Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

12WÉPÜJSÁG 1979. április 1. MAGAZIN | MAGAZIN J MAGAZIN M MAGAZIN MAGAZIN 4 magazin Jmf; MAGAZIN W MAGAZIN i % MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A kitüntetett fa Amikor állatokat érmekkel és más egyéb érdemrenddel tüntetnek ki, ezen már senki sem csodálkozik: kitüntetést kapnak a fajkutyák a kiállí­tásokon, a hegyek közt eltűnt turisták életét megmentő bernáthegyi kutyák, a ful­doklókat a vízből kimentő új­fundlandi ebek... de hogy egy fának érmet nyújtsanak át — ez alighanem szenzáció. És ilyesmi mégis előfordul. A törökországi Konya város szélén szerénykedő boróka­fenyő-cserje valóban kitün­tetést kapott. Valamikor ré­gen ugyanis sűrű erdők hú­zódtak a város körül. Lassan­ként kiirtották őket, s ma­napság csupán egyetlen árva cserje maradt — teljesen magányosan. Hát a város la­kói éppen ezért ajándékoztak neki érmet. Hátlapján a kö­vetkező szavak olvashatók: „Üdvözöljük a magányos fát, amely dacolt a fejszével, az emberi hanyagsággal és az aszállyal.” Gyalog ment — Fiatalkoromban nem voltam rest akár 5 kilométert is gyalogolni, hogy pofon vágjam a vetélytársamat. — No és vissza szintén gya­log jöttél? — Nem, vissza rendszerint kocsin hoztak! • • Ügyvédi tanács Egy brüsszeli ügyvéd irodá­jának váróhelyiségébe lépve a belépőt a következő felirat fogadja: „Az ember csak egy­szer fiatal — később más ki­fogást kell találnia.” A napenergia-hasznosítás buktatói A világ minden táján lá­zas kísérleteket folytatnak a minél gazdaságosabban mű­ködő naperőművek feltalálá­sa érdekében. Valóban csábí­tó lenne, ha a Napból in­gyen a Föld felszínére jutó energia egy részét a növénye­ken kívül az ember is hasz­nosíthatná. A probléma azon­ban több okból is rendkívül bonyolult. Először is a Nap­ból jövő energia jelentős ré­szét elnyeli a légkörünk. Per­sze a maradék is nagyon je­lentős mennyiség, csakhogy rendkívül egyenetlen az idő­beli eloszlása. Nemcsak a rö­vid nappalú évszakok hosszú éjszakai szüneteire kell gon­dolnunk, hanem a rövidebb- hosszabb borús időszakokra is. Ezért a hasznosításhoz a napfény energiájának az át­alakításán kívül annak táro­lásáról is gondoskodni kell, hogy az energiaszükségletet a napfényben szűkölködő idő­szakokban is ki lehessen elé­gíteni. Vannak további akadályok is. Az az érték, amely a Nap­ból jövő energiát fejezi ki, csak a napsugarak merőleges beesésekor igaz. Ha a napsu­garak „súrolva” érik a felüle­tet, ez az érték jóval keve­sebb. Ezt a tényt a hasznosí­tás szempontjából nagymér­tékben figyelembe kell ven­ni. A lehető legjobb haszno­sítás végett az energiagyűjtő Egy a sok próbálkozás kö­zül. Ezt a napfénygyűjtő tükörrendszert az amerikai­ak építették Kaliforniában. felületeknek általában folya­matosan követni kell a Nap napi járását, különben a be­esési szög növekedésével csökken a hatásfok. További probléma, hogy bár a napfény mindenütt je­len van, de nem eléggé kon­centrált formában. Az egy négyzetméter területről egy óra alatt összegyűjhető egy kilowattóra energia körülbe­lül tíz dekagramm jó minő­ségű kőszénnek az elégetésé­vel is nyerhető. Ugyanannyi, esetleg kevesebb tömegű kő­olaj, vagy földgáz elégetése is szolgáltat ennyi energiát. Az uránium pedig mint ener­giahordozó még ezeknél is „töményebb”. A napfény cse­kély koncentrálhatóságának nagy része van abban, hogy általában igen alacsony a naperőművek hatásfoka. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a nagy felületű napfénygyűjtő ernyők nem helyezhetők el akárhol. Hi­szen a termőtalaj és az azt borító növényzet nem lehet meg napenergia nélkül, a napenergiát tehát közvetlenül csak a napenergia egyéb, közvetett felhasználásának a rovására hasznosítjuk. Ez az oka, hogy a napenergia első­sorban a nagy sugármennyi­séghez jutó, ritkán lakott, mezőgazdasági célokra nem használt és a hagyományos energiaforrásoktól távoleső területeken jöhet számításba. Nem véletlen, hogy elsősor­ban a sivatagokkal borított, energiaszegény fejlődő orszá­gok érdeklődnek a napener­gia hasznosítása iránt. A mennyországba vezető lépcsőfokok így nevezik a Fülöp-szige- tek lakói a Lusong-szigeti hegyeken teraszosan megmű­velt rizsföldeket. A teraszok kialakításához az itt élő földművelők 2000 éves mun­kájára volt szükség. A tera­szok teljes hossza az egyen­lítő felének felel meg, a te­raszokat megerősítő kövek súlya pedig nagyobb, mint az összes egyiptomi pirami­soké együttvéve! Kis tavak és bambuszvezetékek bizto­sítják a talaj megfelelő ned­vességét. A rizsföldeken minden munkát asszonyok végeznek. A teraszok és az öntöző- berendezések építése és ja­vítása, valamint a termés el­szállítása a férfiak dolga. Krumplihasonlat A francia felvilágosodás filozófusa, Voltaire (1694— 1778) egy ízben találkozott az arroganciájáról és nemesi önteltségéről ismert spanyol követtel, aki őseivel kezdett hivalkodni. A követ meséjét félbesza­kítva Voltaire egyszercsak így szólt: — ön egy ikrumplira em­lékeztet engem. Az elképedt követ arra kérte Voltaire-t, nem mon­dana-e valami közelebbit el­képzeléséről. — Szívesen — mondta Voltaire —, a krumplinál is a jobbik rész a föld alatt van. A hét karikatúrája — Megjavítani holnap fogjuk. Ma az anyagszükségletet írom össze Különös kérelem A hollandiai Utrecht bí­róságtól egy harmincöt éves fiatalember olyan ha­tározat meghozatalát kér­te, amely megtiltaná neki a házasodási. Szokatlan kérését a fiatalember a kö­vetkezőkkel indokolta: „Az elmúlt öt év folyamán há­romszor nősültem, és mindannyiszor pechem volt. További meggondo­latlan lépéseimnek csak a bíróság tudná elejét venni.” Fokhagyma, szag nélkül Egy tokiói közlemény sze­rint az egyik japán gazda­ságban új fokhagymafajtát termesztettek ki. Látszatra és ízre olyan, mint eddig, de azon, aki elfogyasztja, nem fogják távolról is megérezni, hogy mit evett! A gazda, akinek sikerült kitermeszteni az új fajtát, kétszeres árat akar kérni ér­te. Semmi kétség, a vevők szívesen megfizetik majd. Kelet Velencéje Bangkok, amelyet számos csatornája miatt Kelet Velen­céjének neveznek, úgy lát­szik, az olasz város sorsára van ítélve. A talajsüllyedés következtében néhány kerü­lete a város folyójának szint­je alá került. Veszély fenye­geti az Ananda trónpalotát, a volt parlamentet, valamint a thaiföldi építészet remekeit, a Smarag Buddha templo­mát és a Nagypalotát. A városi csatornák vize az esős évszakban elönti az ala­csonyan fekvő házakat. Né­hány nemrégiben emelt épü­let olyan gyorsasággal süly- lyed, hogy valószínűleg még a legsürgősebb intézkedések sem menthetik meg. „Képes” kapcsolat A számítástechnika nem is olyan távoli „hőskorában” az angol szóhasználattal élve még display-nek nevezték azt a készüléket, amit napjaink­ban — kissé erőltetett ma­gyarítással — képműként, vagy megjelenítőként emle­getnek. Ez a számítógéphez kapcsolódó (ún. perifériális) egység lehetővé teszi a kom­puterben tárolt információk képernyőn való gyors megje­lenítését, illetve billentyűzete által a különböző adatok szá­mítógépbe való betáplálását. Alkalmazhatóságának fő elő­nyei közé tartozik, hogy nincs helyhez kötve, köny- nyen mozgatható, és bármi­lyen messziről is kapcsolatba hozható a számítógéppel, ha meg tudják teremteni kettő­jük közt a vezetékes kapcso­latot. A távadatfeldolgozás tér­hódítása és a mikroelektro­nika fejlődése egyre fonto­sabb szerephez juttatta a kép­műveket. A tárolóberendezé­sek felhasználásával kialakí­tott megjelenítők segítségé­vel már a számítógéptől füg­getlenül is elvégezhető az adatok ellenőrzése, rögzítése, javítása és szerkesztése (cso­portosítása), vagy szükség esetén azok átmeneti tárolá­sa, illetve feldolgozásra való előkészítése. Ennek eredmé­nyeként képrbűveket használ­hatnak például a szerkesztő­ségekben és a nyomdákban a szövegszerkesztéshez és szö­vegfeldolgozáshoz. Számos szolgáltató jellegű irodában pedig képművek segítségével oldják meg az ügyfelek tá­jékoztatását, illetve kiszolgá­lását. Az egyik nagy belga utazási iroda számítógépes adatfel­dolgozó, nyilvántartó és tájékoztató rendszerének megje­lenítői. A nyomvonalak vallanak Málta szigetén, Valletta fővárostól nem messze, nem­rég furcsa keréknyomokat találtak. Azt lehet gondolni, hogy ezt évről évre ugyan­abban az irányban haladó szekerek kerekei hagyták maguk után. Réges-régen azonban — márpedig ezek a nyomok igencsak régiek — Málta szigetén a kerék nem volt különös becsben. A ba­rázdák eredetének okát ne­héz kideríteni, a máltai tu­dósok azonban úgy vélik, hogy ezeket vontatott sa­roglyák vágták — olyasfé­lék, mint amilyeneket vala­mikor az észak-amerikai in­diánok használtak teherszál­lításra. Ezeknek segítségével a régi máltaiak ugyanis föl­det szállítóiak fel a köves hegylejtőkre: a teraszos föld­művelésnek szüksége volt a völgyekből származó termő­talajra. Bizony igen sokszor kellett felvonszolni a súlyos szánokat a hegyoldalba — pontosan annyiszor, hogy ezek a mély nyomok örökre megmaradjanak a mészköves talajban. VÍZSZINTES: 2. Hollós Kor­vin Lajos költeményéből idézünk (zárt betűk: V, D, K). 1.. Vizsgálati tárgy alaki kér­déseivel foglalkozó tudo­mány. 15. Pártcsoport. 16. Deciméter. 17. Elborít. 19. A dadaizmus egyik alapítója. 20. Lengyel gépkocsi jele. 21. Főváros Nyugat-Afrikában. 23. Harum al .... bagdadi kalifa. 25. Az állam által kö­telezővé tett magatartási sza­bályok rendszere. 26. Haladó francia írónő. 27. Szovjet po­litikus, 28. Medve, de teknő jelzője is lehet. 29. E helyen. 30. Holt nyelv. 31. Táv. 32. Jelenleg. 33. Laza talaj. 34. Ereje van valamire. 35. Az Arai is ez. 36. Kis énekkar. 38. G. V. 40. Lengyel légifor­galmi társaság, 41. Kétjegyű számjegy. 42. Költői felkiál­tás. 43. K.-ázsiiai népfajta. 45. Gitár részei. 46. D. M. A. 47. Érzékszerv. 48. A francia forradalom egyik alakja. 49. Érdeklődés valaki személye iránt. 50. Erdei gyümölcs. 51. Játékok. 52. Végső erőfeszí­tés. 53. Argon vegyjele. 54. A felsőfok jele. 55. A font harmindketted része. 56. Sportszer. 57. Katonai tábo­rok. 60. Mikszáth „Különös házasság” c. regényének egyik alakja. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 2. sor folytatása (zárt betűk: H, O, A, M, N). 2. A Kazah SZSZK fővárosa. 3. Alma ré­sze. 4. Iránvítószáma: 2181. 5. Belégzése elkábít. 6. Bolygórendszerünk központ­ja 7. Kalauz • nélküli. 8. Előre fizetett fuvardíj jelzé­se. 9. Drágakövek súlymérté­ke, a karát negyede. 10. An­gol hosszmérték. 11. Magyar Kommunista Párt. 12. Ácsi fele. 13. Csattanós válasz. 18. Torzképek. 22. Néma Kamt. 23. Forgószárny. 24. Kerék- abroncs. 25. Jövendőmondó. 27. íz és illat együtt. 28. An­gol humanista gondolkodó (Tamás). 30. Kacatolk. 31. Tv- műsorszám. 33. Enyhe hajla­té domlb. 34. Sűrű, kusza nö­vényzet. 37. Hajót kiürít. 39. A fogyasztott víz mennyisé­gét mérik. 42. Földrész. 44. Tagadószó. 45. Tejszínből is készíthető. 46. Győztes kapja. 48. A monda szerint a ma­gyarok ősatyja. 49. Negatív feszültségű elektród. 51. A Wozzeck c. opera szerzője. 52. Háborús. 54. Az amerikai polgárháborúban a déliek parancsnoka. 55. Becézett női név. 58. Garam szélei. 59. Magyar film. 60. Vanádium és jód vegyjele. 61. Nemzeti Bajnokság. Beküldendő a vízszintes 12. és a függőleges 1. számú so­rok megfejtése levelezőlapon 1979. április 9-ig a megyei művelődési központ Szek- szárd, Pf. 7100 címre. A leve­lezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 10 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. már­cius 18-i rejtvény megfejté­se: Mattióni Eszter. Könyv- jutalmat nyertek: Erdei Jó­zsefné, Tamási, Bocskai u. 3. 7090, König Istvánné Szek- szárd, Gróf Pál u. 19. 7100, Krancz Istvánné Szekszárd, Munkácsy u. 45. 7100, Papp János Szedres, Ady u. 47. 7056, Peterdi István Paks, Tolnai út 15. 7030. A 'könyveket a kiadó pos­tán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom