Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-26 / 96. szám
Mai számunkból XXIX. évfolyam, 96. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. április 26., csütörtök TENG ÁRNYÉKA (2. old.) TERMELŐKET KERESNEK (3. old.) BÁTRABBAN, TÖBB ÖNBIZALOMMAL (5. old.) POLITIKA AZ ISKOLÁBAN (5. old.) SZOVJET KULTÜRCENTRUM A BELVÁROSBAN (4. old.) ► A személyzetis képzettsége „A képesítési előírásoknak megfelelő középfokú iskolai és politikai képesítéssel a személyzeti apparátus 50%-a rendelkezik” — olvasom egy, a káder- és személyzeti munkáról szóló jelentésben. „A személyzeti munkát ellátók között magasabb képzettségű nincs, nagy részük nyolc általánost végzett” — hallom a megállapítást egy tanácskozáson, ahol egy járásról számolnak be. „Akad a személyzetisek közt olyan is, akinek még a nyolc általánosa sincs meg” — ez már egy másik járásra vonatkozik. Óhatatlanul összeáll a kép: miközben módszeresen törekszünk arra, hogy minden területen, a kisebb- nagyobb vezetői beosztásokban olyanok legyenek, akik rendelkeznek a megfelelő képzettséggel, e tekintetben a legelhanyagoltabb terület a személyzeti munka. Az előírások megvannak, amelyek pontosan meghatározzák az egyes személyzeti munkakörökre a szükséges iskolai és politikai végzettséget. A tanácsi vonalon például a személyzeti előadónak minimum középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie, a főelőadónak, csoportvezetőnek pedig felsőfokú, egyetemi, főiskolai végzettséggel. Érthető a követelmény, hiszen a személyzetis a legfontosabb termelőerővel, a szakmai, politikai tudással felvértezett emberrel „gazdálkodik”. A jó személyzetis pedagógus, pszichológus, jogász, egy kicsit közgazdász, műzaki is. Néki kell rászorítani, meggyőzni a tanulásra azokat, akiknek erre szükségük van. Hogy teheti ezt nyolc általános, vagy hatelemis végzettséggel. Milyen tekintélye lehet ígv? És itt nincs szó' „diploma- fétisizmusról”. Számos példa bizonyítja — József Attilától Edisonig hogy végzetség nélkül is naggyá válhat valaki, ha tehetséges és képezi magát. Az utóbbi csak írni-olvasni tanul Iskolában, az előbbit irodalomtanár buktatta meg. De akad közelebbi példa nem is egy. Az egyik kollégám a háború miatt nem tudta befejezni az egyetemet és úgy alakult a sorsa, hogy „hivatalosan” ezt pótolni sem tudta. Ám ma keresni kell az olyan irodalomtanárt, akit akár a magyar, akár a világirodalom ismeretében ne „tenne zsebre”. Akad kivétel. De ez a kivétel. Az általános az, hogy a tudást rendszeres tanulással, vizsgázással lehet megszerezni. Ma, a felszabadulás harmincötödik esztendejében, több mint három évtizeddel azután, hogy a kulturális forradalom kezdődött és aki ebben az országban tanulni akar. az tanulhat. Sőt: különféle kedvezményekkel ösztönözzük-nógatjuk tanulásra az embereket. Vannak szakmák — fizikai munkás — szakmák, amelyekre tanulónak csak érettségivel vesznek fel fiatalokat. Éppen ezért képtelenség a bevezetőben idézett jelenség. A hiányzó végzettséget — eltekintve néhány jogos, indokolt kivételtől — pótolni kell. (J) Ülést tartott a megyei pártbizottság Nemzetközi elméleti kenierencia kezdődött Tihanyban f 'A VI V V i VV V t i 1 f r f v ( ( v | ^ i w v v N A tanácskozás elnöksége, középen Óvári Miklós Az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kommunista és munkáspártok Prágában megjelenő közös folyóirata — a Béke és Szocializmus — szerkesztősége szervezésében háromnapos elméleti konferencia kezdődött szerdán Tihanyban. — Pártunk azért vállalta örömmel a tanácskozás házigazdájának szerepét — mondotta elöljáróban —, mert meggyőződésünk szerint nemzetközi mozgalmunk tapasztalatainak kicserélése, az aktuális elméleti kérdések nyílt, elvtársi, alkotó légkörű megvitatása hasznosítható tanulságokkal szolgál, nélkülözhetetlen segítséget jelent számunkra mind A konferenciát, amelyen négy kontinens — Európa, Ázsia, Amerika és Afrika — 38 kommunista és munkáspártjának képviselői vesznek részt. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. a szocialista építőmunka bonyolult feladatainak megoldásában, mindpedig a béke megvédéséért folytatott nemzetközi tevékenységünkben. A világforradalmi folyamat általános előrehaladása, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése következtében megerősödött, kiteljesedett a testvérpártok önállósága. Napjainkban mozgalmunknak nincs szervezett központja, minden egyes párt önállóan dolgozza ki politikáját. Ez a tény azonban nem változtatta meg mozgalmunk nemzetközi jellegét. Mozgalmunk nemzetközi jellegéből következik, hogy a pártok önállósága nem teszi feleslegessé a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztését, és testvérpártjainkban természetszerűleg, azt is mondhatnám, törvényszerűleg, nő az igény a nemzeti keretekben felhalmozódó tapasztalatok kölcsönös megismerésére, s az egész mozgalom szempontjából fontos és aktuális politikai, elméleti kérdések közös elemzésére. A tudományos szocializmus elmélete létrejötte óta a forradalmi gyakorlattal szoros kapcsolatban fejlődik, így van ez napjainkban is. Ezért ideológiai, elméletikutató tevékenységünk nélkülözhetetlen eleme a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító küzdelmek tapasztalatainak vizsgálata és elméleti szintű általánosítása. Ugyanakkor nagy figyelemmel kísérjük a gazdaságilag fejlett tőkés országokban és a fejlődő országokban küzdő testvérpártjaink harcát. (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szerdán ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Dabrónaki Gyula, a Központi Bizottság tagja, nyugalmazott államtitkár. A pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette K. Papp József első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén tárgyalta meg azt a beszámolót, melyet a testület elé dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára terjesztett. Az ülés résztvevői ennek . alapján állapították meg, hogy a megyében működő tanácsok szerveinek hatósági munkája az utóbbi három évben tovább javult. Erősödött a hatósági tevékenység törvényessége és javult a színvonala. Ezért is minősíthető ma már reális igénynek, hogy a tanácsok hibamentesen végezzék hatósági munkájukat és tovább növekedjék azoknak az ügyeknek a száma, melyek már az I. fokú eljárásban végleg elintéződtek. Ezt követően áttekintette Tolna megye építő- és építőanyag-iparának helyzetét és meghatározta továbbfejlesztésének feladatait, a Központi Bizottság 1978. október 12-i határozata alapján. A napirendi pont előadója dr. Gyu- gyi János, a pártbizottság - titkára volt. A végrehajtó bizottság — mely jóváhagyólag vette tudomásul a beszámolót — a napirend vitáját követően úgy döntött, hogy nem hoz új határozatot. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a hatósági munka színvonalának javítását célzó és érvényes korábbi határozataira. Az ülés résztvevői ezután azt tekintették át, hogy az ingatlannyilvántartás befejezéséről 1977-ben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásában hol tartunk és melyek a végrehajtás további feladatai. E napirend előadója Szűcs Lajos, a megyei földhivatal vezetője volt. A végrehajtó bizottság soros ülésének végén a bejelentések tárgyában hozott döntéseket. Óvári Miklós beszéde Napirenden A hatósági munka és ingatlan-nyilvántartás Hazaérkezett Németh Károly Vetik a kukoricát Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán hazaérkezet Varsóból, ahol a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Rendkívül nagy érdeklődéssel és elégedettséggel várják a szovjet fővárosban Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csütörtökön kezdődő munkalátogatását, amelyet eredetileg március végére terveztek, de akkor közös megegyezéssel elhalasztották. Sorrendben ez lesz már a tizedik csúcstalálkozó azóta, hogy 1966-ban Charles de Gaulle ellátogatott Moszkvába. A legutóbbi magas szintű eszmecserére két évvel ezelőtt Franciaországban került sor: Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing a Rambouillet- kastélyban tanácskozott. A jelenlegi megbeszélésen ismét két kérdéscsoport áll az előtérben: a nemzetközi helyzetről és a két ország ezzel kapcsolatos közös tennivalóiról folytatott eszmecsere, s a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, ezen belül a hosszú távú gazdasági együttműködés további bővítése. Mindkét témáról mélyreható előzetes konzultáció folyt már a két ország képviselői között. A nemzetközi helyzetről szólva a két államfő elsősorBizottságának meghívására néhány napos baráti látogatáson tartózkodott. Németh Károlyt útjára elkísérte Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. ban az enyhülés politikájának kérdéseivel kíván foglalkozni. Mindkét részről jelentősnek tartják, hogy a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásán sikerüljön előbbre vinni az európai enyhülés folyamatát, s azt, hogy ezt a világ minden térségére kiterjesszék. Ezzel összefüggésben áttekintik majd a világ különböző körzeteinek helyzetét, így a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia problémáit is. A kétoldalú kapcsolatok fő kérdése a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztése. A jelenlegi látogatáson például aláírják azt a nagyfontosságú dokumentumot, amely 1990-ig szabja meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének irányát. Legfontosabb tényezőként a szovjet sajtó előzetes cikkeiben, kommentárjaiban a politikai együttműködés fejlődését elemezte ki. A két ország partnere egymásnak abban, hogy Európában és az egész világon előmozdítsák az enyhülést, a békés egymás mellett élést, a háború veszélyének kiküszöbölését — ezt a témát hangsúlyozta számos vezércikk, kommentár. Megyeszerte javában folyik a kukorica vetése. A nagyüzemek megkezdték a hónap második felében ezt a munkát, mikor a talaj hőmérséklete huzamosabb ideig tíz- tizenkét fok. Szinte valamennyi üzemben két műszakban dolgoznak a gépekkel, hogy időben földben legyen a mag. Várhatóan május első napjaiban befejezik a siló- és árukukorica vetését a gazdaságok. A bátai tsz-ben a kukoricát 1100 hektáron tervezték ✓ vetni, de a megritkult búzavetést kiszántották és helyette kukoricát vetettek, így a terület 1220 hektár. Április közepén kezdték a vetést, két hatsoros Becker és két nyolcsoros — egyébként cukorrépa vetésére alkalmazott — kukoricavetésre átalakított, Rau vetőgéppel. A hét elejéig hétszáz hektárt vetettek el. Az említett vetőgépek a vetéssel egy menetben Starter műtrágyát és talajfertőtlenítő szert is kiszórnak. A silókukorica és az árukukorica termesztéstechnológiája között csak a tőszám sűrűségének szabályozásában tesznek különbséget. Tervezik, hogy szárat és teljes kukoricanövényt is betakarítanak és ezt leszárítva, pelletet is készítenek. A szövetkezetben úgy tervezik, hogy május elsejére — napi kétszáz kilencórás műszakkal, de legkésőbb május ötig végeznek a kukorica vetésével. Giscard d’Estaing ma érkezik Moszkvába A vetőgépekbe a műtrágyát adapterrel töltik
