Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30. pféPÜJSÁG 9 Vizierőmű-építők iskolája A tengermellék lejlesztése A Lenin nevét viselő dnyeperi vízi erőmű új gépterme „Dnyeprogesz nemcsak egyike a szovjethatalom évei alatt épített elektromos erőműveknek. Ma vannak nagyobb és modernebb létesítményeink, ám a dnyeprogeszi erőmű a szovjetek országának ipari hatalmát szimbolizálja számunkra”. E szavak Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács» Elnökségének elnöke „Újjászületés” című könyvéből valók, ahol az első szovjet ötéves terv egyik legjelentősebb energetikai építkezéséről, a Lenin nevét viselő dnyeperi vízi erőműről beszél. A Leninről elnevezett dnyeperi vízi erőmű duzzasztógátja Dnyeprogesz—2-nek nevezik. Jelenleg 6 turbinája van, a tervek szerint ösz^ szesen 8 lesz. E hat turbina ugyanannyi áramot termel, mint a régi gépteremben lévő 10 másik. Az erőmű annak idején a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye volt. A GOELRO-terv alapján épült, amelynek célja a szovjet köztársaság villamosítása volt. A hitleristák a második világháborúban az erőművet lerombolták és csak a szovjet emberek hősiessége mentette meg a teljes megsemmisüléstől. Ma az erőmű harmadik ifjúkorát éli. A korábbi egy helyett két gépterme van. A másodikat az utóbbi években építették. Az erőmű építése jó iskolát jelentett a vízierő- mű-építőknek. Azok, akik itt kezdték az erőműépítést, ma az ország különböző részein lévő hatalmas erőműveknél dolgoznak. APN—KS A dnyeperi vízi erőmű központi kapcsolóterme A Constantái tengeri kutatóintézetben kidolgozták a 247 kilométer hosszú román fekete-tengeri partvidék fejlesztési tervét. A terv egészen az ezredfordulóig megszabja a fejlesztés távlatait a helyi ipar és a tengeri gazdaság, a lakásépítés, a halászat és az idegenforgalom, a környezetvédelem, főként pedig a tenger vizének felhasználása terén. A partvidéken jelenleg csak egy nagy kikötő található: Constanta. A század végére hat lesz. Három már épülőben van: Agigeában, Mangaliában és a Midia- foknál, Nadovari közelében. További két kikötő létesül a Duna torkolatában: Sulinában és Sfintu Gheorghé-ban. A kereskedelmi flotta fejlesztése is nagy lendülettel folytatódik: egyre több árut szállítanak tengeri úton. 1990-re a román tengeri flotta több mint ötszörösére bővül. Amellett, hogy Constantában fontos népgazdasági objektumok létesülnek, a nadovari vegyi és petrolkémiai ipartelepeket is kibővítik. A tervek megvalósulásával nagy jelentőségre tesz szert a környezetvédelem. A Constantái tengerészeti kutatóintézetben kidolgozott terv szerint például víztisztító állomások rendszerét hozzák létre, amely minimálisra csökkenti majd a tengervíz szennyeződését. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCgazdasági közösségben Öntözéssel - bő aratás Hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyag-ellátásban folytatott KGST-együttműködés. Magyarország összes energia- igényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezményeink mellett — döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyag-ellátás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogram által kitűzött feladatok valóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb együttműködési kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megvalósuló szintetikusszál-együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rendsze- re növeli számunkra a villa- mosenergia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazására. Ezen együttműködés hazánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergia-terme- lését pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 75 kilovoltos távvezeték. A KGST-országokat összekötő vezetékrendszer közül nem kevésbé jelentős a Testvériség, s a Szövetség föld- gázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában készült — 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A KGST-ben a szakosítás és a kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban a gépiparban kezdődött meg. A szakosításból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, amelyeknek jelentős része sokoldalú. Az elmúlt évre már a közvetlen termelési együttműködés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. Kiemelten kell szólni a magyar—szovjet alumínium- ipari együttműködésről, amely immár több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Az 1962-ben megkötött, s 1985-ig érvényes magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban is jelentős bauxitkészletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek úgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét vette volna igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alumínium- ipar termelési szerkezetére is, amely így gazdaságosan fejleszthető: néhány — kevésbé energiaigényes — termelési szakaszra koncentrálhatjuk erőinket. Volumenében az egyik legnagyobb közvetlen termelési együttműködés a járműiparban valósul meg. Az ezen a területen folyó összehangolt munka tette lehetővé, hogy az Ikarus kivívja mai hírnevét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállítására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül exportra. Fő vásárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrészkooperáció alapozta meg, hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdaságos sorozatnagyságban, s a világpiac értékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat-kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és részegységekből álló garnitúrákat szállítunk cserébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, s szinte nincs életünknek, mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. Jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata is, amikor leszögezi : „..külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítése a KGST-orszá- gokkal...” A komplex programban, s a hosszú távú együttműködési célprogramokban körvonalazott elgondolások valóra váltása hosszabb időt, sok munkát követel tölünk. A sikeres munka azonban minden bizonnyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul valameny- nyi tagállam — köztünk hazánk — gazdaságának töretlen feilődéséhez, 'egész közösségünk erősödéséhez. Az elmúlt esztendő rendkívül szélsőséges időjárása — egyszer példa nélküli szárazság, másszor esőzés okozta áradások — ellenére a koreai földekről bőséges termést takarítottak be. Ez a 30 évvel ezelőtt elkezdett öntözési program megvalósításának köszönhető. A program célul tűzte ki a folyók szabályozását és a felszíni és föld alatti vízkészletek hasznosításával, a széles körű öntözési rendszer megalkotását. Jelenleg 1500 kisebb-na- gyobb vízgyűjtő medence, valamint két hatalmas tó vizének felhasználásával 40 000 kilométer hosszú öntözőcsatorna hálózza be az ország területét. A jó víz- hasznosítás érdekében úgynevezett cirkulációs módszert alkalmaznak: az öntözésre el nem használt víz- mennyiséget visszavezetik a gyűjtőkbe. Mindez segíti Korea mezőgazdasági terveinek valóra váltását. A második hétéves terv ugyanis 10 millió tonna évi gabonatermést irányoz elő, aminek a megvalósítására minden remény megvan, hiszen ma már Koreában sem az esőtől függ a jó termés... (BUDAPRESS—KCNA) Légijáratok negyven fővárosba Jugoszlávia vezető légitársasága, a JAT, 1978-ban az előző évinél 17 százalékkal több, összesen 3 600 000 utast szállított, java részüket menetrend szerinti járatokon. A légi szállítás is jelentős volt: ugyanebben az időszakban 26 000 tonna árut is vittek a JAT gépei, amelyek összesen 40 millió kilométer utat tettek meg, 65 000 repülőóra alatt. A JAT légiflottája 23 repülőgépből áll, amelyet 5600 főnyi személyzet szolgál ki, mindezzel a világ vezető légi- társaságai közé tartozik. A 16 jugoszláv repülőtérről felszálló gépek az öt világrész negyven fővárosát érintik. Az Európába és a Földközitenger vidékére JAT-gépek- kel szállított utasok száma 10 százalékkal, a hosszú távú légi utakon résztvevőké pedig 25 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. A szállítási lehetőségek további gyarapítását jelenti a DC—10-es gépek beállítása. Az egyik nagy teljesítményű gép az elmúlt évben, december közepén tette meg első útját Amerikába és az év végéig 2000 utast és 100 tonna teherszállítmányt juttatott el rendeltetési helyére. Ez év májusában már a második DC—10-est is üzembe állítják.
