsiában végbemenő események, nevezetesen a Vietnam ellen elkövetett kínai agresszió. Kína délkelet-ázsiai politikája ezekben az országokban is nyugtalanságot váltott ki. — Azt tapasztaltuk, hogy ezek az országok is aggódnak a jövőjüket illetően, s ugyanakkor egyes körökben téves nézetek, téves elképzelések alakultak ki a térségben lezajlott és zajló eseményekről. Vannak körök, amelyek nem Kínát, hanem Vietnamot vádolják terjeszkedési politikával, holott a Vietnami Szocialista Köztársaságnak nincs más célja, mint az, hogy Indokína helyzete is konszolidálódjék, és ott is békében építhessék a szocializmust. Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy egyes körök — a kínai fenyegetés láttán — az amerikaiak védelmét keresik. — Úgy véljük, sikerült megértetnünk a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának politikáját, amely arra irányul, hogy a világnak ebben a térségében is a béke és a biztonság uralkodjék. A magyar kormány éppen ezért helyesli az ASEAN- országoknak azt a célját, hogy országaikat a béke és a biztonság övezetévé tegyék. Mi persze ehhez azt is hozzátettük: nagyon örülnénk, ha az ASÉAN-országok és a Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint Indokína másik két országa, Laosz és Kambodzsa között egyaránt széles körű, békés együttműködés bontakoznék ki. Szerintünk ez az egyik legfontosabb garanciája annak, hogy a világ e térségében is a béke és a biztonság légköre váljék uralkodóvá — fejezte be nyilatkozatát Púja Frigyes külügyminiszter. Az épület körüli térbetonozáshoz érkezik a sóder Fotó: kz Villanyszerelési munkálatok az előtérben Készül az álmennyezet a kiállítási teremben
