Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

s^Sépújság 1979. április 30. Sugármérés a világűrben A baganuri szénbányászati komplexum jobbára még csak műszaki rajzokon és maketteken létezik, de a kö­zeljövőben már a Mongol Népköztársaság fűtőanyag- és energetikai iparának köz­pontja lesz. Évente hatmillió tonna szenet bányásznak majd itt, többet mint ameny- nyit ma az ország valamennyi bányája együttvéve termel. A lelőhelyre néhány évvel ez­előtt bukkantak rá a szovjet és a mongol geológusok. Ér­tékelésük szerint az itteni szénkészletek sok évi inten­zív kiaknázáshoz is elegen­dőek. A szén kiváló minősé­gű és a szénmedence a fővá­rostól csupán 130 kilométer­nyire van. A baganuri tervek kidolgo­zásában 13 moszkvai, kijevi, permi és szverdlovszki terve­zőintézet vesz részt. A mű­szaki rajzok alapján sok út és összekötő vasútvonal lé­tesül, nagy teljesítményű szénosztályozó és -rakodó­komplexumok épülnek. Az építkezéseken felhasz­nálják majd az óriási lépe­gető exkavátorokat, amelye­ket a Mongol Népköztársa­ságban eddig még nem al­kalmaztak. Ezek végzik a fel­táró munkálatokat — a sok száz köbméter meddő kőzet kiemelését, amely elzárja a szénréteget. Nagy teherbírású „Belaz”-ok is a bányászok rendelkezésére állnak. A műszer áramkörének az ellenőrzése. A sztratoszféra- és űruta­zásoknál számolni kell a su­gárveszélyre, ami ellen véde­kezni is sokkal nehezebb, mint földi körülmények kö­zött. Ma még nem áll elegen­dő adat rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan felmérhessük egy űrutazás sugárveszélyét. További vizsgálatokra van szükség a laboratóriumi kí­sérletek számára nehezen hozzáférhető sugárzásfajták nagy energiájú protonok, kü­lönféle atommagok — bioló­giai hatásának a meghatáro­zására. Nem ismerjük eléggé a szoláris kozmikus sugárzást sem, az eddig részletesen vizsgált ciklus alig volt ele­gendő a napkitörések várható nagyságának és gyakoriságá­nak a megbecsüléséhez. Nincs kizárva, hogy az eddig észlelt legerősebb szoláris kozmikus sugárkitörésnél sokszorta na­gyobb is fellép, ami a halá­los dózis többszörösét adhat­ja le néhány órán belül. A légkörnek, Földünk ter­mészetes védőpajzsának a hatása már 50—100 kilomé­ter magasságban érvényesül. A szuperszonikus repülés szempontjából érdekes, 15— 25 kilométer magasságba már alig jutnak el primer kozmikus részecskék, fellép viszont — a részecskék és a légkör atomjainak kölcsön­hatása következtében — a neutron- és a gammasugár­zás. Ezt a sugárzást elsősor­ban a Nap kozmikus sugár­zása hozza létre, erőssége ál­talában kicsi, veszélyessé csak akkor válhat, ha erős naptevékenységnél nagy ré­szecskeáram éri a légkör fel­ső rétegeit. Mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósok az eddigi űrrepülések során bőven el vannak látva dózismérőkkel. A prágai A. S. Popov Telekommunikációs Kutató Inté­zetben az Interkozmosz-program részére készítettek űr­hajóban alkalmazható mérőműszert Ezek az űrhajók és az űrállo­mások kabinjában és az űr­hajósok öltözetén több he­lyen is folyamatos regisztrál­ják a kapott sugárdózist, sőt az Apolló-program űrhajósai­nak visszatérése után megha­tározták a szervezetükben keletkezett radioaktivitást is, aminek alapján kiegészítet­ték a dózismérők adatait. Az összes eddigi űrrepülé­sek dozimetriai adatai meg­nyugtatóak, az űrhajósok egyetlen esetben sem kaptak a megengedhetőnél nagyobb dózist. Az ötvenes évek elején 52 lengyel hajó járt a tengeren, 16 ezer utast és 2,5 millió tonna árut szállított. 1960-ig 138-ra nőtt a hajók száma, 6 millió tonnára a szállított áru mennyisége. A legköze­lebbi múlt adatai ennél is jó­fi hajozas fejlődése val nagyobb fejlődésről ad­nak számot: 1976-ban már 320 tengerjáró hajó szállított 253 ezer utast és 35,5 millió tonna árut. A tengeri kikö­tők — Gdansk, Gdynia, Szcze­cin és Swinoujscie — átrakó­képessége az elmúlt ötéves tervidőszakban meghaladta a 22 millió tonnát. A szczecini a Keleti-tenger legnagyobb ki­kötőjévé fejlődött. Lengyel kereskedelmi hajók 40 állan­dó útvonalon közlekednek, érintve Európa, a Földközi­tenger, a Közel- és a Távol­Kelet, Afrika, Észak- és Dél- Amerika legfontosabb kikö­tőit. A halászflotta nagyságát tekintve a Szovjetunió, Ja­pán, Spanyolország és az USA után az ötödik helyen áll Lengyelország. A Gagarin obszervatórium A bulgáriai Sztara Zagorá- ban 1961-ben alapították meg a Gagarin nevét viselő csil­lagvizsgáló intézetet, amely­nek csillagászai ma a BTA Központi Űrkutatási Labo­ratóriumának munkatársai­val együttműködve dolgoznak a szocialista országok Inter- kozmosz-programjának meg­valósításán. Az obszervatórium kollek­tívájának fő feladata a Föld atmoszférájának tanulmá­nyozása. Vizsgálják a nap- fogyatkozások, az üstökösök, a meteorok természetének törvényszerűségeit, követik a mesterséges holdak röppályá- it, működését és adatszolgál­tatását. Megfigyeléseiket kor­szerű műszerekkel — speciá­lis távcsövekkel, 200 mm-es Zeiss teleszkóppal, kvarc­órákkal, oszcillográfokkal — végzik. Másik fontos tevékenysé­gük berendezések tervezése és előállítása az Interkozmosz műholdjaira és rakétáira. Először 1972-ben repült az Interkozmosz—8 Sztara Za- gora-i műszerrel. Később a szófiai laboratórium tudósai­val közösen hozták létre a kétsávos rendszerű, 5200 kilo­grammos rakéta-elektrofoto- métert, amely 60-tól 1500 ki­lométerig terjedően, a Föld körüli világűr metszetét el­készítő Vertikál—6 rakéta fe­délzetére került. A csillagá­szati központban ezután sor­ra tervezték a különböző, űr­ben és földünkön egyaránt alkalmazható ügyes szerkeze­teket. Ilyenek voltak például a plazma mérését szolgáló elektrofotométerek. A csilla­gászok legújabb készüléke az EMO—I elektrofotométer az Interkozmosz—19 fedélzetén teljesíti feladatait. Pontos minőségi munkájuk­nak híre támadt. Az indiai szakemberek felkérésére há­rom Kentur—II. rakéta szá­mára, szovjet rendelésre pe­dig a Vertikál—6 és a Ver­tikál—7 részére adtak át ha­sonló műszereket. Mindemel­lett az obszervatórium tudo­mányos monográfiáit figye­lemmel kísérik és értékelik a - tudósok a Szovjetunióban, az ^ Egyesült Államokban, Indiá­ban és Ausztráliában. Együttműködés az atomfizikában energiájú atomfizika, amely­ben nemcsak a legkülső elekt­ronokat gerjesztik, vagy leg­feljebb egy elektront távolí­tanak el, hanem elektronok sorát távolítják el az atom­burokból. Az új atomfizika kialakulását a magfizika fej­lődése tette lehetővé. A leg­több magfizikai folyamatban ugyanis általában az atomok is jelen vannak, például az az anyag, amelyet a magfizi­kai gyorsítókban részecskék­kel bombáznak, atomokból vagy molekulákból áll, és a magütközést atomburok- jelenségek is kísérik. ­A vizsgálatokhoz természe­tesen a gyorsító nem elég. a magfizika csaknem egész fegyvertárát, sőt annak erre a célra továbbfejlesztett vál­tozatát is be kell vetni. A folyamatból kilépő elektronok energiaeloszlását (spektru­mát) szögeloszlását, vagyis a bombázó ionok irányához ké­pest a különböző szögekben kilépő elektronok számának a változását speciális elekt­ron-spektrométerekkel mérik. De mérik a különböző sugár­zások közötti időkapcsolato­kat is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Inté­zetének nukleáris spektrosz­kópiai osztálya több szocialis­ta ország akadémiájával együttműködve tanulmányoz­za az atommag szerkezetét, valamint gamma-sugárzás át­alakításának a problémáiét. A vizsgálatok, bár elsősor­ban elméleti jellegűek, szá­mos gyakorlati., ipari problé­ma megoldásához is elvezet­hetnek. Mi Elektron-spektrométer elő­készítése a méréshez a cseh­szlovák intézetben. Ilyen műszerből mindössze kettő működik a szocialista or­szágokban. Az atomfizika virágkorát századunk első harmadában élte: ekkor született meg a kvantummechanika, amely az atomburok jelenségeinek egy­séges leírását, értelmezését adta, beleértve azt a tömér­dek optikai, spektroszkópiai adatot is, amelyet még a múlt században gyűjtöttek össze. Korábban ugyanis az atomfizikai ismeretek döntő többsége a fény, az optikai spektrumok vizsgálatából származott. A fény keletke­zésében azonban csak az atom legkülső, az atommagtól leg­távolabbi elektronjainak van szerepe. Ahhoz, hogy több elektront távolíthassunk el az atomból, igen sok energia szükséges. Az új atomfizika tehát nagy OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Hazánk a szocialista írta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának megalakítá­sáról szóló határozatot. Há­rom évtizedes múltra vissza­tekintő gazdasági együttmű­ködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s a KGST-tagállamok ma már a viláq három kontinensén helyezkednek el. A KGST-tagállamok együtt­működésének harminc esz­tendeje tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatal­mas lehetőségeket. Ennek szemléltetésére elegendő né­hány adat is, amelyek jól mu­tatják, hogvan változott meg­alakulása óta a KGST-orszá- gok közösségének világgazda­sági súlya. Az eltelt harminc évben országaink nemzeti jö­vedelme több mint tízszere­sére emelkedett. A legfejlet­tebb tőkés országokban ez a növekedés alig több, mint há­romszoros. 1949-ben a KGST- országok a világ ipari terme­lésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meg­haladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya ál­tal . megfogalmazott alap­vető céliai. mindmáig he­lyesnek. hosszabb távon is érvényesnek bizonyultak. A szocialista típusú nem­zetközi gazdasági együttmű­ködést mindmáig az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök, az állami szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei ve­zérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák válto­zatlanságát is. Magától érte­tődik, hogy a közös stratégiai célt mind korszerűbb taktika, új módszerek, eszközök al­kalmazásával, az együttmű­ködés szüntelen tartalmi gaz­dagításával kívántuk elérni. A KGST-országok belső gaz­daságának és nemzetközi gazdasági kapcsolataiknak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülés­szakának határozatát, amelv- lyel egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komplex programját. A nemzetközi munkamegosztás bővülése, úi formáinak kialakítása égető szükségként jelentkezett. A program a folyamatosság és a megújulás kifeiezőie. folytatója azoknak a tapasz­talatoknak. amelvek együtt­működésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáiát. s eavben minőségileg új vo­násokkal is gazdagítja . kap­csolataink rendszerét, a gaz­dasági együttműködés maga­sabb szintre emelését, a szo­cialista gazdasági integráció folyamatának kibontakozta­tását tűzte célul. Számos jele, bizonyítéka van annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésének és kap­csolatainak intenzitása ebben az évtizedben, és különösen a komplex program elfoga­dása óta — erősödött. Az előttünk álló időszak* fő együttműködési feladatait a tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési cél­programok körvonalazzák. Valamennyi tagállam alapve­tő érdeke a gazdasági kap­csolatok hosszabb távra szó­ló, biztonságos kimi^ikálása. A célprogramokban előirány­zott együttműködési elgondo­lások konkretizálása, egyez­ményekben való rögzítése az 1980 utáni időszakra szóló középtávú tervek most folya­matban lévő kétoldalú és sok­oldalú koordinációjának fel­adata. A magyar népgazdaság szá­mára felbecsülhetetlen jelen­tőségű, hogy hazánk a világ- gazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST- tagállamok közösségének tag­jaként gyarapodhat. A szo­cialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasá­gi együttműködés nélkül nem. vagy jóvá] nagvobb erő­feszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredménye­ket — a szocialista ipar meg­teremtésében. mezőgazdasá­gunk szocialista átlakításá- ban, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büsz­kélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatok­ra — méreténél és egyéb is­mert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Ma­gyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kez­detétől mindvégig támaszkod­hatunk a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilitá­sának előnyeire. A Szovjet­unióval, s a szocialista közös­ség országaival folytatott gaz­dasági együttműködés terem­ti meg a lehetőséget népgaz­daságunk . alapvető nyers­anyagokkal, energiahordozók­kal való ellátásához, s a ma­gyar ipari és mezőgazdasági termékek. túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szo­cialista országokkal — a be­vezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyi­ségileg, s tartalmukban egy­aránt gazdagodtak. Egyre na­gyobb teret nyer a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás a termelési kooperáció, mindinkább foko­zódik az egvüttműködés terv- szerűsége. Ez alatt nem csu­pán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsola­tokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési te­vékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mind­ez természetesen termékenyí­tőén "hatott vissza a külkeres­kedelmi forgalomra is. Szénbányászati központ

Next

/
Oldalképek
Tartalom