Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
r. 1979. április 27. Képújság 3 ■ mni' -vfí-- ír; - i1 * -ni --- a* .. a* -/-i tin- • ' - * .. ml /."sa»’,. >-aMg?'fgjr wy** &$ í*.*őiiV v ?; Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! r SOPIANA izzólámpagépsorok MW*km műm I hi 1 It ^PE-*! ff. L r^P Tavaszi határszemlék előtt Minden földet meg kell művelni Több mint egy éve lépett hatályba a Minisztertanács 38/1977. (X. 12.) számú rendeleté, amely a földvédelemről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtását szabályozza Ma már elmondható hogy a rendelet szellemében végzik a tervezést a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyéni termelők. Tolna megye 222 944 hektár szántó, 7849 hektár szőlő, 2192 gyümölcsös, 4866 hektár kert művelési ágú területein szépen fejlődő növények, jól elmunkált földek tanúsítják a mezőgazdaságot szerető emberek szorgalmát. Különösen fontos a jó és szép munka az idén, mert a nem kevés költséggel elvetett ősziek mintegy tíz százalékát a száraz téli fagyok tönkretették és helyettük más növényt kell elvetni. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői éves termelési tervükben tervezték meg, januárban, a mezőgazdasági rendeltetésű földek idei hasznosítását: Sajnos több mint 300 hektár mezőgazdaságilag művelt terület hasznosítását nem tervezték. Ezt a tavaszi határszemlék megtartásáig tisztázni kell. Az elmúlt évben megyénkben 238 hektár műveletlen szántó-, szőlő-, gyümölcsösterületet talált a határszemlét végző bizottság. A minisztertanácsi rendelet 4. §-a alapján az idén is, április—május hónapokban határszemléken kell ellenőrizni a művelési kötelezettségek teljesítését. A határszemléket a városokban, valamint községekben a nagyüzemek földjein a városi, járási földhivatalok dolgozói végzik. Községekben a magánszemélyek és egyéb földhasználók földjein a községi tanácsok szak- igazgatási szervei ellenőrzik a földek művelését. Azokat a földhasználókat, akik művelési kötelezettségüknek időben nem tettek eleget, 30 napos határidőmegjelöléssel felszólítják az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére! Amennyiben a nagyüzemeknél a művelési kötelezettséget nem teljesítik, a műveletlen föld aranykoronája ezerszeres szorzatának megfelelő forint összegű térítésre kötelezik az üzemeket. Azon magán föld- használóknak műveletlenül hagyott területeit akik művelési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, állami tulajdonba kell venni. Felkérjük minden mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét, minden magán- és egyéb földhasználattal rendelkezőt, hogy időben, jó minőségben műveljék meg földjeiket, gondozzák a területeket, hogy ne kelljen élni a szankciókkal. Érjük el, hogy minden mezőgazdasági rendeltetésű föld teremjen és ne tűrjük környezetünkben a gyomok fertőzését. SZŰCS LAJOS a Tolna megyei Földhivatal vezetője Az utóbbi esztendők egyik legnagyobb pécsi beruházásában, az Egyesült Izzó SOPIANA Gyárában tavaly ősszel kezdődött a termelés. Ebben az új baranyai üzemben — izzólámpát gyártó gépsorokat készítenek hazai, valamint KGST- és tőkés piacokra egyaránt. Az új gyár egyik terméke, a lámpa-összeszerelő gép. A képen: Varga Tibor és Exner András. SZMT-elnökségi ülés Kommunista műszak A GELKA tamási szervizé, ben a nemzetközi gyermekév ► tiszteletére kommunista műszakot tartottak, melynek ösz- szegét a gyermekszolidaritási alapra fizették be, illetve gyermekintézmények segítésére fordítják. (K. E.) Tegnap Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Megvitatták a szakszervezetek politikai nevelőmunkájá. nak tapasztalatait, tájékoztató jelentést hallgattak meg az SZMT, a szakmai megyebizottságok és intézmények tavalyi gazdálkodásáról, valamint a szakszervezeti üdülési beutalójegyek felhasználásáról. A két elnökségi ülés között végzett munkáról Egyed Mihály vezető titkár tájékoz, tatta az elnökség tagjait. Befejezték a tavaszi vetést Tegnap kora délelőtt Kemény István, a Szekszárdi Állami Gazdaság és Borkombinát pártvezetőségének titkára közölte szerkesztőségünkkel, hogy a gazdaság egész területén befejezték a tavasziák vetését. Éjjel-nappal dolgozott a vetőapparátus és így tudták időben a földbe juttatni a magot, összesen 3214 hektáron vetettek tavasziakat. A gazdaság talajfertőtlenítő, szállító-, és vetőgépeit a szomszédos gazdaságokba irányítják, hogy ott is mielőbb végezni tudjanak a vetéssel. Múltról — fotelban ülve — Ha nem választhatjuk meg, hogy a négy közül melyik termelőszövetkezetbe lépjünk be, inkább egy ötödiket alakítunk — mondták a faddi gazdák 1959 tavaszán. A gyenge termelőszövetkezetekbe való belépéstől az egyéni parasztság többsége vonakodott. Egy ötödik termelőszövetkezet alapítása viszont teljesen szétforgácsolta volna az erőket és tovább fokozta volna a parasztság között a széthúzást. Üj döntés született: tömörüljenek egy termelőszövetkezetbe a meglévő négy közös gazdaság tagjai és az újak. Ekkor viszont újabb nehézség adódott. A jó eredményeket elért termelő- szövetkezetek tagsága azt hangoztatta, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek terhei a jövőben az ő jövedelmüket is lerontják. 1959 szeptemberében végül összehívták az egyesülést megtárgyaló közgyűlést. A közgyűlés megnyitása után a hangoskodók csaknem megbontották a rendet, az előadók közül senkit sem engedtek szóhoz jutni. A közgyűlés rendjét, — amely végül is egyhangúlag kimondta a négy termelőszövetkezetnek Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven történő egyesülését —, csak határozott fellépéssel lehetett helyreállítani. A nagy tsz tehát megalakult. Együtt voltak a tíz éve közös gazdaságban dolgozók — 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet — és azok, akik éppencsak elkezdték a közös munkát. Az új tagok a közös munkában vonakodtak részt venni. A belépett tagok lovai az istállókban álltak, ugyanakkor a termelőszövetkezetnek 2,6 millió forint rövid lejáratú hitelt kellett felvenni, hogy a gépállomással minden munkát elvégeztethessenek. A gazdasági alapok is gyengék voltak. A meginduláskor 558 szarvasmarhája. 809 sertése, 81 lova és 1230 juha volt a közös gazdaságnak. A takarmányalap is kevés volt. A tagok többsége bízott a holnapban. E bizalom legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy év közben a tagok kölcsönözték a traktorvásárláshoz szükséges összeg jelentős részét. A tagok kölcsönével és az állami hitel segítségével tíz traktort és 3 tehergépkocsit vásároltak. Ezzel lerakták a saját gépállomány alapjait. Akadtak persze kétkedők is akik nem bíztak a megszilárdulás lehetőségében, ök olyan új munkaterületet kerestek, ahol az anyagi kilátásaik jobbak, biztosabbak. 1960. és 1970. között 460 ember hagyta el Faddot. Ennek 70 százaléka 1960—1962. között mondott búcsút a községnek. Múltat idézünk, fotelban ülve. feketét kavargatva olyan tsz-irodában, amilyen húsz évvel ezelőtt talán még a miniszterelnöknek sem volt. A múlthoz kapcsoljuk a mát, mert így látszik igazán milyen magaslatokra jutottak kínlódva, vitatkozva, bizakodva, tudásukat és javaikat gyarapítva a tsz-gazdák 1960-ban 1041 tag munkájának eredményeként — a maival lényegében azonos területen — 7 192 000 forintot jövedelmezett a növénytermesztés és 7 777 000 forintot az állattenyésztés. 1978-ban 706 ember dolgozott és munkájuk eredményeként csak búzából 20 972 000 forint az árbevétel. A növénytermesztés öszes árbevétele 58 633 000, az állat- tenyésztésé 31 649 000, az öszes árbevétel pedig 197 114 000 forint volt. Ilyen bevételről 20 évvel ezelőtt álmodni sem mertek Igaz, akkoriban nem is nagyon álmodtak az emberek. Nyugtalan éjszakáik voltak. Akik maradtak, tették a dolgukat és ma büszkén tekinthetnek vissza, hisz munkájuk eredménye ott van mindenütt: a számokban, gépekben, a szép határban, az emberek megváltozott életében, az épülő új házakban. Mindennap láthatják a termelőszövetkezet 33 korszerű traktorát, tíz kombájnját. 19 tehergépkocsiját, két autóbuszát. Munkájuk eredménye tükröződik a jövedelmekben is. A nagy közös gazdaság megalakulása után az első zárszámadáskor 13168 forint volt az egy tagra iutó évi átlagjövedelem. 1978-ban az egy tagra jutó havi átlagjövedelem az előző évi 3475 forintról 3600 forintra nőtt... Húsz évvel ezelőtt csak a bizakodás tartotta együtt az embereket. Ma az egyre növekvő jólét. Akkor többen menekültek a termelőszövetkezettől. nem tartották a magukénak. Ma büszkén újságolják: megpályázták a kiváló szövetkezet címet. Eredményeik alapján minden reA 60-as években Faddon is felváltotta a kapálást, amit akkoriban viccesen „kapazin”-nak neveztek, a vegyszeres gyomirtás, amit Hungazinnal végeztek. Ez a felvétel a hatvanas években készült és azt mutatja: a Hungazin hatásosabb szer, mint a „kapazin” és ráadásul a derekat sem fájdítja. menyük megvan arra, hogy el is nyerik. (A faddi magazin lapunk holnapi számában jelenik meg.) SZALAI JÁNOS Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet A tizenkilencedik kitüntetés Legkelendőbb az építési kölcsön Ünnepi termelési tanácskozás keretében tüntették ki a Kiváló szövetkezet megtisztelő címmel a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet tagjait és dolgozóit. Az egyenletes jó munkát mutatja, hogy a takarékszövetkezet történetében ez a tizenkilencedik elismerés a kiemelkedő munkáért. Helle Jánosné, ügyvezető tájékoztatta a megjelent igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat és a vendégeket. Beszámolt a múlt évi tevékenységről, majd elismerő szavak kíséretében dr. Zimonyi Béla, a SZÖVOSZ osztályvezetője adta át a kitüntetést tanúsító oklevelet. A járási párt- és állami szervek nevében Tatár Lajos, a szekszárdi járási párt- bizottság első titkára, a MÉSZÖV nevében Somi Benjamin elnök, a társszövetkeze- tek nevében Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai termelőszövetkezet elnöke, a KPVDSZ nevében Molnár Lajos megyebizottsági titkár gratulált a kitüntetéshez. A községi párt- és állami szervek üdvözletét Nagy Ferenc vb-titkár tolmácsolta. Az ünnepi tanácskozás keretében vette át a „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetést Somosi Józsefné hitelügyi előadó és a „Kiváló dolgozó” kitüntetést Molnár Lajosné, az őcsényi kirendeltség vezetője. A ki- rendeltségek közötti versenyben az őcsényi lett az első. Megjutalmazták a szocialista brigádokat, valamint a kiemelkedő munkát végzett dolgozókat. A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet tavaly bevételi tervét több mint hat százalékkal túlteljesítette, a kiadásoknál némi csökkenés volt tapasztalható. Az egy betétesre jutó átlagbetét összege 19195 forint, a működési körzetek egy lakosára 4675 forint jut. Tavaly két és fél ezer esetben 21 és fél millió forintot kölcsönöztek. Legnagyobb összegű az építési kölcsön volt. Műszaki hetek A közgazdasági szabályozók módosítása (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város és városkörnyék vállalatainak, üzemeinek, jelentősebb gazdasági egységeinek felső- és középszintű vezetői gazdaságpolitikai előadáson vettek részt április 25-én, a dombóvári művelődési otthon kistermében. Az MTESZ Tolna megyei Szervezete, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Dombóvár városi Szervezete meghívására Dobos István, a KNEB elnökhelyettese tartott előadást, „Gazdasági helyzet és a közgazdasági szabályozók, különös tekintettel az 1980- as módosításokra” címmel. A műszaki hetek programjába illeszkedő előadást mindvégig őszinte, kritikus és önkritikus légkör jellemezte. A bevezetőben átfogó képet kaptak a résztvevők hazánk gazdasági helyzetének alakulásáról, a 60-as évek végétől napjainkig. Az elemzés során összefüggéseiben sorakoztak fel ezen időszak legfontosabb politikai és gazdasági intézkedései, azok meghozatalának körülményei és következményei. Számadatokkal segítettek érzékeltetni hazánknak a világgazdaságban elfoglalt helyét, jelenlegi helyzetét, gazdaságunk továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ezt követően Dobos István részletesen elemezte az előttünk álló legfontosabb népgazdasági feladatokat. A hallgatóság körében élénk érdeklődést kiváltó előadás rámutatott a beveztésre kerülő újabb gazdasági intézkedésekre és azok meghozatalának Okára egyaránt. BÉRDI ÁGNES
