Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

lA^PÜJSÄG Sportműsor Ma, hétfőn a sportkedvelők gazdag programban válogathat­nak. Bogyiszlón 8 órakor kezdő­dik a fogathajtó bajnokság. Fel­sőnyéken autós ügyességi ver­seny, Lengyelen motoros ügyes­ségi verseny. Mindkét helyen 9- kor rajtolnak. Kiskunhalason a nemzetközi lovasverseny máso­dik napján a teljes mezőny rajtol. Atlétikában Szekszárdon a Dózsa sporttelepén 10 órától a 13—14 évesek részére megyei egyéni baj­nokság. Dombóváron a vasutas­sporttelepen 10 órától megyei újonckörverseny, illetve serdülő- és ifjjúsági ökölvívó-megyebaj- nokság. A kézilabda megyebaj­nokságban, valamint annak B csoportjában teljes forduló. Ugyancsak ma lesznek a megye­bajnokság és a dombóvári, szek­szárdi, valamint a bonyhádi já­rási labdarúgóbajnokságban a mérkőzések. Holnap, május elsején Dombó­váron 13 órától a KISZ-esek foci­majálist rendeznek, a nőknek a DVSE-sporttelepen kispályás, a férfiaknak az ifjúsági sporttele­pen nagypályás mérkőzések lesz­nek. Bogyiszlón a Honvéd Toldi SE játszik barátságos mérkőzést 17 órakor a helybeliekkel. A pak­siak Faddra látogatnak, ahol Suszter György emlékére rendez­nek labdarúgó-mérkőzést Kezdés: 15 óra. Szekszárdon a városi sporttelepen lí.30-tól kispályás labdarúgó-villámtorna kezdődik. Kiskunhalason a nemzetközi lo­vasverseny befejező számait lát­hatja a közönség. Bogyiszlón á megyei fogathajtó-bajnokság el-* só fordulójának akadályversenye, melyet ugrószámokkal, csikós­bemutatóval és különböző szóra­koztató számokkal egészít ki a rendezőség. Volt atléták találkozója Tegnap délután három óra­kor találkoztak azok az atlé­ták, akik az elmúlt harminc- negyven évben aktívan űzték ezt a nagyon szép sportágat. A sok meghívott között a me­gye atlétasportjának igen sok neves versenyzőjét, edzőjét fedezhettük fel. Eljött a talál­kozóra Bessenyei Gyula, aki negyvenöt évvel ezelőtt meg­alakította Szekszárdon az első atlétaszakosztályt. A vendé­gek között találhattuk Dör- nyei Ágostont, aki az ország legtöbb középiskolai bajnok­ságát nyerte, már hatodikos gimnazista korában 10,6-ot futott százon, ötször volt or­szágos bajnok és sok alka­lommal szerepelt a magyar válogatottban. Eljött dr. Saá- rossy István, Tischler János, aztán Szüle Ágnes, Török Sándorné Győrffy Mária, aki a megye első elsőosztályú sportolója volt, több mint száz megyei bajnokság fűző­dik nevéhez és aki 1949-től 1969-ig egyhuzamban aktívan sportolt. Az egybegyűlteket Varga István köszöntötte. Külön kö­szöntötte Bessenyei Gyulát negyvenöt éves edzői pálya­IBS» r ‘ v't Négy volt atléta. Balról Bessenyei Gyula, Dörnyei Ágos­ton, dr. Saárossy István és Tischler János. Fotó: BAKÓ JENŐ. futása alkalmából, valamint Mozolai Jánost, aki huszonöt éve edzi a szekszárdi atlétá­kat. A fiatalok, a fiatalabbak, akik pár éve még aktívak voltak, szintén eljöttek. Ott volt Krassay Judit, Deé Már­ta, Csaba Györgyi, a fiúk kö­zül Szabó Miklós, Scherer Pé­ter, Novikov József és még so­kam mások. A meghívottak között kötetlen beszélgetés alakult ki. A régi időkről be­szélgettek, amikor, mint Bes­senyei Gyula mondotta egy- egy atlétikai versenyen több volt az érdeklődő, mint egy focimeccsen. A XXII. olimpia tiszteletére rendezett hagyományos sportbá- Ton Mainzban (NSZK) Peter Amend nyerte a moszkvai olim­pia első tiszteletjegyét. A magas, kisportolt alakú fér­fival Majna-Frankfurtban talál­koztam. a város nyugati szélén álló egyik toronyház földszintjén. A ház ajtaját stilizált oroszlán díszítette, a frankfurti ügyvédek és közjegyzők testületének jelvé­nye. — őszintén szólva, nem remél­tem, hogy nekem kedvez a sze­rencse — mondta Peter Amend. — Mégis igy volt: a sorsjegyem száma — 1980 — azonos volt az olimpia évszámával . . . Az olimpia már csak azért is érdekli Amend urat, mert maga is szenvedélyes sportember és szurkoló, a város legrégibb sport­klubjának tagja. Ebben a klub­ban kezdett kézilabdázni. Az utóbbi tíz évben amatőrcsapat­ban játszott. 35 éves. A gyerme­kei ugyancsak sportolnak: tor­násznak és úsznak. Peter Amend kevéssel azt követően nyerte meg olimpiai tiszteletjegyét, miután a Szovjetunióban tett útjáról visz- szatért az NSZK-ba. — Régi kívánságom volt, hogy megismerkedjem a szovjet fővá­rossal — mondja. — Segítségem­re volt ebben az Inturiszt. Tavaly januárban ellátogattam a híres leningrádi és moszkvai múzeu­mokba. megnéztem a moszkvai metrót. Nagy hatást tett rám. mi­lyen gondosan vigyáznak Lenin­grad műemlékeire. — Egy évvel ezelőtt — folytat­ja Amend —, amikor a felesé­gemmel a Szovjetunióba érkez­tem, szinte semmi érdemlegest nem tudtunk erről az országról. Meggyőződésem, hogy a moszk­vai olimpia segítségünkre lesz abban, hogy tovább bővítsük is­mereteinket a Szovjetunióról. O. NYIKIFOROV Hatvan éve, 1919. május 1-én történt: A Tanácsköztár­saság Vörös Hadseregének válogatottja, melyben több ismert budapesti labdarúgó is helyet kapott, Szekszárdon játszott a helybeliek váloga­tottja ellen. Hatvan éve. A csapat tag­jaiból ma már csak ketten élnek, a 79 éves Joó Sándor nyugdíjas, valamint dr. Nagy István, akit betegsége arra kényszerít, hogy lakásában tartózkodjon. Az első szabad május el­sejéről, a felvonulásról és az utána következő labdarúgó­mérkőzésről beszélgettünk Joó Sándorral. — Február végén, március elején Hajpál Benő gimná­ziumi tanár szervezte meg Szekszárdon a Törekvés lab­darúgócsapatát. Kijárogat- tunk edzésekre, amikor — úgy április közepén — közöl­ték: május elsején a Vörös Hadsereg ellen játszunk mér­kőzést. Az egész város készült a felvonulásra. Az újvárosból indult a menet a Garay térre, ahol a szálló erkélyéről a ve­zetők ünnepi beszédet mond­tak. A felvonulás után mi, labdarúgók a futballpályára mentünk, ahol akkor még nem volt kerítés, sőt még kor­lát sem, mely a nézőket távol tartotta a játéktértől. Kelle­mes idő volt, az ünnepi ruhát levetettük és rövid idő alatt felmeszeltük a pálvát. majd a közeli vendéglőből padokat, székeket hordtunk. legyen mire ülniük a nézőknek. Az­tán megnéztük az öltözőt is, melyet ilyenkor a labdarúgók használtak. Az idősebb szek­szárdiak még emlékeznek a fából készült épületre, mely a korcsolyapálya mellett volt. Ott is hamar rendet csinál­tunk, arra sem volt idő, hogy házamenjünk enni. Közben a felvonulásról már megérke­zett a tömeg, vidám hangu­lat volt. sokan állták körül a sátrakat, a lacikonyhákat Aztán valahol kötelet szerez­tünk. kifeszítettük, elválasz­tottuk a nézőteret a játéktér­től. — Hatvan év után vissza tud emlékezni a csapat tag­jaira? — Pontosan. Kovacsics ne­vezetű volt az ifjúmunkások vezetője, akit a fehérek a szekszárdi vérengzésük után nem sokkal szintén kivégez­tek. Hangonyi István asztalos volt, Tóth Sándor a nyomdá­ban dolgozott, Nagy István akkor még iskolába járt, Túri Árpád a városházán volt tiszt­viselő, Debulai Lajosnak la­katos volt a szakmája, Fon- tányi István cipész, Posta Ferenc villanyszerelő. Mire Sándor kereskedő volt. Fe­renci Ferenc, a későbbi festő­művész akkor még iskolába járt. — És Sanyi bácsi? — Az Augusz-házban volt a Salamon testvérek fűszer­üzlete. ott voltam tanuló 1916- tól. Tehát a kereskedő­szakmát tanultam, a csapat­ban 1932-ig mint hátvéd ját­szottam. — Vissza tud emlékezni a mérkőzésre? — Igen. Várakozáson felüli tömeg állta körül a pályát, lehettek vagy kétezren, ami abban az időben rekordnak számított. Az első félidőben lőtt góljukkal nyertek a Vö­rös Hadsereg katonái elle­nünk. A 60 éve készült fénykép, balról Joó Sándor — Mondjon valamit az életéről. — Négyen voltunk testvé­rek, 1918-ban mind a négyen katonai szolgálatot teljesítet­tünk. Két bátyám nyomdász volt Szekszárdon, így — ők szervezett munkások voltak —- rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba az ifjúmunká­sokkal. Húsz évig voltam üz­letvezetője a Köztisztviselők üzletének, mely a mai Nép- bolt-központ helyén volt. A Tolna megyei Népboltnál, ti­zennyolc évig voltam üzlet­vezető, hatvannyolc éves ko­romig dolgoztam, de azóta is — mint nyugdíjas — évi 1200 órát a keresdelemben töltök. Amikor szabad időm engedi, a szőlőben, a tanyámnál dol­gozgatok. A felszabadulás után 1945-ben a Magyar Kommunista Párt tagja let­tem. 1963-ban a Munka Ér­demrend bronz fokozatát kaptam, háromszor nyertem el a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. — Manapság is iár labda­rúgó-mérkőzésekre ? — Nem. 1936-is jártam, de utána mindig fejfájással tér­tem haza, annvira beleéltem magam a iátékba. lev nem járok, a televízióban is csak elvétve nézem — félve, hogy erős fejfájást kapok. — Mivel tölti az ünnepeket, hol lesz május elsején? — 1945 óta minden máius elseiei felvonuláson ott va­gyok. Ezúttal is természetesen a Néobolt dolgozóival vonu­lok f«»i. TTtána kimegyek a szőlőhe. megnézem, elvirá- goztak-e a gvümölccfák. Mee van még eev kis borom a oincéhen. azt is. megfeitem .Tólesik a munka, mert frissít és szórakoztat. Sz. Dózsa-Fűzfő 3-0 (1-0) 1979. április 30. Szekszárd, 2000 néző. V.: Bárt- fai. Szekszárdi Dózsa: Pólyák — Dinnyés (Pölöskei a szünet­ben). Szőllősi, Weitner II. (Adorján a 78. percben), Somo- di — Szőcs, Tóth, Házi — Szlo­vák, Bonnyai, Landek. Edző: Magasházi Józseí. Fűzfő: Takács — Fehér, Balatoni, Palanek, Szoboszlai (Csurgó a szünetben) — Dióst, Koroknál, Körli — Csikesz (Farkas a szünetben), Gál, Nagy. Edző: Szőke Miklós. A fűzfőiek kezdtek, de az első öt percben jobbára saját kapu­sukat foglalkoztatták. A nagy iramot diktáló hazai együttes a 8. percben megszerezte a veze. tést: Szőllősi indította Bonnyait, akit buktattak a védők, de Landek rácsapott a labdára, Szőcs elé gurította, aki két vé­dőtől szorongatva a vetődő Ta­kács mellett a bal alsó sarokba lőtte. 1-0. A 13. percben Diósi húszméteres szabadrúgását Pó­lyák előrevetődve védte. Két perccel később a megtorpant Dózsa-védők közül Nagy ugrott ki, lövése a kapufa tövéről vá­gódott a mezőnybe. A 19. perc­ben Házi átadását Weitner II. a ll-es pontról, óriási helyzet­ben Takács kezébe lőtte, majd Bonnyai hatméteres fejese ke­rülte. el a jobb oldali lécet. A 25. percben újabb nagy helyze­tet hagytak ki a hazaiak: Házi átadását Szlovák tíz méterről, belsővel a kapu mellé gurítot­ta. A 34. percben Nagy szögle­ténél Pólyák bentragadt kapu­jában, Koroknai lövése Szőllő- siről vágódott a mezőnybe. A 37. percben Dinnyés indította Házit, akinek nagyerejű lövését Takács a jobb felső sarok elől tornászta szögletre. A 42. perc­ben előbb Bonnyai, majd Lan­dek lövése akadt el az ötösön Jól tömörülő fűzfői védőkben. Szünet után tovább fokozta az iramot a Dózsa. Az 52. percben Bonnyai hat méteres lövését, majd Landek távoli nagy erejű bombáját ütötte szögletre Takács. Az 54. percben Szőcs ravaszul megcsavart szögletét Bonnyai a kapu közepébe fejelte. 2-0. Az 57. percben Házi faképnél hagyta a védőket, beadását Landek az ötösről sem tudta a hálóba kator- ni. A 65. percben Szőcs 20 méte­res szabadrúgása a kapufáról Weitner II. elé vágódott, újabb nagy helyzetben hibázott a fia­tal játékos. A 68. percben Somo- di—Szőcs—Házi volt a labda útja. Házi Landek elé csúsztatta, aki 18 méterről, futtából hatalmas erővel vágta a labdát a bal felső sarokba. 3-0. A sáros, mély talajú pályán nagy iramot diktált és ötletes tá­madójátékkal rukolt ki a Dózsa. Különösen szünet után játszott döntő fölényben, s ha helyzeteit rendre kihasználja, még súlyo­sabb vereséggel küldi haza ellen­felét. A hazai együttes valameny- nyi játkosa dicséretet érdemel, különösen Házi, Landek, Szőcs, Bonnyai és Tóth teljesítménye emelkedett ki. Országjárás Majálisra a Népstadionba A nemzetközi gyermekév alkalmából május 13-án, va­sárnap nagyszabású majálist rendeznek a Népstadionban, melynek bevétele a gyermek­szolidaritási alap javát szol­gálja. Az egész napos gazdag programra KISZ-eseink — az AFIT fiataljaival közösen — utazást szerveznek. A szervezés megkezdődött, elsőnek a Dalmandi Állami Gazdaság jelezte: 50 személy­re kérnek jegyet. Bejelentet­ték igényüket a Szakály test­vérek Szövetkezet, valamint a szolgáltatóipari szövetkezet KISZ-esei is. Egy autóbusszal és négy-öt személygépkocsi­val vesznek részt a társas- utazásban. A közeli napokban várható a további jegyigények bejelentése. Ezúttal is kér­jük azokat, akik részt kíván­nak venni, hogy legkésőbb május 2-ig közöljék, hányán jönnek, illetve hány személy­re kérnék jegyet. A majális műsora sportpa­rádéval kezdődik 10.30-kor, ahol a Központi Sportiskola sportági bemutatói, ritmikus sportgimnasztika, az Állami Ártistaképző Iskola tanulói­nak bemutatója, valamint a testnevelési főiskolások asz. talugrás-gyakorlata nyitja a műsort. Utána élő tv-torna következik Müller Kati. Bér­ezi István, Békési Ilona, Bé­kési Sándor, Schmidtné Mak­rai Kati három kislányával Műsorvezető Novotny Zoltán, P. Debrenti Piroska, Petress István, Bőzsöny Ferenc. Élő hanglemezek címmel szerepel: az Express zenekar a Gúnya együttes, az Illés ze­nekar, Kati és a Kerek perec, a Neoton-família, a V Moto’- rock. Bodrogi Gyula, Cserhá­ti Zsuzsa, Dékány Sarolta. Harsányi Gábor, Karda Beá­ta, Koós János, Kovács Kati, Ladányi Dani, Máté Péter. Sas József. Műsorvezető: Ba. leczky Annamária, Kertész Zsuzsa, Kudlik Júlia, Takács Mária, Tamási Eszter. A Magyarország—Ausztria öregfiúk válogatott labdarú­gó-mérkőzés is minden bi­zonnyal jó sportcsemegét hoz. A mérkőzés szünetében 800 méteres női és 1500 méteres férfisíkfutás. Riporter: Kné- zy Jenő, Vas István Zoltán. A sportműsor 14 órakor kez­dődik a Kisstadionban a Körcsarnokban, a Sportcsar­nokban és a Jégszínházban Fellépnek olimpiai és világ­bajnokok. Bemutató mérkő­zések, erőpróbák, ügyességi próbák lesznek: asztalitenisz, atlétika, birkózás, kosárlab­da, labdarúgás, súlyemelés, vívás, tollaslabda sportágak­ban, 3x20 táblás sakkszimul­tán olimipiai bajnok, sakk nagymesterekkel mérhetik össze tudásukat az önként je­lentkezők. Autogramot is kap­hatnak a résztvevők olimpiai és világbajnokoktól. Mivel elképzelhető, hogy az- érdeklődési köre a majálisra utazóknak nem azonos, nem mindenkit érdekel a labda- rúgó-mérkőzés, vagy éppen a táncdal, tánczene, részükre is megfelelő program készült. Azok részére, akik a vasár­napnak csak egy részét kíván­ják a Népstadionban eltölte­ni, ugyancsak bőséges a vá­laszték : Szépművészeti Mú­zeum, Iparművészeti Múze­um, Nemzeti Múzeum, a Vi­dámpark, az Állatkert, a Nagycirkusz és sorolhatnánk tovább. A majálissal kapcsolatban KISZ-eseink készséggel adnak felvilágosítást bárkinek a 12-815-ös telefonon. GÓLTOTÓ 10. (Végeredmény) Pincehely—Paks A beküldő neve és címe: Beküldési határidő: május 4. Az 1. számú tiszteletjegy És hatvan évvei később...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom