Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
a Képújság 1979. március 10. A legkorábbi sárközi leletek azt igazolják, hogy az ember már a kőkorszakban behatolt e területekre és a magasabb, kiemelkedő göröndökön, így Őcsény mai területén is volt település. Feljegyzésekből megállapítható, hogy itt a honfoglaló magyarok sűrűn lakott területekre találtak. A XI. század végén itt kaptak helyet a mohamedán vallású besenyők is. Emléküket sok helynév őrzi: Besenyői tó, Benyői fok, Taksony, Bogra. A korai századokban az őcsényi szolga nép sokféle szolgáltatással adózott egyházi és világi urainak. A XII. században az őcsé- nyiek évente 50 sertéssel adóztak az apátságnak. A mostani Őcsény területén helyezkedett el Fejérviz, Ebes, Almás, Kis- Őcsény. Őcsénynek ez időben igen jövedelmező plébániája volt. Ötsény néven szerepelt. A tatárdúlás, később a törökök ittléte alatt is változtatták helyüket elődeink. A legnagyobb valószínűség szerint a mai Ózsák-puszta táján az akkori néven „Ságh”-on laktak, ahol egy templom maradványai is fellelhetők. Abban az időben egy-egy falu 50—60 házból állt. A község mezőgazdasági jellegű volt és jelenleg is az. A HADITERV Mi tagadás, a termelőszövetkezetet több ízben, háromszor is, szanálták, utoljára 1975-ben. Azóta új szakvezetés van, megszületett a program, amit „haditervnek” neveztek el. Ezt a helyi „kormányprogramot” azóta is sikerült betartani. Az új vezetőség döntően fiatalokból áll. A tagság átlagéletkora volt már hatvan év is, most mindössze 49. A vezetőség csupa egyetemet, főiskolát végzett szakemberből áll. A szanálás óta egy ember ment csak el a szövetkezetből. Szakmunkásokban nincs hiányuk, sikerült visz- szacsalogatni a fiatalokat, tulajdonképpen csak gyalogmunkás kellene több. A „haditerv” azt tűzte ki célul, hogy 1980-ig fölszámolják a szanálás következményeit, több lépcsőben. Először is fejleszteni kellett a növénytermesztést, majd megteremteni a műszaki bázist olyan módon, hogy az állami gazdaságnak átadott sertéstelep értékének megfelelő állóeszköz-állományuk legyen — mondta Werner Ádám, a termelőszövetkezet elnöke. Aztán következett az állatállomány visszapótlása. Az állattenyésztésen belül egyre nagyobb szerepet kap a juh, nyolcvanra 1500 anyabirkát akarnak tartani. A növénytermesztésen belül, a gabonaféléken és a szálas takarmány termesztésén kívül foglalkoznak kenderrel is. Nem könnyű beilleszteni ezt a növényt a többi közé, mert az aratás augusztusban kezdődik, körülbelül két hónapig tart, tehát az eleje együtt van az aratással, a közepe a takarmánybetakarítással és kukoricaszedéssel, de még belenyúlhat a szüretbe is. Nem örültek neki, hogy Szekszárdon megszűnt a kendergyár, mert azóta Duna- földvárra kell szállítani a termést. Majd 1980 után szeretnék továbbfejleszteni a szőlőtermelést is. Már folyik a telepítés előkészítése, cserével és kisajátítás útján alakítják ki a jövendő szőlőtáblákat. Eddig a program — hála a vezetés következetességének, és a tagság szorgalmának — jól halad. Egymillió-ötszázezer forint A tanács februári ülésén döntöttek a tanács tagjai az idei fejlesztési alap felhasználásáról. Ez körülbelül egymillió-ötszázezer forint lesz. Már február első napjaiban átadták a bővített villanyhálózatot az Árpád-soron. 130 ezer forintba került. Folytatódik az iskola napközijének az építése, az idén hatszázezer forintot költenek rá. A kultúrházra igen ráférne a tatarozás, 1912-ben épült, eredetileg a református kör működött benne. Eddig mindig másra kellett a pénz, az idén is csak a mellékhelyiségek legszükségesebb munkáinak elvégzésére terveztek nyolcvanezer forintot. Százezerért vásárolnak szemét- és olajszállításra egy traktort. Utak és járdák építésére, fenntartására három- és négyszázezer, tehát összesen hétszázezer forintot fordítanak. Ezenkívül épül megyei támogatásból két ház nagycsaládosoknak és megkezdődik az ÁFÉSZ 150 adagos konyhájának építése. Egészségügy Dr. Erdélyt Etelka körzeti orvos öt éve dolgozik öcséoyben. ö látja el a falu felnőtt és gyermek betegeit is, mivel külön gyermekgyógyász nincs. Van még a községben egy körzeti ápolónő, egy védőnő és egy orvosírnok. Az egészségházban terhes- és csecsemő-tanácsadást tartanak, az óvodában és az iskolában folyamatos'1 egészségügyi felvilágosító munka folyik, kis előadások hangzanak el az egészséges életmódról. Népviéeíét^íiifOTiűvészet. Az ének, a tánc mindig is részét képezte az itt élő emberek életének. A népi együttesük még a Gyöngyösbokréta idejében alakult meg. (Képünkön) Budapesten, sőt Bécs- ben és Párizsban is felléptek a táncosok. A Sárközi lakodalom idején ma is előkerülnek a régi, szép és igen drága ruhák. A mai táncegyüttes minden tagjának van népviselete. A kevésbé elfogultak — állítólag — még a decsiek közül is elismerik, bogy az őcsényieké a szebb. A tánccsoport minden csütörtökön tart próbát, Bogár István vezetésével. Röviden A községben 1360 újságot járatnak, ebből 400 a Tolna megyei Népújság, öt- százhetvennégy rádió- és 597 televízió-előfizető van a faluban. Postatakarékban a betétállomány 8 millió 9 ezer, a takarékszövetkezetben 12 millió 70 ezer forint. * Harminc bölcsődés és 80 óvodás van a községben. Eddig még mindkét helyre minden jelentkezőt felvettek. Az általános iskola alsó és felső tagozatára 260 gyerek jár. Az alsó tagozatosok közül 80 részesül napközis ellátásban, míg a felső tagozatosoknál csak az idei év szeptemberében lesz lehetőség egy csoport beindítására. * A nemzetközi nőnap alkalmából nyolc asszony utazott a termelőszövetkezetből, jutalomképpen Jugoszláviába és a Német Demokratikus Köztársaságba egy hétre. Tavaly Romániában és az NDK-ban jártak a nők. Hazai túrákat rendszeresen tesz a tagság, többnyire Harkányba és Igáiba utaznak a hétvégeken. Huszonkilenc hét vége Huszonkilenc szombaton és vasárnap tartott a lelkesedés, amikor az iskola felújítását és bővítését végezték. Minden hét végén 25—30 ember dolgozott. Közösen szervezte a munkát a tanács, a népfront és a pártvezetőség. Részt vettek a munkában a pedagógusok, a KlSZ-szer- vezet tagjai, a nyugdíjasok, a szocialista brigádok és általában a falu apraja-nagyja. A Tiszta virágos Tolna megyéért versenyben volt már Őcsény a kategóriájában, második, harmadik, sőt első is. Az elmúlt évben, mintegy megduplázva a saját fejlesztési alapot. 1 millió 457 ezer forint értékűt dolgoztak a falu lakói, fejenként 580 forinttal gazdagítva a közsé1 get. Három gyerek Nemrégiben mérte fel a községi tanács a nagycsaládosok helyzetét, összesen huszonegy családban van kettőnél több gyerek, a legtöbben három. Egyetlen öt gyereket nevelő család él a községben. A gyerekgondozási szabadságot általában igénybe veszik a kismamák, de amint a tények mutatják, három gyereket nagyon kevesen vállalnak, még kettőt sem sokan. . m i m 1' r ¥ mm1 VB» A repülőgép-szerelők a kilenchengeres PLZ-n gyakorolnak ■ ............I., I I,. i A z őcsényi repülőtér tevékenységét három részre lehet osztani, de a reptéren dolgozók és a vele kapcsolatban lévők egyaránt várják már a tavaszt, hiszen a repülésben ekkor veszi kezdetét az igazi idény. Talán az MHSZ közel másfél százas tagsága várja leginkább a tavaszi kezdést, hiszen nekik, a vitorlázóknak a tél holt időszak. Nem repülhetnek, de a kényszer- pihenőt is felhasználják. Az október végi leállás után kezdődött a gépek javítása, felújítása, karbantartása. Ez jelenleg is folyik — szinte ízekre szedik a gépeket; az egy- kormányos, teljesítményre; az egykormányos, gyakorlásra és a kétkormányos, kiképzésre alkalmasakat egyaránt. Március végén tartják meg a tavaszi műszaki szemlét és utána kezdődik a repülés. A kaposvári 503-as Szakmunkásképző Intézet másodikos hallgatói is itt, az őcsényi reptéren kapják meg a felkészüléshez szükséges gyakorlati ismereteket. Leselejtezett PLZ—101-es gépeken gyakorolják a szerelés fortélyait. Ezek a gépek gyakorlatilag kikopnak a mezőgazdasági termelésből, ezért rövidesen egy AN 2-es, nagyobb teljesítményű duplaszárnyút is kapnak a tanulók. Az év végén a huszonhárom tanuló szakmunkásvizsgát tesz, előtte azonban még gyakorolják a gurulást — vagyis a mozgást a géppel — a földön. Itt van — öcsényben — a MÉM Repülőgépes Szolgálatának egyik körzeti bázisa is. Náluk szinte nincs holt időszak, hiszen már javában végzik a területen kint lévő gépek a búza, az őszi kalászosok fejtrágyázását. A bázis feladata, hogy a vonzás- körzetébe tartozó gépek, illetve repülősbrigádok munkáját segítse, vagyis a műszaki ellátást biztosítsa. Üzemanyagot, pótalkatrészt, tanácsot a javításhoz, üzemeléshez a bázistól kapnak. Bejáró falu kijáró vezetők öcsényben számottevő munkalehetőség nincs, kivéve a Szekszárdi Állami Gazdaságot és természetesen a helyi termelőszövetkezetet. Az egész falu eljár dolgozni, naponta hat-hétszáz dolgozó ingázik, döntő többségük Szekszárdra. Jó a vonat- közlekedés, de autóbusz még több van. A gazdaságok mun- kásszálító járatait nem számítva hajnali öt órától este tizenegyig 24 járt van, a községen áthaladó távolságiakkal együtt. 167 autó, 81 motorkerékpár van a lakosság tulajdonában. Hogy jó-e a falunak a megyeszékhely közelsége, arra is-is a válasz. Jó, mert közel van, 'könnyen be lehet ugrani vásárolni, szórakozni, a munkába se kell sokat utazni, hamar haza lehet érni. Nem jó, mert a lokálpatrióták — és az egész falu az — nagyobb fejlődést szeretnének, mint amekkorát a szerepkör lehetővé tesz. Nem jó, mert a termelő- szövetkezetben kevés a munkáskéz. És végül, félig tréfásan mondta a község egyik vezetője, hogy akinek nem adunk igazat reggel nyolckor, az a tízes busszal már megy Szekszárdra, a felsőbb szervekhez panaszra, és amilyen jó a 'közlekedés, ebédre már vissza is ér. A bejárás a megyében és éppen Szekszárd környékén nem újdonság, de az már ritkább, hogy a vezetők meg „kijárók”. A tanácselnök nemrég költözött ide, azelőtt Decsen élt. A vb-titkár most is ott lakik. Nem egyszerű kétfelé élni. A férje Szekszárdon dolgozik, a kisfiúk iskolás Decsen, de kikönyörögte magát a napköziből, délután az apai nagymamájánál van. A kislányunk öcsényben bölcsődés. A termelőszövetkezet egész vezetősége ki-, vagyis bejáró — öcsénybe. Werner Ádám elnök, szálkái és lakonikusan csak annyit mond erről az utazgatásról, hogy a feleségével, aki Szekszárdon dolgozik csak a vasárnapi ebédnél szoktak találkozni. Köztiszteletben . Dr Mátis Lajos hamarosan ismét diplomát kap. Az elsőt ötven évvel ezelő tt szerezte, ebben a faluban kezdte orvosi működését és itt is fejezte be, negyvenévi szolgálat után. De nyugdíjasként még az elmúlt évben is ellátta a bölcsőde orvosi felügyeletét. Kívánunk neki a munkásévek után még sok pihenőévet. Hasonló köztiszteletne k örvend Lukács Mária óvónéni, aki szintén itt kezdte és innét ment nyugdíjba. Elköltözhetne, de nem tud, nem akar megválni a községtől. Őcsényi magazinunkat összeállította: Ihárosi Ibolya, Stetner István, Pordán Jánosné. Munkatársaink legközelebb március 12-én, Ci- kóra látogatnak. Tavaszváró a reptéren
