Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. március 7. NÉPÚJSÁG 5 nem azért szükséges gondo­_________________________________________, san használni az energiát, m ert kevés van belőle és drága, hanem azért, mert a jó gazda sohasem paza­rolta sem a maga, sem igája erejét, nem pocsékolt a tüzelőanyaggal és a pet­róleumlámpát sem égette világos nappal. Lesz-e holnap energiánk? ágazatokban, a lakossági energiafelhasználásban. Itt jelentősége van minden apró mozzanatnak, lépésnek vagy megtorpanásnak. A nyolcva­nas évek elején már a laká­sok háromnegyedében éget­nek majd — vezetékes vagy palackos — gázt; gázüzemek­ről, palackozókról épp úgy idejében kell gondoskodnunk e cél elérése érdekében, mint a megfelelő szállító jármű­vekről, cseretelepekről. Ezzel párhuzamosan növekszik az import jelentősége; energia- igényeinknek több, mint a fe­lét ezen az úton elégítjük ki, döntő mértékben szovjet for­rásokból. Manapság ritkaságnak szá­mit az energiaellátás olyan zavartalansága, melyet ha­zánkban élvezhetünk. Ám en­nek tudatában sem feledhet­jük. hogy némely tekintetben eléggé hátul állunk a sorban. A Német Demokratikus Köz­társaságban például kétszer akkora az egy fizikai foglal­koztatottra számított villa- mosenergia-felhasználás az iparban, mint nálunk — ami a termelési szerkezetnek épp­úgy következménye, mint a gépesítettség színvonalának —, s hogy az egy lakosra ve­tített villamosenergia-fogyasz- tásnak azt a mennyiségét, amit Csehszlovákia 1970-ben mutathatott fel, mi 1980-ban érjük el. Vannak tehát adósságaink — mert a hatékonyabb ter­melőmunka elválaszthatatlan az energiafelhasználás emel­kedésétől —, de igyekezetünk csak akkor célszerű, ha ész­szerű korlátok között zajlik. Minden tekintetben megfelelő fedezetet kell teremtenünk a növekvő energiaigények ki­elégítéséhez, exportálható árukban, beépíthető eszkö­zökben, infrastruktúrában. Ezért kellemes és kellemetlen lépések együtt járnak; példá­ul háromszorosára bővítik a kőolajipar tárolótereit, hogy zavartalanul kiegyenlíthetőek legyenek az értékesítésben a szezonális ingadozások, de ugyanakkor rendelkezések szabályozzák az évente for­galomba hozható olajkályhák mennyiségét. A többségi ér­deknek' itt igazán elsőbbsége van a kisebbségi érdekkel szemben, ezért kapcsolódik a haladás és korlátozás szoro­san egymáshoz. Ezért, azért tehát, hogy ne egyszerűen csak legyen, hanem az indo­kolt mennyiségben, összeté­telben. helyen legyen holnap energiánk. MÉSZÁROS OTTÓ Szónoki kérdésként hang­zik, ám a válasz megalapo­zottságától milliók sorsa függ. “ Az 1977-ben tartott X. ener­giai világkonferencia — Isz­tambul volt a helyszíne — meglehetősen zord képet fes­tett az energiaforrások hasz­nosításának jövőjéről, ha­csak. .. Hacsak nem sikerül ésszerűbb korlátok közé te­relni mindazt, amire össze­foglalóan azt mondják, ener­giakérdés. S erre, tervgazdál­kodásuk szilárd keretein be­lül, a szocialista országoknak igazán jók a lehetőségei. Gazdag hírcsokor tanúsko­dik naponta arról, a világ minden táján keresik — egy­re nagyobb tudományos ap­parátussal és anyagi ráfordí­tásokkal — az új energiafor­rásokat, a célszerűbb ener­giafelhasználást lehetővé te­vő megoldásokat. Hír: a kö­vetkező másfél évtizedben a KGST-országokban száznál több — különböző kapacitá­sú — atomerőművi áramter­melő blokkot, blokkcsoportot helyeznek üzembe. Hír: egy­millió méter kutató-feltáró fúrást végeznek szénhidrogé­nek után hazánkban, az ötö­dik ötéves tervben. Hír: az Egyesült Államok legnagyobb energiacégeinek egyike, az United Gas több, mint 13 millió dollárt költ azokra a bíztató eredményű kutatások­ra, amelyek célja vízijácint telepek termelte metángáz hasznosítása. , Szélmotorok, napelemek, árapály-erőmű. Találomra és önkényesen választott példáink érzékelte­tik: az energia valójában az emberiség fejlődésének, léte­zésének kulcskérdése, hiszen híjával egyik percről a má­sikra megbénulna az élet. A teendő súlya magyarázza: hatalmas összegeket adnak mindenütt az állami költség- vetésekből az energiaiparnak, kutatásokra, fejlesztésekre. Nagy étvággyal ül minden fogyasztó ahhoz az asztalhoz, amelyre menüként a külön­féle energiahordozókat, ener­giákat tálalják. Tavaly 4650 új traktor került a mezőgaz­dasági üzemekbe; másfél év­tized alatt megháromszorozó­dott az egy ipartelepre jutó hajtóerő; a benzin felhaszná­lása egy évtized alatt — 1971 és 1980 között — meghárom­szorozódik. azaz 800 ezer ton­náról 2.5 millió tonnára nő. Pontosan az energiaellátás jellegéből következően azon­ban, ha valahol, akkor itt kell hosszú időre, s előrelátóan tervezni. Egy-egy jelentő­sebb energiaellátási beruházás kivitelezésének munkái hat­nyolc esztendőre terjednek. S a költségek! A 750 kilo­voltos távvezeték, mely az ukrajnai Vinnyicát és Albert- írsát köti össze — pontosab­ban újabb, s egyben legerő­sebb szállal a szocialista or­szágok energiarendszerét —, csak a magyar területen le­vő szakaszának építése 4,6 milliárd forintba került. Az ország legnagyobb kőolajfi­nomítójának bővítése — évi 5,5 millió tonnás feldolgozó kapacitással — 6,6 milliárd forintot emésztett fel. Fő irányt jelölő meghatá­rozás az, amit az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban így olvashatunk: „Az ország ener­giatermelésében jelentős sze­repe lesz az atomerőművek­nek. A hazai szén- és lignit­bázison új nagykapacitású erőműveket létesítünk.” Óriá­sok az energiaellátásban: táv­lati prognózisok szerint az ezredfordulón az erőművek termelésének felét atomerő­művek szolgáltatják a vilá­gon. Hazai előrejelzések sze­rint 4—5 ezer megawatt — 5—6 Gagarin Hőerőmű! — atomerőművi kapacitás épül­het meg 1990-íg. S lássunk most törpéket. Egy évben 60 ezer tonna fűtőolaj megtaka­rítását teszi lehetővé, ha egy százalékkal csökken az erő­művekben a villamos áram előállításához felhasznált tü­zelőanyag: a lakosság zavar­talan ellátása megköveteli, hogy tízezer kilométer hosz- szúságú közép- és kisfeszült­ségű elosztóhálózat re-, konstrukcióját hajtsák vés re egyetlen 'középtávú tervidő­szakban. Tények, adatok, tervek, végeérhetetlen sorban; nincs megállás, ahogy a cselekvés­ben sem lehet, mert abban a pillanatban aritmiás zavarok mutatkoznának a termelő­Ezen a távvezetéken háromnegyed millió volt feszültséggel áramlik a villamos energia Vinnyicától Albertirsa felé Propán-bután gáztartályok az algyői szénhidrogénmezőn Üj irányzatok a világítástechnikában Miután az ember elsősor­ban optikailag orientálódik — összes információnak mintegy 80 százalékát látás útján szerzi — a munlkiahely megvilágításának kialakítása alapvetően fontos. A megvilágítási követel­mények igen széles skálán mozognak a specifikus szin­tű és alacsony szintű megvi­lágítástól (pl. repülőgép pi­lótafülkéjében) a magas szin­tű fehér fénnyel' való meg­világítás (pl. irodákban vagy gépcsarnokokban). Ezeknek a követelményeknek a mesz- szemenő kielégítése nélkül azonban az egyébként ergo­nómiailag helyesen kialakí­tott munkakörnyezet a dol­gozók számára mégsem meg­felelő. Annak ellenére, hogy a vi­lágítás a világ energiafel­használásának mintegy 2—5 százalékát teszi ki, a világí­tás területén is számos intéz­kedésre került sor. Nagyobb lendületet kapott a gazdasá­gos fényforrások fejlesztése, Mennyit fogyaszt a kocsid? Sokszor föltesszük a kér­dést, baráti körben, hivata­los helyeken is: mennyit fo­gyaszt a kocsid? Az üzemek­ben szigorúan megkövetelik a sofőröktől, hogy a fogyasz­tási normát tartsák be. Ä tol­nai GÉM Ipari Szövetkezet­ben gyártanak olyan műszert, amely nemcsak ellenőrzi a fogyasztást, de használata ré­vén üzemanyag-megtakarí­tás is elérhető. A gépjármű­vek tüzelőanyag-fogyasztása még egy típuson belül is igen nagy szóródást mutat. Tu­dunk olyan Dada gépkocsi­ról, amely száz kilométeren 13 liter benzint fogyaszt — túllépve a „gyári” normát. A személygépkocsik fogyasz­tás-csökkentése minden tu­lajdonos érdeke. A vezetés­technikai módszerek is je­lentősen hozzájárulnak a ko­csi fogyasztásánák csökkené­séhez, vagy túlfogyasztásá­hoz. Néhány évvel ezelőtt a BNV autókiállításán meg­kérdeztünk egy szakembert — az új TATRA reprezentá­ciós kocsit mutatta be —, hogy mennyit fogyaszt a gép. Azt válaszolta a fiatalember: ha beül a kocsiba és elme­gyünk tíz kilométert, meg­mondom, hogy mennyit. Te­hát a vezető magatartása alapján ítéli' meg, hogy a kocsinak a gyári normától mennyire tér el a fogyasztá­sa. Panaszkodnak az erdészek Évtizedeikkel ezelőtt az volt a gond, hogy sokan ille­téktelenül hordták az erdők­ből a fát. Manapság, viszont nincs, avagy igen' kevés olyan személy van, aki az erdőre jár fáért. S így igen sok olyan tüzelőanyag vész el, ami máshol hasznosulhatna. Minden erdőművelés azzal jár együtt, hogy a hasznos fák mellett, között felnő olyan fa is, amelyet vágásra érés előtt kell kivágni. A gyérítés manapság nem sok embernék ad elfoglaltságot. Nem járják az erdőt az em­berek a kidőlt, villám sújtot­ta, kiszáradt, beteg fák ösz- szegyűjtéséért. Mióta elter­jedt a palackos gáz, kiment a divatból a gallyakkal való fűtés, még az állattartó gaz­dák is barkácsolt fűtőrózsá­val tüzelnek a moslékosüst alá. Holott tudjuk jói, vala­mikor a ház körül keletke­zett hulladékot égették, hasz­nosították így. új, nagy hatásfokú nagynyo­mású gázkisülőlámpák és új fénycsőtípusok kerültek for­galomba a fényforrásgyárak kutatói munkájának eredmé­nyeként. A világítás tervezésében és kialakításában a korábbi évek viszonylag magasnak tekinthető megvilágítási szintjeit csökkentették, illet­ve a megvilágítási szintet más módon, általános és he­lyi világításegyüttes alkal­mazásával!, ún, kétkompo- nens világítással valósítják meg. Uj, gazdaságosabb világítá­si rendszerekkel próbálják meg a látási igényeket kielé­gíteni. A megvilágítás mel­lett több helyen vizsgálják, hogy ezeket az igényeket más világítási tényezőik: káprá- zás, fényirány, fényszín mennyire befolyásalják. Az eddigi mérőszámok helyett újabbak bevezetését tervezik, melyek betartása gazdaságos és mégis jó világítási körül­ményeket, az igények jobb kielégítését biztosítják. Melegített buszok Minden bizonnyal többen észrevették, hogy a távolsá­gi autóbuszok Szekszárd kü­lönböző utcáiban éjszakáz­nak, rendszerint ott, ahol a gépkocsivezető részére szál­lást biztosít a Volán. A Tartsay lakótelepről kaptuk a hírt, miszerint néhány na­pon át, amikor az erős fa­gyok voltak, a busz motorja egész éjszaka járt. Az éj­szakai motorjáratás azért volt „indókolt”, mert a ko­csival igen korán kezdik a munkát, s a -nagy hidegben nehezen vagy egyáltalán nem indul be. így az egész éjsza­kai járatás gazdaságosnak tűnik, holott nemcsak az üzemanyag fogy fölöslegesen, hanem a motor is használó­dik. Nyilvánvalóan nem le­het fűtött garázst adni min­den autóbusznak, de jó akku­mulátort igen. Nyitott ablakok ' Hétfőn, amikor kétnapos tavaszias időjárás után már azt hittük, valóban itt a ta­vasz, még ugyanúgy szüksé­ges a lakásokat fűteni — a hideg éjszakák miatt — mint két héttel előbb, amikor hó 'lepte a földet. A szekszárdi százhatvan lakásos ház ötö­dik szintjén délelőtt 11 óra­kor tizenkét ablak volt nyit­va. Tehát a lakásban lévő me­leget kiengedték, hogy kelle­mes legyen a bennbtartózíko- dás. Nem minden ember bír­ja a meleget, s van aki ki­fogásolja azt is, amit a ren­deletek értelmében biztosított a hőközpont. Tudni keld1 azt, hogy: „Fűtési szolgáltatásnál az év október hó 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időben — fűtési idényben —, úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás célját szolgáló fűtött helyisé­gek belső hőmérséklete na­ponta 8—20 óra között átla­gosan, legalább 20 Celsius fok — konyhában 16 Celsius fok, lakószobában, irodában 20 Celsius fok, mosdóhelyi­ségben, • fürdőszobában 24 Celsius fok —, legyen.” A nehézipari minisztériumi rendelet tehát egyértelműen meghatározza, milyen hő­mérsékletnek kell lenni az emberhasználta épületben. Sajnos ezt nem lehet mindig betartani. Több oka van en­nek. Egyrészt az épületek tá­jolása, másrészt az építmény hőszigetelése is meghatározó. A túlfűtött 'lakás felesleges, hiszen mint (tudjuk, ha a szo­ba hőmérséklete magas, ak­kor soha nem a radiátor csapjához nyúlunk, hanem az ablakikilincshez. Könnyebb, gyorsabb megoldás ez, de drágább is. Azt is (tudjuk, hogy sokan azért nem a ra­diátort zárják el, mert a csa­pok tömítése hamar megla­zul, a radiátor csöpögni majd csurdogálni kezd, a leg­váratlanabb időben. A fűtési díj általában lég­köbméterenként 13 forint az idényre, a melegvíz díja egy hónapra és egy személyre húsz forint. E két számadat­ból is gyorsan kiszámíthat­juk, hogy a központi, illető­leg a távfűtés a lakosság szá­mára igen kedvező. Éppen ezért szükséges arról beszél­ni, hogy takarékoskodjunk a lakások fűtésével. Ahogyan a karikaturista látja így is lehet az autó fogyasztását csökkenteni Jó, hogy ezt a búbos kemencét is begyűjtöttük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom