Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
s^Sépújság 1979. április 30. Sugármérés a világűrben A baganuri szénbányászati komplexum jobbára még csak műszaki rajzokon és maketteken létezik, de a közeljövőben már a Mongol Népköztársaság fűtőanyag- és energetikai iparának központja lesz. Évente hatmillió tonna szenet bányásznak majd itt, többet mint ameny- nyit ma az ország valamennyi bányája együttvéve termel. A lelőhelyre néhány évvel ezelőtt bukkantak rá a szovjet és a mongol geológusok. Értékelésük szerint az itteni szénkészletek sok évi intenzív kiaknázáshoz is elegendőek. A szén kiváló minőségű és a szénmedence a fővárostól csupán 130 kilométernyire van. A baganuri tervek kidolgozásában 13 moszkvai, kijevi, permi és szverdlovszki tervezőintézet vesz részt. A műszaki rajzok alapján sok út és összekötő vasútvonal létesül, nagy teljesítményű szénosztályozó és -rakodókomplexumok épülnek. Az építkezéseken felhasználják majd az óriási lépegető exkavátorokat, amelyeket a Mongol Népköztársaságban eddig még nem alkalmaztak. Ezek végzik a feltáró munkálatokat — a sok száz köbméter meddő kőzet kiemelését, amely elzárja a szénréteget. Nagy teherbírású „Belaz”-ok is a bányászok rendelkezésére állnak. A műszer áramkörének az ellenőrzése. A sztratoszféra- és űrutazásoknál számolni kell a sugárveszélyre, ami ellen védekezni is sokkal nehezebb, mint földi körülmények között. Ma még nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan felmérhessük egy űrutazás sugárveszélyét. További vizsgálatokra van szükség a laboratóriumi kísérletek számára nehezen hozzáférhető sugárzásfajták nagy energiájú protonok, különféle atommagok — biológiai hatásának a meghatározására. Nem ismerjük eléggé a szoláris kozmikus sugárzást sem, az eddig részletesen vizsgált ciklus alig volt elegendő a napkitörések várható nagyságának és gyakoriságának a megbecsüléséhez. Nincs kizárva, hogy az eddig észlelt legerősebb szoláris kozmikus sugárkitörésnél sokszorta nagyobb is fellép, ami a halálos dózis többszörösét adhatja le néhány órán belül. A légkörnek, Földünk természetes védőpajzsának a hatása már 50—100 kilométer magasságban érvényesül. A szuperszonikus repülés szempontjából érdekes, 15— 25 kilométer magasságba már alig jutnak el primer kozmikus részecskék, fellép viszont — a részecskék és a légkör atomjainak kölcsönhatása következtében — a neutron- és a gammasugárzás. Ezt a sugárzást elsősorban a Nap kozmikus sugárzása hozza létre, erőssége általában kicsi, veszélyessé csak akkor válhat, ha erős naptevékenységnél nagy részecskeáram éri a légkör felső rétegeit. Mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósok az eddigi űrrepülések során bőven el vannak látva dózismérőkkel. A prágai A. S. Popov Telekommunikációs Kutató Intézetben az Interkozmosz-program részére készítettek űrhajóban alkalmazható mérőműszert Ezek az űrhajók és az űrállomások kabinjában és az űrhajósok öltözetén több helyen is folyamatos regisztrálják a kapott sugárdózist, sőt az Apolló-program űrhajósainak visszatérése után meghatározták a szervezetükben keletkezett radioaktivitást is, aminek alapján kiegészítették a dózismérők adatait. Az összes eddigi űrrepülések dozimetriai adatai megnyugtatóak, az űrhajósok egyetlen esetben sem kaptak a megengedhetőnél nagyobb dózist. Az ötvenes évek elején 52 lengyel hajó járt a tengeren, 16 ezer utast és 2,5 millió tonna árut szállított. 1960-ig 138-ra nőtt a hajók száma, 6 millió tonnára a szállított áru mennyisége. A legközelebbi múlt adatai ennél is jófi hajozas fejlődése val nagyobb fejlődésről adnak számot: 1976-ban már 320 tengerjáró hajó szállított 253 ezer utast és 35,5 millió tonna árut. A tengeri kikötők — Gdansk, Gdynia, Szczecin és Swinoujscie — átrakóképessége az elmúlt ötéves tervidőszakban meghaladta a 22 millió tonnát. A szczecini a Keleti-tenger legnagyobb kikötőjévé fejlődött. Lengyel kereskedelmi hajók 40 állandó útvonalon közlekednek, érintve Európa, a Földközitenger, a Közel- és a TávolKelet, Afrika, Észak- és Dél- Amerika legfontosabb kikötőit. A halászflotta nagyságát tekintve a Szovjetunió, Japán, Spanyolország és az USA után az ötödik helyen áll Lengyelország. A Gagarin obszervatórium A bulgáriai Sztara Zagorá- ban 1961-ben alapították meg a Gagarin nevét viselő csillagvizsgáló intézetet, amelynek csillagászai ma a BTA Központi Űrkutatási Laboratóriumának munkatársaival együttműködve dolgoznak a szocialista országok Inter- kozmosz-programjának megvalósításán. Az obszervatórium kollektívájának fő feladata a Föld atmoszférájának tanulmányozása. Vizsgálják a nap- fogyatkozások, az üstökösök, a meteorok természetének törvényszerűségeit, követik a mesterséges holdak röppályá- it, működését és adatszolgáltatását. Megfigyeléseiket korszerű műszerekkel — speciális távcsövekkel, 200 mm-es Zeiss teleszkóppal, kvarcórákkal, oszcillográfokkal — végzik. Másik fontos tevékenységük berendezések tervezése és előállítása az Interkozmosz műholdjaira és rakétáira. Először 1972-ben repült az Interkozmosz—8 Sztara Za- gora-i műszerrel. Később a szófiai laboratórium tudósaival közösen hozták létre a kétsávos rendszerű, 5200 kilogrammos rakéta-elektrofoto- métert, amely 60-tól 1500 kilométerig terjedően, a Föld körüli világűr metszetét elkészítő Vertikál—6 rakéta fedélzetére került. A csillagászati központban ezután sorra tervezték a különböző, űrben és földünkön egyaránt alkalmazható ügyes szerkezeteket. Ilyenek voltak például a plazma mérését szolgáló elektrofotométerek. A csillagászok legújabb készüléke az EMO—I elektrofotométer az Interkozmosz—19 fedélzetén teljesíti feladatait. Pontos minőségi munkájuknak híre támadt. Az indiai szakemberek felkérésére három Kentur—II. rakéta számára, szovjet rendelésre pedig a Vertikál—6 és a Vertikál—7 részére adtak át hasonló műszereket. Mindemellett az obszervatórium tudományos monográfiáit figyelemmel kísérik és értékelik a - tudósok a Szovjetunióban, az ^ Egyesült Államokban, Indiában és Ausztráliában. Együttműködés az atomfizikában energiájú atomfizika, amelyben nemcsak a legkülső elektronokat gerjesztik, vagy legfeljebb egy elektront távolítanak el, hanem elektronok sorát távolítják el az atomburokból. Az új atomfizika kialakulását a magfizika fejlődése tette lehetővé. A legtöbb magfizikai folyamatban ugyanis általában az atomok is jelen vannak, például az az anyag, amelyet a magfizikai gyorsítókban részecskékkel bombáznak, atomokból vagy molekulákból áll, és a magütközést atomburok- jelenségek is kísérik. A vizsgálatokhoz természetesen a gyorsító nem elég. a magfizika csaknem egész fegyvertárát, sőt annak erre a célra továbbfejlesztett változatát is be kell vetni. A folyamatból kilépő elektronok energiaeloszlását (spektrumát) szögeloszlását, vagyis a bombázó ionok irányához képest a különböző szögekben kilépő elektronok számának a változását speciális elektron-spektrométerekkel mérik. De mérik a különböző sugárzások közötti időkapcsolatokat is. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének nukleáris spektroszkópiai osztálya több szocialista ország akadémiájával együttműködve tanulmányozza az atommag szerkezetét, valamint gamma-sugárzás átalakításának a problémáiét. A vizsgálatok, bár elsősorban elméleti jellegűek, számos gyakorlati., ipari probléma megoldásához is elvezethetnek. Mi Elektron-spektrométer előkészítése a méréshez a csehszlovák intézetben. Ilyen műszerből mindössze kettő működik a szocialista országokban. Az atomfizika virágkorát századunk első harmadában élte: ekkor született meg a kvantummechanika, amely az atomburok jelenségeinek egységes leírását, értelmezését adta, beleértve azt a tömérdek optikai, spektroszkópiai adatot is, amelyet még a múlt században gyűjtöttek össze. Korábban ugyanis az atomfizikai ismeretek döntő többsége a fény, az optikai spektrumok vizsgálatából származott. A fény keletkezésében azonban csak az atom legkülső, az atommagtól legtávolabbi elektronjainak van szerepe. Ahhoz, hogy több elektront távolíthassunk el az atomból, igen sok energia szükséges. Az új atomfizika tehát nagy OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Hazánk a szocialista írta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakításáról szóló határozatot. Három évtizedes múltra visszatekintő gazdasági együttműködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s a KGST-tagállamok ma már a viláq három kontinensén helyezkednek el. A KGST-tagállamok együttműködésének harminc esztendeje tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Ennek szemléltetésére elegendő néhány adat is, amelyek jól mutatják, hogvan változott megalakulása óta a KGST-orszá- gok közösségének világgazdasági súlya. Az eltelt harminc évben országaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére emelkedett. A legfejlettebb tőkés országokban ez a növekedés alig több, mint háromszoros. 1949-ben a KGST- országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által . megfogalmazott alapvető céliai. mindmáig helyesnek. hosszabb távon is érvényesnek bizonyultak. A szocialista típusú nemzetközi gazdasági együttműködést mindmáig az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az állami szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei vezérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák változatlanságát is. Magától értetődik, hogy a közös stratégiai célt mind korszerűbb taktika, új módszerek, eszközök alkalmazásával, az együttműködés szüntelen tartalmi gazdagításával kívántuk elérni. A KGST-országok belső gazdaságának és nemzetközi gazdasági kapcsolataiknak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülésszakának határozatát, amelv- lyel egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A nemzetközi munkamegosztás bővülése, úi formáinak kialakítása égető szükségként jelentkezett. A program a folyamatosság és a megújulás kifeiezőie. folytatója azoknak a tapasztalatoknak. amelvek együttműködésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáiát. s eavben minőségileg új vonásokkal is gazdagítja . kapcsolataink rendszerét, a gazdasági együttműködés magasabb szintre emelését, a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatását tűzte célul. Számos jele, bizonyítéka van annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésének és kapcsolatainak intenzitása ebben az évtizedben, és különösen a komplex program elfogadása óta — erősödött. Az előttünk álló időszak* fő együttműködési feladatait a tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogramok körvonalazzák. Valamennyi tagállam alapvető érdeke a gazdasági kapcsolatok hosszabb távra szóló, biztonságos kimi^ikálása. A célprogramokban előirányzott együttműködési elgondolások konkretizálása, egyezményekben való rögzítése az 1980 utáni időszakra szóló középtávú tervek most folyamatban lévő kétoldalú és sokoldalú koordinációjának feladata. A magyar népgazdaság számára felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy hazánk a világ- gazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST- tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat. A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem. vagy jóvá] nagvobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredményeket — a szocialista ipar megteremtésében. mezőgazdaságunk szocialista átlakításá- ban, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig támaszkodhatunk a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilitásának előnyeire. A Szovjetunióval, s a szocialista közösség országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a lehetőséget népgazdaságunk . alapvető nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazdasági termékek. túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal — a bevezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyiségileg, s tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás a termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az egvüttműködés terv- szerűsége. Ez alatt nem csupán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési tevékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termékenyítőén "hatott vissza a külkereskedelmi forgalomra is. Szénbányászati központ
