Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

A^ÉPÜJSÁG 1979. március 9. kytaíÉs kai(iődl@silkép Kiállítás Nádler Tibor műveit mutatja be új kiállításán a Stúdió Galéria. A festőművész elsősorban alkalmazott grafikával foglalkozik és térplasztikákat készít. Képünkön: Kapcsoló­dás című fém térplasztikája. Nagyüzemek kulturális kapcsolatai A lengyelországi nagyüze­mekben azelőtt sem volt rit­kaság, hogy a dolgozók — akár mint amatőr művészek, akár mint nézők, látogatók — részt kértek az ország kul­turális életének eseményei­ből. Amióta azonban „A dol­gozók szövetsége a kultúrá­val és a művészettel” jelszó­val 1974-ben meghirdetett — és a dolgozók javaslataival kibővített — hosszú távú program megvalósításához hozzákezdtek, egyre szoro­sabbá válnak az üzemi dol­gozók és a művészek közötti kapcsolatok. A program megvalósításán számos új kezdeményezéssel, jelenleg 350 mezőgazdasági és ipari üzemben dolgoznak. A nagyüzemek együttműkö­dési szerződéseket kötnek kulturális intézményekkel — egyetemekkel, színházakkal, művészeti főiskolákkal. Az eredmények — bár még csak öt év tapasztalatai összegez- hetőek — szinte minden mű­vészeti ágban jelentősek. A filmművészet új alkotá­sainak megismertetésére be­mutató előtti vetítéseket ren­deznek az üzemekben, ahová meghívják a filmek alkotóit, művészeit. Ilyen szerző—néző találkozókra pedig a sereg­szemlék — többek között a lublini „Ember—Munka— Művészet” filmfesztivál — alkalmával is sor kerül. A színházakkal nemcsak a szervezett színházlátogatások jelentik a kapcsolatot. A szczecini hajóépítő kombinát például díjat alapított. Igen jó a kapcsolat a kép­zőművészek és az üzemek között. Útközben 1979 Március havi ajánlás a művelődési akcióba benevezett szocialista brigádok részére A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. A szakszervezeti oktatás „Társadalmunk kérdései”. 1978—79. évi anyaga. 2. A televízió műsorából: — A hét. — „Hogy nálam különb le­gyen” — pedagógiai filmso­rozat. III. 10. (1. műsor). — Panoráma (külpolitikai műsor). III. 13. (1. műsor). — Jogi esetek. III. 14. (1. műsor). — A Tanácsköztársaság. III. 21. (1. műsor). — Fórum (gazdaságpoliti­kai témakörben). III. 28. (1. műsor). 3. Móricz Zsigmond: A boldog ember c. művének el­olvasása III. 31-ig. 4. Ismerkedjenek meg Ko­dály: Háry János c. daljáté- kával. IV. 30-ig. 5. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 6. A helyi művelődési in­tézmények programjai. 7. A március havi ajánlás­hoz kapcsolódó kérdések 1979. április 2—7. között je­lennek meg a Tolna megyei Népújságban. Megyei operatív bizottság A FEBRUÁR HAVI AJÁNLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK Társadalmunk kérdései: 1. Alapvetően mi külön­bözteti meg a szocialista tár­sadalmat a rabszolgatartó, feudal ista és kapitalista tár­sadalomtól? 0—2 pont. 2. Az eddigi társadalmak­ban az értelmiség volt-e ve­zető vagy uralkodó réteg? Ha igen, mikor? 0—1 pont. „Hogy nálam különb le­gyen’’: 3. poroljanak fel néhány, a serdülőre .jellemző szemé­lyiségjegyet! 0—4 pont. Az új Büntetőtörvény­könyvről: 4. Milyen tényezőik indo­kolták a Büntetőtörvény­könyv módosítását? 0—5 pont. Mikor lép életbe az új? 5. Mikor lehet valakit bün­tetőjogilag felelősségre von­ni? 0—3 pont. 6. Van-e Magyarországon halálbüntetés? 0—2 pont. 7. A büntetés kiszabásá­nál milyen szempontok ér­vényesülnek? 0—5 pont. A hét, Magyarország, na­pilapok: 8. Milyen lényeges válto­zások történtek Iránban feb­ruárban, meddig volt ural­mon Baktiar kormánya? 0—7 pont. 9. Milyen fontos tisztséget töltött be Bazargan iráni mi­niszterelnök 1953-ban? 0—2 pont. 10. Ki az a nemrég elhunyt politikus, akit hazájában az „önigazgatás gondolata” aty­jának tartottak? 0—1 pont. 11. Van-e véleménykülönb­ség a szocialista és a kapita­lista országok között Kína Vietnam elleni támadásának megítélésében? Indokolják véleményüket! 0—3 pont. 12. Mivel próbálja indokol­ni Teng Hsziao-Ping a Viet­nam elleni támadást? 0—3 pont. Új Tükör, Film, Színház, Muzsika, Élet és Irodalom: 13. Arles, Provance, embe­riesség, megszállottság, zöld­hályog, öngyilkosság. A mo­dern képzőművészet expresz- szionista irányzatának a megalapítója. Kinek a nevé­hez kapcsolódnak ezek a fogalmak? 0—2 pont. 14. Üj-Zéland térképezése, kelet-ausztráliai partvidék, Karácsony-szigetek, Hawaii felfedezője. Elsőként hajózta körül kelet—nyugat irányba a Földet. Neve? 0—2 pont. 15. A XI. magyar játék­filmszemlét február 12—17 között rendezték meg Buda­pestet^ Soroljanak fel leg­alább 5 új magyar filmet, amelyet a közönség ott lát­hatott először! 0—5 pont. 16. Az elmúlt évben bemu­tatott magyar filmek közül melyik kapta a „legjobb első film” díjat? Rendezője? 0— 2 pont. 17. A szocialista országok visszavonták , filmjeiket á nyugat-berlini filmfesztivál­ról. Miért? 0—3 pont. 18. önök szerint hol a hi­ba? írják meg véleményüket Miskolczi Miklós: Mi kell a dolgozónak? c. riportjában felvetett problémákról. (ÉS, 1979. II. 3. sz.). 0—7 pont. 19. Olvasott róla? Ha igen, írja fel mi micsoda? a) Holocaust: b) Közéletrajz: c) Zöldmezőszárnya: d) Karambol: 0—4 pont. Brigádélet: 20. 1978. decemberében a SZOT megvizsgálta a brigád­mozgalom fejlesztésének fel­adatait. Milyen tényezők in­dokolták a téma napirendre tűzését? 0—2 pont. 21. 1918. november 16-án, az Országház lépcsőjéről je­lentette be a köztársaság ki­kiáltását. a) Neve? A Kommunista Kiáltvány első magyar fordítását is ő rendezte sajtó alá. b) Mikor? 0—2 pont. Elet és Tudomány, Delta: 22. Mi a szerepe a játék­nak a gyermek életében? Röviden írják le Piaget sváj­ci pszichológus játékfelfogá­sát a Miért játszunk? c. cikk alapján. 0—5 pont. 23. Volt-e gőzgép az ókor­ban? 0—3 pont. 24. A népi gyógyászat mi­lyen betegség gyógyítására javasolta és javasolja a sült burgonyát? 0—1 pont. 25. Hol állították fel Euró­pában a csillagászati adat­bankot? 0—1 pont. A válaszokat a helyi mű­velődési házaknak kell meg­küldeni 1979. március 22-ig. Sl©öiS^fefa)©y\S Somogyi Néplap Sok érdeklődő, 100—120 el­adó kocsi és három-négy üz­letkötés — így lehetne össze­gezni a kaposvári autóvásárt, amely vasárnap zajlott le. Legtöbb nézője azoknak a kocsiknak volt, amelyek most töltötték be a harmadik évüket, s átestek az első mű­szaki vizsgán. Elsősorban a Ladák, Wartburgok és Tra­bantok vonzották a kíván­csiskodókat. Mert a legtöbb ember csak kíváncsi volt. A „tulajok” persze igyekeztek fölényesen magas árat kér­ni ... Aki azzal hozta ki a négy­éves, jó karban lévő Ladáját, hogy eladja, csak 55 ezret kért és a kocsi 52 ezerért kelt el. A „fiatal” Traban­tokért 55 ezer körül kértek, és talán kettő cserélt gazdát. Sok volt a Skoda (30—60 ez­ret kértek darabjáért), ám nem sokan háborgatták őket. Egy-egy vékonypénzű em­ber állt meg a Moszkvicsok körül (áruk kb. 23—36 ezer volt)... Volt érdekesség is: egy ha­talmas amerikai kocsi, ame­lyet potom 250 ezerért árul­tak, egy Mercedest 180-ért és egy IF-es Volkswagent 58 ezerért. Egyik sem kelt el. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nevezhetjük az újdonság vonzerejének, nevezhetjük a valós igények jó felmérésé­nek, hogy ebben a 20 négy­zetméternyi kis üzletben — amely a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat és a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet február 1-én megnyílt közös üzlete — napjában több mint ötven vásárló, érdeklődő fordul meg. A falra akasztott óriási is­mertető a kínálatról áruko- dik: kakukkfű, szurokfű, tár- kány, rozmaring, bazsalikom, borsikafű — nagyanyáink természetes fűszertára — je­gyezte meg az üzletvezető. A hagyományos fűszereken kí­vül természetes testápoló szereket, különleges gyógy- teákat és gyógyászati készít­ményeket, valamint fűszer­különlegességeket talál a vá­sárló a gazdag készlettel ren­delkező boltban. Titokzatos ízeket ígér a tizenhárom darabból álló ka­nadai fűszersorozat, amely­ben megtalálhatók az egzoti­kus keleti fűszerek, a curry, a chili és a Cayennebors is. Ezek ma a korszerű konyha tartozékai: grill-fűszerek. Dunántúlt napló A vándorkönyv személyle- írása szerint középtermetű, kerek arcú, barna hajú fia­talember volt Hamerli János. Négy évig járta a világot az ifjú, majd hazatérte után kérelemmel fordult a város tanácsához: „Bátorkodom alázatos kérésemet a Tettes Tanács elé terjeszteni, ugyan­is kegyeskednék a kesztyűs mesterségem űzhetőségét megengedni...” A tanácsülés a kérést el­utasította, mivel a kérelmező még nem érte el nagykorúsá­gát. Hamerli a döntésbe nem nyugodott bele és a legköze­lebbi beadványában már nagykorúsítását kérte. Végül is 1861. október 4-én Pécs vá­ros tanács engedélyezi Ha­merli Jánosnak, hogy a kesz­tyűs mesterséget gyakorol­hassa. E naptól datálódik az ország máig is egyetlen kesz­tyűgyárának története. Az alapítástól napjainkig dolgozta fel a gyár történe­tét Déri János, Jancsi Gyula és dr. Gungl Ferenc. A szer­zőkollektíva több éves kuta­tó- és gyűjtőmunkája ered­ményeképpen a közelmúltban hagyta el a nyomdát „A pé­csi kesztyűgyár története” címet viselő, tetszetős kivite­lű monográfia. A vaskos kötet legfőbb erénye a korrektség. Szívós munkával előbányászott do­kumentumok, elmélyült elemzést kívánó szociográfiai megfigyelések szövik át a -könyvet. PETŐFI NÉPE A kalocsai Asztalos, Építő- és Villamosipari Szövetkezet szakemberei tavaly nem ke­vesebb, mint 153 kisbútor prototípust készítettek el, hogy tőkés üzletfeleiknek be­mutassák. Ez a szám jól ki­fejezi azt, hogy a szövetke­zet jövőbe tekintően formál­ja termelését. Igaz, a proto­típusok elkészítése áldozatot jelentett, de haszonnal járó áldozatot. Az intenzív piac­keresésnek köszönhető, hogy a kalocsai kisbútorokra Nyu- gat-Európa több országában találni vevőket. A belföldi szükségletek ki­elégítéséből szintén részt kér a szövetkezet. Az idén hat új típussal bővítették a francia­ágy választékát. 1979-ben az egyesülés meg­rázkódtatásait kihevert ipari szövetkezet hajósi—kalocsai tagsága már 132 millió forin­tos árbevételi tervet valósít meg. A tőkés bútorexportot 30—32 millió forintra növe­lik. A következő évben, 1980- ban pedig már 60 millió ér­tékű rusztikus kisbútort ké­szítenek az egyesült szövet­kezet dolgozói, s ezzel hozzá­járulnak a népgazdaság egyensúlyának javításához. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk színes tudósí­tásban számolt be arról az élénk életről, amely a me­gyeszékhely ifjúsági és sport- centrumában zajlik. Az év első két hónapjában 15 ezer fiatal látogatója volt. A sza­bad idő eltöltésének igen vál­tozatos lehetőségeit kínálja. Van asztalitenisz, sakk, bili­árd, a brigádok részére teke­versenyeket rendeznék. A ze­nekedvelők változatos kon­certprogramból válogathat­nak. Az ifjúsági és sportköz­pont színpadán egyaránt gya­kori vendégek a német és külföldi együttesek. Az asz­talitenisz kedvelőinek 24 asz­tal áll rendelkezésre. Napon­ta mintegy háromszázan mé­rik össze e sportágban a tu­dásukat. A sakkozók kurió­zuma egy óriás sakktábla, amelyen a félméteres figurák nem csupán a szellemi, de a fizikai erőt is próbára teszik. A restaurátor munkája Az Országos Műemléki Felügyelőség restaurátorai az ország számos műemlék templomának oltárát, belső berendezését a Budakeszi úti műtermükben állít­ják helyre. Képünkön: a mátraszőlősi templom főoltárát tisztítja Szabó Antal. (MTI fotó, E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom