Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

12^ÉPÜJSÁG 1979. április 22. Si®::? mm MAGAZIN I MAGAZIN jj MAGAZIN Él MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN W MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Mercator atlasza Egy XVI. századbeli Euró- pa-atlasz a londoni Sotheby műkincskereskedés március 13-i árverésén 695 500 dol­lárért kelt el, nyolcszor any- nyiért, mint amennyit akción atlaszért valaha is adtak. A térképgyűjtemény vi­szont annyiból különleges, hogy Gerardus Mercator, a korszerű térképészeti tudo­mány flamand származású atyja állította össze és látta el kézjegyével. A gyűjtemény tartalmazza Mercatornak az eddig ismert két, saját készítésű térképét — mindkettő Olaszország lombardiai részét ábrázolja — és az 1544-ben kinyomta­tott fali Európa-térképének egyetlen fennmaradt példá­nyát is. A lapok között talál­ható a brit szigetek 1564-es falitérképe — ebből eddig csak három példány volt is­meretes —, az 1569-es igen ritka világ-falitérkép két ré­sze, valamint barátja, Abra­ham Ortelius 1570-es kiadású atlaszának 30 térképe. A tér­képeken olvasható fejlécek és mérfeldskálák mind Mer­cator kézírásai. Sothebyék szerint Mercator 1570-ben kezdte gyűjteni az atlasz térképeit Duisburgban, szinte egészen biztos, hogy valamilyen Európa-utazó számára. A gyűjtemény egy ideig egy francia kolostor könyvtárában volt, amíg a francia forradalmi kormány­zat fel nem oszlatta a szer­zetesrendet, valamikor 1797- ben. Mercator porosodó atlaszá­ra végül egy ismeretlen hol­land talált rá, 11 évvel ez­előtt egy brüsszeli könyvke­reskedésben, de akkor még ő sem ismerte fel jelentőségét. A Sotheby szóvivője „min­den idők legnagyobb térképészfeti felfedezésének nevezte” a várt ár két­szeresén gazdára találó at­laszt. A gyűjtemény új tulaj­donosa ismeretlen, az aukci­ós sem vett részt személyesen: a liciteket telefonon mondta be. A tulajdonába került anyag a nagy flamand térké­pész saját készítésű térképei­nek olyan egyedülálló válo­gatása, amely nagyobb, mint ami Mercatortól bármely in­tézményes könyvtárban meg­található lenne. Gázturbinás mozdony A vasút ma is meghatározó szerepet játszik mind a sze­mély-, mind az áruszállítás­ban. Megbízhatóságának az a magyarázata, hogy a közle­kedési eszközök közül legin­kább a vasút független az időjárástól. Aránylag kis von­tatási költségét a kis menet­ellenállás biztosítja: acél ke­rekei acélsíneken gördülnek. Hátránya a pályához való kötöttség és a viszonylag nagy beruházási költsége. Fasínt már a XVI. századi európai bányákban is hasz­náltaik, amelyeken emberi erővel továbbították a csillé­ket, de a XVIII. században ezeket felváltották a vassí­nek. A fejlődő ipari terme­lés, majd a gőzgép feltalálá­sa nagy lendületet adott a vasút fejlődésének. A világ első teljesen gőzüzemre be­rendezett vasútja 1830-ban nyílt meg Liverpool—Man­chester között. Világszerte megindult a nagy vasútépítés és a XIX. század végére az egész világot átfogó közleke­dési eszközzé vált. A Föld vasúthálózatának a hossza kb. 1 300 000 kilométerre te­hető. Képünkön: A múlt év végén rendes forgalomba került a francia államvasutak különlegesen gyors szerelvénye a Párizs—Lyon vonalon. Végsebessége 260 kilométer órán­ként. A két város közötti 460 kilométeres távot két óra alatt teszi meg. A személyszállítás további fejlesztése főként a sebesség fokozására irányul. A francia államvasutak — többek kö­zött — a gázturbinás szerel­vények üzembe állításával kí­sérletezik. A TGV—001 jel­zésű kísérleti szerelvényt például a Bordeux—Morceux közötti próbaszakaszon „vizsgáztatják” a szakembe­rek. Az első próbafutások so­rán óránként 307 kilométeres sebességet ért el a gázturbi­nás szerelvény. W Érzékeny diktafon A világ első olyan kazettás diktafonját, amelyet hanggal lehet elindítani, az Egyesült Államokban gyártja az Olympus cég. Ennek a minia­tűr berendezésnek három ér­zékenységi szintje van: a leg­alacsonyabb szint, amelyen akkor működtetik, ha példá­ul haladó gépkocsiban törté­nik a felvétel és eközben azt akarják elérni, hogy a motor zaja ne kerüljön a szalagra; a középső szint, amelyet pl. a konferenciákon elhangzó elő­adások felvételénél alkalmaz­nak és végül a legmagasabb érzékenységű szint, amelyen a berendezés regisztrál min­den hallható hangot. "Ha megszűnik a beszéd és csend áll be, a diktafon magától ki­kapcsol. Arckép Egy hires olasz festő egy magas rangú személyiségtől megbízást kapott egy arckép festésére: „Fesse le tehát a feleségemet de ha megkérhe­tem, akkor csinosnak” — mondta a megbízó. — Hála az égnek — örült a festő — már attól tartot­tam, hogy ön mint számos ember, aki nem sokat ért a művészethez, ki fogja kötni, hogy az arckép hasonlítson is a megfestetthez. A hét karikatúrája STATUSSZIMBÓLUM — Tudja, nekem otthon háromszobás lakásom van! Euelo kukorica A mexikói Sierra de Ma- nantlan néha hóborította fennsíkjain a tudósok egy magas és erős növésű, évelő kukoricafajtára bukkantak, amely jól tűri a mostoha ég­hajlati viszonyokat. Lehet — mondják —, hogy egy szép napon ez a kukoricafajta olyan új élelemforrást fog biztosítani, amelyet nem kell évente ültetni és jól megél a zord körülmények között is. Felfedezői, Rafael Guzmán a guadalajarai egyetemről és Hugh H. Iltis a wisconsini egyetemről, azt állítják hogy a ritka növény — Zea diplo- merinnis — a többi, ismer­tebb kukoricafajt^nak távoli őse vagy rokona.' Szoros ro­konságot állapítottak meg a kukoricafajta és egy másik, 1916-ben szintén ezen a terü­leten felfedezett kukoricafaj­ta között is. De utóbbival — a Zea perennis-szel — szem­ben a most megtalált fajtát jól lehet keresztezni más ku­koricafajtákkal, többek kö­zött a farmerek által évről évre termesztett „háziasított” fajtákkal. A Zea diplomeren- nis alapján kifejlesztett hib­rid kukorica igen nagy jelen­tőségű lehet, egyfelől mert kiküszöböli az újbóli elvetés költségeit, másfelől mert 10 ezer láb magasságban is ter­meszthető, szereti a nedves talajt és valószínűleg átvésze­li a havat és áradást is. A nagy pontosságú időmé­résre először a csillagászat­ban, majd a térképezésben és a tengeri hajók irányításában volt szükség. A földrajzi hely­meghatározáshoz nélkülözhe­tetlen a jól járó óra, amely hosszú időn át pontosan mu­tatja az érvényes helyi időt. Évszázadokon át a csillag- vizsgálókban voltak a legpon­tosabb órák. E súllyal haj­tott, kerékműves nagy inga­órák kielégítő pontossággal jártak, de a hőmérséklet és légnyomás-ingadozás hatásá­nak a kiküszöbölése nem kis műszaki feladat volt. A má­sodik világháború alatt a Csendes-óceánon és az At­lanti-óceánon átrepülő gépek még hasonló kronométereket használtak földrajzi hosszú­ságmérésre. Szigorú, nagy pontosságú tudományos — atomfizikai, csillagászati, geodéziai — cé­lokra a mechanikus szerke- zetűj rugóval, fogaskerekek­kel működő órák már nem Kvarc alkatrészeket előállí­tó üzemben a rezonátorokat! galvanizálják felelnek meg. Már a harmin­cas években rájöttek, hogy bizonyos kristályoknak, pél­dául a kvarckristályoknak az a tulajdonsága, hogy hossz- tengelyük irányában meg­nyomva vagy széthúzva a felületükön elektromos fe­szültség keletkezik; ez az úgynevezett piezoelektromos jelenség. Váltakozó feszültség hatására a kvarckristály rez­gésbe jön, úgy viselkedik, mint egy rezgőkör a rádió­ban. amelynek rezgésszáma meghatározott, és amely adott hőmérsékleten szigo­rúan állandó. Ez óra szabá­lyozására — kerékbillegő vagy inga helyett — szintén felhasználható. A kvarcórák­ban tehát az állandó rezgés­számot a kvarckristály adja. A rezgőkör elektronikusan felerősített áramával szink­ronmotort működtetnek, amely azután fogaskerék­áttételek útján a mutatószer­kezetet mozgatja. Bizonyos atomfizikai folya­matok megvizsgálása, a re­lativitáselmélet felfedezése és a sebességváltozás következ­tében beálló időeltéréseknek a tanulmányozása a kvarc­óránál is pontosabb műszere­ket kíván. így tértek rá a kutatók a változatlan mole­kulák és atomok tulajdonsá­gainak az igénybevételére. Megalkották a molekula- és atomórát, és ezek a rend­kívüli pontosságú időmérő eszközök minden tekintetben megfelelnek a követelmé­nyeknek. Atomórával akar­ják megállapítani oéldául, hogy a Föld körül keringő mesterséges holdban mennyi­vel lassúbbodik az idő múlá­sa. Legújabban pedig már kidolgozták a lézerórát, amellyel egymillió éves idő­tartam is a másodperc tört részeinek a pontosságával mérhető. Keleti gyógyszerek A kínai gyógyszeripar ide­genkedik a vegyi cikkektől és elsősorban az általa ismert 3000 gyógynövény hatását ve­szi figyelembe, ezenkívül gondosan figyeli azt is, hogy az állatok, amelyek még nem veszítették el természetes ér­zékenységüket úgy, mint a mai ember, milyen gyógynö­vényeket fogyasztanak. A ke­leti gyógyszertárakban tehát elsősorban sok gyógynövény kapható, de ezenkívül talál­ható bennük porrátört szarvasagancs és köbraszem is, a reuma ellen, valamint gyíkfarok bőréből készült ki­vonat az asztma ellen és még sok más hasonló különleges­ség. Ha fáj a feje - menjen el a fogorvoshoz Két svéd sztomatológus sebész, G. Ageberg és H. HeMkimo, megállapította, hogy az időnként jelentkező fejfájást igen gyakran a két fogsor szabálytalan összeha- rapása idézi elő. Előfordul­hat, hogy a felső és az alsó állkapocsban levő fogak el­helyezkedése a milliméternek csupán 2 század részéig nem egyezik egymással. Napköz­ben az ember nem veszi ész­re ezt, éjszaka azonban, ami­kor a külső ingerkeltő befo­lyások megszűnnek, ez a pontatlanság zavar, s az alvó állandóan a fogait csikorgat­ja. Az állandó feszültségtől a fej izmai elfáradnak, ez pe­dig fejfájást idéz elő. VÍZSZINTES: 1. Radnóti Miklós költeményének kez­dő sora (zárt betűk: R, L, A.). 1,4. Kristályos oxikarbon- sav. 15. Botrány (idegen szó­val). 16. A bárium vegyjele. 17. Segédmotor márka. 18. Nyelvtani fogalom. 19. Ró­mai szám és tízszerese. 20. I. M. N. 22. Idegen tagadás. 23. Becézett női név. 24. Patet ... 25. Nemesgáz. 27. Tus készül belőle. 29. Hosszabb ideig tétlenkedik. 30. Ünne­pelt primadonnák. 32. Nyak- bavaló. 33. Mesélte, régiesen. 34. Fásultság. 36. Támogat. 37. öregek testületé (idegen eredetű szóval). 38. Bőrét barnító. 42. Szívünk percen­ként kb. hetvenszer teszi. 46. Olasz eredetű női név. 47. Tartó. 49. Gül Baba leánya. 50. Virágot vagy zöldséget termesztenek benne. 51. Köl­csön után fizetjük. 53. Ház épül rá. 54. Létezett. 55. A felsőfok jele. 56. Dolog lati­nul. 58. Kevert les. 60. Sport­eszköz. 61. Stan párja. 62. Hóval borított. 64. Z. T. 65. Orkeszter. 68. A stratégia megvalósításának eszköze. FÜGGŐLEGES: 1. Fogoly. 2. El .... Itt zaj,lőtt a második vilá gháború egyik csatája. 3. G. M.-4. Tibeti háziállat. 5. Lopakodik. 6. Juhászkam­pók. 7. Elővigyázatos. 8. Az unóka unokája. 9. Német me­seíró testvérpár. 10. Japán feltaláló, antennát neveztek el róla. 11. Ruha tartozéka. 12. A nátrium vegyjele. 13. Sohasem változik. 20. Az idé­zet folytatása (zárt betűk: L. A, J.). 21. Változó fényessé­gű csillag. 23. Moll jellegű hangsor. 24. Húros hangszer. 26. Határozórag. 28. Koholt vád. 29. 0,01 mm nagyság- rendű szilárd részecske. 31. Szétfújt. 33. Újra ír. 35. Mi­nőségellenőrzést végző osz­tály. 36. Orosz súlyegység. 39. Műterem (francia erede­tű szóval). 40. Folyó széle. 41. Folyó Romániában. 43. Női név rövidített változata. 44. Vilmos angol becézése. 45. Az USA egyik állama. 47. Egyesület egyik létreho­zója. 48. Japán sport. 51. Rostmályva. 52. Békéscsabai nyomdászcsalád. 55. Kiváló vízilabda-szakember. 57. Szellemi sport. 59. Útszakasz. 61. írók nemzetközi szövet­sége. 63. Félstabil! 66. Bízta­tó szócska. 67. Szolmizációs hang. 69. Repülőgép jelzése. Beküldendő a vízsz. 1. sz. és a függ. 20. sz. sorok meg­fejtése 1979. április 30-ig a megyei művelődési központ Szekszárd, Pf. 15., 7101 cím­re. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. április 8-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Pirandelló — Neruda — Gide — Solöhov — Tagore — Benavente — Kavabata. Könyvjutalmat nyertek: Baller Ferenc Paks, Marx tér 10., 7030; Cser Ildikó Szekszárd, Szőlőhegy 132., 7100; Noll Istvánná Bonyhád, Perczel kert 5., 7150; Szivek Éva, Dombóvár, Arany J_ tér 30., 7200; Takács Zsolt Dalmand, Ady u. 5., 7211. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom