Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
4 KÉPÚJSÁG 1979. május 30. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Paksról kaptuk a következő — több aláírással ellátott — panaszos levelet, melyből idézünk: „...Bizalommal fordulunk az ön kérdez rovathoz, s kérünk felvilágosítást. Pakson, a Váci Mihály utca 1. szám alatt lévő 16 lakásos tanácsi értékesítése szövetkezeti lakásban lakunk, három éve. A lépcsőházi takarítás megoszlott olyan formában, hogy öten takarítónőt fogadtak, a többiek nem igényelték. Az április 24-én megtartott lakógyűlésen a lakótömb megbízottja mindenki számára kötelezővé akarta tenni a takarítónő félfogadását, és aki nem tart igényt takarítónőre, annak kilátásba helyezte a fizetése letiltását. Mi ezt sérelmesnek tartjuk. Eddig is rendesen takarítottunk, amikor sorosak voltunk. Többségében kis fizetésű emberek vagyunk, néhányan gyesen, és a továbbiakban is magunk kívánunk takarítani. Kérdésünk: kötelezhetnek-e bennünket a takarítónő fizetésére?... Hozzánk intézett levelére az alábbi tájékoztatást adjuk: Nincs olyan jogszabály, amely szerint a lakótömb megbízottja kötelezővé tehetné takarítónő alkalmazását és arra sincs lehetőség, hogy a lakótömb megbízottja — ebben a minőségben — a T elefonszámunk: 129-01, 123-61. szövetkezeti tagok fizetését letiltsa. A lakásszövetkezetek a tagok igényeinek és a közgyűlés döntésének megfelelően a tagok anyagi hozzájárulásával gondoskodhat a lakásszövetkezeti házak, illetőleg lakások rendeltetésszerű használatát, kezelését, karbantartását előmozdító szövetkezeti létesítmények kialakításáról és fenntartásáról, a lakásszövetkezet jogszabályban meghatározott célja eredményes megvalósítása érdekében pedig munkavállalókat is alkalmazhat. A lakásszövetkezetek legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A szövetkezet alapszabálya rögzíti — többek között — az igazgatóság feladatkörét és működési elveit, az alapszabályok rendszerint az igazgatóság feladatává teszik a ház kezelésével, karbantartásával kapcsolatos tevékenység megszervezését, vele kapcsolatos pénzügyi kérdések intézését, stb. A lakásszövetkezeti tagok kötelezettségei között szerepel, hogy a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseit, valamint a közgyűlés határozatait megtartják. Ha a közgyűlés, illetőleg az igazgatóság hoz olyan döntést, amely szerint a szóban forgó lakóházban takarítónő alkalmazandó, úgy ez a döntés valamennyi szövetkezeti tagra nézve kötelező, ezek a tagok kötelesek a takarító béréhez megfelelően hozzájárulni, s amennyiben ezt nem teszik, ez az összeg fizetésükből is letiltható. Z. J.-né kérdezi Paksról, hogy le kell-e dolgozni a felmondási időt nyugdíjba vonuláskor? A Munka Törvénykönyve 27. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A vállalat a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a vállalat mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani kéll.” A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete kimondja, hogy a munkaviszonynak a vállalat által történő felmondása esetén a kötelező felmentés — a kollektív szerződésben írtaktól függősen — tizenöttől harminc napig terjedhet. A fentiekből is kitűnően a munkavégzés alóli felmentés tekintetében — tehát, hogy kell-e munkát végezni a felmondási idő alatt — nem az az irányadó, hogy a dolgozó nyugdíjba megy-e vagy sem, hanem az, hogy ki mondta fel a munkaviszonyt. Ha a dolgozó mondott fel, akár olyan címen is, hogy nyugdíjba kíván menni, őt a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmenteni nem kell, ellenben, ha a munkáltató mondott fel, úgy — a kollektív szerződésben írtaktól függően — a dolgozót új munkahely keresése végett 15—30 napra fel kell menteni a munkavégzés alól. Ki szállítsa el a szemetet? Tóth Páltól kaptuk a következő levelet: „...Szekszárdon, a Rákóczi utca 68. szám alatt lakom. Május 18-án megjelent a költségvetési üzem négy dolgozója és kitisztították a kert körüli árkot. Én egy beteg ember vagyok és fizikai munkát nem szabad végeznem, de ezt a munkát egyedül, nyolc óra alatt elvégeztem volna. Igaz. ők úgy dolgoztak, hogy 20 perc munka, egy óra beszélgetés, semmittevés. Délután jött egy vontató és a szemét egy részét felrakták rá, a többit otthagyták. Kérem szíves intézkedésüket, hogy a szemetet vigyék el...” Olvasónk levelét elküldtük Szekszárd város Költségvetési Üzemének, ahonnét Raj- csányi Iván üzemvezető az alábbiakat válaszolta: „...A panasz jogos volt, az abban foglaltak helytállóak. A kellő intézkedéseket megtettem, a szemetet elszállíttattam, a mulasztókkal szemben eljártam...” Ml VÁLASZOLUNK Szibéria és a tudomány Szibéria — a jövő ígérete. Mégpedig a nem is olyan távoli jövőé: a gyors ütemben megvalósuló gazdaságfejlesztési tervek, a hatalmas beruházások egyre szorosabb kötelékkel kapcsolják a földrésznyi országrészt a Szovjetunió gazdasági vérkeringésébe. Üj ipari és mezőgazda- sági körzetek létesülnek, a szibériai folyókra épültek a világ legnagyobb vízi erőművei, a föld mélye pedig ma még szó szerint felmérhetetlen kincseket rejteget. Feltárásukhoz kiaknázásukhoz komoly tudományos erőfeszítésekre is szükség van. E szükségleteket felismerve hozták létre 1957-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának majd 40 ezer tudóst foglalkoztató szibériai tagozatát. Számos munkájukban vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia intézetei is: ez a hasznos kapcsolat indokolta, hogy az 1949-ben aláírt szovjet— magyar tudományos-műszaki együttműködési egyezmény mostani. 30. évfordulóján a megemlékezések sorát egy Szibéria tudományos életével foglalkoztató kiállítással nyissák meg. A bemutató célja, hogy a magyar szakemberek és az érdeklődők . megismerjék a tagozat tevékenységét és magát Szibériát. E célt szolgálják a kiállított tudományos berendezések, tablók. Tanulmányozhatjuk egy hőerőmű működő modelljét és egy részecskegyorsító makettjét. Gyűjteményt láthatunk Szibéria legfontosabb ásványkincseiből is. A kiállítás egy részlete — A kerület egy fiút és két lányt kér — mondta Fehér Piroska. Elgondolkodva rágták ceruzájukat. Végül Balázs Balázs szólalt meg: — Azt hittem, az kap jutalmat, aki megérdemli. S most rájöttem, ennek még az ellenkezője sem igaz. — A többiek már ismerték a dörgést, csend volt, szobahőmérséklet. Balázs folytatta. — Mi négy fiú és egy lány nevét írtuk fel, ők dolgoztak a legjobban, számos fekvőtámaszt csináltak történelemórán, és legalább háromszáz Márka-kupakot vittek vissza. — De a kerület mondta megint Fehér Piroska. Ha folytatni kellett volna a mondatot, nem biztos, hogy sikerül neki. Szerencséjére, Riz Ottó közbevágott: — Nézzük a neveket, sorrendben mondom. Gusztáv, Ödön, Kobold, Abigél, Vendel. Levágjuk az első hármat, a jutalmat tehát, Gusztáv, Ödön és Kobold kapják. Ilyen egyszerű. Ki jön moziba? — Na nem — mondta Fehér Piroska, és Fekete Barna egyszerre. — A kerület egy fiút és két lányt kért, te pedig három fiút mondtál. — Hát jó. Kobold helyett legyen Abigél. A Kobold úgyis elég hülyén hangzik. — De a viselője egész évben jól dolgozott! ■■’íV-'-iií Az építésügyi ésvá- ívXJp: Tosfejleztési minisz- tér 9/1979. (V. 10.) ÉVM számú rende- .'•V-Xjp; lete és ép ítésfel- ügyeletről szóló korábbi jogszabályt kiegészíti azzal, hogy a minőségellenőrzés szerve az általa vagy más minőségellenőrző szerv által végzett minőségvizsgálatok, ellenőrzések alapján — szükség szerint a helyszínen is — intézkedhet a folyamatban levő építőipari munka végzésének leállításáról, sőt a minőségi követelményeknek meg nem felelő, építési célra szolgáló termékek forgalom- bahozatalának, felhasználásának ideiglenes megtiltásáról is, ha az az építmény állékonyságát vagy az élet-, vagyon- vagy közbiztonságot veszélyezteti. Ha az ellenőrzött szerv, illetőleg személy az intézkedést kifogásolja, annak felülvizsgálatát kérheti az építésfelügyeleti szervtől. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 25. számában.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Belkereskedelmi-Minisztérium V. (1972.) 12. számú irányelvére, amely a vállalati belső ellenőrzés szervezéséről szól, s részletesen megszabja a munkafolyamatokba épített ellenőrzés kialakításának módját, a vezetői ellenőrzés általános elveit és azt, hogy ennek az ellenőrzésnek mire kell kiterjednie, a függetlenített belső ellenőrzéssel kapcsolatban pedig hangsúlyozza, hogy ez a függetlenített- ség, valamint az ellenőri szervezet közvetlen igazgatóhoz való tartozása biztosítja a külön apparátussal végzett belső ellenőrzés objektivitását. Kiemelendő, hogy az ellenőrzési formák csak akkor működnek zavartalanul, átfogó rendszerként, ha a vállalat szervezeti és működési szabályzata egyértelműen rögzíti a különböző ellenőrzési formák feladatait, kapcsolatát és együttműködését. (Megjelent a Kereskedelmi Értesítő f. évi 12. számában.) Ugyanitt jelent meg a közlemény a vezetőállá- súak képesítésével kapcsolatos eljárás tárgyában, amely eligazítást ad mind a szakmai képesítéssel, mind a politikai végzettséggel, illetve ezek hiányával összefüggésben teendő intézkedések tekintetében. Hangsúlyozandó- nak tartjuk, hogy „a képesítés megszerzésére előírt határidő a vállalt kötelezettség elodázására lehetőséget nem adhat.” A SZÖVOSZ Tájékoztató 1979. évi 18. számában megjelent közlemény a SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó vállalatok és szövetkezetek takarékos energiagazdákodásában. jelentkező feladatokat rögzíti, azokat a területeket pedig, ahol a vállalatok és szövetkezetek a takarékosság érdekében hatékony intézkedéseket tehetnek, az alábbiakban jelöli meg: a) üzemanyagtakarékosság, b) fűtés és tüzelőanyagok, c) világítás, d) elektromos hőfejlesztő berendezések, e) elektromos meghajtású gépek, f) gázenergia. A közlemény felkéri a szövetkezetek felügyelő bizottságait, hogy a takarékos energiagazdálkodás végrehajtását vizsgálataik és ellenőrzéseik során rendszeresen kísérjék figyelemmel. A meghatározott feladatok közül csupán példálózva említjük, hogy a fűtést mindig a napi hőmérséklet figyelembevételével és az erre vonatkozó szabványok betartásával kell szabályozni, a. felesleges túlfűtés elkerülése érdekében rendbe kell hozatni a rosszul záró nyílászárókat, szükség esetén pótlásukról is gondoskodni kell, gondoskodni kell a fűtők rendszeres továbbképzéséről, stb. A belkereskedelmi miniszter és a könnyűipari miniszter 5/1979. (IV. 19.) BkM— Kip. M. számú együttes rendelete a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt egészíti ki többek között azzal, hogy „a vállalat az általa előállított, illetve az általa forgalomba hozott termék előzetes minőségvizsgálatára vonatkozó szakvéleményt az áru előállításának, illetve forgalmazásának ideje alatt és a forgalmazás megszüntetését követő hat hónapig köteles megőrizni.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi szervezetének elnöke — Abigél is! — De a kerület! — Legyetek konstruktívabbak — szólalt meg Bölcs Benő. — A kerület úgy kéri, hogy a háromból kettő fizikai, egy pedig értelmiségi származású legyen. Azért fordítva, mert tavaly is fordítva volt. — Valamit nem értek — mondta Riz Ottó. — Nem mindegy, hogy valakinek honnan származik a munkakedve? Leintették. — Gondolkozz inkább! Végül úgy döntöttek, hogy a jutalmat Gusztáv, Abigél és Vendel kapják. Vércsoportjuk ugyan nem egyezett a kerület által kérttel, ám bíztak a felsőbb szervek rugalmasságában. Ugyanígy a hajszín tekintetében is voltak eltérések — a kerület két vöröset és egy kéket kért — de ezen hajfestéssel még lehetett segíteni. — Jó — mondta Bölcs Benő. — A jutalmat tehát Gusztáv, Abigél és Vendel kapja, Ödönt és Kobaldot pedig eltesszük jövőre. Talán lesz olyan statisztika, melybe ők is beleférnek. Ki jön moziba? • — Baj van — mondta Fehér Piroska. — Most vettem észre az előjegyzési naptáramban három nevet: Rebeka, Szilárd és Gedeon. — Kik ezek? — hördült fel Fekete Péter. — Egyiket sem ismerem. — Rebeka és Szilárd éveken át kiemelkedően dolgozott — mondta Bölcs Benő, homlokának ráncait simít- gatva. Már a háború előtt is egészen kiváló munkát végeztek, de valami mindig közbejött: hol az ivararány tért el a kívánatostól, hol a szemük színe nem egyezett... — És Gedeon? — vágott közbe Riz Ottó. Csönd lett. Gedeont nem ismerte senki. Bölcs Benőnek rémlett valami... talán a Rákóczi-szabadságharc idején, mintha lett volna egy ilyen nevű egyén, aiknek a jutalmat valami ok miatt nem tudták átadni... De nem szólt semmit. így azután Gedeont is megszavazták. — S mi lesz Ödönnel és Kohóiddal? — kérdezte Balázs Balázs. — Ne izgulj — mondta Bölcs Benő — az ezredfordulóra ők is sorra kerülnek, az is lehet, hogy hamarabb. Reméljük, nem halnak meg addig. FÖLD S. PÉTER (szegő) Ki takarítson? Felmondási idő Gyorsító az akagyemgorodokl Magfizikai Intézetben
