Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

a Képújság 1979. május 26. Közigazgatásilag soha nem volt önálló település. Alsó­nyékhez tartozott. Az emberek pusztai szervezetben és körülmények között éltek. Az Alsónyékhez tartozó tanya­világból fejlődött ki, 1050 körül. Az itt élő lakosság halá­szattal, vadászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. A Duna szabályozása után honosodott meg a földművelés. Korabeli feljegyzések szerint 1830 telén olyan nagy hideg volt, hogy márciusban még kocsival jártak át a túlsó partra a Duna jegén. Az 1970-es népszámlálás ada­tai szerint 168 lakásban 631-en laktak. Időközben a la­kások száma 232-re, míg a lakosság száma 900 körülire emelkedett. Erdei emberek A számok sokat monda­nak a Gemenci Erdőgazdaság pörbölyi erdészetéről, amely önelszámoló, négyezer-nyolc- száz hektárnyi területe Tol­na és Bács megyében mintegy kilencven százalékban hul­lámtéren van. Idén kétszer volt nagyobb áradás. Közép-Európának ezt az egyik legszebb ősi szigetét kilencvenhárom fizikai, ti­zenöt műszaki és adminiszt­ratív dolgozó óvja, szükség szerint irt és újratelepít. Idén 42 000 köbméter fát termel­nek ki. Ennek hatvan száza­lékát feldolgozzák. A többit a papír- és farostlemezgyárak kapják. Exportra is jut belő­le. Tízezer köbméter papír­fát szállítanak például Ju­goszláviába. Lekérgezve. Mindent gépesítettek, de a kérgezést még nem tudták teljes mértékben. A kérgezők nehéz munkával ugyan, de jól keresnek. A pörbölyi er­dészetben, mint Barabás Fe­renc erdészetvezető elmon­dotta: évente 4,4 millió "forint munkabért fizetnek ki. Éven­te 2-^3 százalékos a fluktuá­ció. Az erdőben huszonnyolc kilométer kisvasút van. A kisvasút hozzájuk tartozik. A szállítási munkákon túl az el­múlt évben ötvenezer turista utazott kisvasúton, akik a gemenci erdő legszebb része­it csodálhatták meg. Óvják, védik, kitermelik és újjátelepítik az erdőt. Éven­te 140—150 hektár új erdőt Télen, nyáron dolgoznak az erdei munkások telepítenek a kivágott régi helyén. Legfőbb fafajtájuk a kanadai nyár. Ha hideg van, fával... Igen, ha nagy hideg van, akkor fával, szénnel fűtenek. Mert fa van itt bőven. Viszont csak akkor nyúlnak hozzá, ha az olajkályhák „sokat esznek". A lakásokban zömében olajjal fűtenek. És gázzal főznek. Nemrég épült meg a korszerű, zárt, százpalackos gázcseretelepük. A községben 1959-ben gyulladt ki a villany és ma már nincs olyan ház, ahol ne ezzel világi­tanának. De nemcsak világítanak. Itt, a volt pusztán is termé­szetes ma már a hűtőszekrény, a mosógép, a centrifuga,, a vil­lanybojler, az automata mosógép. Játék a gyerekeknek A pörpölyi erdészet fafel­dolgozó üzemének két szocia­lista brigádja: a Haladás és a Gagarin szabad idejében igen sok társadalmi munkát végez. Társadalmi munkában többek között különböző já­tékokat készítenek a gyere­keknek. Tavaly az egyik kecskeméti játszóteret látták el mászókákkal és egyebek­kel, idén a szekszárdi kórház dombori üdülőjét „szerelik fel.” Ottjártunkkor újságolta Weszely István üzemvezető: május 30-ára meghívót kap­tak a kórháztól. Akkor avat­ják fel az üdülő játszóterét. Szeretnék, ha a készítők, a brigád képviselői is jelen len­Lovak „másodállásban” Az itt élők nagyon szeretik az állatokat. Sok ló van. A gazdájuk valahol dolgozik főállásban, ha letette az „ál­lami munkát”, akkor kezébe veszi a gyeplőt és visszamegy a múltba. Sertéstenyésztéssel is so­kan foglalkoznak. Többen vannak olyanok, akik tíz anyakocát is tartanak. Közé­jük tartozik Kovács Sándor, Kókai János, Balogh János. A községből egyébként éven­te mintegy kétezer sertést ér­tékesítenek. Kuriózum is van. Ürgeön­tő. Ürgét önt és rókát fog. A róka bőrét eladja. A nevét nének az avatáson. nem árulták el. ÜRES ISKOLA Haász Pálné és Faragó An- Antalné beköszön a tanács ki­kirendeltségére : — Maguk jöttek házhely­ügyben? — kérdik és, amikor megmondjuk: mi magazin­ügyben járunk itt, nagyot só­hajtanak: „Akkor mehetünk Bátaszékre!” A busz indulásáig még van idő. Előkerül a tervrajzokat tartalmazó kötet. Halász Pál­né mutatja: „Mi ezt a kétszo­básat választottuk, a Maglód II-őt vagy hogy hívják.” Fa­ragó Antalné egy háromszo­bás lakás típustervét mutatja, ók ezt választották. Közpon­ti fűtéses lesz. Háromszáz­húszezer forint kölcsönt kap­nak rá. Száznyolcvanezret az OTP-től, száznegyvenezret pedig a Szekszárdi Állami Gazdaságtól. A többit maguk pótolják. Ha tizenöt évig a gazdaságnál maradnak, negy­venezret elengednek. — És, ha....? — Nézze, én Baján éltem korábban. Megszerettem ezt a vidéket. Van itt munkalehe­tőség, meg minden ami ne­künk kell — mondja. Kétszáz négyszögöl telket kaptak. Az erdőgazdaság biz­tosította a területet, mert a községnek már nem volt ki­mérhető házhelye. Huszon­hét-huszonnyolc házhelyet a községbeliek kapnak. Aki akar, most építhet. Nem olcsó a házhely, hi­szen 200 négyszögöl 25 ezer forint, de van. Pörbölyön megszűnt a tanítás. A gyerekek Bátaszékre járnak tanulni, a volt igazgató, Csukrov Jánosné Bátaszé- ken állandó helyettes, de pillanatnyilag Várdombon tanít. A négytantermes iskola (Képünkön) üresen áll. Jelenleg. A tanácsi vezetők elmondták: tárgyalásokat folytatnak egy ipari üzemmel, hogy itt valami részleget indítanának be, de erről egyelőre többet nem mondtak. Igaz, annyit még hozzátettek: olyan üzgipmel tárgyalnak, amely a pörbölyi asszonyoknak, lányoknak biztosít majd munkát. m Uj házat építenek Haász Pálné mutatja a ki­választott típustervet. Mel lette Faragó Antalné. A képen látható moziba is gyakran eljárnak a fiatalok. De itt van a klubkönyvtár, itt rendezik a vetélkedőket, diszkóműsorokat is. Harminchétén vannak. KISZ-tagok mind. Arról ne­vezetesek, hogy a faluban nemigen történik nélkülük semmi. Eddigi munkájukért kétszer kaptak a KISZ KB- tól dicsérő oklevelet, idén pe­dig megkapták a Kiváló KISZ-szervezet címét. Elha­tározták: addig nem nyug­szanak, amíg el nem nyerik a KISZ KB vörös vándor­zászlaját is. A harminchét KISZ-tag között van olyan is, akire a felnőttek közül többen azt mondták: „Ebből se lesz em­ber soha.” És lett. Méghozzá olyan ember, mint a többi harminchat, ök harminché­tén rendszeresen képezik ma­gukat. Napra készek a poli­tikával. Részt vettek és vesz­nek a lapunk KlSZ-szerveze- te által rendezett vártúrá­kon. Kispályás labdarúgó­bajnokságot, asztalitenisz­házibajnokságot, diszkót, bált, szellemi vetélkedőt rendez­nek. Legutóbb népi tánc­csoportot alakítottak. Har­mincnyolcán vannak a cso­portban. Társadalmi munkában kö­zel ötszáz méter járdát épí­tettek, vagont raknak ki, ha kell, kommunista szombato­kon vesznek részt. De segíte­nek egymáson is. Most pél­dául egyik tagtársuk, ifjú Helyes József családi házát építik, természetesen társa­dalmi munkában. Társadal­mi munkában építettek egy kispályát, hogy legyen hol lebonyolítani a kispályás baj­nokságokat és kihasználják az alkalmat, megkérdezik: „Maguk sokfelé járnak, nem tudják, hol lehetne vörös sa­lakot szerezni?” Harminchétén vannak és közülük öt már párttag. Évente tudnak egy-egy új párttagot javasolni maguk közül. ITT ELW JO Bárkivel beszéltünk, min­denki így válaszolt „Nagyon szeretek itt élni.” Hoffmann Ádámné, aki 1944 óta lakik a községben azt mondja: „a fiamék is itt laknak. Nem mennek el innen a fiatalok. Sőt. Aki ide jön, az itt is ma­rad.” — Én például Kaposvár­ról jöttem ide — mondta Farkas Ferenc községi KISZ- titkár. — És nem vágyódik vissza? — Nem én! Nagyon jól ér­zem itt magam. Helyes József tanácstag is újságolta: itt épít a fia házat. De miért kötődnek Pör- bölyhöz az emberek? Miért fejlődik az egykori puszta egyre nagyobb településsé? A kérdésekre nagyon összetett a válasz: mert fél óra alatt Baján lehetnek, mert egy­kettőre busz röpíti őket Bá­taszékre, az ország bármely részébe. Hirtelenében tizenöt buszjáratot számolnak össze, amely Pörbölyön megy ke­resztül. Mert Baján munkát kapnak az asszonyok, jó meg­élhetést biztosít az állami gazdaság és az erőgazdaság. Mert együtt élhetnek a ter­mészettel ... és talán nem utolsósorban azért is, mert boldogan, vidáman élhetnek itt a gyerekek is. „Elkapja? Nem kapja?” Hidrofor és autó Megkérdeztük: van-e tör­pevízmű? A válasz, amely Erdei Jánostól, a bátaszéki pagyközségi tanács elnökétől származik: nincs. Nagyon sokba kerülne. Egy-egy csa­ládra 18—20 ezer forint jut­na. Ezt sokallják. Annál is inkább, mert a lakások több, mint ötven százalékában van hidrofor. A százalékot illetően vita alakult ki, volt, aki azt mond­ta: ennél több házban van hidrofor, volt aki azt állítot­ta: kevesebbe. Hasonló vita alakult ki arról is, hány au­tó is van valójában? A több­ség negyvenre szavazott. Ennyi biztos. A hivatalos ugye nem mindig valós. Pör­bölyön is előfordul, hogy nem Íratják át azonnal a megvá­sárolt autót. Szó, ami szó, elég sok autót láttunk a községben. És mire használják? Elsősorban ki­rándulásra, országjárásra. A pörpölyiek szeretnek ugyan e gyönyörű környezetben él­ni, de országot látni is. Az oldalt készítették: Szalai János, Czakó Sándor és Por­dán Jánosné. A fotókat Czakó Sándor készítette. Munkatársaink május 28-án Diósberénybe látogatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom