Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

Képújság 1979. május 6. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Irán megszakította diplomáciai kapcsolatait Egyip­tommal. — A schleswig-holsteini tartományi választáson a CDU győzött. — A pápa Casaroli érseket nevezte ki vatiká­ni államtitkárrá. Kedd: Carter sajtóértekezletén a SALT—2 mielőbbi alá­írásának szükségességéről szólt. — A Biztonsági Tanács ér­vénytelennek minősítette a rhodesiai választások eredmé­nyét. — Ohira japán miniszterelnök Washingtonban tár­gyal. — Hua Kuo-feng fogadta a Pekingben tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt. Szerda: Púja Frigyes befejezte thaiföldi tárgyalásait. — Kurt Waldheim továbbutazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. — George Bush lép fel elnökjelöltként a republikánus párt színeiben a jövő évi amerikai válasz­táson. Csütörtök: Vance—Dobrinyin-találkozó a SALT-megál- lapodás előkészítésére. — Szavaztak a brit választópolgá­rok. — Eltemették a meggyilkolt Motahari ajatollahot. — A vörös brigádok bombatámadása a kereszténydemokraták római székháza ellen. Péntek: Az angol választásokon a konzervatív párt meg­szerezte az abszolút többséget, Callaghan lemondott, utóda Thatcher asszony lett. — Hanoiban folytatódtak a viet­nami—kínai tárgyalások. — Törökország 451 millió dollá­ros amerikai katonai segélyt kap. — Schmidt kancellár be­fejezte bulgáriai látogatását. Szombat: Púja Frigyes Indonéziában tárgyalt. — Kurt Waldheim Tokióban folytatott eszmecseréket.. — A lengyel külügyminiszter Lisszabonban. A hét 3 kérdése Európa nyugati felén sokasodnak a terrorcselekmények: Párizsban plasztikbombák robbannak, Észak-Irországban az IRA merényletei egymást érik, Olaszországban a vörös brigádok véres terrorcselekményei nyugtalanítják a köz­véleményt. Ez utóbbiak politikai jelentősége és hatása an­nál is nagyobb, mivei közelednek a törvényhozási válasz­tások. Milyen befolyással lehet az olasz választókra az új terrorhullám? Világszerte felvonulásokkal ünnepelték május elsejét. Ké­pünkön: római fiatalok menete a Colosseum előtt. Európából messze kanyarodva: a Távol-Keleten Wald­heim ENSZ-főtitkár hosszú körútja figyelmet érdemel. A héten Hanoiból Pekingbe repült. Tudhat-e az ENSZ- főtitkár közvetíteni Vietnam és Kína között? Az ENSZ aktív szerepet vállal Afrika déli részén is, részt kíván venni Rhodesia és Namíbia sorsának formálásában. Afrika déli végeinek fehér fajüldöző kormányai hajlan- dók-e engedni az ENSZ-nek? Milyen befolyással lehet az olasz választókra az új terrorhullám? A „b” és az „r” betű, meg a csillag újra meg újra fel van mázolva egy-egy olaszországi terrorcselekmény szinhelyén a falakra, vagy a kövezetre. A „vörös brigádok” szándéko­san, tudatosan, kihívóan hagyják ott a névjegyüket. Túlságosan gyanús, ahogyan sietnek személyazonosságu­kat igazolni, ahogyan egy-egy gyilkosságért, bombamerény­letért egyhamar „vállalják a felelősséget”. Mint ahogyan az is gyanús, hogy minden alkalommal sikerül kereket oldaniuk a tetteseknek. Lehetnek akár tucatnyian is, mint ahogyan annyian vettek részt a római kereszténydemok­rata pártszékház elleni támadásban, utána egérutat vesz­nek. „Köd előttünk, köd utánunk”. Idestova jó egy éve mondogatják olasz baloldali körök­ben, hogy a „vörös brigádok” csak nevükben vörösek, valójában nagyon is feketék. A „fekete reakció” fogalmát nem nagyon keli magyarázni. Az bizonyos, hogy a „vörös brigádok” viselt dolgai csak a kereszténydemokráciának kedveznek: a kispolgár megretten a terror láttán és a rend meg a törvény uralmát hirdető, ígérő kereszténydemokrata párt zászlaja alá siet. Már csak azért is, mert a Democrazia Cristiana az áldozat, a mártír szerepében tűnhet fel: mos­tanában szinte minden géppisztolysorozat vagy időzített bomba kereszténydemokrata politikusok, párttagok életét követeli. A rendőrség ne tudna a támadók nyomára jutni? Sokan kétlik, hogy valóban ilyen tehetetlenek lennének a rend­őrök, csendőrök, a terrorizmus leküzdésére életre hívott különleges alakulatok... A „cui prodest?”, a „kinek használ” ősi nyomozási elvét kell segítségül hívni a terrorhullám irányítói, megszer­vezői utáni kutatásban. Június 3-án és 4-én szavaznak az olasz választópolgárok. Utána minden bizonnyal kiderül, hogy a kereszténydemokrata párt szavazat- és mandátum­nyereségre tehetett szert a „vörös brigádok” terrorjának hatására. S valószínű, hogy a választások lezajlása után a terrorcselekmények is megritkulnak. Tudhat-e az ENSZ főtitkára közvetíteni Vietnam és Kína között? Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkára hosszú és fárasztó távol-keleti körútra indult. A brit konzervatív párt nyerte meg a választásokat Ang­liában. A képen Margaret Thatcher, a párt vezére, aki a szigetország első nő miniszterelnöke lesz. Összesen tíz országba látogat el. Először Hanoiban járt és a Vietnami Szocialista Köztársaság vezetőivel tárgyalt. Pham Van Dong, a VSZK miniszterelnöke ez alkalommal köszönte meg az ENSZ és szervezetei által Vietnamnak nyújtott támogatást, hangsúlyozva, hogy ez a segítség hozzájárult Vietnam háborús sebeinek begyógyításához, az ország újjáépítéséhez, a nép kulturális felemelkedéséhez. Hanoiból Pekingbe utazott az ENSZ-főtitkár. Akárcsak Hanoiban, a kínai fővárosban is felajánlotta „nem hiva­talos” jószolgálatait, hogy csökkenjen a délkelet-ázsiai fe­szültség. Waldheim közvetítő javaslatai azonban a pekingi diplomáciai megfigyelők véleménye szerint nem találtak pozitív fogadtatásra a kínai vezetőknél. Igaz, Hua Kuo- feng miniszterelnök azt hangoztatta Waldheim előtt, hogy Kína kész együttműködni az ENSZ-szel, de Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes már olyan harcias kijelenté­seket tett, hogy „Kína fenntartja magának a jogot egy újabb fegyveres akcióra Vietnam ellen, ha az folytatja Kína elleni provokációit...” Ez a fenyegető nyilatkozat is azt jelezheti, hogy a világ- szervezet főtitkára nem érte el célját. Hogy aztán a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban, majd onnan to­vább utazva Dél-Koreában sikerült-e másfajta közvétítői tevékenységet kifejtenie a koreai újraegyesülés érdekében, arról sem tudni. A Waldheim eszmecseréiről kiadott köz­lemények itt is szűkszavúak voltak. Kudarcról kellene beszélni? Korántsem. Vissza kell gon­dolni azokra az időkre — tíz év sem telt el azóta —, ami­kor sem Vietnam, sem Kína nem volt még az ENSZ tagja, s a világszervezetnek semmilyen beleszólási joga sem le­hetett az ázsiai térség e hatalmas területeinek életébe, — de arra is visszaemlékezhetünk, hogy valaha a koreai háborút épp az ENSZ zászlajával visszaélve vívták meg az imperialista hatalmak... . Afrika déli végeinek fehér fajüldöző kormányai haj- Iandók-e engedni az ENSZ-nek? Ugyanilyen — szinte végtelennek látszó — türelemmel dolgozik az ENSZ Afrika déli részén is. Hányszor űznek gúnyt Pretoria vagy Salisbury hatóságai a világszervezet határozataiból... Szankciók? Embargó? Ugyan... mindig van Londonban vagy Bonnban, Párizsban vagy Washing­tonban politikus vagy tőkés vállalkozó, aki hajlandó se­gédkezet nyújtani az ENSZ-tilalmak semmibevételéhez. Legújabban a dél-afrikai kormány adta ismét jelét an­nak, hogy fittyet hány az ENSZ-határozatokra, amelyek fokozatosan függetlenséghez segítenék Namíbiát, az egy­kori német gyarmatot, a mindmáig Délnyugat-Afrika né­ven ismert területet. A pretoriai kormány, amely valóságos gyarmati hatalma Namíbiának, 40 helyi vezető letartózta­tását rendelte el, azon a címen, hogy azok nem voltak haj­landók együttműködni a dél-afrikai hatóságokkal. Az ENSZ-nek van egy úgynevezett Namíbia-tanácsa, amelynek az a rendeltetése, hogy figyelemmel kísérje a terület lakóinak a sorsát és megtalálja a politikai, diplo­máciai, gazdasági eszközöket a namíbiai függetlenség ki­vívásához. A New Yorkban székelő Namíbia-tanács felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a pretoriai hatóságok által elrendelt le­tartóztatások egybeesnek a dél-afrikai kormánynak azzal a kísérletével, amely szerint törzsi és fajüldöző elemekből bábkormányt szervezzen Namíbiában. Itt is „belső rende­zésnek” nevezik, akárcsak Rhodesiában, hogy néhány, a nép érdekeit eláruló szinesbőrű személyiség felhasználásá­val látszat-önkormányzatot szerveznének. Valójában azért — s az ENSZ Namíbia-tanácsa erre is figyelmeztetett —, mert így remélnék továbbra is kizsákmányolni Namíbia népét, kiaknázni az ország sok természeti kincsét, az arany­tól az uránig. PÁLFY JÓZSEF Hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik Ohira Maszajosi. Képünkön: a japán miniszterelnök Cyrus Vance amerikai külügyminiszter társaságában. Sztanko Todorov hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezik. Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke 1920. december 10-én Klenovik községben, Pernik megyében, született, édesapja bányász volt. 1936-ban lett a munkás if­júsági szövetség, 1943-tól a Bolgár Kommunista Párt tagja. 1943-ban megszökött a hadseregből, és illegalitásba ment. Az ifjúsági szövetség Szófia megyei bizottságának és Szófia megye harci cso­portjainak parancsnokságá­ban tevékenykedett. 1944. februárjában a rendőrséggel vívott tűzharcban megsebe­sült, letartóztatták, a bör­tönből azonban sikerült meg­szöknie. Aktívan bekapcso­lódott az 1944 szeptemberi, népi antifasiszta felkelés elő­készítésébe és végrehajtásá­ba. 1944. szeptember 9. után felelős ifjúsági, párt- és álla­mi funkciókat töltött be: a dimitrovi Népi Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak tagja, a Bolgár Kommu­nista Párt Szófia megyei bi­zottságának titkára, a Bur- gasz megyei pártbizottság el­ső titkára, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának osztályvezetője volt, 1952-től 1957-ig földművelés- ügyi miniszter. A Bolgár Kommunista Párt 1954-ben tartott VI. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává, a Közpon­ti Bizottság 1957. júliusi plé­numán pedig a Központi Bi­zottság titkárává választották. A Központi Bizottság 1959. Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök szeptemberi plénumán a Po­litikai Bizotság póttagja lett. Ugyanebben az évben a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé nevezték ki. 1959-től 1962. szeptemberéig az Álla­mi Tervbizottság elnöke és a Bolgár Népköztársaság állan­dó képviselője a KGST-ben. A Központi Bizottság 1961. novemberi plénumán bevá­lasztotta a Politikai Bizott­ságba, melynek azóta válto­zatlanul tagja. A BKP 1966- ban tartott IX. kongresszu­sától ismét a Központi Bi­zottság titkáraként tevékeny­kedett. 1971. júliusa óta a minisztertanács elnöke. Nem­zetgyűlési képviselő. Sztanko Todorovot két al­kalommal tüntették ki a Georgi Dimitrov-érdemrend- del. (MTI) Magyar felszólalások (Folytatás az 1. oldalról.) Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, az Interparlamentáris Unióban és más nemzetközi szervezetekben is. • Ezen megmásíthatatlan té­nyek önkényes figyelmen kí­vül hagyása nem könnyítette meg a közel-keleti kérdés megoldását. Ellenkezőleg, az amúgy is bonyolult problé­mát újabbal tetézte azzál, hogy figyelmen kívül hagyta a Palesztinái nép létezését. A baseli konferencia va­sárnap a palesztinai nép sor­sával szolidaritást vállaló nemzetközi akcióprogram megvitatásával folytatja mun­káját. PANORÁMA WASHINGTON Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „kiváló kap­csolatait” semmiképpen nem érinti a londoni kormányvál­tozás — jelentette ki az iowai Des Moines-ben tartott sajtóértekezletén James Car­ter. Az amerikai elnök nyo­matékosan sietett hangsúlyoz­ni, hogy Vance amerikai és a jövendő új brit külügy­miniszter már a legközelebbi jövőben konzultál és maga is kapcsolatban áll majd Thatcher asszonnyal. Washingtonban ugyanakkor nyílt titok, hogy a kormány szívesebben vette volna a munkáspárti kabinet maradá­sát, mert attól tart: a konzer­vatívok Afrika-politikája, nyílt ellenségessége a Szov­jetunióval szemben nehezíti az amerikai elgondolások ér-' vényesülését. MÜNCHEN Nürnbergi lakásán agyon­lőtték az egyik nyugatnémet terrorszervezet, a Baader— Meinhof csoport egyik kulcs­emberét, Elisabeth von Cyc- ket, amikor pisztolyt rántott a letartóztatására érkező de- tektívekre. A rendőrség szerint a ter­roristanő, a hat leginkább ke­resett „városi gerilla” egyike, részt vett számos hírhedt akcióban: az amerikai kato­nák heidelbergi parancsnok­sága elleni bombamerénylet­ben, Hanns-Martin Schleyer gyáriparos elrablásában és meggyilkolásában, köze volt a Jürgen Ponto bankár és Siegfried Buback államügyész elleni terrorakciókhoz. SAN SALVADOR Mintegy ötven szélsőbalol­dali fegyveres pénteken fog­lyul ejtette Franciaország és Costa Rica San Salvador-i nagykövetét, illetve a két" or­szág nagykövetségének dip­lomatáit. A gerillák dél körül hatoltak be a nagykövetsé­gekre. A mostani akció célja feltehetően, a hatóságok által, május 1-én letartóztatott öt szakszervezeti vezető szaba­don bocsátásának kieszközlé­se. DAMASZKUSZ Egy szíriai kormányszóvivő kijelentette, hogy „Szadat egyiptomi elnök bukása csak idő kérdése”. Rámutatott ar­ra, hogy Szadat az izraeli hadsereg és a cionizmus ügy­nökévé vált, de külföldről nagyon nehéz megvédeni egy olyan vezetőt, aki elárulta népét. A szóvivő hangoztatta, hogy Szíria az egyiptomi néppel együttműködve to­vább folytatja erőfeszítéseit az áruló Szadat megbuktatá­sára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom