Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
1979. április 3. IvÉPÜJSÁG 3 A zöldségtermesztésről Jobb mezőgazdasági gépellátás A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépek többsége már a gazdaságok, szövetkezetek birtokában van. Egy részüket — a nyár eleji munkákhoz — ezekben a hetekben szállítják. Az ekéken, nehéztárcsákon, vetőgépeken kívül a hónap végéig összesen 800 millió forint értékű gépet adnak át a MEZŐGÉP vállalatok megrendelőinek. A tavaszi gépek közül elsőként a talajelőkészítők és a melegágykészítők állnak munkába. A MEZÖGÉP- tröszt Kecskeméti Vállalata ötféle munkagépet gyárt, s ők állítják elő a nagy teljesítményű traktorok talajművelő eszközeit is, így a kom- binátorokat, a boronákat rög- törőket, a kultivátorokat és új termékként a fóliafektetőket. Ezekből az idén ösz- szesen 1600-at készítenek, s a berendezésekhez mintegy 60 millió forint értékű pót- alkatrészt gyártanak. A felmérések szerint valamennyi hazai igényt kielégítenek. A talajerő növeléséhez Miskolcon és Hódmezővásárhelyen készülnek a korszerű műtrágyakezelő és -szóró gépek. Ezekből is kielégítik az igényeket, egyedül műtrágyaőrlőből 100-at adnak a gazdaságoknak. A HÓDGÉP és a Tornádó—5 típusú műtrágyaszóró mellett, az év első negyedében megkezdte a Tornádó—11 szórópótkocsi gyártását, amely a 15 lóerős traktorok munkagépe. Az első példányokat már megkapták a szövetkezetek. Öntözőberendezésekből az AGROKER-telepeken a hagyományos készülékektől a legkorszerűbb gördülő, önjáró, körforgós öntözőberendezésekig minden típus megtalálható. Az esetleges többletigények kielégítésére az első félévben még 130 millió forintért gyártanak öntöző- berendezéseket, szórófejeket és csöveket Szekszárdon. Az itteni vállalat egyébként kapacitásának nagy részét a szőlőművelő, feldolgozógépek gyártására állította át. Megkezdték ezen új típusú gépek nullszériájának szerelését. A szőlőművelőkhöz munkagépeket, adaptereket, nagyüzemi szőlőmetsző és huzalfeszítő gépeket is készítenek. (MTI) palánták közül sok kipusztult és ami megmaradt, az is nehezen növekszik. Rohonczi Imréné kistermelő azt reméli, hogy a száz négyzetméteres fóliasátorból húsvétra azért tud friss salátát szállítani a dombóváriak asztalára. A salátaszezon után paprikapalánta kerül a sátrakba, melyeket a kocsolai Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből kapnak — szerződés alapján. A fóliasátrakban több helyütt fűtési lehetőség is van, így a paprikatermést nem befolyásolja az időjárás. Az Uj Élet. Mg. Termelőszövetkezet minden évben segíti a községben levő 305 kistermelőt, így növényvédő szert, műtrágyát és műanyag fóliát is biztosít részükre. Kovács Gézáné felvásárlónál az idei termelési szerződéskötések után érdeklődtünk. Korai fejes káposztára már kötöttek szerződést, hagymára azonban nem, mert tavaly a leszerződött meny- nyiséget — értékesítési nehézségek miatt — nem tudták teljes egészében átvenni. Várhatóan 60—70 mázsa csemegeuborkát termelnek Szakcson, a Szigetvári Konzervgyár részére. A dombóvári zöldségüzletekben kapható hónaposretket Kocsolá- ról a tsz kertészetéből és a kistermelőktől szállították az ÁFÉSZ üzleteibe. Magyarszéki Endre (Folytatás az 1. oldalról.) rezni. Igen komoly törekvés van arra, hogy a fóliasátrak alatt a község részére a szükséges palántákat megtermeljék. Jelenleg kertbarátkört szerveznek, mely elsősorban a zöldségtermesztés korszerű formáival kíván foglalkozni. A mezőgazdasági könyvhónap keretében központilag szerveztek egy előadást, a fólia alatti termesztés módszereivel kapcsolatban, azonban az előadó más irányú elfoglaltsága miatt hiába vártunk mintegy harmincán. A zöldségfélék közül községünkben a csemegeuborkát termesztik legszívesebben. Az ÁFÉSZ-szel kötött szerződések alapján. A kertbarátok körének megszervezése remélhetőleg a még nagyobb ütemű fejlődést fogja elősegíteni, s nem csak saját szükségletre termesztenek, hanem értékesítésre is. Ambrus Lukács 305 KISTERMELŐ Több mint kétezer négyzetméteren fóliasátras zöldségtermesztésre készülnek a szakcsi kistermelők. A kedvezőtlen téli időjárás miatt többen arról panaszkodnak, hogy az előző években rekordtermést adó tavaszi saláta az idén nagyon gyengén fejlődött. Az ősszel kiültetett Április 3.: Földszocializálás. Hamburger Jenő, Móricz Zsigmond és Latinca Sándor külfüldi újságírók társaságában egy Somogy megyei termelőszövetkezetben. A polgári demokratikus forradalom idején hosszú viták után hozott bonyolult földreform-törvényt, (amely földosztó jellegű volt) Káro- lyiéknak már nem sikerült végrehajtani. A Tanácsköztársaság kikiáltásával a földkérdés megoldásának elvi alapjai is megváltoztak: részint a „haladéktalan szocializmus” bevezetésének illúziója, részint az érthető sietség, amellyel visszafordíthatatlanná igyekeztek tenni a szocializmus irányába tett lépéseket, részint pedig a szo- ciáldemokrata-kautskysta elképzelések egyértelművé tették a földosztás helyetti földszocializálást, a volt nagybirtok együtt tartását. Már március elején Hamburger Jenő kormánybiztos irányításával megindult Somogybán a „szociáldemokrata termelőszövetkezetek” alakítása. A földfoglalások, amelyekben az uradalmi cselédség járt az élen, egész márciusban folytatódtak. Úgy tűnt, hogy az április 3-i kormányzótanácsi rendelet, amely végre valóra váltva a Mindenkihez! kiáltvány ígéretét, társadalmi tulajdonná nyilvánította a közép- és nagybirtokokat a földfoglaló mozgalomra teszi rá a dicsőséges koronát. A rendelet értelmében a száz hold fölötti birtokokat szocializálták és azokon termelőszövetkezeteket alakítottak. (A birtokhatárt rugalmasan értelmezték.) A termelőszövetkezetek központi irányítására — egy erősen centralizált modell értemében —, felállították a Szövetkezeti Központot, ennek huszonhárom kerületi felügyelőségét és ezek alá körzeti felügyelőségeket, főinté- zőségeket és intézőségeket szerveztek. A rendkívüli körülmények ellenére is augusztus 1-ig, a Tanácsköztársaság leveréséig a mintegy 5,6 millió hold szocializált földbirtokból körülbelül 1 millió holdat alakítottak át termelőszövetkezetekké. A földkérdés adott megoldását leginkább a volt uradalmi cselédek helyeselték, ám azzal kevésbé rokonszenveztek, hogy főintézőként a régi földbirtokosok, grófok, intézők uraskodtak továbbra is egyes helyeken. A földosztás elmulasztása — a parasztság irányába tett politikai kompromisszumnak ez az elvetése — a Tanács- köztársaság legnagyobb problémájának, legsúlyosabb hibájának bizonyult. A legfontosabb szövetségest így nem sikerült forradalmasítani és ennek hátrányai egyre inkább megmutatkoztak. (Annál is inkább, mivel az ellenforradalmi utódállamok földreformjainak híre szintén csüggesztően hatott a föld nélkül maradt parasztokra.) S mindehhez hozzájárult a differenciálatlan parasztpolitika, amely alig tett különbséget a törpebirtokos és a nagygazda között. Mindazonáltal a Tanács- köztársaság agrárpolitikája fontos eredményeket is magáénak mondhatott. A polgári jóslatok ellenére a szocializálás nem vezetett a mezőgazdaság csődjéhez. A termelés végig jó színvonalon mozgott, az állatállományban alig következett be változás, s az élelmiszerek elosztása sokkal igazságosabb lett az azelőttinél. Sőt, a háborús cselekmények, a szabotázs, és az ellenforradalmi akciók ellenére a vetés és az aratás is rendben folyt. D. M. Rohonczi Imréné a melegágyi saláták között Sertéstelep rekonstrukció Bátaapátiban. Gr. Apponyi Géza itteni birtokából 53 holdat ajánlott fel az új vitézeknek. Hárman kapták meg 17—17 hold terjedelemben. A lassan bontakozó földrendezésből ez a terület a legkiemeltebb. Már az első előirányzat is jelentős. Kilenc- száz kát. hold területet írnak elő 90 vitéz részére. A következő években ezt jócskán túl is teljesítik. A . földreform ügye más területeken, mint ahogyan ezt a Nagyatádiféle kerettörvény lehetővé is teszi, lassan halad előre. Megfigyelhető, hogy a részeredményeket is úgy kell kicsikarni. Elégedetlen a földművelő nép — ismeri el az újság is. 1923-ban valamit tenni kell. Jószándékról sem beszélhetünk tehát, csak annyit adnak, amennyit muszáj ! A típusproblémák itt is ugyanazok, mint az ország más részében. A gazdajelöltek fizetésképtelenek. így az alkudozás nagyon elhúzódik. A nagybirtokos csak a rossz minőségű, vagy kieső területeitől óhajt megválni, így a jövendő kisgazda eleve tönkre van ítélve, a tőkével viszonylag rendelkező középparasztnak pedig nem jut föld. Hát ezért komédia ez; megélni nem tud belőle, megtartani alig tudja. Hát akkor mit ér? Jó példa erre Szakcs község, ahol a hatalmas Eszter- házy-birtokok közül, az itteni erdőik mellett, mint kis sziget található 53 hold. nyilván rossz fekvésű irtásföld. Az 1925-ös Gazdacímtár tanúsága szerint ezt adja át Eszterházy kisbériét formájában az igénylőknek. Tíz év alatt aztán ez a kisgazdák kezébe megy át. (Az 1935-ös Gazdacímtárban már nem szerepel). A földreform első, kézzel fogható eredményei az 1923-as alispáni jelentésből derülnek ki. A jelentés három eljárás szerint tagol: a) házhelyrendezés: megtörtént egyezség alapján 30 községben, bírói eljárás mellett 27 községben, összesen 57 községben. Házhelyeket nyert 2836 egyén 746,5 k. h. terjedelemben (egy házhely 20Ó— 600 n.-öl) (Ujdombóvár így született), b) kishaszonbérleti ügy: kisbérlet. alapíttatott: 71 község 10 655 egyén 31 295 k. h. c) megváltási eljárás: 91 községben 5691 egyén 10 073 k. h., ebből vitézi telek 400 k. h. Ide kívánkozik, hogy a földreformmal együtt, de attól függetlenül is a birtokmozgás megindul. Az 1924—25-ös esztendőben központi nyomásra, s nem utolsósorban a földigénylők elkeseredett elégedetlensége következtében a birtoktárgyalások üteme meggyorsul, s 1925 végére az alkudozások jórészt befejeződnek. Az így átadott föld az összterület (442 803 kát. hold) 7 százaléka. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint Tolnában az összes kereső férfi népességből, mint tulajdonnal, házzal, házrésszel 41.8 százalék földbirtokkal, 44,1 százalék, földbérlettel 6,3 százalék rendelkezik. A Tolna megyei adatok is azt igazolják, hogy az a fajta földreform nem oldja meg az agrárnépesség problémáját, annál inkább segít a nagybirtok munkaerőgondján, a házhely, s a hozzá tartozó holdnyi gazdaság helyhez köti az agrármunkást, de nyilvánvaló, hogy ebből megélni nem tudván, változatlanul a birtokosok munkaadományára kénytelen rászorulni, s lényegében kizsákmányolt agrárproletár marad. „Sok urunk nem volt rest, se kába, Birtokát óvni ellenünk” (József Attila). Az új földtulajdonosok gyenge gazdasági erőt képviselnek, kevés tőkéjüket elviszi a törlesztés, áz igaerő minimális. Az alispáni jelentés és az újságok egyaránt foglalkoznak ezzel a problémával. A földreform ügy átcsúszik a 30-as évekre is, itt az a fő kérdés, hogy megtudják-e tartani az új gazdák földjeiket. Az újságcikkekből legtöbbször az a kép tárul elénk, hogy ezek halódó gazdaságok, rontják a falusi termelési morált, állandóan eladó- sodnak és kellemetlenségeket okoznak a gazdáknak. Találóak a végeredményről dr. örffv Imre megyei országgyűlési képviselő szavai: „Tévedtünk, amikor az agrárproletariátus nehéz kérdését a földreformmal megoldani véltük; a probléma ma is súlyosan nehezedik ránk.” Az évszázados per a felszabadulás után dőlt el. Végre azé lett a föld, aki megműveli. ILLÉS FERENC Várják a fiatalokat A KISZ KB építőtáborok bizottságához érkezett igénylések össszesítése szerint az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek . és a vállalatok a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt várnak az idén a nyári építőtáborokba. A KISZ KB titkárságának az építőtáborozási feladatokról szóló határozata szerint az idén 80 ezer fiatal kapcsolódhat be ebbe a népgazdasági- lag is nagyon hasznos „társadalmi munkába”. A diákok nagyobbik része ezen a nyáron is mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban serénykedik majd: szedik a nyári almát, az őszibarackot, címerezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket. A korábbi 61 központi építőtábor mellett újabb 19 nyitja meg kapuit. Halásztelek, Kecskemét és Mezőkovácshá- za szövetkezetei például ebben az évben fogadják az első csoportokat; Etyek, Mar- tonvásárhely, Szob és Zalaegerszeg állami gazdaságai ugyancsak először kapnak a nyári munkák dandárjában sokszáz segítőkész diákbrigádot. Alig kétéves múltra tekintenek vissza a szakmunkás- tanulók építőtáborai: tavaly három táborban, kilenc szakmában csaknem 2000-en dolgoztak. Ezen a nyáron mintegy két és fél ezer tanuló, 12 szakma képviselője tesz szert a szakmai táborozáson gyakorlati ismeretekre. A Kossuth Tsz Felsőná- aa mellett lévő telepén van a szövetkezet állatállományának egy része. A majorban tavaly megkezdték a sertéstelep rekonstrukcióját, illetve bővítését. Addig a tartási körülmények hagyományosak voltak, az állományt régi, szerfás épületekben tartották. Ezek az épületek alkalmatlanok az újabb technológia alkalmazására, ezért a gazdaság a meglévők felújítását, átalakítását és új épületek létrehozását kezdte meg. Rövidesen átadják a 936 férőhelyes, battériás malacnevelőt. Elkészül az idén egy kilencszáz férőhelyes hizlalda és egy félszáz férőhelyes fiaz- tató. A jövő évre tervezik az átadását egy újabb hatszázas hizlaldának. Az építkezés kivitelezését a szövetkezet építőbrigádja végzi, a tervek húszmilliós költséggel számolnak. A szövetkezetben a termelés egyenletesen emelkedik, és ebben jelentős része van a háztáji gazdaságoknak is, ahol az állattenyésztésben sertés-, illetve szarvasmarhatartással foglalkoznak. Tavaly ennek a szektornak az évi termelése hatmillió forint volt. A szövetkezet 1977-ben ezernégyszáz hízót értékesített, tavaly kétezret. Úgy tervezik, hogy a rekonstrukció befejeztével. a majori sertéstelep hízókibocsátása kétszeres lesz a tavalyihoz viszonyítva. Hatvan éve történt Földszocializálás A sertéstelephez épülő négyszáz köbméteres derítő betonozását végzi a szövetkezet építőbrigádja.
