Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 54. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. március 6., kedd EREDMÉNYES ÉVET ZÁRT A TAMÁSI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) ŰJABB TOLNAI SIKEREK (6. old.) KÉSZÜLNEK A TAVASZRA (3. old.) Munkavédelem Jf ffff. és termelés' fj Nézem a számokat; a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és az erdőgazdaságok baleseti statiszti­káját. Néhány táblázat, adatok: a valóság. Tragé­diákat, bánatot idéző, közönyt és felelőtlenséget tetemrehívó kimutatás. Pártatlan tanúk a számok, s az ezer főre jutó baleseti kimutatásban alig van változás. Igaz — az egy évvel korábbihoz mérten — három százalék­kal kevesebb a balesetek miatt a munkából mulasz­tott nap. Mégis sok! A sérültek mintegy 900 ezer munkanapon táppénzen voltak. Ez 3000 munkás egy évi munkaideje. Tény, de még szomorúbb, hogy tavaly a megelőző évhez hasonlítva, több volt a csonkulásos és a halálos baleset. A halálos balesetek 40 százaléka közúti, a többi az üzemben történt. A vizsgálatok szerint negyvenen kifejezetten technológiai mulasztás vagy műszaki hiányosságok következtében haltak meg. Másoknál a felelőtlen magatartás is nagymértékben közrejátszott. Aki meghalt, már nem vitathatja a jegyzőkönyvek pe­csétes igazságát. A magatartás kialakulása — legyen az bár­milyen — hosszabb folyamat eredménye. A fele­lőtlenségnél, az első fegyelmezetlenségnél szólt-e valaki? Vagy éppen a szervezetlenség biztatott? A munka sürgős, rá kell verni, szaki, most az egy­szer még elmegy így is. Igen, elment: jó fék, vé­dőburkolat nélkül. Lehet, többször is. Akkor, csak akkor az egyszer nem sikerült... Van, aki túlélte. Tavaly is több mint százan szenvedtek csonkulásos balesetet. Mintegy 30 ezer embert három napon túl gyógyuló sérüléssel kezelt az orvos. Jó részük le­het, hibás volt, de nem csak ők! Balesetmegelőző tevékenységünk — a tények mutatják — rossz! Pedig a munkavédelmi szabályzatok a legtöbb he­lyen jók. A megvalósítás, az ellenőrzés viszont gyenge. Hasonló a helyzet a balesetek vizsgálatánál is. Az okok kutatása, a tanulságok levonása helyett inkább a sérült felelősségét bizonygatják. Sok he­lyen a munkavédelmi oktatás is formális. A balesetek összefüggésben vannak az üzemek műszaki problémáival. A rakodás, az anyagmozga­tás, a mezőgazdaságban elmaradt a termelés átla­gos technikai szintjétől. Nincs elég emelővillás tar­gonca, kevés a rakodógép. A géprendszerek hiá­nyosak. Lemaradás mutatkozik a faipari gépek automatizálásában. Gondot okoznak az elavult vil­lamos hálózatok és berendezések. Az érintésvédelmi és egyéb hibák elhárítása — kapacitás hiányában — vontatott. A gépesítés nem járt együtt a javítóhálózat fejlődésével. Az egyéni védőeszközök gyakran nem megfe­lelőek, nehezen beszerezhetők, esetenként rossz a minőségük. Több csúszásgátló padozat is kellene. A védőeszközök szervezett, tervszerű karbantartását meg kellene oldani. A munkavédelem technikai feltételeit minde­nütt ki kell alakítani. A szemlélet megváltoztatá­sával pedig elérhető, hogy a munkavédelem a ter­melés szerves részévé legyen. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium álláspontját: — „Kö­vetkezetesen fel kell lépni a munkavédelmi elő­írások — különböző szintű — megszegői ellen. Szi­gorúan érvényt kell szerezni a jogszabályokban foglalt rendelkezések végrehajtásának a balesetek kivizsgálása, a kártérítések, valamint a rehabilitá­ció vonatkozásában” — csak helyeselni lehet. Hoz­zátéve, hogy még következetesebben szükséges a balesetért felelősök súlyosabb megbüntetése. Sőt, a szabályszegőket — akik megszegik a munkavédel­mi előírásokat — akkor is felelősségre kell vonni, ha nem történt baleset. Nem bízhatunk emberi éle­teket a jó szerencsére, a véletlenre. Nincs elnézés, nem lehet türelmi idő, s olyan termelési érdek sem, amire hivatkozva, emberek életét, épségét kockáztatni szabad. KESERŰ JÓZSEF Kádár János Moszkvába érkezett Szaljut-6 Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP Központi Bi­zottsága meghívására vasár­nap a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Keleti­pályaudvaron megjelent Né­meth Károly és Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­jai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, Benkei András belügy-, Púja Frigyes külügy- és Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter, valamint Be- recz János, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Kádár János baráti látoga­tásra hétfőn Moszkvába ér­kezett. A szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal fel­díszített Belorusz pályaudva­rán fogadására megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Konsztantyin Rusza- kov, a Központi Bizottság titkára, Anatolij Blatov és Valentyin Falin, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tagjai, valamint több más hivatalos személyiség. Ott volt dr. Szűrös Mátyás moszkvai magyar nagykövet, valamint a nagykövetség több más vezető munkatársa. A vonatból kilépő Kádár Jánost a moszkvai magyar úttörőcsapat tagjai virág­csokrokkal köszöntötték. Második hetüket kezdték meg a világűrben a Szaljut —6 űrállomáson dolgozó új expedíció tagjai: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Az első hét szinte teljesen az űrállomás felülvizsgálatával telt el. A Szaljut immár más­fél éve kering a Föld körül, hónapokon át volt otthona és mlmkahelye több űrexpe­díciónak s mielőtt ismét hosszabb időre beköltözhet­nének az új lakók, felül kell vizsgálniuk a műszereket, be­rendezéseket, pótolniuk kell a szükséges alkatrészeket. A felülvizsgálat a második hé­ten is folytatódik. Tudósítóink írják a közművelődésről Népszerűek a pódiumműsorok megyénkben SZÁZHARMINCHAT BÉRLETTULAJDONOS Tolnáról a megyei műve­lődési központ bérletsoroza­tait 136 érdeklődő látogatja. Az elmúlt négy évben a köz­ségi tanács közel hatszázezer forintot költött a már több­szörösen kiszolgált, megfá­radt épület „életének” meg­hosszabbítására. Állapota azonban továbbra sem ke­csegtető: a tető, a mennyezet beázik, a falak megrepedez­tek. Ebben az évben lehetősé­günk volt a valamikori tiszti kaszinótól örökölt építményt felújitani. Az így új ruhába öltöztetett színpadon új munka kezdődhetett — meg­született a tolnai játékszín. Sándor György, Tompa László, Cseh Tamás, a Gú­nya együttes műsorával, művészetével ismerkedhet meg közönségünk májusig, a tartalmas szórakozást, mű­velődést Ígérő tolnai „deszká­kon”. Nem kis örömünkre, néhány nap alatt elkelt va­lamennyi bérlet. A helybeli üzemek szakszervezeti bizott­ságai, a községi KlSZ-bizott- ság — a kulturális alap fel- használásával, a szocialista brigádokkal való kapcsolat­tal — dolgozóik számára biz­tosította a bérletek jelentős részét. így még mielőtt a játékszín beindult volna, az igények máris kielégíthetet­lennek bizonyultak. Hozzá­vetőlegesen minden rendel­kezésre álló bérletre két je­lentkező volt. A következő évadban ezért két bérletsoro­zatot indítunk. A mikro­közösségek — szakkörök, klu­bok — munkáiból csupán az ugyancsak nagy érdeklődésre számot tartó filmklubról. Itt voltaképpen egy olyan közös­ségről adhatunk hírt — ahol, bár még szó sem volt társa­dalmi forgalmazásról, máris évente több tucat, a Balázs Béla stúdióban készült fil­met vetítettek és vitattak meg azok alkotóival. A Film­tudományi Intézettel közösen összeállított programban — „Alkotói portrék a világ filmművészetéből négy soro­zatban” — a klubtagok meg­ismerkednek; Wajda, Berg­man, Truffaut, Pasolini, Go­dard, Carne, Antonioni, Clair, Fellini, Jancsó, Ford, Renoir, Welles, Duvivier, Tarkovszkij munkásságával. A vetítéseket követő filmvitákat, előadáso­kat Pörös Géza filmesztéta vezeti. Az intézmény munká­jában jelentős még a SZOT által az országban először és kísérleti jelleggel működte­tett munkahelyi oktatási bázis. Báli János PÓDIUM- ÉS SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK TAMÁSIBAN Uj könyvtár, felújított mű­velődési ház várja Tamási művészetkedvelő közönségét. Az új könyvtár átadásával lehetőség nyílik arra, hogy az olvasóközönség igényeinek kielégítése mellett, kellemes körülmények között író— olvasó találkozókra, pódium­műsorokra kerüljön sor. Az elmúlt év során a járási könyvtár szervezésében Ju­hász Jácint, Bessenyei Fe­renc, Bitskey Tibor, Oszter Sándor, Dévai Nagy Kamilla, Gálán Géza előadóművészek önálló műsoros estjein vehet­tek részt az érdeklődők. A könyvtár ebben az év­ben is folytatni kívánja az előadói estek szervezését. Bánffy György, Hegedűs D. Géza már elfogadta a meghí­vást, de más művészek meg­hívása is szerepel a tervben. A nemzetközi gyermekév al­kalmából Selley Zoltán és Dévai Nagy Kamilla közös műsorán vehetnek részt a gyerekek. A Gőgös Ignác Művelődési Központ szerve­zésében 1974 óta már rend­szeressé váltak a bérletes „pódium”-műsorok. A 6—6 előadásból álló sorozatok műsorában Béres Ilona, Ke­res Emil, Harsányi Gábor, Mikes Lilla és más elismert művészek előadói estje szere­(Folytatás a 3. oldalon) Síélesítik a mőrágyi bekötő utat Ä DMSC ésfafPaks 4 4:0-ra nyert idegenben! Vasárnap megkezdődött a megyei labdarúgó-bajnokság tavaszi idénye. A paksi és a dombóvári csapat tovább nö­velte előnyét, mivel döntetlenül végződött a Tevel—Báta- szék találkozó. Felvételünk ezen a mérkőzésen készült, balról Mucska a bátaszéki, jobbról Szentes, a teveli csa­pat kapitánya, középen a mérkőzés játékvezetője, Szinger Ferenc. (Tudósítás lapunk 5. oldalán.) Három méterrel lesz szélesebb a mórágyi bekötő út. Jelen­leg az egyik oldalon a terméskő alap terítését végzik a KPM dolgozói. —czs—

Next

/
Oldalképek
Tartalom