Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

1979. április 26. IníÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Elöregedő lakóbizottságok Mindenki egyetértett azzal a fiatalemberrel, aki az egyik szekszárdi lakógyűlésen fel­szólalt, mondván: hiba, hogy három lakóbizottságot is vá­lasztottunk negyedórával ez­előtt, de egyikben sincsenek képviselve a fiatalok. Majd tett néhány okos javaslatot és kifogásolta, hogy a salakos kis focipálya ügyében nem úgy döntöttek volna, ahogy döntöttek, ha a fiatal lakók véleményét is figyelembe vet­ték volna. Igazán, a lakóbi­zottságnak legalább egy tag­ja lehetne a fiatalabb kor­osztályból is. „Eső után köpönyeg” volt a felszólalásnak ez a része, hiszen amikor a népfrontbi- zottság képviselője a bizottsá­gok személyi összetételére vonatkozó javaslatot megtet­te, megkérdezte azt is, hogy van-e még javaslat, újabb je­löltekre. De — mint a jelen­lévő tanácstag felszólalásából kiderült — nem is ezen a gyűlésen kellett volna elkez­deni. A lakóbizottság-válasz­tásokat előkészítő operatív bizottságban képviselteti ma­gát a városi KISZ-bizottság is. Ott is kérték, tegyen a KISZ is javaslatot, ajánljon fiatalokat a lakóbizottságba. Nem történt meg. Aztán: volt már jó néhány tanácstagi be­számoló, ám a résztvevők közt még elvétve sem lehe­tet harminc éven alulit látni. És most is körülnéztünk. Vagy ötvenen voltunk együtt, hogy meghallgassuk a lakó­bizottságok működéséről, fel­adatairól szóló tájékoztatót, elmondjuk a gondokat, ten­nivalókat, ám a harmincon aluliak korosztályát egyedül a felszólaló fiatalember kép­viselte. Érthető, hogy a lakóbizott- ságokban igen aktívak a nyugdíjasok. Többnyire nyugdíjast választanak el­nökké. Ám a bizottságokban lenne a helyük a fiataloknak is. Kin, kiken múlik, hogy így is legyen? (J) Taggyűlések, küldöttgyűlések 1979 tavaszán Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának nyilatkozata Vége felé közeledik a KISZ-élet évről évre vissza­térő tavaszi eseménysoroza­ta: május elsejéig ország­szerte 29 ezer alapszervezeti közösségnek és csaknem 850 ezer ifjúkommunistának egész évi mozgalmi munká­ja kerül nagyító alá. A KISZ-alapszervezetek érté­kelő és vezetőségválasztó, valamint tervező taggyűlé­seinek, illetve munkahelyi, tanintézeti küldöttgyűlései­nek eddigi tapasztalatairól Deák Gábor, a KISZ KB titkára nyilatkozott Győri Margitnak, az MTI munka­társának. — A mozgalmi munka ta­vaszi eseménysorozata ki­emelkedő jelentőségű — mondotta bevezetőben Deák Gábor. — A most zajló ér­tékelésekre épülhet a követ­kező időszak munkájának megtervezése, a vezető szer­vek megválasztásával pedig a további eredményes mun­ka személyi feltételeit biz­tosíthatják a kollektívák. Hozzátenném, ez év máju­sára a Központi Bizottság — a szervezeti szabályzat alap­ján — összehívta a KISZ országos értekezletét. A mintegy 600 ifjúsági vezető tanácskozásának éppen az lesz a feladata, hogy az el­múlt három év tapasztala­taira alapozva megvonja a kongresszusi határozatok végrehajtásának mérlegét, felmérje és megrajzolja a még hátralévő tennivalókat. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a tavaszi taggyűlése­ken és küldöttgyűléseken megfogalmazódó vélemé­nyek, az ifik önértékelése jó alapot nyújt az országos szintű elemző munkához. — A taggyűléseken el­hangzó vélemények a fiata­lokat leginkább foglalkozta­tó társadalmi gondokat, a pályakezdés, az otthon- teremtés nehézségeit is tük­rözik. Ezzel egyidejűleg a szabad idő kulturáltabb el­töltésére is átfogó progra­mot és még jobb feltétele­ket igényelnek a fiatalok. — A taggyűléseken, a kül­döttgyűléseken megválaszt­ják a vezető szerveket, s ennek nem elsősorban a KISZ-vezetők kicserélése, hanem a vezetői munka mi­nősítése a célja. A KISZ- tagság igenlő vagy nemle­ges szavazata egyúttal ér­tékítélet is egy-egy KISZ- vezető éves munkájáról, ma­gatartásáról, vezetői képes­ségeiről. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a jól dolgozó KISZ- vezetők évről évre bizalmat kapnak a tagságtól, hosszabb ideig maradhatnak funkció­ban, mint korábban. — Az 1979—80-as közpon­ti akcióprogramok széles skálán kínálnak cselekvési lehetőséget az alapszerveze­teknek. Arra ösztönzik a kollektívákat, az ifjúsági szövetség tagjait, hogy önte­vékenyen, kezdeményezően olyan helyi akcióprogramo­kat alakítsanak ki, amelyek­ben megfelelően ötvöződnek a helyi feladatok országos céljainkkal, akcióinkkal — mondotta befejezésül Deák Gábor. Ablak: A és B osztá­lyok (lak) tanyája, amíg nem jön a tanár. Egyes: Kétes értékű feleletek indexe. Köles: Rövidítés Kevés Ottani Lakó Ehet Sokat. Stúdió: Csont­héjas gyümölcs. Olyan recsegő hangot ad, mint a mogyoró, ha törik. Zárszó: Kevés lakosú település (s-sel kisebb, mint Szárszó). (A Mi Szavunk című tamási diákújságból.) Bolgár diákok Bulgáriában minden 10 000 lakos közül 106 diák. Ez az arányszám előkelő helyet biztosít az ország számára a világranglistán. Az állam nagy gondot fordít az okta­tási rendszer tökéletesítésé­re, a diákok tanulási és élet- körülményeinek javítására. Az elmúlt esztendőben pél­dául 900 millió levát fordí­tottak erre a célra. Az idei tanévben 100 000 fiatal tanul a bolgár felső- oktatási intézményekben. Közülük 38 000-ren diákott­honokban laknak. 1960-ban még mindössze 4000 fiatal­nak jutott kollégiumi hely, 1980-ban pedig előrelátható­lag már 50 000 tanuló diák­otthoni ellátását tudják biz­tosítani. A diákszállókban a lakásért, az ellátásért névle­ges díjat fizetnek. Több he­lyütt létesítettek szállót a diákházaspároknak is. Az egyetemi és főiskolai éttermek száma évről évre növekszik. Jelenleg 60 men­za működik az országban, ahol naponta 45 000 diák ét­kezik. Az étkezési költségek felét az állam vállalja. A legnagyobb oktatási közpon­tokban, így például Szófiá­ban, Plovdívban, Burgasz- ban, Gabrovóban, Sumen- ben, minden főiskolás men­zán étkezhet. Gyarapodik az ifjúsági üdülő- és sportközpontok száma is. Jelenleg 30 diák- üdülőben és táborban 15 000 fiatal pihenhet, sportolhat. Fiatalok a termelésben .,msm A BHG szekszárdi gyárában a dolgozók átlag életkora jóval harminc év alatt van. A fiatalok méltón vesznek részt a termelésben, a jó eredmények jelentős részben az ő munkájuknak is köszönhető. Pincehelyen, a gáztöltő telepen is szép számmal dolgoz­nak KISZ-korosztálybeliek. Munkájuk felelősségteljes, az üzem a legveszélyesebb munkahelyek közé tartozik. Ké­pünkön: a szállítószalagba beépített mérlegen ellenőrzik a töltött palackok súlyát. Fotó: Szepesi Klasszikus zene a gimnáziumban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban 1979. január óta működik a zenei klub. Vezetője Hum János földrajz­történelem szakos tanár. A klasszikus zenét felelevenítő klubnak 15 tagja van, köztük nem egy tanár. A foglalkozá­sokat kéthetenként tartják az ütemtervben előírtak szerint. Az ütemterv a zenei stílus- irányzatokhoz igazodik. Az egyes darabokat a reneszánsz­tól a XX. század második fe­léig, Sosztakovicsig és Ko­dályig veszik át. Később fel­dolgozásokkal, modern hang­szerekkel foglalkoznak majd. A kis zenei tanfolyam végén játékos vetélkedőn kamatoz­tatják tudásukat a tagok. A tanári kar és az iskola KISZ- szervezete együttesen párt­fogolja a szakkör munkáját. A foglalkozások előadás jel­legűek. A csoport egy (néha két) tagja felkészül az adott stílusirányzatból és annak ze­néjéből. Áz elhangzó zeneda­rabokat közösen elemzik KEMÉNY IRÉN Bátrabban, több önbizalommal (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúltban kitünteté­seket adtak át a megyei KISZ-bizottságon. A kitünte­tettek között volt Budai Zol­tán, a Bonyhádi Cipőgyár szervezési csoportvezetője is, aki több éves kiemelkedő munkájával „Kiváló Ifjúsági Vezető” elismerésben része­sült. Ez alkalomból kerestem fel a fiatal és akkurátus KISZ- vezetőt munkahelyén, ahol az interjú készült. — Miként fogadtad kitün­tetésed hírét? — Meglepett, ugyanakkor jólesett, eddigi munkám meg­becsülését láttam benne. — Hogy megyénk fiataljai közelebbről is megismerhes­senek, kérlek mondj nekünk néhány szót Budai Zoltánról, mint magánemberről. — Vállalati ösztöndíjas­ként kerültem a gyárba 1968- ban. Szervezőként, főműveze­tőként, majd végül szervezési csoportvezetőként dolgoztam eddig. Nős vagyok, egy leány- gyermek apukája. Munkám mellett szakmai tantárgyakat oktatok. Hobbim a kertész­Budai Zoltán kedés. A gyárba való belépé­semtől részt veszek a moz­galmi munkában. — Hogyan látod a cipőgyár KISZ-életének jelenlegi hely­zetét? — Uj vezetőséggel dolgo­zunk, ami további munkánk egyik garanciája. Az elmúlt 2 év munkája jórészt szemé­lyi okokból nem volt folyto­nos. KISZ-életünk visszatérni látszik az 5—6 évvel ezelőtti hagyományokhoz. — Mit tartasz a legnagyobb gondnak? — Szervezettségi állapo­tunk nem megfelelő, ami több tényező együttes függ­vénye. A fluktuáció miatt a kvalifikáltabb szakmunkás­fiatalok száma csökkent. A nagyszámú bejáró fiatal lakó­helyi KISZ-szervezetek tagja. Vonzóbb programmal, na­gyobb propagandamunkával javítanunk kell ezen. — Mint tapasztalt KISZ- vezető. milyen tanácsokat ad­nál vezetőtársaid számára? — Bátrabban vállaljunk! Több önbizalmat! Használjuk ki jobban a KISZ által nyúj­tott lehetőségeinket: a mű­velődéstől a sportig! — Köszönöm az interjút. További eredményes munkát kívánok. A beszélgetés után végig­gondoltam tanácsait. A KISZ- élet lehetőségei adottak, él­jünk vele! BAYER BÉLA Politika az iskolában Amiről nem beszélünk, nincs ?! A közelmúltban egy gim­náziumba hívtak meg, azzal a céllal, hogy segítsek be­szélgetni a politikáról. Rövid eszmecsere után az érettségit követő lehetőségekre terelő­dött a szó, ha úgy tetszik, a felnőtté válás gondjaira. Szo­morú volt a tájékozatlanság, amellyel a jövőről meditál­tak. Ám még nagyobb lett a zavar, amikor váratlanul megkérdeztem: mi köze az ő jövőjüknek a politikához? Addig ugyanis legtöbbjük politikának csak a külföldi események ismeretét tartotta, ezenkívül legfeljebb a hazai évfordulók történelmi hátte­rében volt némi jártasságuk. Mindezek után újságolvasási szokásokra terelődött a szó. majd egy apró ugrással az iskola havonta megjelenő lapját kezdtük el vesézni. Kiderült, hogy a megjelenő cikkeket ugyan maguk írják, de azt csak szigorú igazgatói cenzúra után küldhetik sok­szorosításra. Ám az ellenőr­zés nemcsak- a stílusra, a nyelvhelyességre ' terjed ki, hanerrt a témákra is. Dicsér­ni mindent szabad, bírálni azonban csak az iskolai KTSZ-szervezetet. a diákokat A belső légkörre jellemző példaként említették a leg­utóbbi diákparlament egv-egv mozzanatát. Az a néhány diák. aki közismerten „nagy­szájú”, nem kapott szót. Az elnök ugyanis igazgatói se­gédlettel válogatott a hozzá­szólási jegyek között és azok­ra. akiket úgy ismertek: „van véleményük”, sajnálatos mó­don nem maradt idő. Persze mondandójukat beadhatták írásban, amit meg is tettek, ám válasz azóta sem érkezett. Talán mondani sem kell, ez a fajta iskolai légkör mennyire káros, milyen egy­síkúvá teszi a fiatalok gon­dolkozását, elhiteti velük azt a téveszmét, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Azt sugallja, hogy az embernek csak önmagáról lehet véle­ménye, az őket vezetőkről, irányítókról nem. Törődjön mindenki a maga dolgával abból nem lehet baj. Vagyis, hogy a konfliktusmentes élet az igazi. De hogyan készítsük fel akkor a fiatalokat arra, hogy életükben bizony lesznek akadályok, ledöntendő, nem egyszer láthatatlan falak, hogy saját és környezetük korlátainak meghaladása olyan cél, amelyet vállalni kell, hogy nincs konfliktus- mentes élet? Az ember szinte nem érti, hogyan lehet ilyen légkörben történelmet, ma­gyar és világirodalmat taní­tani? Hiszen a történelem egész láncolata, minden igazi irodalmi alkotás azt példáz­za, hogy az ember világa a leküzdendő akadályok világa és a bekötött szem, a befo­gott fül csak kudarcokat eredményezhet. Vajon miért törekszenek olyan gyakran a pedagógusok a politikától mentes iskola megteremtésére? A válaszok közt többnyire azt hallani, hogy a középiskolás korosz­tály még éretlen az ilyesmi­re, előbb szerezze meg hozzá az elméleti ismereteket, ak­kor tudja majd eredménye­sen alkalmazni a demokrá­ciát. Két dolog is következik eb­ből. Először az, hogy a peda­gógus nem partnernek, csu­pán munkája alanyának te­kinti a diákot. Passzív befo­gadónak, ahogy ezt már a múltban a polgári rendszer^ iskolapolitikája is sugallta. És még nem jutottunk el ad­dig, hogy ezt a nézetet fel­számoljuk. A másik ebből következik. Ha őszintébb, nyi­tottabb lenne az iskola, bi­zony hibái élesebben rajzo­lódnának ki, a személyi vagy módszerbeli alkalmatlanság olyan kérdések elé állítaná a pedagógusokat, amelyek meg­válaszolásához őszintébb tan- testületi légkör, s látszólag több idő kellene. Mondhatná valaki: úgy kell a pedagógusnak, ha saját le­vében fő. De sajnos az apoli- tikus helyzetben nemcsak a tanárok károsodnak, hanem a felnövekvő nemzedék is, s velük együtt az ország, amelynek őket nevelik. Nem Szükségszerű, hogy így legyen. Jártam szakközép- iskolában, ahol olyan infor­mációshálózatot hoztak létre, amelyben minden észrevétel eljuthatott a diákoktól a tan­testületig, s minden válasz, javaslat ugyanezen a csator­nán vissza. A dolog az isko­la igazgatójának szemléletén és a KISZ-bizottság ráter­mettségén múlott. Persze a politikus légkör bevezetésé­nek gyermekbetegségein ők is átestek. Megtörtént, hogy a diákok önkritika nélkül bí­ráltak, s előfordult az is, hogy a pedagógussal hosszas vita árán lehetett csak meg­értetni: a kritikából tanulni kell. De túl a kezdet nehéz­ségein. mind a diák, mind a pedagógus jobban érezte ma­gát az iskolában, fellendült az újítókedv, jutott idő a gondolkozásra. Minderről ott, a gimnázi­umban gondolkodtunk han­gosan. Beszélgetésünk végén kezdett világossá válni, mi köze a jövőjüknek a politiká­hoz és az is. hogy politika- mentes élet nincs, még akkor sem. ha az iskola légköre ezt tanítja nekik. REGE SÁNDOR Suli­értelmezőszótár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom