Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

1979. március 13. Közgyűlések ipari szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról). Gyönk: HITEL NÉLKÜL GAZDÁLKODTAK Szép, napos időben, jó han­gulat jellemezte azt a köz­gyűlést, melyet a Gyönki Építőipari Szövetkezet tava­lyi eredményeinek kiértéke­lésére tartottak a helyi mű­velődési házban. Az ünnepé­lyes keretek között megtar­tott közgyűlésen a helyi ve­zetőkön és a szövetkezet dol­gozóin kívül vendégként Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és Gye- rő András, a megyei KISZÖV elnöke is jelen volt. Az építőipari szövetkezet elnöke beszámolójából érez­hető volt, hogy elégedett ta­valyi tevékenységükkel; a termelési értéket 108 száza­lékra tudták teljesíteni. Meg­tudhattuk, hogy a kitűzött gazdaságpolitikai célok: a termelés hatékonyságának növelése, a munka termelé­kenységének fokozása. az álló- és forgóalapok kihasz­nálása rendre megtörtént. Az előfordult hibák mellett a dolgozók munkavégzésének színvonala emelkedett tavaly, a felelősségérzet, a kezdemé­nyezőkészség erősödött, s — ami döntő — a dolgozók szakértelme nőtt. Az ütemes, igényeknek megfelelő terme­léssel. folyamatos szállítással sikerült biztosítani a forgó­alap állandó fedezetét. A szövetkezet hitel nélkül gaz­dálkodott pénzalapjával, s az elmúlt évben fegyelmezetten eleget tett fizetési kötelezett­ségének. A szövetkezet ter­melése 8 százalékkal emelke­dett 1978-ban. aminek sike­rét még fokozza az is, hogy ezt a növekedést a dolgozók 9 százalékos létszámcsökke­nése mellett érték el. Az elnöki beszámolóból ki­derült, hogy a kedvezőtlen környezeti hatás miatt építő­ipari létszámuk 45-ről 27 fő­re csökkent. így a 60 száza­lékra visszaesett létszám 66 százalékos termelést tudott elérni az előző évhez képest. Az építőipar termelésének csökkenését ipari termeléssel ellensúlyozták. Az ipari tevékenységek kö­zül az elmúlt esztendőben dinamikusan növekedett a faipar, a lakatosipar és a szerszámkészítő tevékenység. A folyamatos munkát azon­ban akadályozta az országo­san jelentkező rétegelt lemez hiánya, ami sajnos, még ma sem megoldott. Bérgazdálkodásuk a terve­zett mértékben megvalósult, a növekedés a gazdasági tűrő­képességen belül maradt. A tavalyi évben 36 ezer 25 fo­rint volt az átlagkereset. A jövőről szólva az elnök azt mondta, hogy a szerszám- készítő és lakatosrészlegnél irányoznak elő nagyobb fej­lesztést az idén. A szerszám- készítő részlegnél a gépesítés korszerűsítését kell emelni, mivel a faipari szerszámok gyártási kereslete dinamiku­san nőtt. Paksi Építőipari Szövetkezet: ERŐTELJESEN NŐTT A TERMELÉKENYSÉG Nemcsak a tavalyi mun­káról, hanem az elmúlt öt évben elért fejlődésről is számot adott a tagságnak a Paksi Körzeti Építőipari Szö­vetkezet vezetősége a köz­gyűlésen, amit az atomerőmű lakótelepének tágas presszó­jában tartottak. Terített asz­talokkal rendezték be a ter­met úgy, hogy a tanácskozás után ebédelni tudjanak va­lamennyien, ez már hagyo­mány. A közgyűlésen részt vett Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese, Bak- sai Ferenc, a paksi városi pártbizottság titkára és sok más vendég. Szalai Lajos, a szövetke­zet elnöke a vezetőség beszá­molóját ismertetve elmondta, hogy a legutóbbi választás óta eltelt öt évben 52 millió forintról 75 millióra növeke­dett a szövetkezet teljes ter­melése, évi átlagban több mint 10 százalékkal. Sok la­kást épített Pakson a szövet­kezet, de megközelítőleg sem annyit, mint amennyire igény van. Tevékenysége egyébként sokrétű, a betonelemgyártás- tól az autó-, illetve a tele­víziójavításig. A termelés nö­vekedése elsősorban abból származik, hogy erőteljesen nőtt a termelékenység. A létszámemelkedés évente még egy százalékot sem ér el. A tavalyi eredmény 11 mil­lió 280 ezer forint, a terve­zetthez képest 122,6 százalék. Ennek legnagyobb részét a betonáruüzem adta, ahol a A serleg a Szekszárdi Állami Gazdaságé Köztudott, hogy a talaj itápanyag-visszapótlásánál, csupán három makroelem áll rendelkezésünkre nagyüze­meinkben: a foszfor, a nit­rogén és a kálium. Sajnos, ezeknek az elemeknek, a ta­lajba juttatásuk után, csu- pán egy részüket képes a növény hasznosítani, a többi felhasználatlanul marad a talajban. A kutatási munkák során felmerült, hogy nem lehetne-e valamilyen anyag­gal hasznosíthatóvá tenni a növény által fel nem hasz­nált makroelemeket. Az AGROMIX biokatali- zátorokkal foglalkozó kuta­tói végül is megoldották a problémát és sikerült össze­állítaniuk egy olyan bioka- talizátont, amely baktérium- törzseket, hormonokat, auxint, giberellint, enzimet, vitaminokat, s egyszerű cuk­rokat tartalmaz. E katalizá­tor segítségével, bizonyos növényféleségeknél 10—12 százalékos terméstöbblet ér­hető el. Az ANILÁG ÁG Ausztria, az AGROMAX Biokatalizátor terjesztésé­nek egyik gazdasága, terme­lési versenyt hirdetett Ma­gyarországon, aholis jelen­leg, mintegy 200 üzem fog­lalkozik az AGROMAX bio­katalizátor felhasználásával. A termelési verseny megha­tározott kísérleti körülmé­nyek között, „AGROMAX- szal a több termésért” jel­szóval, 1978. januárja és 1978. decembere között zaj­lott le, amit végül is, 2,5 mil­lió forint terméstöbblet el­érésével a Szekszárdi Állami Gazdaság nyert meg. A bio­katalizátor kísérleti felhasz­nálása az 1977-es esztendő- ben^ a gazdaságban a követ­kező területeken oszlott meg: kukorica: 80 hektár, burgonya: 40 hektár, gabona: 150 hektár, szőlő: 20 hektár, lucerna: 20 hektár. A második évben már nagyüzemi méretekben ke­rült felhasználásra a bioka- tálizátor, s a termésered­mények igazolták a katali­zátor felhasználhatóságát, jelentőségét még a rossz kul- túrállapotú talajokon is. Egyöntetű vélemény, hogy a biokatalizátor lehetőséget ad a már magas termésátlagok növelésére is. Természetesen a növényfajták másként rea­gálnak, így nem minden te­rületen alkalmazható a ka­talizátor, ezért differenciál­tan kell bánni vele.Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy célszerű a felhasználás a burgonyánál, cukorrépá­nál, kertészeti növényeknél és a kukoricánál. A 2,5 mil­liós terméstöbblet a termelé­si versenyben a Szekszárdi Állami Gazdaságnak jelen­tette az első helyezést. Az ér­te járó jutalmat, egy serle­get, dicsérő oklevelet, em­lékérmet és 10 000 dolláros pénzjutalmat (203 100 forint­ról szóló betétkönyvet) a Duna Interkontinental Szálló báltermében Kovács József, a SZÁG termelési igazgató- helyettese vehette át, dr. Rábelbauer Bélától, az AG­ROMAX vezérigazgatójától. Megnyílt az új ABC ________________ KÉPÚJSÁG 3 t ermelést 155,7 százalékra teljesítették. A dolgozók át­lagjövedelme egy év alatt 10 százalékkal növekedett. így is adódik gond a munkaerő­vándorlás miatt. Fejleszteni kell az egész szolgáltató tevékenységet, de- a legfontosabb feladat, hogy biztosítani tudják az épülő autószerviz üzembe helyezé­sét az első félévben. Ennek építésénél nagy összefogás, jó munka valósult meg eddig is. Nem mondható ugyanez min­den építőipari tevékenységre, sok még a teendő a munka szervezésében, az anyagellá­tás javításában és a munka­idő kihasználásában. Különö­sen nagy igyekezetre van szükség a városközpontban, a Táncsics utca elején épülő lakások és áruház idei elké­szítéséért. Szép házakat épí­tenek, legyenek rá büszkék az építőmesterek, mondotta az elnök. Szó volt még sok dicséretes teljesítményről, gondról, a premizálás álta­lánossá tételéről, az idei fel­adatokról. A szövetkezet betonáruüze- mének nagy megrendelői kö­zé tartozik a Budapesti Köz­épületépítő Vállalat, a Pécsi Állami Építőipari Vállalat. Az utóbbi időben növekedett az együttműködés a megye építőipari vállalataival is. A szövetkezet gyártja kizáróla­gosan a betonradiátorokat, amiket a sertéstenyésztés fej­lesztéséhez használnak fel or­szágosan. A felszólaló dolgozók el­mondták kéréseiket a mun­kaszervezés javításával kap­csolatban. Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese el­ismerésen szólt a szövetkezet tevékenységéről, minőségileg jó munkát végez, a jó szövet­kezetek közé sorolható. Gyor­sítani kell a lakásépítést, na­gyok az igények, s ezeknek előbb-utóbb meg kell felelni. A hagyományos építés is, amilyen a paksi szövetkeze­té, nyereséges lehet, jó szer­vezéssel, munkamegosztással, kooperációkkal. A városfej­lesztésben, foghíjak beépíté­sében, tatarozásban sok fel­adat hárul a szövetkezetre, ezeket nem végezhetik el a nagy vállalatok — mondotta Császár József. Újjáválasztották a szövet­kezet vezetőségét és felügye­lő bizottságát, majd kitünte­téseket és jutalmakat adtak át. Az építőipari szövetkezet elnöke ismét Szalai Lajos. Dunaföldvári Faipari Szövetkezet: KERESETT TERMÉK A KISBÚTOR Nagy fejlesztés megvalósí­tása áll a Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet mö­gött, amit tavaly fejezett be. Az elmúlt évi termelés jó­részt már a korszerű gépek­kel történt. Uj termékeket állított elő a szövetkezet, s közülük sokat külföldi meg­rendelésre. A mérlegzáró közgyűlésen Nemes Ferenc elnök öröm­mel tájékoztatta a szövetke­zet tagságát arról, hogy a be­ruházás a lehető legjobbkor történt, mert a piaci igénye­ket már nem tudták volna kielégíteni a korábbi termé­kekkel, illetve új piac után kellett nézni. Másrészt ör­vendetes az is, hogy a terve­zett 13 millió forint helyett csak 11 millió 316 ezer forint­ba került a beruházás. Mind­ehhez hozzátartozik még: na­gyon rövid idő alatt valósult meg az építkezés és a kor­szerű faipari gépek beállítása. — Uj gépparkunkon a ker­ti garnitúrákat nem a ha­gyományos szegezéssel ké­szítjük — mondotta a szö­vetkezet elnöke —, hanem csapokkal illesztjük össze az anyagot, ez a módszer javít­ja az áru minőségét. A min­ta megnyerte a külföldi part­ner tetszését. A rusztikus tölgyfa kisbútoraink szintén nagyon keresettek. Belőlük hat forma van bemintázva, amit az idei évre rendeltek. Értékelték a szövetkezet egyéb tevékenységét is. Az építőipari részleg kicsi, sok a megrendelője, nem tud ele­get tenni minden hívásnak. Minőségi munkát végez. A betonterméket gyártó részleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet teljesíte­ni tudta az éves tervét. Mind­két ágazat évek óta túltelje­síti a tervét. A szövetkezet tavaly évi nyeresége négymillió 886 ezer forint. Az idei termelés ter­ve 41 millió forint értékű termék előállítása, amelyben igen jelentős az exporttermé­kek aránya. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Simontornya lakóinak ke­reskedelmi ellátása új állo­máshoz érkezett. Mint arról már lapunkban hírt adtunk, megnyílt az; ÁFÉSZ által épített modern, 630 négyzet- méter alapterületű ABC. A megye perifériáján fekvő munkásközségnek bizony na­gyon kellett már ez az üzlet. Az élelmiszerbolt-hálózat a kis álapterület és a zsúfolt­ság miatt már nem felelt meg az igényeknek. Négy korszerűtlen üzletet — két élelmiszer-, egy hús- és egy tej-kenyérboltot — meg is szüntet az ÁFÉSZ. Az új egység üzembe helyezésével minőségi változás követke­zett be a napi cikkek ellá­tásában. Mindenekelőtt job­bak lettek a bevásárlás kö­rülményei, javult a kiszol­gálás kulturáltsága. Nem túl­zás, ha azt mondjuk: a köz­ség központjában lévő ABC- ben minden a vevő érdekét szolgálja. ízléses környezet, a szép, tágas és világos el­adótér akkora, mint a szek­szárdi újvárosi ABC-é. Jól megközelíthetők a gondolák, pénztárak. Tizenkét külön­féle hűtőszekrény és hűtő­pult biztosítja a romlandó áruk szakszerű tárolását és bemutatását. Az áruk zömé­nél önkiszolgálás van, ha­gyományos formában árul­ják viszont a zöldség- és gyümölcsféléket, tőkehúst, húskészítményeket, kenyeret. A fejlődés másik fontos területe a választék bővülé­se. A polcok a nyitás nap­ján roskadásig voltak áru­val. A hatvanfajta tejtermék között ott voltak az ipar ál­tal bevezetett újdonságok: epres és meggyes krémtúró, ízesített joghurtok. Gazdag volt a mirelitáruk skálája is. Újdonság a cukrászsüte­mények árusítása, ezeket a nagydorogi ÁFÉSZ üzeme szállítja. A ZÖLDÉRT lesz a fő zöldség- és gyümölcs­ellátó. A FÜSZÉRT is kitett magáért: hat mázsa naran­csot, jó minőségű citromot, rengeteg édességet, konzer- vet, fűszereket és vegyiáru­kat hozott. A négy RATUS-pénztár- gép elősegíti a gyorsabb ve­vőáramlást. Van kávé- és mákdaráló, és egy ellenőrző mérleg is a vevők rendelke­zésére áll. Az öletes deko­rációkért Hegedűs József kollektíváját illeti elismerés. A huszonöt fős személyzet legnagyobb része szakkép­zett. Sudár Mátyás boltve­zető ambiciózus fiatalember, aki már más üzletekben és az ÁFÉSZ-központban is bi­zonyította rátermettségét. A két helyettes — Nagy Sán-. dorné és Barkóczi Lajos — szintén tapasztalt, régi szak­ember. SERES ANTAL A pörbölyi kísérlet Eldobni, vagy újra fel­használni az elhasznált anyagot. Ez a gond foglal­koztatja, egyre nagyobb mértékben a világ szinte minden országának gazdasá­gi és műszaki szakembereit. Az ásványi anyagok állandó­an fogynak, ezzel szemben a fejlődő technika egyre na­gyobb mennyiségben követe­li az érceket, vegyipari alapanyagokat, s az energia- hordozókat. Manapság pedig, esetenként elképesztően pa­zarlóan gazdálkodunk ezek­kel. A nagy fordulat, ami a hasznos hulladékok felhasz­nálását jelenti majd minden területen, még várat magá­ra. De egyre több helyen kezdik meg kísérleti, vagy már nagyüzemi szinten fel­dolgozni a szemétnek nem mondható, de gyakorlatilag sok esetben mégis szemétbe kerülő anyagokat. Ebbe a sorba tartozik a pörbölyi kí­sérlet is. Nyolc éve a Gemenci Er­dőgazdaság itteni fafeldol­gozó üzemében már nem tudtak mi't csinálni a fahul­ladékkal. Kényszerből nem egy alkalommal az ég alját fűtötték az akkor még másra fel nem használt fával. Ek­kor találtak egy hazai talál­mányt, aminek alapján hasz­nosítani lehet a feldolgozha­tatlan fahulladékot. Az új eljárás során felaprították a fadarabokat, majd különféle kötőanyagok felhasználásá­val különféle vastagságú la­pokká préselték. Az így ké­szült .anyag kiválóan alkal­mas az épületek padló-, il­Présben a kötőanyagokkal átitatott fahulladék letve tetőszigetelésére, mivel hőszigetelő, vízálló, könnyen megmunkálható, s aránylag magas szilárdságú. Az üzemet tavaly bérbe vette a Dél-dunántúli MÉH Vállalat, s hamarosan a már bevált termék gyártása mel­lett kísérleteket kezdenek. Ennek során már nemcsak faforgácsot, hanem üvegcse­repet, hőre keményedő, illet­ve lágyuló műanyagot, eset­leg gumiőrleményt is fel­használnak szigetelőlapok készítésére. Ma még a VAPIG — így hívják a faforgácsból gyár­tott szigetelőlapot — arány­lag drága. Ennek elsősorban az az oka, hogy a termelés kis mértékben folyik. Mikor az üzem beindult, innen-on- nen összeszedett, illetve há­zilag készített gépek, beren­dezések segítségével kezdték meg a gyártását. Ez is okoz­za, hogy a termék elkészítése igen munkaigényes. Korsze­rű, nagy teljesítményű gép­sorokkal ezt meg lehetne változtatni, s akkor minden bizonnyal olcsóbb lenne a szigetelőanyag. Ezt a célt szolgálják remélhetően a ha­marosan megkezdődő kísér­letek is, melyek során a ma még jelentős mennyiségben a szemétre kerülő, valójában igen értékes anyagokat hasz­nosítják újra. Ha ezek a kí­sérletek beválnak, érdemes lesz egy mostaninál sokkal nagyobb üzemet építeni, s termelékenyebben, olcsóbban előállítani az építőiparban sokoldalúan felhasználható szigetelőlapokat. — szí — Szállításra váró szigetelőlapok Nagy forgalom a pénztárnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom