Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
8 Képújság 1979. április 15. Jugoszlávia gazdasága Jugoszlávia üzemei évről évre gyümölcsözőbb kapcsolatokat építenek ki a szocialista országokkal. A Crvena Zastava A utógyár például már kétszer annyi gépkocsit és gépkocsialkatrészt szállít szovjet partnerének, mint tíz évvel ezelőtt. Uj jugoszláv modellek kialakítása és különféle alkatrészek szállítása lehetővé teszi, hogy a jugoszláv—szovjet kereskedelem e téren 1985-re elérje a 600 millió dollár értéket. A Zvorniki „Birac” gyár az üzembe állítása óta eltelt egy év alatt 6,5 ezer tonna alumíniumot szállított a Szovjetunióba. 1979-ben 480, 1980-ban pedig már 600 ezer tonna lesz a jugoszláv gyár kapacitása. Termelésének jelentős részét a Szovjetunióba exportálja. Ikarusok az utakon A szovjet—magyar gépkocsigyártási együttműködés három évtizede alatt a magyar IKARUS Gyár — a világ egyik legnagyobb autó- buszgyára — 50 ezer autóbuszt szállított a Szovjetuniónak. A tavalyi terv 12 800 jármű előállításával számolt, s ennek 90 százaléka a külföldi megrendelőkhöz került — nagyobb része a Szovjetunióba. Az Ikarusok családja népes. Vannak közöttük kényelmes városi és elővárosi autóbuszok, légkondicionáló berendezéssel ellátott, hosz- szú utakra szánt különleges autóbuszok. Az elegáns, kényelmes és tágas magyar autóbuszok a technika legújabb vívmányai szerint épülnek. A gyár jól képzett tervező kollektívája, amely szorosan együttműködik a szovjet szakemberekkel, a járművek állandó tökéletesítésén dolgozik: szüntelenül modernizálja a karosszériát, a motor, a futómű szerkezeti részegységeit. A gyár tervezői — a szovjet megrendelések teljesítésén dolgozva — kialakították az új típusú, elővárosi szállításra alkalmas, nagyobb utasterű — 18 méter hosszú — autóbuszt. Az 1980. évi moszkvai nyári olimpiai játékok résztvevőit és vendégeit Ikarus márkájú, speciális „olimpiai” autóbuszok szállítják majd. Jelképpé vétő épület Mezegépgyártási együttműködés A 101 éves csehszlovák mezőgazdasági gépgyár, az AGROSTROJ PROSTEJOV termékei az országhatárokon! túl is keresettek. A középcsehországi városka, Proste- jov gépgyára valaha inkább gépjavítóműhely volt, ma termelése fontos része a KGST fejlesztési koncepció valóra váltásának. Itt készül — hazai és KGST-szükségletre — az LCCH—1 típusú komlóbetakarító gépsor. Ennek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, amelynek leendő komlóbetakarító szakembereit a prostejovi gyárban képezik ki. Kiváló terméke az AGROSTROJ-nak a két-, négy- és hatsoros burgonyaültető gép. Ezenkívül kis- traktorokat, vető- és talajművelő eszközöket, gépalkatrészeket szállítanak szovjet, magyar, lengyel, NDK- beli, román, vietnami megrendelőiknek. Uj géptípusok kifejlesztés sénél, gyártásánál élnek a gyár szakemberei a többi KGST-országgal kialakított együttműködés lehetőségeivel is. Többek között csehszlovák—magyar kooperációban tervezték meg az SPS—420-as önjáró silókombájnt, amelynek a gyártásánál is érvényesül az együttműködés: a kiegészítő géprészeket — így a kaszálóművet, a rend- és szalmagyűjtőt — Magyarországról szállítják Prostejovba. Élelmiszeripar A jelenlegi ötéves tervidőszakban sok jelentős beruházást, rekonstrukciót indítanak, illetve fejeznek be a bolgár élelmiszeriparban. Mivel az ágazat évente 170— 180 millió leva értékben állít elő termékeket, a beruházásokra fordított összegek mintegy három év alatt térülnek meg. A konzerviparáról híres Bulgáriában 110 millió levát költenek a konzervgyárak termelési kapacitásának növelésére, új hűtőberendezésekre, raktárakra. A húsipar fejlesztésére 60 millió levát fordítanak. A moszkvai KGST-palota, a szinte már jelképpé váló grandiózus, nyitott könyv alakú, közös munkával emelt épület, amely a szovjet főváros Kalinyin sugárútjának is egyik dísze. Bár a KGST tagországai a föld lakosságának alig több mint tíz százalékát teszik ki (427 millió ember), a világ területének mindössze 19 százalékát birtokolják, ipari termelésük azonban a világ- termelésnek mintegy harmadrészét adja, fejlődésük üteme pedig meghaladja minden más államcsoport gazdasági fejlődésének ütemét. A tagállamok nemzeti jövedelme a harminc év alatt. háromszorta gyorsabb ütemben növekedett, mint a fejlett tőkés országoké. Ma a KGST együttes ipari kapacitása meghaladja az Egyesült Államok kapacitását, illetve Nyugat-Európa vezető tőkés államainak egyesített ipari kapacitását. Az egyre bővülő anyagi források lehetővé tették egy sor közös célt szolgáló jelentős létesítmény felépítését. Ezek sorába tartozik a több mint öt és fél ezer kilométer hosszú „Barátság” transzeurópai kőolajvezeték, a „Testvériség” távvezeték, amely 2750 kilométer hosszú csővezetéken keresztül évi 15 milliárd köbméter földgázt továbbít a szocialista országokba. Nem maradhat ki a felsorolásból a számunkra létfontosságú 750 kilovoltos magasfeszültségű villamos távvezeték sem, amely fontos része a „Béke” energia- rendszernek. Meg kell említeni az Orenburgtól a Dél- Uralon keresztül haladó, a Szovjetunió nyugati határáig húzódó óriás gáztávvezetéket és a közeli befejezés előtt álló uszty-ilimszki cellulózkombinátot, mely utóbbi évente 500 ezer tonna jó minőségű cellulózt ad majd a tagországoknak. A jól szervezett ipari együttműködés példaképének tekinthető az a kooperáció is, amelyet a KGST-országok az autógyártás területén alakítottak ki. A szervezet jelenleg 78 ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak nyújt önzetlen gazdasági és műszaki segítséget. A lengyel ipar névjegye - a gépek Már hét éve a lengyel gépipar (beleértve az elektrotechnikai és elektronikus iparágakat is) évente közel tizenöt százalékkal növeli termelésének mértékét. A KGST-országok- ban, de egész Európában is, ez rekordnak számít. A dinamikus fejlődéssel egyidejűleg ez az iparág jelenleg is komoly strukturális változásokon megy keresztül. Az egész ágazatban végzett beruházások, melyek jórészt importból származó berendezésekre és technológiákra épültek, lehetővé tették, hogy az elmúlt hét év alatt teljes mértékben felújítsák a termelő vállalatok, kombinátok, a tudományos-kutató és műszaki-szolgáltató bázis több mint 70 százalékát. Korszerűsítették Európa egyik legnagyobb hajógyárát, a gdyniai Párizsi Kommün Hajógyárat; nemcsak a munka termelékenységét fokozták, de új, komplikált hajótípusok gyártásának beindítását is lehetővé tették. Lassan véget ért a korszerűsítési folyamat a többi tengeri hajógyárban — Gdanskban és Szczecinben is. Kiépült a bielsko-bialai személyautógyár, a Czestochowa melletti Praszczeben a gépjárműipari berendezéseket előállító üzem, a varsói és stalowa-wola-i építőgépgyárak. a „Megat”, „Mera” és más egyesülésekben csoportosuló energetikai, elektrotechnikai és elektronikus berendezéseket gyártó vállalatok egész sora. Uj traktorgyár építése kezdődött a Varsó melletti „Ur- sus” traktorgyár területén, részben külföldi kölcsönöket felhasználva. Az idén indult be a színes televíziós készülékek gyártása, s gyors tempóban épül a Varsó melletti Piasecznoban egy hatalmas képcsőgyár. Bővítették és modernizálták a népi Lengyelország egyik legfiatalabb iparágának, a repülőgépiparnak termelési kapacitását is. A lengyel gépipar üzemei az építőgépek tíz legújabb prototípusát, ezen belül korszerű markológépeket és önjáró darukat adtak át sorozatgyártásra; előkészület alatt áll a szovjet iparral folytatott kooperáció keretén belül egy több mint 10 tonnás dömper gyártása a lengyelországi és a KGST-országok külszíni fejtésű bányái számára. Több új autótípus (többek között a „Polonéz” személyautó), teherautó és autóbusz gyártását kezdte meg a gép- járműipar. A repülőgépipar újdonsága többek között a .Dromader” mezőgazdasági repülőgép, egy kistávú személyszállító repülőgéptípus, valamint a Szovjetunióban gyártott légibuszhoz szükséges, kooperációs alkatrészcsoport. A lengyel szerszámgépipar a hazai és a külföldi piacon új típusú gépekkel és komplett, számjegyvezérlésű elektronikus termelővonallal jelentkezett. Tervezik egy új 200 km-es csúcssebességű villanymozdony gyártásának beindítását is. A lengyel hajógyárakban előkészületeket tettek a tenger alatti olaj- és gázkitermelést előkészítő fúrásoknál alkalmazott hajók gyártására. Mindez jelzi, hogy a lengyel hajógyártás a standard „tömegáru”, vagy „darabáru” ozállítóhajókról speciális hajók gyártására állt át, például a cseppfolyós gázok, vegyianyagok és konténerek szállítására épült hajókra, és halászhajókra, melyek egyidejűleg térmelékeny, automatizált halfeldolgozó üzemek is. Az elmúlt 7 évben a lengyel gépek, berendezések, valamint komplett létesítmények exportja majdnem háromszorosára emelkedett, ezen belül a KGST-országok piacai viszonylatában több mint 370 százalékos a növekedés. A nagyszámú kooperációs szerződéssel — melyek a szocialista, valamint egy sor tőkés ország vállalataival fenntartott kapcsolatot jelentik — az elektromos gépipar a globális exportjövedelem közel 45 százalékát adja. A lengyel gépipar, melynek évi termelése 300 ezer személyautó, egymillió tv-készü- lék, több mint 2 millió rádióvevő készülék, 800 ezer magnetofon, 900 ezer hűtőszekrény, közel egymillió gázkályha, 350 ezer varrógép és még számos más háztartási gép, különösen fontos szerepet játszik a társadalom egyre növekvő, fogyasztási cikkek iránti igényének kielégítésében is. KAROL RZEMIENIECKI (INTERPRESS — KS) A mezőgazdaság évezredes gondja a zöldtakarmány betakarítása és lehetőleg veszteségmentes tárolása. Ez abból következik, hogy a zöldtakarmány betakarítása időpontjában még rengeteg vizet tartalmaz, és ha ettől nem szabadul meg, könnyen tönkremegy-, elrohad, használatra alkalmatlanná válik. A XIX. század nagyarányú rét- és legelőfeltörése, valamint az állatállomány növekedése következtében a szántóföldön termesztett takarmány- növények területe és jelentősége megnőtt. Az állatok téli szálastakar- mány-szükségletének fedezésére a zöld növényi részeket tartósítani kell. Évszázadok teltek el, amíg az ember felfedezte a szénakészítés hagyományos, de egyre kevésbé követendő módszerét. A szénakészítési eljárásokat az idők folyamán korszerűsítették. Megjelentek a rendsodró gépek, amelyek a lekaszált és megfonnyadt rendeket henger alakú sodraiba tömörítették. A nap a „hurkának” mindig csak a tetejét érte, és így a sodra- ton „árnyékban száradt” a takarmány, s lényegesen kisebb veszteséggel készült a széna. A biológiai tudományok fejlődésével megállapították a száradás élettanát. Kiderült a száradási veszteségek fő oka: legkorábban a növények levele szárad meg. Ezzel a vastagabb szárrészek kiszáradása meglassubbodik, hiszen a levelek elhalásával a növények párologtató része is tönkremegy. Ennek a felismerésnek a nyomán újabb szerkezetekkel igyekeztek a száradást meggyorsítani, úgy, hogy közben a levelek száradási üteme korlátozódjék. Ilyen meggondolásból szerkesztettek különböző szárzúzókat, szársértőket, amelyek alkalmazási köre még napjainkban is bővül. Működési elvük az, hogy egy szerkezet a kaszálással egyidejűleg a szárat is felhasogatja vagy megzúzza, így újabb párologtató felületet hoz létre. A szovjet SK KSK—100 automata takarmánynövény-beta karító kombájn a brnói nemzetközi vásáron < ' q u Uk fi <- i í T A*/ \ VJ ^ ira s 8 T* ni; y a Eg Ä
