Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

1979. május 18. ^ÉPÜJSÁG 5 A közoktatás kérdései A tanítás mellett Beszéljünk a Btk-ról Büntetések és intézkedések végrehajtása A pedagógus munkahelye az iskola, elsődleges feladata tehát a tanítás, nevelés. Csakhogy az eredmény nem kizárólag a szakmai tudáson múlik. Ha egy pedagógus nem rendelkezik lakóhelye ismeretével, társadalmi ta­pasztalatokkal, akkor aligha képes tanítványait igazából nevelni. A sokszor emlege­tett „nyitott iskola” elve is e cél érdekében született. Az elv valóra váltásában többek között a pedagógusok közéle- tisége is szerepet játszik. Közéletiség? Elvont fo­galom, pedig nagyon is gya­korlati dolgokból tevődik ösz- sze. Vegyük példának Dom­bóvári és környékét, ahol a városi és falusi élet jellemzői egyaránt megtalálhatók. Dombóváron összesen 223 pedagógus dolgozik: 60 kö­zépiskolai tanár, 123 általá­A Medicor Művek kutató­gárdája az elmúlt hónapok­ban három olyan műszert fejlesztett ki, az Interkoz- mosz-program keretében, amelyek könnyebbé teszik az űrhajósok munkáját, rend­szeresen figyelemmel kísérik az űrhajósok egészségi álla­potát, egyszóval az eddigiek­nél megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak az űrhajósok biztonsága érdekében. A táska-diagnosztikai ké­szülékek már jól ismertek a hazai rendelőintézetekben és keresett exportcikkekké vál­tak. A Medicor szakemberei ezt tovább fejlesztve, Diag- noszt néven kialakították az űrhajósok vizsgálatához hasz­nálható speciális berendezést. Ezt a műszert nem viszik magukkal, mégis szorosan kapcsolódik az űrprogram­hoz, hiszen közvetlenül a fel­szállás előtt, majd Földet érés után ezzel mérik az űr­hajósok egészségi, fizikai ál­lapotának néhány fontos jel­lemzőjét: reagálóképességét, vérnyomását, hőmérsékletét, szív-érrendszeri állapotát, a test vérellátását, a légző­szervek működését. E spe­ciális táska-diagnosztikai be­rendezéssel az első vizsgála­tokat dr. Hideg János orvos­alezredes végzi majd el a kö­zös magyar—szovjet űruta­zás során. Diagnosztikai műszer a Medicor Balaton névre ke­resztelt készüléke is. A te­nyérben is elférő mérőmű­szerrel kimutatják az űrhajós teljesítőképességének alaku­nos iskolai tanár és tanító, továbbá 40 óvónő. A város környéki településeken a 153 pedagógusból 119 az ál­talános iskolai nevelő. A szá­mok jól mutatják, hogy a pedagógusok az egyik legné­pesebb értelmiségi réteget alkotják. Igaz. mellettük szá­mottevő a műszaki és az ag­rárértelmiség. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy elsősorban a pedagógusok vonhatók be a közéletiségbe — nyilván a hagyományok folytán is. Emellett ők azok, akik a társadalom valameny- nyi rétegével érintkeznek a gyerekek, szülők révén. Hogyan vállalnak részt a közéletből a dombóvári és környéki pedagógusok? Van köztük megyei, városi ta­nácstag, tagjai a tanácsi bi­zottságoknak, pártbizottság­nak, Hazafias Népfrontnak, lását. A mindössze 420 gramm súlyú műszer érzékeli a bőr villamosvezető képességének változását és közben méri a pulzusszámot. Ez a két adat ugyanis kimutatja, hogy az űrhajós a kapott' feladatot könnyedén vagy nagy erőfe­szítéssel oldotta meg. A tervezett űrprogram ke­retében. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia mikrobioló­giai kutatócsoportjának tervei alapján úgynevezett inferon- vizsgálatokat is végeznek majd az űrben. Az inferon olyan parányi fehérje, amely a természet legaktívabb bio­lógiai anyaga. Már egyetlen milliárdod grammnyi meny- nyiségben is védöhatása van a vírusfertőzés ellen. Mind ez idáig válasz nélkül maradt az a kérdés, az űrhajózás kö­rülményei befolyásolják-e az inferonképződést az emberi fehérvérsejt-kultúrában A tervezett inferon orvosbioló­giai kísérlethez a Medicor látszólag igen egyszerű mű­szert készített, nyolc külön­leges műanyagból gyártott kémcsövet helyeznek el egy műszerben, amelyet egyetlen, csak egy irányban nyíló du­gattyú választ ketté. Az alsó térbe fehérvérsejt-kultúrát helyeznek, a felsőbe különfé­le, inferonképződést megindí­tó anyagokat. A magyar űrhajós két komplett garnitúrát visz majd magával. Az egyikkel végzi el a kísérletet, a másikat meg­bontatlanul hozza vissza, s így mód nyílik az összeha­sonlításra. (MTI) tevékenykednek a sportkö­rökben, művelődési házak­ban, könyvtárakban, kapcso­latot tartanak a szocialista brigádokkal. Persze a városi és a köz­ségekben élő pedagógusok közéleti feladata szükségkép­pen különböző. A kisebb te­lepüléseken a közéletiség el­sősorban a közművelődési funkciók ellátásával azonos. Vagyis többnyire a községi művelődési házat, könyvtá­rat másodállásban pedagó­gusok vezetik, mert nincs függetlenített igazgató. Vá­rosban más a helyzet, ott a, fő feladat együttműködni a közművelődési szakemberek­kel. No meg a különböző tár­sadalmi szervekkel. A dom­bóváriak azt vallják, hogy a pedagógus közéletisége akkor hasznos igazán, ha összefügg a gyerekek közéletiségre ne­Üzemgazdászok tapasztalatcseréje Tegnap délelőtt Szekszár- don, ia tanácsi dolgozók klub­jában tapasztalatcsere-érte­kezletet tartottak a Tolna megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek üzem­gazdászai. A tanácskozáson több mint harmincán vettek részt. Az értekezletet Várkonyi Tivadar, a megyei tanács csoportvezetője vezette. Vi­taindító előadást Nagy Gyula, a Szekszárdi Állami Gazda-. Ság közgazdasági igazgató- helyettese tartott. Tájékoz­tatta a jelenlévőket arról, ná­luk hogyan folyik az üzem- gazdasági munka, s mit tart saját gyakorlatukból másutt is hasznosíthatónak. Elsősorban a tervkészítés módozatairól szólt, kihangsú­lyozva annak fontosságát, hogy az üzemgazdászok és a vezetés olyan információk birtokában legyen állandó­an, amelyek segítségével nap­rakész állapotban láthatják gazdálkodásukat. A résztve­vők rendelkezésére bocsátot­ták a Szekszárdi Állami Gaz­daságban használt tervkészí­tési nyomtatványokat. A vitaindító után az előadó kérdésekre válaszolt, majd a jelen voltak közül többen el­mondták véleményüket a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban már négy éve eredmé­nyesen alkalmazott tervkészí­tési módszerekről, azonkívül saját üzemgazdasági tapasz­talataikról is beszélték. velősével, az ismeretek át­adásával, a motiválással. En­nek jegyében vesznek részt alkalomadtán a nyolcadikos tanulók a városi tanácsülé­seken, osztályfőnöki óra ke­retében ismerkednek a ta­nács munkájával. Visszatérve a pedagógusok közéletiségére, a másutt ta­pasztalt aránytalanságok a dombóváriak esetében is fel­tűnnek. A pedagógusok ko­rántsem egységesek e téren.A közéleti aktivitással a „le­adom az órámat” — szemlé­let áll szemben. így aztán a rejtett tartalékok mellett az időnkénti túlterhelés is sze­repel. Előfordulhat, hogy a sok funkciónak előbb-utóbb kárát látják azok, akiknél belső hajlam kitekinteni az iskola falain túlra. S még valamiről ne feled­kezzünk el: a közéletiség so­hasem vonhatja el az ener­giát a pedagógusok alapvető feladatától, a tanítástól, ne­veléstől. Hiszen e három té­nyező éppen kiegészítője egy­másnak. Az ütött-kopott, megfejt­hetetlen vagy értelmetlenül kirakott táblákról nem egy­szer írtunk. Nem csoda, az ilyen jelzések, sajnos, nap­ról napra szaporodnak. Mos­tanában egyre több az olyan tábla, amit azért tesznek ki, hogy egyeseknek akkor is vé­delmet biztosítson, ha az ő hibájukból esik mások jár­művében kár. Ilyen tábla van például az Arany János utcai parkíro­zóban, a Garay gimnázium falán. Ez tudtul adja, hogy a parkírozó veszélyes. Min­denesetre olcsóbb megoldás, mint a meglazult cserepeket megerősíteni, vagy egyéb módon megakadályozni, hogy az épület kisebb-nagyobb da­rabja ráomoljon a várakozó járművekre. Hasonló okból kerülhetett a képen látható jelzés is a Korzó mögötti parkírozó be­járatához. Már az is bosszan­tó, hogy a kiegészítő táblát szinte meg kell fejteni, s csak azután lehet biztos az ember, hogy nem az egész parkírozó területére vonatko­zik a tilalom. De elgondol­kodtató az is, hogy a be­járat után, ahol kiszélesedik a tér, miért nem szabad vá­rakozni. Tán a kerítés dől ki? Az építkezésről téglát dobál­nak a kerítésen túlra? Netán a daru dől rá az itt várakozó Az Elnöki Tanács ülésén törvényerejű rendeletet al­kotott a Btk-ban felsorolt büntetések és intézkedések végrehajtásáról. Ez nemcsak a korábbi rendszabályok kor­szerűsítését jelenti, hanem a büntetőjogi „fegyverek” első, magas szintű jogszabályban való összefoglalását is. Meg­szüntetve az idevágó terje­delmes joganyag átfedéseit, elősegítve azt, hogy a társa­dalmi együttélés szabályai el­len súlyosan vétők megbün­tetésében egységes szempon­tok, a végrehajtásban világo­san meghatározott rend ér­vényesüljön. Tipikus büntetőjogi szank­ció a szabadságvesztés: az új büntetőkódex fegyházra, börtönre és fogházra csök­kentette a végrehajtási fo­kozatokat. Célját, hogy mar­kánsabb különbségtétel le­gyen a végrehajtás milyensé­gében, a tvr. alkalmazásával lehet majd elérni. A huma­nizmus, az elítéltekkel való emberséges bánásmód általá­nos alapelvként fogalmazó­dik meg. Ebből adódóan pél­dául eltörölték a levelezést szigorító intézkedéseket, ám fegyházban és börtönben csu­pán kéthavonként, fogházban havonta kaphat csomagot, vagy küldhet, hiszen a mun­kára kötelezés és annak díja­zása mindenütt nevelési gya­korlat. A börtönben kivéte- sen rövid időre eltávozást kaphat a szabadságvesztését töltő, s — bár életrendje irá­nyítás és ellenőrzés alatt áll — a büntetésvégrehajtási in­tézet kijelölt területén sza­badon járhat. A bűncselek­ményeket nem szándékosan elkövetők új büntetőjogi kó­dexünk szerint enyhébben megítélhető vétséget követ­nek el. Még akkor is, ha — mint oly sokszor előfordul — például közlekedési szabály­szegésnél több ember életét oltják ki. A következmény a szabadságvesztés nagysá­gát befolyásolja. Mivel a fe­lelőtlenségből származó leg­különbözőbb bűncselekmé­nyek elkövetői merőben más beállítottságú emberek, mint a szándékos bűnözők — bün­tetésük nagyságára tekintet nélkül fogházban felelnek tettükért. Életrendjük csak részben meghatározott, sza­járművekre? Hát ne dőljön rá, ne dobjanak ki téglát, s csinálják meg a kerítést ren­bad idejüket belátásuk sze­rint használhatják fel, s a büntetésvégrehajtási intézet területén szükségtelen moz­gásuk korlátozása. A szocialista büntetőjog sajátos „fenyítési” eszköze a javító-nevelő munka. E ha­tékony büntetési módszer azonban mindeddig többnyi- nyire formális volt, ezért a tvr. a végrehajtás ellenőrzé­sét a bíróságokra bízza. Je­lentős mulasztást pótol azzal is, hogy egységesen össze­foglalja a pénzbüntetés vég­rehajtásának alapvető sza­bályait. Az Elnöki Tanács paragra­fusokat fogalmazott meg an­nak érdekében is, hogy ne lehessen kibújni a vagyon­elkobzás végrehajtása alól. Kizárja például a lefoglalt ingóság visszaadását, ha az értékesítésre tett intézkedé­sek eredménytelenek marad­tak. Az elkobzott vagyon ugyanis az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. A Btk-ban új intézkedé­sekkel bővült a szankciók köre. Július 1-ét követően például 18 éven felülieknél is lehetőség lesz a „próbára bo­csátás” alkalmazására. Ami­kor is nem a büntetés végre­hajtását, hanem a büntetés kiszabását „halasztja el” a bíróság. Ha a bizalmat ka­pott, próbára bocsátott nem tartja meg a számára előírt szigorú magatartási szabályo­kat, a büntetést kiszabják. A törvényerejű rendelet a bíró­ságok munkájához ad eliga­zítást. A Btk. abban ..dön­tött”, hogy. szigorított őrize­tet csak a többszörös és a társadalomra különösen ve­szélyes visszaesőkkel szem­ben alkalmazhassanak a jö­vőben. A végrehajtási szabá­lyok viszont azt garantálják, hogy a szigorított őrizet ha­tározottabban elkülönüljön a szabadságvesztés végrehajtá­sának gyakorlatától. Mivel többnyire a fegyházak „la­kói” kerülnek indokolt eset­ben szigorított őrizetbe, sza­badságmegvonásuk ez utóbbi enyhébb változatában olyan életrendre kötelezi őket, amely a szabadság visszanye­résével megkönnyítheti a tár­sadalomba való visszatérést. desen. S ne az amúgy is kevés várakozóhelyet csökkentsék tovább. Dun aszentgyörgy A példák köteleznek Zöld mindenütt. Ez ötlik először a látogató szemébe a háromezer lakosú Dunászentgyörgyön, s nemcsak a köztereken. Az „ahány ház, annyi virágos kert” moz­galom már hozza az eredményeket: pázsit — vagy a gyakorlatiasabbaknál lucerna — virágok, cserjék, fák díszlenek a házak előtt. Dunaszentgyörgy közelebbi és távolabbi múltja egy­aránt szolgálhat a lakosság összefogásának példájával. Az egyik legszebbként emlegetik az óvoda és az új is­kola megépítését az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején. Nagy volt az összefogás akkor. Gyerekek felnőttek egyaránt szorgoskodtak az építkezésen. Köz­ben teltek, múltak az évek. Nagyobb összefogásra a kö­zelmúlt adott alkalmat, amikor a sportkombinát építé­se elkezdődött. Sok ember vett részt ebben a műnké ban is és ma már a falu sportolási lehetőségeit szol­gálja a létesítmény. Az elmúlt évben újabb, a társadalmi összefogásra alkalmat adó vállalkozásba kezdett a falu: egy játszó­tér építésébe. A volt sportpálya területét használják fel erre a célra. A játszótér egy része mára már készen várja a gyerekeket. 1978-ban 600 ezer forint értékű munkát tervezett a tanács társadalmi összefogással. Év végére ezt több­szörösen túlteljesítették: 2 millió 188 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végeztek. A településfejlesztési versenyben azonban még ez is kevésnek bizonyult ah­hoz, hogy helyezést érjenek el. De a társadalmi össze­fogásában szép példával is büszkélkedhető községnek talán ez sem lenne elérhetetlen... — majoros — — km — Diagnoszt, Balaton, Inferon Medicor-műszerek az űrkutatás szolgálatában Modell vasút­kiállítás A Magyar Vasútmodellezők és Vasútbarátok Országos Egyesülete kiállítást rendezett a Ganz-MÄVAG Műve­lődési Központ kamaratermében. Csak olyan működő járműmodelleket állítottak ki, melyek eredetijét Ma­gyarországon gyártották. A kiállítás után az anyagot a csehszlovákiai Usti nad Labem-ben is bemutatják. Képünkön: Modellvasúti terepasztal. (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) Alibi táblák Tábla a Korzó mögött Fotó: Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom