Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
a Képújság 1979. április 7. A nagykónyiak munkahelye Kis túlzással a címben leírtakat lehet elmondani a nagykónyi termelőszövetkezetről, hiszen a község kereső képes lakóinak legnagyobb része ott dolgozik. A szövetkezet területe az egyesülés óta kiterjed az ér- tényi és a koppányszántói határra is. A termelőszövetkezetnek jelenleg ezerötszáz tagja van, közülük nyolc- szásznegyvenen nyugdíjasok. A vezetők között tíz diplomást, húsz középiskolát és nyolc szaktanfolyamot végzettet találhatunk. A termelőszövetkezet dolgozói közül 118-an szakmunkások, a dolgozó tagok átlagéletkora 41,6 év. Tavaly 13 millió 700 ezer forint nyereséggel zárták az évet. Az 1976-os egyesülés óta a megye legnagyobb termelőszövetkezete. Növénytermesztésben a kukorica a legfontosabb terményük. Ezt a növényt 2007 hektáron termesztik. Tavaly 1800 vagonnal adtak le. A kukorica után profiljukban előkelő helyet foglal el a búza, a jövőben a napraforgó vetésterületét fogják erőteljesen növelni. Minden évben bevetnek 7—800 hektár fölterületet szálas takarmánnyal is. Az állattenyésztés két legfontosabb ága a nagykónyi tsz-ben a szarvasmarha és a sertés. Szarvasmarhából jelenleg közel ezernégyszáz darabot tartanak, amiből 470 tehén. Sertést évente átlag 5200 darabot hizlalnak fel. Közel hatszáz koca biztosítja a rendszeres malacutánpótlást. A sertéstenyésztésben és -hizlalásban a következő y években jelentős, mintegy százszázalékos fejlesztést szeretnének megvalósítani. A tervek szerint jövőre 6500 darabot, 1982-re pedig már mintegy tízezer hízott sertést fognak leadni. Komlóczi József, a termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondta, hogy a jövőben még fokozottabban akarják bevonni a fiatalokat a vezetésbe, következetesebben érvényesíteni a munka szerinti juttatásokat és tovább növelni a szakképzett dolgozók számát. Ennek egyik formája, hogy jelenleg állattenyésztő szakmunkásvizsgára felkészítő tanfolyamot tartanak a tsz-ben. A harmincöt hallgatót a közismereti tárgyakra az általános iskola pedagógusai, a szaktantárgyakra a tsz szakemberei készítik fel. Monográfia a faluról Harminc éven keresztül fogadta, s továbbította az állomáson keresztül haladó vonatokat Szekér József állomásfőnök. A sok munka után most következik a megérdemelt pihenés. Mindig izgatta a község kialakulásának története. Készített is egy rövid történetet a faluról. Most. hogy nyugdíjba megy, több ideje lesz arra, hogy kibővít- se, s elkészítse a monográfiát. Levéltárakból, latin nyelven írt anyagokból sok érdekes dolgot sikerült kiderítenie. Idős juhász emberekkel is beszélt már, akik apáról- fiúra hagyják a mesterséget, s a réges-régi történeteket. Sok községben hallottuk azt, amit Nagykónyiban is megerősítettek. A fiataloknak csak elenyésző hányada dolgozik otthon, a háztájiban, az idősebbek pedig — koruk miatt — inkább a kisebb testű állatokat tenyésztik, hizlalják. Ezzel magyarázható, hogy a községben az utóbbi időben jelentősen csökkent a szarvasmarhatartó gazdák száma, ugyanakkor örvendetesen növekszik a sertésállomány. Ma is van ugyan olyan ház, ahol az istállóban három-négy tehén bőg, vagy hízóbika van a jászolhoz láncolva, de a nagykónyi állattartásra inkább a 3100 körüli sertésállomány a jellemzőbb. Tavaly 450 anyakocát tartottak a községben. A malacok nagyrészt a tamási, kisebb részt a dombóvári piacon találtak új gazdára. Horváth Károly, a helyi termelőszövetkezet állat- tenyésztési főágazat vezető je azt is elmondta, hogy a téesz sokrétűen segíti tagjai háztáji gazdálkodását. A lucerna-, vagy szalmajuttatástól, a különböző szemes takarmányokon keresztül a kedvezményes fuvarig, sokféle módja van a támogatásnak. Mintegy harminc gazda hordja naponta a csarnokba a tejet. A hízott sertéseket pedig a termelőszövetkezeten keresztül értékesítik. Régebben az ÁFÉSZ is végzett sertésfelvásárlást Nagykónyiban, de most már a termelő- szövetkezet az egyetlen felvásárló. Emellett télen a disznóölések idején, szintén sok hízott disznó talál gazdára a környékbeli szabadpiacokon. Az iskolában Az általános iskolából egészséges gyerekzsivaj hallatszik. A kicsi, egyenetlen udvarban, a kopott vakolatú, kifakult falak árnyékában éppen a nagyszünetet tölti 218 tanuló. A hámló falak mögött azonban esztétikus környezetben tanulnak a gyerekek, hisz az elmúlt' nyáron 650 ezer forint befektetéssel, megyei támogatással átépítették a villanyhálózatot, újra par- kettázták a tantermeket, átfestették a falakat, ajtókat, ablakokat. A folyosó is új faburkolatot kapott. A karbantartási, felújítási munkák során 5400 óra társadalmi munkát végeztek a szülők, a nevelők és a tanulók. A tavaszi szünet után kezdik meg az épület külső javítását, és az udvari folyosóból zsibongót alakítanak ki. Négy év óta szaktantermi rendszerben tanítanak az iskola nevelői. Az oktató-nevelő munkát segíti az iskola felszereltsége, hisz minden osztály rendelkezik tv-vel, van 4 episzkóp és hat írásvetítő is. Diavetítő, magnetofon és lemezjátszó is megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. A négy napközis csoport 154 tanulójából 55 a cigány. örvendetes tény, hogy közülük egyre többen végzik el normál korban a 8. osztályt. Az elmúlt és az idei évben a felnőttoktatás keretén belül 17 cigány végezte el az általános iskola 5—8. osztályát. Az idén, a gyermekévben, a hiányzó sportfelszerelések pótlása mellett sportudvar kialakítását is tervbe vették, melynek megvalósításában a tsz szocialista brigádja is részt vesz. Újdonság még, hogy az ősztől megszűnik a koppányszántói és az értényi tagiskolában a tanítás, s az ottani gyerekek ide járnak majd. Jó lenne, ha a gyereklétszám növelésével a tantermek térfogatát is növelni tudnák, hisz így még szűkösebben lesznek. Táncegyüttes Tizenkét tagú táncegyüttese is van a községnek. Kalocsai táncokat tanít be az ötödik és hatodik osztályosaknak Gyöngyössy József, a koppányszántói tagiskola vezetője. Általában hetente két órát próbálnak az iskolában, vagy a művelődési házban a kis táncosok. Közvetlenül fellépés előtt természetesen többször is összejönnek. Községi vagy termelőszövetkezeti rendezvényeken szerepelnek, nagy sikerrel. Az együttest a tsz patronálja, a fellépéshez szükséges ruhákat is ők vásárolták. Fogorvosnál A fejlődés tényei A tanács két vezetőjével, Pete Tóth Vilmos tanácselnökkel és Hintenberger Ká- rolymé vb-titkárral tekintettük át a község elmúlt hatéves fejlődését. 1973-ben kezdődött a végül hétmilliós költséggel elkészült vízmű építése. A lakosság érdekeltségi hozzájárulása hétezer forint volt. Az 1973. augusztusában szerveződött vízitársulás által létrehozott vízmű eddig kétszázhetven háztartásba juttatta el a vizet. Ez mintegy kétszázötven fürdőszobát jelent N agykónyiban. Egy évvel később kezdték a négy szolgálati lakás építését. Ezekben három pedagógus és egy tanácsi dolgozó kapott otthont. Az egymillió- háromszázezres költséggel épült ház a község egyik legszebb épülete. Az óvoda felújítását és átalakítását 1975- ben készítették el 450 ezres költséggel. Egy évvel később fogorvoslakás és korszerű rendelő épült Nagykónyiban. Szintén 1976-ban kapott szilárd útburkolatot a Temető utca mintegy 500 méteres hosszon. Útépítést végeztek a következő évben is. Akkor a Kis utcában készült el a pormentes útburkolat, egymillió forintos költséggel, 1200 méter hosszan. — Üjabb lakásépítés kezdődött 1978-ban. Nagycsaládosok részére épített a tanács ikerházat. A két lakásba idén májusban költözhetnek be. Jelenleg a festők és másolók dolgoznak az épületben. Bppllpll ■ m HU A község helytörténetét az Árpádok koráig vissza lehet keresni. 1312-ben Ugrin döbröközi várnagy fegyveres erővel tört a falura, mely Kónyi Györgyé volt, onnan mindent elvitt, s elpusztította Kónyit. Ezután száz év múlva találni ismét adatokat a településről. 1419-ben Meggyesireg vételénél Kónyi András nevével találkozunk. 1526-ban Oszbach Mátyás nemes felajánlotta magát az osztrák császárnak. A török hódoltság idején a koppányi szhandzsákhoz tartozott a község. Ebben az időben a falu nyolc házból állt. 1580 körül a törökök Dalmáciából telepítettek családokat a községbe. 1715-ben 110, 1798-ban már 760 lakost tartottak nyilván. 1895-ben Kónyitól Ireg- szemcséig keskeny nyomtávú vasút épült. A falunak 1977. január 1-én 1722 lakosa volt. A nagykónyiak büszkék arra, hogy itt született Sárdi János. Óvodások Röviden Nőtt az elmúlt évekhez viszonyítva a társadalmi munkák értéke Nagykónyiban és társközségeiben. Míg 1977- ben a három községben 224.10 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, addig 1978-ban 347,50-re rúgott ez a szám. * Négyszázezer forintos költséggel tervezik felújítani a községi művelődési házat. A munkálatok során elvégzik az állagmegőrzést, a tető födémcseréjét és megoldják a csapadékvíz elvezetését. Emellett sor kerül a nyílászárók és a falak festésére, mázolására is. * Száz platán és 50 amerikai kőrissuhángot szállított ottjártunkkor a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság tamási üzemegysége Ingyen- csemete-akció keretében a tanácshoz. A kis fákat a parkba az iskolások, a házak elé pedig a lakók ültetik el, társadalmi munkában. Közel két éve, hogy elkészült a fogorvosi rendelő a községben, és nem kell elutazniuk a fogfájósoknak Tamásiba. A falu első fogorvosa dr. Korpádi Sándor volt (ő most az iregszemcseiek fogorvosa), majd feleségével, dr. Szent- györgyi Máriával cseréltek. Azóta ő orvosolja a nagykónyi fogakat. Nagykónyi magazinunkat készítette: Tamási János, Komáromi Zoltán, Pordán János- né és Ékes László tudósító. Munkatársaink legközelebb, április 9-én Bölcskére látogatnak. MTZ-k szántanak az egyik háztáji kertben. Az óvodát a tsz patronálja. A kiselejtezett gumi itt jó szolgálatot tesz. A mászóka, a láncos és mérleghinta a tsz KISZ-fiataljainak társadalmi munkáját dicséri.
