Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
1979. április 1. NÉPÚJSÁG 9 A tudomány szerepe A Német Demokratikus Köztársaság tervszerűen, folyamatosan fejlesztette ki és bővíti tovább tudományostechnikai potenciálját. Az ál- lan 1976 és 1980 között 35 milliárd márkát biztosít kutatásra, fejlesztésre, 10 mil- liárddal többet, mint az előző tervidőszakban. Ez az összeg a nemzeti jövedelem 4,2 százaléka. Ugyanebben az időszakban modernizálásra, bővítésre, a társadalmi alapok felújítására több mint 240 milliárdot szán az állam, annyit, amennyit 1951-től 1967-ig összesen beruházásokra költöttek. Az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött az NDK-ban az egyetemi és főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozók száma; ma már meghaladja az 1 milliót. A kutatásban és fejlesztésben^ tevékenykedők több mint 80 százaléka az iparban dolgozik. A további fejlődés távlatai is biztatóak: 1980-ig — a tervek szerint — 1000 dolgozóra 95 főiskolát és 65 egyetemet végzett szakember jut. Az ország 7 egyetemén és 46 főiskoláján százezrek tanulnak. Ez évben újabb 80 ezren csatlakoznak hozzájuk az első évfolyamokon. A tudomány és a termelés között szoros a kapcsolat. Az országban ma minden harmadik dolgozó újító. A tudományos munka középpontjában is olyan feladatok szerepelnek. mint az energetikai bázis fejlesztése, a hazai nyersanyagok hasznosítása, a termelési ágak műszaki-gazdasági színvonalának folyamatos emelése, a lakásépítési program fejlesztése új technológiákkal. a növénytermesztés és az állattenyésztés új módszereinek kialakítása, a fogyasztási javak minőségének további javítása, az egészségügyi megelőzés módszereinek, eljárásainak kidolgozása. Az NDK-ban eddig elért jelentős eredmények kulcsa a Szovjetunióval való aktív együttműködésben rejlik. Jelenleg több mint száz kormányközi egyezmény és megállapodás szolgálja a kutatási és termelési együttműködést. Négyszáz NDK-beli kutatóintézet áll kapcsolatban 450 hasonló szovjet intézménnyel. Az alapkutatás 34 jelentős témáját mindkét ország kutatóiból álló 110 csoport közösen dolgozza fel. Idei tervek, célkitűzések Az idei esztendő tervei Jugoszláviában — a tavalyihoz hasonló — dinamikus növekedést irányoznak elő. A' terv szerinti növekedési ütem — a népgazdaság egészét tekintve — 7 százalék. A cél a hazai piac igényeinek jó kielégítése és az export növelése: az árucikkek kivitelét 7, behozatalát pedig 2 százalékkal tervezik növelni. E célok elérése érdekében bizonyos szerkezetváltozásra és különféle ösztönzésekre is szükség lesz az iparban, hogy a korábbi importcikkek egy részét hazai termelésből fedezzék. Ennek a gazdaság- politikának az érvényesülését a szövetségi végrehajtó tanács — az ország kormánya — negyedévenkénti ellenőrzések során kíséri figyelemmel. Amíg az ipari termelésnek 7—8 százalékos növelését írja elő a terv, a mezőgazdasági termelésben 6—7 százalékos emelkedés a cél. Fejlesztik az agráripari egyesüléseket, az élelmiszeripart. A tervcélok között szerepel még — többek között — a foglalkoztatottság 3,5 százalékos növelése és a munka termelékenységének 4 százalékos emelése. Varázslatok a prágai metrón A metró elsősorban a technika és a kényelem szimbóluma. A prágai metró új vonala, amelyen 1978 augusztusában indult meg a forgalom, azonban mással is büszkélkedhet. Az építők legfőbb célkitűzése az volt, hogy az egyes állomások képzőművészeti arculata harmonikusan illeszkedjék annak a városrésznek a történelméhez, ahol helyet kapnak. Prága sokarcú város, ennek megfelelően a metróállomások díszítése is változatos; szobrok, üvegplasztikák, restaurált műemlékek, ötvösmunkák, terméskőből készült mozaikok késztetik önfeledt gyönyörködésre az utazókat. Az új vonal sokak szerint legszebb állomása a Malá Strana (Kisoldal), a Wallenstein Palota közvetlen közelében. Az elismerés elsősorban a szobrászoknak szól, akik olyan alkotásokkal ékesítették az állomást, amelyek híven kifejezik a városrész történelmi atmoszféráját. A képen: Mátyás Braun cseh művész Remény cimű barokk szobrának a másolata a mozgólépcsőnél. A következő állomás a Mustek (Hidacska). Itt az építők több, igazán értékes leletre bukkantak. A XIII. században csillámpalából épült híd, valamint a két évszázaddal előbbi időkből származó városfal maradványait sokan megcsodálják. Ahogy kilépünk a metróállomásról, ismét csak az építők és a velük együttműködő művészek megvalósult álmaiba csöppenünk. Ez a kovácsolt vas kapu rögtön szemünkbe ötlik, mögötte egy ízlésesen kialakított pihenőkert, majd a Malá Strana megannyi figyelemre érdemes műemléke rejlik. A prágai metró új vonalának alkotói a nem is olyan régmúlt történelmét szintén bemutatják. A Staromestka (óvárosi) állomáson helyezték el „A nép győzelme” című, terméskőből ké szült mozaikot. Gyógyüdülő Iff autóutak Pöstyénben új gyógyüdülő nyílt a mezőgazdasági dolgozók részére. A Váh elnevezésű gyógyszálló két- és háromágyas szobáiba tavaly ősszel költözött be az első turnus. A gyógykezelés időtartama általában három hét, az üdülésé pedig két hét. Az üdülőben bankettek rendezésére is alkalmas, százszemélyes étterem, zenés borozó és szórakozást biztosító egyéb helyiségek is rendelkezésre állnak. A Mongol Népköztársaságban széles körű programot dolgoztak ki az ország úthálózatának bővítésére, mivel az áru- és személyszállítás egyre növekvő része — H harminceues falu jelenleg több mint 60 százaléka — közutakon bonyolódik le. Mongólia úthálózatának hossza ez idő szerint 50 000 kilométer. Jelentősen nő a szilárd burkolatú utak száma. Ulánbátor közeledik az egyenlítőhöz A csillagászatnak régi hagyományai vannak Mongóliában: Rasidadin iráni történész feljegyzései szerint a mai Mongólia területén a XIII. században már volt csillagvizsgáló. Megtalálták a 700 éves csillagtérképet is, amelyet e kor tudósai készítettek. Ezt a ritkaságot a Mongol Állami Könyvtár őrzi. A nagy elődök mai követői csillagászati megfigyeléseiket elsősorban a gyakorlati élet szolgálatába állítják. Eredményeiket a térképészetben, a geodéziában, a geológiában, a geofizikában hasznosítják. Érdekes tényre világítottak rá legutóbb: Ulánbátor, a főváros évente 4—5 centiméterrel tolódik el az egyenlítő felé. Konzervújdonságok A BULGARPLODEXPORT az egyetlen bolgár külkereskedelmi szervezet, amely friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségfélék exportálásával foglalkozik. A bolgár gyümölcs- és főzelék- konzervek több mint 70 országban ismertek. A konzervipar termelésének majdnem 80 százalékát szállítják évente bolygónk legtávolibb zugaiba is. A friss és feldolgozott zöldségfélék és gyümölcsök legfontosabb piaca az idén is a szocialista országok. Az egész exporttermelésnek körülbelül 67 százaléka a Szovjetunióba kerül, utána az NDK áll a második helyen. A bolgár friss és feldolgozott zöldségfélék és gyümölcsök több mint 15 százalékát nem szocialista országokba szállítják. Hagyományos fogyasztóik: az NSZK, Ausztria. Anglia, Olaszország, Hollandia, Belgium. Két polgármester találkozott nemrégiben az NDK-beli Freileben faluban. Régóta ismerik egymást, sokáig együtt dolgoztak. Az egyik, Ernst Sachse már régen elköltözött innen: nyugdíjasként Thürin- giában él. ö volt a Cottbus megyei község első polgár- mestere. A másik Ernst Ho- ferichter, ma ő intézi a 362 főt számláló falu ügyeit. A község most ünnepli alapításának 30. évfordulóját. 1945-ben, amikor Sachse ideérkezett, a vidék a háború nyomait viselte: az erdők leégtek, mindenütt lövészárkok maradványai. Az erdészház kihalt. Sachse feladata az volt, hogy az otthonukat vesztett áttelepülők számára új hazát teremtsen. Elhatározták, hogy az egykori „vadászpihenő” helyén mintafalut hoznak létre. Az odaérkezőket így jellemzi a krónika: „Nem volt másuk, mint a két kezük, amivel hozzáfogtak a munkához. Kiásták az elszenesedett gyökereket és termővé tették a földet.” A telepesek barakkokat építettek maguknak, mások beköltöztek az egykori földesúr házába. Az első új lakóház alapkövét 1946. október 1-én helyezték el. A telepesek szövetkezetét hoztak létre, minden közös volt, mindenki segített a mákiégett vagont találtak. Kijavították és segítségükkel megkezdték az építőanyag odaszállítását. A szövetkezeti dohányföld első termésének árából traktort vásároltak. 1948-ban a település önálló községgé vált. Pontosan egy évvel az NDK megalakulása előtt, október 7-én megszületett a kormányhatározat, amely a falunak — stílszerűen — a „Freileben” (Szabad élet) nevet adományozta. Egy év múltán már 29 új házba költöztek be a lakók, 31 további pedig épülőben volt. Alit a szövetkezeti sertés- és tehénistálló és az új gyümölcsös, 5000 fával. Az FDJ, az ifjúsági szövetség tagjai tánc- és színjátszó csoportot hoztak létre. A harmincadik évfordulóra összejöttek az alapítók, s büszkén tekintettek körül. A faluban azóta minden megváltozott. A házak megfiatalodtak, csinosodtak. Több mint húsz épületben központi fűtés van. Széles ablakok, virággal pompázó verandák mindenütt. Tarka kerítések, ápolt növények, egy sor garázskapu. A lakásokban fürdőszobák. A járdákat a múlt évben aszfaltozták. A régi kocsmából klub-étterem lett. Az egykori „vadászpihenő” erdészházból Franke főerdész gondoskodik a környező szépséges erdők ápolásáról. A vadászpihend erdészház síknak. A szövetkezet első „leltára” két ló és egy szekér volt. Nem sokkal később egyik elhagyott állomáson két Pillantás a 30 éve ala pított Freileben falura
