Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30. NÉPÚJSÁG 11 A hatvanadik évfordulón Jubileumi kiállításon az első szabad május I. 1919. május 1-i felvonulás Budapesten, a mai József Attila utcában A budai Várban szépen felújított-átalakított, egykori királyi palota számos kulturális-népművelési intézménynek nyújt otthont. A Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Galéria mellett — élő jelképként — itt található a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum is. Azok, akik ritkán járnak múzeumba, vagy csak a művészeti-népművészeti tárlatokra korlátozzák figyelmüket — talán úgy vélekednek, hogy a politika: száraz és körülhatárolt témakör, s mint ilyen, aligha nyújthat igazi élményt, látványosságot. Pedig a politika — napjainkban és mindeddig — az élet minden szektorát, minden pillanatát, minden megmozdulását, vagy moccanatlanságát megszabja és átszövi. Szerencsétlenebb történelmi időkben elpusztítja mindazt, ami mozgás, élet. Hogy így van, azt érzékeltetik — a szó legteljesebb értelmében: érzékletesen, élő formában — a munkásmozgalmi múzeum kiállításai is. Szimbólum nyilvánul meg abban is. hogy e múzeum tövében bukkant rá Zolnay László a középkori szobrok és torzók garmadájára — amelyeket gonddal konzer- vált-restaurált állapotban a Történeti Múzeum királypincéjében tekinthet meg az érdeklődő. Ezek az alkotások egy kor nagyságát, gazdagságát, kultúráját idézik. S néhány szinttel följebb felidézhetjük napjaink közelmúltját, azokat a küzdelmeket, amelyek időben, cselekményben és logikailag a Mát hordozták önmagukban. Szakértő, körültekintő, sokrétű tudományos és művészi szempontokat ötvöző forgató- könyvek alapján alakulnak ki ezek a megragadóan kor- és életszerű kiállítások. Az intézmény anyaga egyre gazdagodik. Rendkívül érdekes, olykor regénybe illő története van annak is, hogyan kerül tulajdonukba egy-egy apró tárgy, vagy egész hagyaték. Relikviák, személyes tárgyak, amelyeket egykori birtoklójuk az életénél is nagyobb becsben tartott és holtáig őrzött, s végrendeletében a Munkásmozgalmi Intézetre hagyta. Más tárgyak véletlen- szerű birtoklói nem is sejtették, milyen dokumentatív ereje, értéke van a számukra mit sem mondó daraboknak, fényképeknek. Nemrég például Stromfeld Aurél teljes hagyatéka került ide. A legendás katona személyes tárgyai: egy aranyóra, amelyet a Tanácsköztársaságtól kapott: igazolványa, amely tanúsítja, hogy ő a Magyar Tanácsköztársaság vezérkari főnöke. A dolgozó- szobája, teljes berendezéssel. És sok fénykép; elhalványult, megkopott képek, eltörölhe- tetlen eseményekről, emlékezetes személyekről. Itt — a Palota „A” épületében — évente 10—12 időszaki kiállítást rendeznek, a legkülönfélébb tárgykörben, képzőművészeti tárlattól a bélyegkiállításig. Párhuzamosan egy-egy állandó kiállítást is bemutatnak; a mostani: A magyarországi munkás- mozgalom története 1848-tól napjainkig. Egy kiállítás, amelynek címe olyan száraz, mint egy tananyagé. De hát a tananyagok unalmasságáról nem az anyag tehet, hanem a feldolgozás fáradt, rutinos, érdektelen módja. Holott ugyanazt takarja, amit egy statisztika. s ugyanazt tárhatja elénk, amit ez is. az is, ha okosan szerkesztik meg, élettel töltik fel. Kültelki szoba-konyha, szegényesen bebútorozva. József Attila versei jutnak eszébe a látogatónak e sajátságos, pesti kültelki aszfalton termett skanzenrészlet láttán. Vagy a saját gyerekkora, amely hasonló környezetben telt el. Prolilakás, a város peremén; nem rekonstruálva, hanem a valóság múzeumba- mentésének módszerével, megőrizve. A Népszava egykori szerkesztőségi szobája. Van-e , még élő, aki e szobákban dolgozott egykor? Falakon, körben, vitrinekben nyomtatványok, kiáltványok, újságok, plakátok. Egy megrázó erejű felnagyított fotón a Vérvörös csütörtök, az első szabad május 1. — hat évtizeddel ezelőtti fotóriporter-bravúr, örök mementó az utókor számára. Céhlegények zászlai, emblémái, a munkásmozgalom fiataljaié, akiket időről időre „sétálásra" kényszerí- tett a mozgalomba való részvételük: kirúgták őket a gyárból, ha mozgalmi tevékenységüket besúgták. Egy facsimile: a Kommunista kiáltvány. A betű, amelynek szelleme elemi erővé vált. 60 évi — éppen 60 évi — rejtőzés után került napvilágra annak a plakátnak egyetlen eredeti példánya, amelyet a pesti házak falaira ragasztottak 1919 decemberében. A mostani időszaki kiállítás pedig — nem egy kiállítás a sok között. Most ünnepli az ország az első magyar munkásállam, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulóját. Szovjet-Oroszor- szág után Magyarország volt az első, amely tanácsállammá alakult. Ennek dicsőséges 133 napjára emlékezik a március 2-től má'jus közepéig nyitva tartó kiállítás. A tágas földszinti aulából impozáns lépcsősor vezet az emeletre. Itt látható az a három — a vetített programmal együtt négy — kiállítás, amely a jubileumot reprezentálja. A múzeum tulajdonában több mint 900 eredeti forradalmi plakát van; ezek közül válogatták ki a száz legérdekesebbet. Hasonlóképpen nagyszámú, jelentékeny agitatív plakátkiállítást eddig még nem láttunk. Vörös katonák előre! Uitz Béla híres plakátja: unikum. Luna- csarszkij írta Uitzról: „..mindenekelőtt a kollektív vihar ábrázolását tűzte ki célul”. Ez a plakátja — amelyből mindössze öt darabot tartanak számon — egyedi kifejezésmóddal és átütő erővel példázza a Lunacsarszkij által is megfogalmazott emberiművészi habitust. A második szektort ajánljuk azok figyelmébe, akik érdeklődnek a történelem, a grafika és a bélyegek iránt. A Tanácsköztársaság idején kiadott összes bélyeget megtekinthetik, azok teljes dokumentációjával. a nyomókövek, a vésési és színvariációk próbanyomatok, a bélyegkészítés minden egyes fázisa a szemünk elé tárul, mintegy szemléltetve a folyamatos munkát. Alkalmi postahivatal bélyegzi le a levelezőlapokat.' A Tanácsköztársaság pénzeiből összeállított, több ezer darabból álló gyűjtemény mutatja be — például azt is, hogy milyen szükségpénzeket állítottak elő saját hatáskörökben az egyes városok, üzemek, kellő mennyiségű aprópénz híján. Naponta minden órában vetítik az aulában azt a különleges, újszerű, multivíziós technikával készült műsort, amelyet az Interpress készített erre az alkalomra, régi híradók, korabeli fotók, facsimilék, dokumentumok, hang és zene ötvözetével. Tavaly negyedmillió látogatója volt a múzeumnak; s hogy őszinte, spontán érdeklődés vezette nagy többségüket, azt illusztrálja az a körülmény is, hogy alig 50 százalékuk jött szervezett látogatóként. Az ünnepi alkalomra hétnyelvű leporellót is kiadott az intézmény, ezt a — csehszlovák, orosz, német, lengyel és más nyelveken olvasható — tájékoztató füzetet rendkívül olcsón vásárolhatják meg az érdeklődők. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának történetét szemléltető tablóösszeállítást 21 új tablóval kiegészítve, 1 vándoroltat- ják: mintegy 20 kiállítás lesz Moszkvában, és a Szovjetunió más városaiban, Csehszlovákiában, Ausztriában, Bulgáriában, az NDK-ban, Laoszban, Koreában és másutt. PÉRELI GABRIELLA Pénztervek a Magyar Tanácsköztársaság részére kommün idején, amiA kor elvégezték a művészek kataszterbe —« sorolását, és mindenki megtudta, melyik fokozatba vették fel, és ennek alapján mennyi havi fizetést kap, ugyanakkor megkezdődött a feladatok szétosztása is. Három vagy talán öt éremművész éremmegbízást kapott. Engem hívtak be elsőnek és nemsokára megkaptam a pénzminta megbízását” — írta 1940—45-ben lejegyzett Emlékezéseiben Beck ö. Fü- löp szobrászművész. Kívüle még Ferenczy Béni és Zutt Richárd Adolf kapott megbízást pénzérmeterv készítésére a Tanácsköztársaság kormányától. 1918. őszétől, az Osztrák— Magyar Monarchia felbomlásától kezdődően az ország súlyos pénzügyi helyzetbe került. A korábbi közös pénzt felülbélyegezve még egy éwig használhatták az utódállamok, s egyben saját pénz ki- bocsájtására kötelezte őket a Saint Germain-i békeszerződés. A közelmúltban megjelent — a Magyar Tanácsköztársaság pénzrendszere című — monográfiájában Ambrus Béla részletesen bemutatja a Károlyi-kormányra és 1919. március 21 -ét követően a Tanácsköztársaságra háruló súlyos pénzügyi gondokat és a kivezető út keresésének gyors és céltudatos lépéseit. A felülbélyegzésen és az ideiglenes pénz kibocsájtásán túlmenően intézkedett a kormány az állandó és értékálló pénz megteremtéséről is. Ennek a vállakózásnak egyik fontos része volt az arany- és ezüstpénz megterveztetése és a verés előkészítése. Beck. ö. Fülöp aki a modern magyar éremművészet és szobrászat alapvető mestere, 1919-ig sok hazai és külföldi sikert ért már el. Közismert volt haladó gondolkodásáról, így a Tanácsköztársaság idején joggal kapott főiskolai tanári kinevezést és választották alelnökké a szobrászok művészeti szak- szervezetében. A pénztervek elkészítésére nála alkalmasabb művészt nem találhatott volna a Lengyel Gyula vezetésével működő pénzügyi népbiztosság. Beck lelkesedéssel fogott a feladathoz, több sorozat rajzvázlatot és hét mintázott éremoldalt készített a tízkoronás ezüst- pénzhez (Emlékezéseiben ötkoronás tervét is említi, arra azonban ez ideig, nem sikerült ráakadnunk.) A rajzolt tervek többségén szereplő munkás-paraszt-ka- tona hármasa az összefogást jelképezi utalásként az akkor megalakult munkás-, paraszt- és katonatanácsok együttműködésére. Egyik megmintázott éremterven is az egymást átkaroló három férfialak szerepel, fejük fölött ötágú csillaggal, körülöttük a Világ proletárjai egyesüljetek körirattal. Ugyancsak az összefogás és a hatalom jelvényeit használta fel azon a terven Beck ö. Fülöp. amelyiken az ókori Rómában használatos jelképet, a fas- cest — összekötött vesszőnyaláb, közepében bárddal — ábrázolta. Az érem másik oldalára libbenő mozdulatú, kötényéből gyümölcsöt (vagy magot?) hintő ifjú nőalakot mintázott a művész, köréje pedig a Magyarország Tanácsköztársaság köriratot illesztette. A kivitelre szánt tízkoro- násterv egyik oldalán az említett nőalak továbbfejlesztett változata szerepel. Ismerős a figura Becknek egy korábbi, 1912-ben keletkezett Háború és béke című érméről, és illik is a pénzhez: az új rendszerrel elérkezett békét és jólélet szimbolizálja. Az érem másik oldalához három tervet formált meg a művész, mindhármon szerepel egy jelképes motívum: a kalapácsot tartó kéz. Az egyiken négy kalapácsot fedezhetünk fel szalaggal átkötve, s a kéz előtt még ötágú csillag szerepel. Ezt a bonyolult és aprólékos formaegyüttest további két változaton egyszerűsítette alkotója, míg végül maradt az egy nagy kalapácsot felemelő erős munkáskéz, alatta az ötágú csillaggal, körülötte a Világ proletárjai egyesüljetek jelszóval. Hogy miért nem a háromalakos terv mellett döntött Beck ö. Fülöp, arra részben magyarázatot ad a másik pénztervező művész, Ferenczy Béni munkája. Az ő tervein — ezüst tíz és arany 200 koronás — aktban ábrázolt három figura látható, egyik korábbi domborművének motívuma. Az 1919-ben még szobrászi pályája eleién álló, de tehetségét már számos kitűnő művel bizonyító, a proletárállam munkájában pedig — mint a művészeti direktórium szobrásztagozatának vezetője — tevékeny részt vállaló Ferenczy az éremkészítésben gyakorlatlanabb lévén. tanácsért és szerszámért Beckhez fordult, aki így táié- kozódott az ifjú pályatárs munkájáról. Ferenczy Béni tervének három figurája összefogódzik és egymás felé hajol. Érzékenyen mintázott formáik kissé álmodozó hatásúvá teszik megjelenésüket, így a Világ proletárjai egyesüljetek körirat keményen metszett betűi kedvező kiegészítései az ábrázolatnak. Az érem másik lapját csak betűkből és számokból komponálta a művész, könnven áttekinthető és harmonikus együttest hozva létre. A harmadik tervező művészről csak Ferenczy Béni visszaemlékezéséből tudunk, tizenkilences pénzterve nem került elő ez ideig. Zutt RiFerenczy Béni pénzterve chárd Adolf — svájci származású, a tízes és húszas években Budapesten élő — érem- és ötvösművész ötko-. ronás tervén Herkulest ábrázolta, amint legyőzi a lernai hidrát. A pénzek verésére, bár a művészek kellő időre elkészítették a terveket, már nem került sor, anyag- és szak- emberhiány és szabotálás késleltette az elkezdését. Ha megvalósulhattak volna, a legszebb magyar pénzek közé tartoznának, méltó társai lennének az erdélyi fejedelmek szép pénzeinek. HEITLER LÁSZLÓ Beck ö. Fülöp pénztervei Május 1. Gyöngyösön Német, szlovák, török dolgozók (elvonulása Budapesten, május 1-én.
