Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
A ÍVÉPÜJSÁG 1979. április 28. »obi-j ’: • 1 T a La /1 . % &: . rA^_i_nn"' V fit ] JTpr'i 11 Ín4- Ín H \/1Í i 1 Ja j\ Utazó nyugdíjasok A község szakmaközi bizottsága évek óta szervez a nyugdíjasok részére honismereti utazásokat. A kirándulásokat általában összekötik egy-egy gyógyfürdő meglátogatásával is, így a látványosság mellett pár órás fürdés is szerepel a programban. Nemrég 38 nyugdíjas vett részt azon a kiránduláson, amelyen Pécsre és Siklósra látogattak. „Átment” a csoport Harkányba is, ahonnan kiadós fürdés után, ha nem is megújulva, de jó hangulatban tértek vissza. Mózsi Mindenki így hívja a községben. Itt született, festményei fő ihletője most is a szülőfalu. Azt mondják: „A Mózsinak sok képe van a művelődési házban, közintézményekben, de magánlakásokban is. Kiállításokat is szokott itthon rendezni...” Rákérdeztünk: ki ez a Mózsi? Hát nem tudják? — néztek ránk értetlenül. Hát a Molnár M. György. Faddon csak így ismerik: Mózsi. Mózsi pedig úgy lett, hogy valamikor így ejtették a nevét, az édesapja, aki József: Mónár- józsi. Ezt tovább rövidítették. így lett Mózsi Molnár M. György is. Itlyított kapu A faddi nevelőotthon kapuja mindig nyitva van. Mégis vannak néhányan, akik időnként megszöknek. A többség nem szökik, sőt, ha „kinőtte” az otthont, gyakran visszajár a község legrégibb épületébe, amely 1723-ban épült. 1948-ban, amikor hajósdiákotthon volt, később is egy ideig anyagi okok miatt kerültek ide gyerekek. Ma már erkölcsiek miatt. Alkoholista, börtönbüntetését töltő szülők gyermekei az otthon lakói. Tízéves koruktól élnek itt tizenhat éves korukig. Sajnos, ekkor már nehezebben alakíthatók. Általában négy helyen fordulnak meg addig, mire itt végleg letelepednek. Érthető, ha az itt dolgozó nevelők törekvése: elérni, hogy hatéves koruktól ők foglalkozhassanak a gyerekekkel. Ekkor még könnyebben formálhatók. Eredményeik így is elismerésre méltók. A gyerekek közül, akik együtt tanulnak a falubeli gyerekekkel, többen érettségiznek az idén is. Az itt nevelkedettek között van két orvos: Vinkó József és Hubai Zsolt. Sárosi József jogász lett, Takács Miklós pedagógusként dolgozik. A nevelőotthon volt lakói közül többeh Faddon telepedtek le, itt alapítottak családot. A faluban maradt: Pintér Lajos, Rehá.k György, Lepp Ferenc, Sós Ferenc, Szabadkai Tibor és Deli Tibor. Ez utóbbi kettő rendőrakadémián tanul jelenleg. A Faddon élők szinte állandó kapcsolatban vannak volt otthonukkal. Gyakran bejárnak, beszélgetnek a gyerekekkel, elhívják magukhoz az otthon lakóit. Az ország más területeiről is visszalátogatnak azok, akik itt váltak emberré. A nevelőotthon dől. gozói is figyelemmel kísérik volt neveltjeik sorsát. Hetvenhét gyerek talált itt otthonra. A nevelőkön kívül sokat tesznek a község lakói is azért, hogy az itt élő gyerekek hasznos tagjai lehessenek társadalmunknak. A gyerekek közül többen a faluban élő idősebb embereket segítik: rendszeresen hordják naponta éthordóban az ételt, fát vágnak, vizet visznek Ügy tesznek-vesznek, mintha otthon lennének. Ez a kapcsolat sokat jelent nekik is, az idősebb embereknek is. Nem a gyapjú l ■ v ■ ' N- V i 7 yp \ ’ Nem a gyapjúért tartják elsősorban azokat a birkákat, amelyeket ezekben a napokban nyírnak. A gyapjú is jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek — öt kilóra számítanak juhonként — de többet jövedelmez a bárányexport. Ezért elsősorban hústípusú juhokat tartanak — 850 anyajuhuk van — jelenleg is. 1980-ra 20 százalékkal növelik az anyajuhállományukat. Tavaly kapták jfjVí - A MAST/iS-SZCWET BtóÁTSÁS M&P ÁPOLÁSA TEKH VESZETT mid HUKKtóST. 'S*) ®í A magyar—szovjet barátság terén végzett kiváló munkáért kapta az MSZBT-tagcsoport ezt a plakettet az MSZBT Országos Elnökségétől. Orsós Imre haza Faddon az úgynevezett Partalját felszámolták, putri nincs. A cigány lakosság is egyre kulturáltabb körülmények között él. Dolgoznak. Orsós Imre például a termelőszövetkezetben. Három gyereke van és hamarosan teljesen kész lesz a képen látható új háza. Kétszáz értelmiségi Hány értelmiségi él a faluban? Több mint hatvan pedagógus, a termelőszövetkezetben 68 agrár- és műszaki értelmiségi. Pontos számot senki sem tudott mondani, de azt mindenki megszavazta: több, mint kétszáz olyan ember él a faluban, aki nem fizikai munkával keresi a kenyerét. Nagy tartaléka ez a község továbbfejlődésének. Kajak-kenu szakosztály Sportolásra a holt Duna-ág adta lehetőségeket is kihasználják. Két éve, hogy megalakult a kajak-kenu szakosztály. Ide 27 vízi úttörőgárdista jár. A gyerekek elméleti és gyakorlati felkészítést kapnak. Programjukban sok vízi túra szerepel. Egy őrsi csónak — tízszemélyes — és kajakok állnak a rendelkezésükre. A nyári kirándulásaik közül kiemelnénk a szekszárdi úttörőházzal együtt szervezett győr—dombori vízi túrát, amely 12 napot, és 340 kilométer evezést jelentett a gyerekek számára. Közel százmillió A faddiak, amellett, hogy jól élnek, egyre takarékosabbak is. Nagyobb beruházásokra tartalékolják a pénzüket. Kamatozó betétjük több mint 22 millió, nyereménybetétjük pedig kereken 71 millió forint. Gépkocsi- nyeremény-betétkönyvben 1,5 mlilió, takaréklevél formájában pedig 695 ezer forintot őriztetnek a takarékszövetkezettel. fl számok tükrében A faddi művelődési ház 1969. szeptember elsejétől — az országban elsőként — működik a tsz és a tanács közös fenntartásában. Ennek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a statisztika, amit kérésünkre állítottak össze. Az 1968-as adatokból kiindulva világosan kitűnik a változás. Az elmúlt lo év látogatottsága számokban. 1968. 50 rendezvény 8 000 látogató 1969 240 46 000 1970 270 55 000 1971 260 55 000 1972 240 50 000 1973 240 50 000 1974 210 43 000 1975 180 35 000 1976 180 35 000 1977 170 30 000 1978 160 30 000 2150 429 000 Szolgáltatás Faddon nem panaszkodnak a szolgáltatásra. Harmincöt magánkisiparos (ebből 27 fő-, hét mellékfoglalkozású, egy pedig nyugdíjas) van a községben. A szolgáltató szövetkezet kozmetikával együtt fodrászrészleget működtet. Van GELKA-szerviz, amelynek dolgozói az elmúlt évben 1095 rádió, 1147 tévé, háztartási gép, porszívó, centrifuga, mosógép, hűtőgép javítását végezték el. Egyelőre még csak mozgójáratot működtet a Patyolat, de végleges letelepítése hamarosan várható. Két önkiszolgáló, négy vegyes- és négy italbolt, egy étkezést is biztosító kisvendéglő, egy vendéglátóipari presszó, egy TÜZÉP-telep, egy olajtöltőállomás, négy szaküzlet (ruházati, cipő, rövidkötöttáru, vasműszaki), zöldség-, hús-, papír-írószer bolt biztosítja az itt élők ellátását. Kevesebb emberrel A Paksi Konzervgyár faddi üzemében termelési tanácskozást tartottak. Ezen szó esett arról is, hogy a vállalat 104,6 százalékra teljesítette első negyedévi tervét, a faddi üzem ezen belül 104,2 százalékra. A vállalat 95,6, a faddi üzem 97,9 százalékos létszámmal érte el ezt az eredményt. A faddi üzemben 80-féle terméket gyártanak, főleg exportra. Hatvanhatban még 135 vagon késztermék került ki ebből' az üzemből, 270—280 ember munkájának eredményeként. Ma 450—500 vagon terméket 103 ember állít elő, akiknek jövedelme 1975-ben 2085 forint volt havonta, ma pedig 2865 forint. A létszám ennek ellenére egyre csökken. A jelenleginek a dupláját is tudnák foglalkoztatni. Szőnyeg kiállítás Az ÁFÉSZ-boItban ott jártunkkor szőnyegkiállítással igyekeztek kedvet csinálni a vásárláshoz Faddi magazinunkat összeállította Szalai János, Gottvald Károly, Pordán Jánosné, akik köszönetét mondanak Tóth Annának, a községi tanács vb-titkárának, Kozma Istvánnak, a községi pártvezetőség titkárának, Puskás Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének, Osztermayer Jánosnak, a tsz-pártvezetőség titkárának, Kovalcsik Antal állami díjas nevelőotthon-igazgatónak, Kras- say Gyulának, a művelődési ház igazgatójának, Varga Istvánnak, a Paksi Konzervgyár fadd—bogyiszlói telepe vezetőjének, Fehér Imrénének, a Duna—Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat Nagydorogi Dohánybeváltó Üzem faddi telepvezetőjének, Soponyai Mihályné és Bitter János tudósítóknak, akik munkájuk során segítségükre voltak. Következő magazinösszeállításunkat Mórágyon készítjük, május 2- án. Kiválóak Az ifjúsági mozgalomnak komoly hagyományai vannak Faddon. Az elmúlt évek során szép munkát végzett az úttörőcsapat és a községi KISZ-alapszervezet. Az úttörőcsapatnál rendszeresek az őrsi, a raj- és az úttörővezetői foglalkozá- sok. Sokféle szakkör áll a * pajtások rendelkezésére. Jó a kapcsolat a községi KISZ- szervezettel. Sok lelkiismeretes ifivezető is segíti a rajok munkáját. Az össsze- hangolt, jó munkavégzés eredményeként az elmúlt évben érték el, hogy elnyerjék a Kiváló úttörőcsapat kitüntetést. A. községi KlSZ-alapszer- vezetében is sokrétű, tartalmas munka folyik. Politikai oktatásaik igen magas színvonalúak voltak az elmúlt évek során, sokat tettek a fiatalok annak érdekében, hogy a szabad időt hasznosan, szervezetten töltsék el. Ennek eredményeként az idei évben kapták meg a Kiváló KISZ-alapszervezet címet. Az 1703. évi adóösszeírás szerint 24 jobbágycsalád élt a községben, kiknek tulajdonában 24 ló, 18 ökör, 39 tehén, 17 borjú és 47 sertés volt. Az 1700-as évek első felében a munkaerőhiány megszüntetésére nagyarányú betelepítéseket hajtottak végre, s 1753-ban már 269 adózó jobbágy- és zsellér- család volt a településen, akik dohánytermesztéssel és halászattal foglalkoztak. 1836-ban a faluban már 3982 a lélekszám. Ebben az időben a mezőgazdaságon és halászaton kívül „ha- jóutazással” is foglalkoztak. Az első termelőszövetkezet 1949- ben alakult, Szabadság néven. A község lakóinak száma 4764.
