Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-29 / 99. szám
1979. április 29. NÉPÜJSÁG 5 Gépi rekonstrukció A tolnai textilgyárban nagyarányú gépi rekonstrukciót hajtanak végre. Ennek keretében az előkészítő műhelyben is üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű svájci felvetőgépet. Abraknorma Kutatók, tanárok, gyakorlati szakemberek a közelmúltban kidolgozták az állattartás abrakfelhasználásának normáját. Ezek szerint például az évi 4000 liter alatti tejet adó tehenek 1 liter tejre adható optimális abrakfelhasználása 40, a 4000 liter. fölöttieké pedig 50 dekagramm. A MÉM minden állatfajra, és hasznosításra vonatkoztatva megjelölte az aránynormákat, s ott, ahol ezt nem tartják be, a közeljövőben vizsgálatot végeznek. Megyénk állami gazdaságaiban minden ágazatban a minisztériumi irányszámok alá csökkent az ablakfelhasználás. A szövetkezetek között viszont igen nagy a szóródás. A megye legjobb tejtermelő szövetkezetében, a dombóvári Alkotmány Tsz-ben 6317 literes tejtermelés mellett 50 dekagramm a felhasznált abrak, hasonlóképpen gazdaságosan termelnek a szedresi, az ozorai és a nagymányoki szövetkezetben. A kevés tejet előállító gazdaságokban — Felsőnyéken, Kölesden, Fürgédén, a dunaföldvári Aranykalász szövetkezetben — jóval több abrakot etetnek fel, mint a kiemelkedő hozamokat produkáló üzemekben. S ez nemcsak a tej-, hanem például a hústermelésre is Törköly a szőlőre Unalom Ülünk a rekamén, Klári meg én. A lány üzemmérnök egy élelmiszeripari gyárban, és pillanatnyilag a körmét reszeli. — És mit csinálsz egész nap? / — Semmit. — Hogy hogy semmit? — ügy, ahogy mondom. Megöl az unalom. — Kérj másik beosztást. — Nincs hely. Pedig szívesen kimennék a technológiára. De csak ígérgetnek. Egy év alatt három hely üresedett meg, de mindig mást tettek művezetői munkakörbe. — Nyilván idősebbek voltak. — Azok. Én meg unatkozom. — Próbálj meg sok munkát találni. — Nem lehet. Naponta egyszer végigjárom a gyárat, meghallgatom a panaszokat, három példányban leírom, és továbbadom a főnöknek. Aztán kifújt. így is szóltak már, hogy minek nyüzsgők annyit. — Hát akkor keress másik munkahelyet. — Már voltam. Felírták a nevemet és azt mondták, hogy szólnak, ha lesz hely. — S mi lesz addig? — Semmi. Unatkozom. — Tanulj nyelvet, vagy olvass! — Nem lehet. Figyelnek. Úgy kell tenni, mintha dolgoznék. A múltkor is öt- venszer leírtam: „Kérem szíves tudomásulvételét”. — Nem jól van ez így, te lány! — Hát tehetek én róla? A fizetésem megvan, sőt, a nyolc hónap alatt kétszázzal emelték. Klári, miután rendbe tette a körmeit, a szemöldökét veszi kezelésbe. A jó megjelenés állítólag fél siker. Én meg azon tűnődöm, hogy ez lenne az a bizonyos jó külsejű, mindenbe bele- nyugvó, lecsendesedett nemzedék? Meglehet. Merthogy ez a lány is bánatosan meresztheti rám kiglancolt szemét, mikor megkérdem: mi lenne, ha fizikai állományba menne? — Majd gondolkodom rajta —mondja, és elrakja a manikűr- készletet a helyére, a polcra, a bal hátsó sarokba. d— A felsőnyéki borok régebben híresek voltak, többek közt arról, hogy kellemes ízanyaggal rendelkeztek és kiválóan bírták a szállítást — még a vízi szállítást is, ami köztudott, hogy ma, de még inkább ötven évvel ezelőtt, hosszú folyamatot jelentett. A hagyományok némi kihagyás után folytatódni látszanak, hiszen a helyi termelőszövetkezet komoly szőlőtelepítésekbe kezdett öt évvel ezelőtt. Jelenleg száz hektárnyi telepítésük van, ennek hetven százaléka öt évnél fiatalabb szőlő. Főként fehér fajtákat ültettek; például rizlingszilvánit, zöld ventelinit — ez most kezd „divatos” lenni — olaszriz- linget. Az eddig termőre fordult táblák igen jó eredményt hoztak mennyiségben és a minőség is biztató. A termést szőlőben értékesítik. Ez eléggé bonyolult, mert A tervek szerint jövő év közepére elkészül a nagydorogi Uj Barázda Termelőszövetkezet új szakosított tehenészeti telepe. A kétszázhetven férőhelyes tehénistálló még az idén elkészül. Emellett építenek egy boraz átvevőhely meglehetősen távol esik a településtől. Az idei évben kísérletképpen a község szeszfőzdéjében melléktermékként felhalmozódó, kifőzött törkölyt kiszórják — szervestrágya- szórókkal — a szőlőre. A kísérlet tíz hektáron folyik. Célja egyrészt a szervesanyag visszapótlása a talajba. másrészt a felszínre kiszórt anyagot talajtakarásra használják. A szőnyegként szétterített törköly egyrészt akadályozza a nagyobb mértékű párolgást — több nedvesség marad a talajban —, másrészt gátolja a gyomok fejlődését. A terület felén a felszínen hagyják a kiszórt törkölyt, a másik részén öt centi mélységben betárcsázzák a talajba. Ha a kísérletek jó eredményt hoznak, akkor a jövőben nagyobb területen alkalmazzák a megoldást. — st — júnevelőt, fejőházat, bővítik az úthálózatot. A dolgozók munkakörülményeinek javítására szociális létesítményeket is építenek. A beruházás megvalósítását a szövetkezet építőbrigádja vonatkozik: a bátai és a du- naföldvári szövetkezetben a marhahústermelés is igen sok abrakba — és pénzbe kerül. Bátán egy kilogramm hús előállításához 7.9 kilogramm abrak kell — ezzel szemben a maximálisan elfogadható mennyiség öt és fél kilogramm. Az abrakfelhasználás a szarvasmarha-tartásban kritikus; ebben az ágazatban 54 alkalommal vizsgálják a szövetkezetek mutatóit, a sertés- tenyésztésben viszont csupán 20 tsz-ben készül vizsgálat. Az abraktakarékosság köz- gazdasági szükségszerűség, hisz az ára a világpiacon évről évre emelkedik. Éppen ez teszi szükségessé, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek az egyes szövetkezetek állományának, adottságának ismeretében keressék a megoldást. végzi. A korszerű tömegtakarmányozás megvalósítása érdekében bővítik a silóteret is. A telep mellett jelentős területen van legelő, illetve tavaly telepítettek mesterséges gyepet. "í iff A kártevők ellen kötelező a védekezés Minden kertészkedő tudja, hogy ha egy viruló kertes tájon a gazdák többsége gondosan ápolja fáit, növényeit, de néhány elhanyagolt kert is akad a szépen műveltek között, ezekből újra meg újra fertőződik a környék. Ezért hazánkban is rendeletek szabályozzák a földterülettel rendelkezők — az egyéni termelők és a kiskerttulajdonosok is közéjük tartoznak — védekezési kötelezettségeit. E rendeletek pontos végrehajtása egyéni és közérdek, hiszen a fertőző növénybetegségek ellen is csak közösen lehet enedményesen védekezni. Egy üt K' fellépés vethet gátat súlyosabb bajok elterjedésének. A rendelet szerint minden termelő köteles figyelni a károsítok megjelenését, védekezni ellenük, s ha úgynevezett zárlati (karantén), vagy veszélyes kártevőket észlel, ezt még jelenteni is tartozik a helyi tanácsnak, a járási, vagy a megyei növényvédelmi és agronómiái főfelügyelőnek. (A zárlati és a veszélyes kártevők jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítőben hozzák nyilvánosságra, különösebben fertőzött vidéken általában a helyi tanácsok figyelmeztetik a lakosságot a veszélyre.) Ha a termelő elmulasztja az előírt védekezést, a hatóságok szóban, vagy írásban figyelmeztetik. Ha záros határidőn belül sem végzi el a munkát, akkor közérdekű védekezés elrendelésére kerülhet sor, amelynek költségeit a mulasztótól adók módjára hajtanak be. Ezen felül még szabálysértési eljárást is kell indítani a védekezést elmulasztó ellen. A növényzet kötelező védelme mellett nagyon fontos az is, hogy a védekezőszerek használati utasításait gondosan tartsák be. Ha eltérnek a megadott töménységtől, a szer esetleg nem fejti ki a megfelelő hatást, vagy ha túlságosan erős, leperzselheti a leveleket. Soha se feledjük: a növényvédő szerek többsége méreg, egyikük-másikuk pedig erős méreg! Ezért roppant fontos az egészségügyi óvó rendszabályok (kesztyűviselés, permetezőszemüveg és kalap, esetleg védőruha használata stb.) betartása. Ezek a munkát végző életét, egészségét védik. De az is fontos, hogy a növényvédő szerek csomagolóanyagán mindig feltüntetett egészségügyi várakozási időket tartsuk be. Ha egyidejűleg több szert használunk, értelemszerűen a leghosszabb várakozási idejű szerre előírt határidő érvényes. Amennyiben magunk nem igazodunk el biztonságosan a sokszor bonyolult előírások között, kérjünk tanácsot szakemberektől a legközelebbi mezőgazdasági nagyüzemben, vagy növényvédelmi és agrokémiai központban. Így elkerülhetjük, hogy a fogyasztásra kerülő termékekben a megengedettnél több növényvédőszer-maradvány legyen, s valaki egészségét, esetleg életét veszélyeztesse. Végezetül szólni kell az idős, munkaképtelen kerttulajdonosok helyzetéről. Ök nem hanyagságból mulasztják el a kötelező védekezést, egyszerűen nem tudnak az előírásoknak eleget tenni. Pénzért sem rendelhetik meg a permetezést, mert sajnos, kevés helyen alakult a helyi ÁFÉSZ, szakcsoport vagy tsz szervezésében kiskertekben munkát vállaló növényvédő csoport. Nincs tehát más hátra, a kertszomszédoknak, munkaképes barátoknak, a faluközösségnek, vagy a helyi kertbarátklubnak kell ezt a legtöbbször csekély munkát átvállalniuk. Nem csak az idős szomszédon segítünk így, ha nincs elhanyagolt kert. az egész környék növényzete egészségesebb lesz. Milyen a jó naposbaromfi? Ezekben a hetekben gyakori kérdés ez, hiszen ilyenkor vásárolnak az állattartók csibét, kacsát, libát keltetőktől, ÁFÉSZ-ektől. A vásárlás nem egyszerű dolog, mert csibéből sokkal több fajta van, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, a vásárlónak tehát érdemes figyelmesnek lennie. Mindenekelőtt a naposcsibe, -kacsa, -liba elnevezés csak azt a pihés jószágot illeti meg, amely valóban „napos”, azaz 24 óránál nem régebben kelt ki. Amelyik „napos” állat két-három napja bújt ki a tojásból, s vevő hiányában netán gépkocsival végigjártak vele néhány községet, az nem napos, hanem csökkent értékű. Frissen kelt „testvéreinél” nagyobb veszteséggel nevelhető. Az egészséges naposbaromfi, amit egészséges, jól ta- karmányozott tenyészállatok tojásaiból, jó technológiával keltettek — élénk mozgású és tekintetű, ha feldöntjük, lábra áll, pihével teljesen benőtt, ép csörű, lábú, szárnyú, a fajra jellemző súlyú. Az új baromfiszabvány szerint a tojófajta és hibrid, a húsfajta és húshibrid naposcsibék alsó súlyhatára 33, a kettős hasz- nosításúaké 32, a gyöngyöscsibéé 21, a pulykáé 42, a kacsáé 40, a libáé 80 gramm. Az ennél alacsonyabb súlyú naposbaromfi, valamint az úgynevezett köldökös, a pi- hehiányos, vagy ragacsos pi- héjű baromfi selejtnek tekinthető. Az értékesítéssel foglalkozók fertőtlenített műanyag ládában, vagy dobozban hozhatják forgalomba a napos korú baromfit. A dobozon kötelező jól láthatóan feltüntetni a származási helyet, a kelés dátumát, a szállítólevélen pedig a naposállat faját, fajtáját. A vásárló számára ez előnyös, mert tudhatja, hogy például hús- és tojásterme- lésre egyaránt alkalmas hampshire, avagy csak vágóra nevelhető csupa kakas-e az a barna pihéjű csibecsapat, amit meg akar vásárolni. Az elővigyázatosság fontos. Egyaránt fehér színű a csak vágóra — 7—8 hétig nevelendő — húshibrid, és a tojástermelésre is alkalmas Plymouth, avagy tojóhibrib jércecsibe. Az ár is jelzi a különbségeket. A tojóhibrid jércecsi- bék ára magasabb, mintha kakasokkal vegyesen adnák el őket. A nagy máj termelésére való tarka kisliba is drágább, mint a sárga pihéjű — majdan fehér tollú — fajta Rendelet szerint csak vérvizsgált, egészséges tenyész- baromfi tojásaiból keltetett naposállatok hozhatók forgalomba. Árulnak azonban csibéket, libákat, kacsákat kosarakban, piacokon is. Nem állítható, hogy ezek mindegyike kétes származású, egészségű, aki azonban biztonságra törekszik, s nagyobb tételt vásárol, jobban teszi, ha származási igazolvánnyal ellátottat vesz.
