Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
1979. március 11. "népújság 13 ZALÁN TIBOR: Egértánc Kisegér árnya a falon járja táncát, s csodálja három kis árva pincebogárka — tátva a szája, Szívük is fájna, hogyha megállna az egér tánca: három kis árva pincebogórka egyszerre vágna egymás szavába — s szörnyű sírásba. Nemzeti zászlónk története Közeledik 1848. március 15. évfordulója, amikor a magyar nép megkezdte dicsőséges szabadságharcát. Ezt az írást az évforduló alkalmából közöljük. Piros-fehér-zöld nemzeti színünk alig több, mint száz esztendeje díszíti hazánk zászlaját és címerét, noha több évszázad zászlóinak hagyományos formái, színei ötvöződnek bennük. Történeti forrásaink bizonyítják, hogy már a honfoglaló magyar törzseknek is voltak zászlóik. Az Árpád-ház első királyai a méltóság kifejezését szolgáló bíborszínű lobogók alatt vezették hadba csapataikat. III. Béla uralkodása idején jelent meg a címeren és a zászlón a vörös alapon nyugvó kettős ezüstkereszt, nem sokkal később pedig a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező. A XV. század végéig a királyi zászlók és a címerek mindkét változatát használták, ám a vörös-fehér együttest ekkor már magyar színeknek tekintették. A Habsburg-elnyomás csaknem teljesen megszüntette a magyar zászló és címer használatát. Az ősi piros-fehér összeállítást a magyar gyalogság vörössel és fehérrel vágott pajzsai, a huszárok dzsidáin lobogó zászlócskái őrizték meg a keserű évszázadokban is. Feljegyezték, hogy Rákóczi kuruc seregei vörös-fehér „ezredzászlók” alatt indultak csatába. A XVIII. század végétől a polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség harcosai a nemzeti állam jelvényének tekintették — ekkor már meghatározott sorrendben — a piros-fehér-zöld színt. Martinovics Ignác elfogatása után úgy vallott, hogy e színeket kívánta nemzeti színekként bevezetni. Az 1840-es években egyre szélesebb méreteket öltött Magyarországon a nemzeti színnek forradalmi jelvényként való viselése. A reformkor országgyűlésein az ellenzék felemelte szavát a nemzeti színek mellőzése miatt. A kormányzat nem vette figyelembe tiltakozásukat, s csak az 1848. március 15-i forradalom vívta ki a magyar nemzeti szín és az ország címere szabad viselésének jogát. „A nemzeti szín és az ország czimere ősi jogaiban visszaállíttatik” — rögzíti a forradalom győzelme után született törvény első cikkelye. Évszázadok óta az 1848—49-es szabadságharcban küzdöttek először nemzeti zászlók alatt a magyar katonák igazi érdekeikért: a haladásért, a függetlenségért. A piros-fehér-zöld nemzeti zászló ebben a harcban vált a nemzeti függetlenség és a haza jelképévé. EINSTEINNEK IGAZA VOLT Einstein éppen látogatóban volt, amikor esni kezdett az eső. Búcsúzáskor felajánlották, hogy kölcsönöznek neki egy kalapot. Einstein azonban visszautasította az ajánlatot. — Minek? Amikor elindultam, tudtam, hogy eső lesz és szándékosan nem hoztam magammal kalapot. A kalap ugyanis sokkal lassabban szárad, mint a hajam. Sportoló csiga Ausztráliában egy versenyen a 806-os rajtszámú réti csiga kedvező szél mellett a 182 centiméteres verseny- pályát rekordidő — 19 perc — alatt járta végig. TEGEZŐDÉS — Hogy-hogy tegezed a szomszédunkat? Hiszen te csak tízéves vagy és ő már több mint hatvanéves! — De hiszen ő kezdte... A főszakács gyermeke — Ha a papád négy részre osztja a libát, akkor hány negyedrészből fog állni? — kérdezi a tanár a diákot. — Nyolcból tanár úr kérem. — Csak nem bűvész a te papád? — Nem, tanár úr kérem. Főszakács! Helyes kapcsolás Egy gépgyár igazgatója telefonál a hitelbank vezetőjének, mert hosszú lejáratú kölcsönre volna szüksége a vállalatának. Meg tudnátok mondani, hogy a telefonkezelő kartársnőnek a dugót a kapcsolótáblán hova kell behelyezni, hogy az igazgatót ossz ekösse a bankkal? (Annyit elárulunk, hogy a bank telefonjától kell kiindulni.) ‘niiosadpqaq jo3np gg b pag oj.íjoq qiposBui b apjiaj {OjqniB uc[qr)0|os,Klcq y : sa)fajy Tudod-e, mi ex? Mielőtt a találgatásokba belefáradnál, megmondjuk: egy 90 millió éves ősgyík koponyája. Gondoltad volna? Vasárnap Az óriás, aki kinőtte a barlangját A Nagyhegyen túl, de a Kishegyen innen, élt egyszer egy óriás, akinek Behemót volt a neve. Jámbor, szelíd óriás volt ez a Behemót, pedig akkora testi ereje volt, hogy egyetlen rántással ki tudta húzni a földből a legszebb szál fenyőfát is. De nemigen élt vissza az erejével, naphosszat csak a répaföldjét őrizte, mert kizárólag répán élt az óriás; egyet reggelire, egyet pedig vacsorára fogyasztott el a vizesvödör nagyságú vörösrépából; az ebédet mindig elspórolta magától, mert abban a régi időben még aiz óriások is igen-igen szegények voltak. De hasztalan tartotta féken az étvágyát, hiába takarékoskodott az evéssel, mégis annyira megnőtt Behemót, hogy egy szép — vagy inkább csúf? — napon már nem tudott visszabújni a barlangjába. Attól fogva az éjszakákat is a szabad ég alatt volt kénytelen tölteni a toronymagas óriás. Sokat búsult, bánkódott emiatt. De nem segített semmit a búslakodás, akár perzselte a Nap heve, akár verte a hideg eső, a jámbor óriás nem jutott többé fedél alá. A kinőtt barlangkát elfoglalta egy medvecsalád, nagyobb sziklabarlang pedig nem akadt messze vidéken. Sajnálták az erdei, mezei állatok a jólelkű Behemótot, még az apróvadak meg a bogarak is próbáltak segíteni rajta a tanácsaikkal. A varjú azt ajánlotta, hogy építsen fészket magának apró gallyacskákból valamelyik magas fa tetején, mert a fészek mindig biztos menedéket nyújt az időjárás viszontagságai ellen; a mókus pedig váltig erősítgette, hogy legjobb szállást a faodú ad, csak ki kell bélelni száraz fűvel meg pihetollal. A pók arra esküdött, hogy legkellemesebb búvóhely a háló, szőjön hát Behemót is hálót magának. Az ürge azt javasolta a hajléktalan óriásnak, hogy föld alatti üregben húzza meg magát, ürge vagy hörcsög módra, hiszen a föld puha, és akkora nagy lyukat vájhat bele, amekkorát csak akar. A béka ezzel szemben a tavat, mocsarat ajánlotta lakóhelyül, mert a brekegő, ku- ruttyoló kétéltűek szerint a záporeső ellen legjobb a vizek mélyén meghúzódni, ott az eső nem veri az embert, jobban mondva a békát. De a legfurább tanácsot a csigabiga adta: azt javasolta, hogy Behemót is olyan szilárd, kemény burokkal vegye magát körül, mint a csigaház. Mert a mésztartalmú csigahéj hozzá van nőve a gazdája testéhez, együtt nő vele mind nagyobbra; aztán meg az ilyen házba hívatlan látogató nem teheti be a lábát, el nem foglalhatja, el nem veheti jogos tulajdonosától senki ember- vagy állatfia. Mindebből persze nem lett, nem is lehetett semmi. Behemót többé nem jutott hajlékhoz. Ez volt az oka, vagy valami más egyéb, ezt már senki se tudja, de annyi tény, hogy az óriás végül is elbújdosott a vidékről. Hová, merre megy — nem mondta senkinek. Azóta nem látták többé. Talán ő lehetett az utolsó óriás, mert azóta se találkozott soha senki a mesebeli óriással. KOSSUTH RADIO 6.05: Kellemes vasárnapot! 7.54: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26: Lehár és Kálmán operettjeiből. 9.18: Magyar Múzsa. 10.54: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 13.00: A tulajdon tulajdonsága. Faragó Vilmos írása. 13.10: Graziella Sci- utti énekel. 13.39: Rádiólexikon. 14.09: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 15.31: Híres előadók albuma. 15.58: Zola. Dokumentumjáték. 17.10: Adatbank. Vajda Zsuzsa írása. 17.20: A he. gedü virtuózai. 17.50: Garbai Sándor szül. 100. évf. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.40: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 20.30: Dzsesszfelvételeink- ből. 21.09: Dietrich Fischer-Dieskau énekel. 22.20: Hallgassuk együtt! 23.05: Antigoné. Részletek. 0.10: Kórusok énekelnek. PETŐFI RADIO 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Magyar szerzők orgonaműveiből. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: A Rádió Kabarészínháza. 10.10: Ráadás! 10.33: Színházi Magazin. 11.51: Jó ebédhez szól a nóta. 12.48: A döntő következik. Rádiójáték. 14.05: A hangle. mezbolt könnyűzenei újdonságai. 14.33: Táskarádió. 15.30: Nőkről — nőknek. 16.00: Párizsi vidámságok. Részletek. 16.35: A vasárnap sportja. 17.13: ötórai tea. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedvelőknek. 19.20: Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.20: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 20.38: Társalgó. 22.35: Nagy Olivér népzenei feldolgozásaiból. 23.10: Könnyűzene. III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-hor- vát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. 8.08: Sugár Rezső—Romhányi József: Hunyadi — hősi ének. 9.03: Müvészlemezek. 10.10: Oj Zenei Újság. 11.06: Zenekari muzsika. 13.05: Popzene sztereóban. 14.05: Versek. 14.10: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. 14.40: Új operalemezeinkből. 15.21: Karmesterek közvetlen közelről. 15.53: Hanglemezgyűjtőknek. 16.43: A Hamburgi Monte- verdi-kórus énekel. 17.09: Rádiószínház. 18.00: Zenekari muzsika. 19.03: Raina Kabaivanszka és Bruno Prevedi énekel. 19.35: Az Édes vonósnégyes hangversenye. Közben: Kb.: 20.20: Egy pálya vonzásában, kb. 21.15: Dzsesszfelvételekből. 22.00: A Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. — Vasárnapi kívánságok. Zenés összeállítás. Közben: Szluka Emil jegyzete. 18.20: Sporthírek. 18.30: Szerbhorvát nyelvű műsor. A hét hetedik napja. Zenés vasárnapi magazin. 19.15: Német nyelvű műsor. A nagymamától az unokának. Műsor gyermekeknek. — Neue Zeitung-szemle. — Vidám történet nyelvjárásban. 20.00: ,,Gruss und Kuss” Rádió Budapest zenés riport-, üzenet- és kívánságműsora külföldi és hazai németek számára. A műsort szerkeszti és vezeti: Hambuch Géza és Hartmann Helga. 21.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 8.04: Tévétorna. (Ism.) (Színes.* 8.10: Mindenki iskolája. 9.15: Játsszunk együtt! (Ism.) 9.25: Magyarország állatai. Természet- film-sorozat. (Színes.) 9.35: Pengető. (Ism.) 9.55: Csak gyerekeknek. 10.50: Hírek. 10.55: És ők hogyan csinálják? Angol ismeretterjesztő rövidfilm. (Ism.) (Színes.) 11.45: Itália múzeumaiban. Olasz filmsorozat. XV/11. (Színes.) 12.10: Déli muzsika. (Színes.) 14.08: Gusztáv és a gyűjtőszenvedély. Magyar rajzfilmsorozat. (Ism.) (Színes.) 14.15: Óvodások filmműsora. 14.35: Pedagógusok fóruma. 15.10: Város az út végén. Olasz tévéfilm-sorozat. V/3. (Színes.) 16.05: „Újítsd mög magad”. A szegedi árvíz emlékezete. 16.45: Reklám. 16.50: Műsorainkat ajánljuk! 17.15: Most mutasd meg! 17.45: Magyarofszág—Szovjetunió. Vízilabda-mérkőzés. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Esti mese. (Színes.) 18.50: Tévétorna. (Színes.) 19.00: A hét. 20.00: Hírek. 20.05: Napjaink Júliája. NDK tévéfilm. (Színes.) 21.45: Hírek. 21.50: Telesport. Hétfő KOSSUTH RADIO 9.10: A hét zeneműve. 10.05; Nyitnikék. 10.35: Kamarazene. 12.35: válaszolunk hallgatóinknak. 14.42: Legenda a jellemről. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Régi muzsika. 15.28: Visszapillantó. 16.05: Kóruspódium. 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. 17.08: Filmsztárok: zenés játékokból énekelnek. 17.26: A pályatárs szemével. 18.00: Jascha Bernstein Popper-műveket gordonká- ztk. 19.15: sajtókonferencia — Vas megyéről. 20.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 21.15: Népdalest. 22.30: Csak felnőtteknek. 23.30: Honegger: m. „Liturgikus” szimfónia. 0.10: Havasy Viktor táncdalaiból. PETŐFI RADIO 9.00: Sudi Farkas Pál népi zenekara. 12.00: Kotlári Olga és Csapó Károly népdalokat énekel, 12.38: Tánczenei koktél. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Életed a kezemben van... 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Zeneközeiben. 19.35: Slágermúzeum. 20.33: Társalgó. 22.30: Népi zenekar. 23.15; Rip van Winkle — Részletek. Planquette operettjéből. « III. MŰSOR 9.30: Barokk kamarazene. 11.05: Szimfonikus zene. 12.21: Magyar Múzsa. 13.07: Pilar Lorengar operaáriákat énekel. 13.42: Manfred Schoof kvintettje játszik. 14.27: Mahler: ni. szimfónia. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55; Beethoven-művek. 17.55: Népdalkórusok. 18.13: Zsebrádiószínház. 18.30: A hét zeneműve. 19.20: Mindenki iskolája. 19.35: Hang- felvételek felsőfokon. 20.21: Láttuk, hallottuk. 20.46: Az Amadeus vonósnégyes Schubert-fel- vételeiből. 21.46: Nicolai Gedda operaáriákat énekek 22.14 • Wag- ner-ciklus. PÉCSI RADIO 17.00: Hírek. 17.05: Hangképek a baranyai népdalkörök Mohácson megtartott bemutatójából. A riporter: Várnai Ferenc. 17.20: Vallomások a pályámról... Be- zerédy Győző muzeológus beszél munkájáról. 17.30: Nők negyedórája. Szerkeszti: Rezes Zsuzsa. 17.45: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról. Részletek Presser—Adamis—Déry zenés játékából. 18.00: Dél-dunántúli hír. adó. 18.15: Zenés percek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Visszhangok a Délszláv Szövetség kongresszusa után. II. rész. — Dráva menti horvát népdalok. — Hírek. — Műemlékeink. Vass Béla jegyzete. — Oliver Dragoje- vic énekel. 19.00: Német nyelvű műsor. Hétfői magazin: Hírek. — Elismert szakemberek: Kem- mer Józseffel, a bajai mezőgazdasági kombinát igazgatójával beszélget Reil József. — Újdonságok innen-onnan. — Slágerek, feldolgozásban. 19.30: Műsorzárás. HEVES FERENC
