Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

/'touia'N S KÉPÚJSÁG 1979. május 20. Elektromos folyó A Szovjetunió első hidro- akkumulációs állomása amely Moszkvának az eddiginél za­vartalanabb áramellátását oldja majd meg, Zagorszk környékén, a Kunyja folyón épül. Az épülő állomáson nagy teljesítményű szivattyúkat ál­lítanak majd üzembe, ame­lybe az éjszakai órákban az áramfelesleg felhasználásá­val 22 millió köbméter vizet emelnek át a telep alsó me­dencéjéből a felsőbe. Azok­ban az órákban pedig, ami­kor Moszkva áramfogyasztá­sa tetőzik, megnyílnak- a rendszer zsilipjei és a víz fentről hat hatalmas csőve­zetéken át az alsó tárolóba zuhan vissza, mozgásba hoz­va a turbinákat. Csehszlovákia Az atomenergia-program eredményei A csehszlovák atomerőmű­vek teljesítménye 1985-re el­éri a 4000, 1990-re pedig már meghaladja a 10 000 mega­watt teljesítményt. A nagy­arányú fejlődést elősegíti, hogy az ország részese a KGST atomerőmű-program­jának, az Interatomenergó- nak. A program első szaka­szában a szocialista országo­kat a Szovjetunió látja el a szükséges felszereléssel, még­pedig a WWER típusú, 440 megawatt teljesítményű erő­mű-felszereléssel. Természe­tesen a többi szocialista or­szág is részt vesz az atomerő­mű felszereléseinek készíté­sében. Csehszlovákia az úgyneve­zett primer áramkörhöz szükséges berendezések gyár­tását vállalta. Az első szállít­mányok 1976-ban indultak el a csehszlovák üzemekből a KGST-országokba. Az atom­erőmű-berendezéseket, -fel­szereléseket exportáló cseh- » _________________ s zlovák vállalat, a Sigma 1980-ig előreláthatólag 2,3 milliárd cseh korona értékű atomerőmű-felszerelést szál­lít a Szovjetunióba. A berendezések közül ket­tőt aranyéremmel tüntettek ki a brnói nemzetközi gép­vásáron. Ezek egyike az SPP—220-as szeparátor, más szóval gőztúlhevítő. Ez a fel­szerelés fokozza a turbina hatékonyságát és segíti élet­tartamának növelését. 1980- ig Csehszlovákia 60 szepará­tort szállít a KGST-országok atomerőműveihez. Az atomerőmű-berendezé­sek gyártásának a kialakítá­sára, növelésére Csehszlová­kia ebben a tervidőszakban több mint 5 milliárd koronát költ. A legjelentősebb fej­lesztésekre a plzeni Skoda Művekben és az osztravai Vítkovice Gyárban kerül sor. A Skoda Művekben készítik az atomreaktorokat, ame­lyekből az elsőt, a WWER— 440-es típusút a paksi atom­erőműnek szállítják. A szá­mítások szerint ebben az üzemben évente 4—5 reak­tort készítenek. A Vítkovice Művekben 2 milliárd koronás beruházás­sal három, egymással össze­kötött óriási üzemcsarnokot építenek a gőzgenerátorok és a hőtágulás-kiegyenlítő be- berendezések gyártására. Az Európa egyik legnagyobb kohászati és gépgyártó kom­binátjának számító üzem e feladatokra különösen kor­szerű gyártósorokat, meg­munkálógépeket kapott. így az elmúlt év júliusában el­készült az első hőtágulás- kiegyenlítő berendezés, ame­lyet 1980-ig hét hasonló kö­vet, valamint újabb sorozat gyártására is előkészülnek. Itt állítják elő az atomerőmű­vek gőzgenerátorait is. Egy gőzgenerátor több mint 300 tonna tömegű gépóriás. A kombinát ebből a terméké­ből 1980-ig 12 darabot szál­lít a KGST-program céljaira. A Szovjetunió 1978. évi állami díjasai kö­zött van az a mérnöki- műszaki-építész terve­zőcsoport, amely közre­működött Donyeck vp- ros zöld növényekkel övezett városképének kialakításában. A városban több mint száz vállalat működik és csak­nem ugyanennyi a meddő­hányók száma is. Azt gon­dolhatná az ember, hogy a várost megfojtják az ipari hulladékok. Donyeck azon­ban nagyszerűen megbirkó­zik a környezetvédelmi prob­lémákkal. A fő levegőtisztító a városban a zöld növényzet. A bányák környékét, az üze­mek területét, a meddőhá­nyókat parkokká, virágos­kertekké alakították. Ma Do­nyeck minden egyes lakójá­ra 18 négyzetméternyi zöld­övezet jut. Évente több ezer fát, bokrot és tengernyi vi­rágot ültetnek. Vlagyimir Kiskanynak, a város főépíté­szének véleménye szerint a 2Ö00. évre Donyeck teljesen elveszíti az iparvárosokat jellemző hátrányos jellegze­tességeket. A város zöld nö­vényzetének kialakításához nagy segítséget adott az Uk­rán Tudományos Akadémia donyecki botanikuskertje. A tudósok terveket dolgoztak ki és valósítottak meg a bioszférának a zöld növény­zet segítségével történő meg­őrzésére. Ők javasolták, hogy változtassák virágoskertekké a meddőhányókat. A Donyeckbe érkező kül­földi vendégek, akik lelkesen csodálják a sok zöld növény­zetet, gyakran megjegyzik: „Ez nagyon sok pénzbe ke­rül. hasznot pedig nem hajt...” A zöld területek létesítése a városi életfeltételek kényel­mesebbé tétele pénzügyi szempontból természetesen nem hoz hasznot. A fő dolog azonban az, amit a város­lakók nyernek ezen. A tudó­sok számításai szerint a Do- nyeckben lévő zöldterület 4—5-szörösére csökkenti a városi és ipari zajokat, a forró napokon a város hő­mérséklete 4—10 fokkal ala­csonyabb a környező terüle­tekénél, a levegő pedig csak­nem pormentes. A patakok, szökőkutak és kutak 6 szá­zalékkal növelték a levegő nedvességtartalmát. A kertek és parkok védik a várost a száraz sztyeppéi szelektől. Évekkel ezelőtt, amikor a fásítási munkák elkezdődtek, elhatározták, hogy a város utcáira és tereire annyi ró­zsabokrot ültetnek, ahány la­kosa van a városnak. APN—KS „Lézerceruza”- sebészeknek Lengyelország a világ azon kevés állama közé tartozik, ahol a lézert műtéti eljárá­soknál alkalmazzák. Egy év­vel ezelőtt — több száz ered­ményes állatkísérlet után — Végezték el lengyel sebészek az első műtétet emberen az úgynevezett széndioxidos lé­zerszikével. Az elmúlt év vé­géig tíz sikeres műtétet haj­tottak végre a berendezéssel. A lézersugárral történő vá­gási eljárásnak sok előnye van: kisebb a vérveszteség, rövidebb a műtéti idő, lé­nyegesen kisebb a fertőzés veszélye az operáció után, és a seb gyógyulási ideje is gyorsabb. A „lézerceruza” különösen eredményesen használható a plasztikai, az idegsebészeti, az onkológiai beavatkozásoknál, égési sé­rülések gyógyításánál.­A kutatók most a gégészet­ben alkalmazható lézeres operálókések szerkesztésén dolgoznak. Évi 5 millió tonna kőolaj Románia legnagyobb petrolkémiai kombinátja Pitestiben van, ahoi évente 5 millió tonna kőolajat dolgoznak fel. Itt készül a gumigyártás egyik legfontosabb alapanyaga, a fekete korom is. 1969-ben létesítették az új üzemet, ahol a műanyaggyártás alapanyagát, az etilént készítik. Az 50 gyáregységből álló kombinátban ma több mint 9 ezer em­ber dolgozik. Pitesti termékei a hazai piacon kívül 40 or­szágba jutnak el. Hazánkban a Tiszai Vegyi Kombináttal állnak kooperációs kapcsolatban. A csőkígyók labirintusa 1 A kombinát „parancsnoki állása” A világ minden nagy tengerén Bulgária árubehozatalának és -kivitelének 80 százalékát tengeri úton bonyolítja le. A bolgár hajók kilenc tengeri útvonalon teljesítenek szol­gálatot. A leghosszabb, hat­ezer tengeri mérföldes útvo­nal a Távol-Keletre vezet: Aden, Szingapúr, Haiphong és -Yokohama kikötőit érinti. A Kubába vezető ötezer mér­földes távon négy bolgár ten­gerjáró hajó közlekedik. Rendszeres bolgár hajójára­tok vannak a nyugat-európai és brit tengeri utakon is. A legélénkebb a forgalom a várnai kikötő és a szovjet­unióbeli Iljicsovszk között, de jó az együttműködés a többi szocialista országgal is, így többek között a szomszé­dos Romániával. A növekvő forgalom na­gyobb igényeket támaszt a bolgár hajóépítőkkel szem­ben. Ennek megfelelően kor­szerű műszerekkel felszerelt, nagy befogadóképességű ha­jókat gyártanak ma már a várnai Georgi Dimitrov Ha­jógyárban. Nemrég bocsátot­ták itt vízre a bolgár flotta első 100 000 tonnás tankhajó­ját és már készül a második. Ennek a hajóóriásnak a ter­veit lengyel kollégáikkal együtt készítették a bolgár szakemberek, gyártását a to­vábbiakban nagy sorozatban kezdik meg, elsősorban a bol­gár és a lengyel flották cél­jaira. A hajó hossza 244 mé­ter, fedélzeti magassága 22 méter. A főmotor lengyel gyártmány, óránkénti 15,5 tengeri mérföldes sebességet tesz lehetővé. Szivattyúrend­szere 18 óra alatt tölti meg vagv üríti ki a tartályokból a 100 000 tonna olajat. A hajóorrban elhelyezett kü­lönleges műszerek minden eddiginél jobb irányítást tesznek lehetővé. A hajózás biztonságát szolgálja a várnai hajózási kutatóintézet számos új elekt­ronikus műszere, így többek között a vízen elterülő olaj­szennyeződés mélységméré­sére szolgáló műszer. 1981-ig valamennyi bolgár hajót olyan műszerekkel is felsze­relik, amelyek a műhold be­iktatásával létesülő rádió­összeköttetés előnyeit hasz­nosítják. így másodperceken belük eljut a kapitány bár­milyen üzenete a parti állo­másra. A nagy tonnaűrtartalmú, korszerű műszerezettségű tank- és konténerhajók üzembe állítása már a mos­tani tervidőszak végére, 1980- ra jelentős fejlődést ígér. A terv szerint az 1975. évinél közel 10 százalékkal több árut szállítanak a bolgár ha­jók 1980-ban, a munka ter­melékenysége pedig több mint 20 százalékkal haladja meg az 1975. évit. HEKTÁRONKÉNT 80 MÁZSA BŰZ A ötvennégy új nemesí­tett növényfajtát, köztük búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, szójababot, különböző zöldségféléket kísérleteztek ki a jugo­szláviai kutatók. Néhány fajtát már nagyüzemi módszerekkel termeszte­nek. Az egyik nemesített búzafajta hektáronként ma már 80 mázsás ter­mést hoz. Ez a fajta a betegségeknek ellenálló, hűvösebb éghajlaton is jól fejlődik. Az egyik ku­koricahibrid három év átlagában 120 mázsás termésátlaggal tűnik ki, szilárd törzsű, egészséges csöveket adó fajta. Kü­lönösen figyelemre méltó a' napraforgó-nemesítés­ben elért eredmény: a 35—45 mázsás hektáron­kénti átlag azzal a re­ménnyel biztat, hogy Ju­goszlávia ennek a fajtá­nak a nagyüzemi ter­mesztésével a világ veze­tő napraforgó-termesz­tőinek sorába léphet. Az Artyom utca, Donyeck fő közlekedési útvonala

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom