Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

1979. március 6. NÉPÚJSÁG 3 Eredményes évet zárt a Tamási Vegyesipari Szövetkezet A közgyűlésen felszólalt K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára. Tudósítóink írják a közmOvefödésről Népszerfiek a pödi oramfisorok megyénkben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási Gőgös Ignác mű­velődési központ megtelt a szövetkezet tagságával, szom­baton a mérlegzáró közgyű­lésen. Az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára és Gyerő András, a Tolna me­gyei KISZÖV elnöke. Kalmár István, a szövetke­zet elnöke kiegészítette a tagságnak kiadott és már munkahelyi tanácskozásokon A termékszerkezet kor­szerűsítését, a gazdaságosabb munka feltételeinek megte­remtését, az export bővítését segíti az idén az építő­anyagipar 14 vállalati beruházásának befejezé­se. Egyebek között az abo- nyi, a Békéscsaba II. és a teskándi téglagyár rekonst­rukciós beruházásának át­adásával évente csaknem százmillió téglához jut az or­szág, mégpedig a korábbinál kevesebb energiabefektetés­sel, munkaerővel, tehát gaz­daságos módon. Az építkezé­sek, és a betonelem-gyáraik ellátását segíti évi 220 ezer köbméter osztályozott ka­illetve a küldöttértekezleten megvitatott beszámolót. Ki­emelte, hogy a 153,3 millió forintos termelési érték 21,8 százalékkal magasabb az 1977. évinél, az 1 főre jutó termelés 41,3 százalékkal, az. 1 főre jutó nyereség 37,5 szá­zalékkal magasabb. A lakos­sági szolgáltatás 19,5 száza­lékkal nőtt. Szólt az elnök az 1979. évi 172 milliós tervről, amellyel- kapcsolatban el­mondta az 1978. év munka- szervezési hiányosságait. Fel­hívta a vezetők és a tagság viccsal a hegyeshalmi bánya, amelynek termékéből a ha­tékony cementtakarékosság­nak megfelelő összetételben készíthetik majd a betont a megrendelők. A lakossági és az állami építkezések jobb csempeellá­tását segíti a budapesti por­celángyárban befejeződő re­konstrukció, amelynék ered­ményeként évente 200 000 négyzetméter csempéhez jut az ország. A Beton- és Vas­ipari Művek miskolci gyárá­ban több mint 90 millió fo­rintot kötöttek fejlesztésre. Az eredmény: évente 217 000 köbméter korszerű és gazda­figyelmét a hiányosságok megszüntetésére, valamint a takarékosság és a gazdasá­gosság szem előtt tartására. A vitában felszólalók el­mondták a véleményüket a szövetkezet munkájáról, az előfordult hiányosságokat kritikusan vetették fel. A közgyűlésen felszólalt K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára. GÁBOR ISTVÁN ságos vasbetontermék. A kül­földön is keresett porcelán­termékek gyártását fejlesz­tették Herenden és Hollóhá­zán: az üvegipari cikkek ha­zai ellátását és exportját pe­dig a karcagi és a nagykani­zsai üveggyárban. így példá­ul Nagykanizsán évente 18 millió forint értékű hőálló és laboratóriumi üveggel, va­lamint 23 miiló forint értékű gyógy- és vegyszeres üveg­gel bővül a termelés. Ebben az évben az építő- anyagipar 3960 millió forin­tot költ — saját erőből és ál­lami támogatással — vállala­ti beruházásokra. (MTI) (Folytatás a 1. oldalról) pelt. Az 1978—79-es évadban a művelődési központ fel­újítási és fűtésszerelési mun­kálatai miatt sem pódium-, sem színházi bérletsorozat szervezésére nem volt lehető­ség, s így csak egyedi elő­adásokra kerülhetett sor. A felújítási munkálatok a múlt év végén befejeződtek, s az­óta a Népszínház és a Veszp­rémi Petőfi Színház egy-egy előadását nézhették meg a színházkedvelők. Helyhiány miatt a Filharmónia komoly zenei hangversenysorozatát eddig csak a gimnáziumi és a szakmunkástanulók láto­gathatták, de ez év őszétől a művelődési központ a felnőt­tek részére külön bérletsoro­zatot indít. Ugyancsak bérle­tes rendszerben, az eddigiek­nél nagyobb választási lehe­tőséget biztosítva szervezik az 1979—80-as évadban a színházi és pódiumelőadáso­kat. Bodó Katalin KIEMELKEDŐ SZfNÉSZEGYÉNISÉGEK VENDÉGSZEREPLÉSE A bonyhádi városi műve­lődési központ 1979. évi mun­katervében kiemelt helyet foglal el a művészeti nevelés, s ezen belül az irodalmi, színházi jellegű művelődési lehetőségek is szép „kínála­tot” biztosítanak az érdeklő­dő lakosságnak. A helyi — nem éppen kiváló — körül­mények a szólóprogramok­nak kedveztek (viszonylag kis helyen, korlátozott néző­számmal, egy-egy vagy né­hány színművésszel szerve­zett) a pódiumformát alkal­mazó tevékenység volt jel­lemző. A pódiumsorozat 1976-tól gyakorlatilag folyamatos, sőt, a nagy érdeklődésre való te­kintettel 1977-től évadbérle­tet vásárolhattak a rendsze­res látogatók. Az elmúlt év­ben — a jelenleg is érvényes sorozatra — több mint 150 bérletet adott ki a városi művelődési központ (az első bérletes évben 107 bérletese volt a pódiumnak). A pó­diumsorozatról a következő tájékoztatást adta Farkas Kálmán szervezési csoport- vezető. — Kiemelkedő színész­egyéniségek „vendégesked­tek” Bonyhádon az elmúlt év második felében, mint: Sütő Irén, Bárdi György, Lukács Sándor és Szemes Mari. 1979-ben Harsányi Gá­bor önálló estjére került sor, s nyár elejéig még várjuk Huszti Pétert és Piros Ildikót, továbbá Tolnai Klárit, vala­mint — sorozaton kívül — a költészet napján — 1979 egyik ünnepi programján Ju­hász Jácintot Ady-műsorával. Nagy az érdeklődés Tompa László önálló estjei iránt is, és Tamási Áron („Ördögvál­tozás Csíkban”), illetve Sütő András („Anyám könnyű ál­mot ígér”) műveiből ad majd elő igényes válogatást. Rész­letes és konkrét színházi ter­vünk csak akkor készül, ha már „látásközeibe” kerül az új művelődési ház átadása. A tájékoztatás kiegészíté­seként feltétlen szólni kell még azon színházi lehetősé­gekről is, amelyeket Szek- szárdon a Babits Mihály mű­velődési központ és a Pécsi Nemzeti Színház biztosít. Szekszárdra hozzávetőlegesen 130—140-en járnak bérletes előadásokra, Pécsett több mint 40 a résztvevők száma. A következő (1979—80) évad nagyon nehéz (mert tradíció nélküli) feladatok megoldását „kéri” a helyi színházi élet kialakítóitól, szervezőktől és igénnyel-véleménnyel közre­működőktől egyaránt. Devecseri Zoltán MÁRCIUS 7-ÉN OPERAELŐADAS — Pakson a közművelődé­si munka feltételeiben minő­ségi és mennyiségi változást hozott az új intézmény át­adása — mondja Borbás István igazgató. 1978. november 24-én avat­tuk a 80 milliós költséggel épült 3600 négyzetméter alapterületű művelődési köz­pontot, amelyben könyvtár is helyet kapott, a színházte­remben pedig hetente három­szor (márciustól hétfőn, szer­dán és vasárnap) mozi mű­ködik. A színházakkal sajnos nem tudtunk évadra tervez­ni. így szabad, tájolható elő­adásuk nemigen maradt. Sok érdeklődőnek nem jutott jegy. A minél igazságosabb elosztás érdekében a jegy­váltásnál előnyben részesít­jük továbbra is a munkahe­lyi kollektívákat. Ezután nézzük, milyen színházi előadásokat láthat a közeljövőben a paksi közön­ség: március 7-én a Pécsi Nemzeti Színház adja elő egy műsorban Mascagni Paraszt­becsület és Leoncavallo Ba- jazzók című operáját. Márci­us 9-én a Color, 27-én az Illés-, április 12-én a Skorpió együttes ad hangversenyt. A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház március 21-én látogat Paksra — a Rettene­tes szülők című drámát mutatják be. A Népszínház előadásai közül a következő­ket láthatjuk: április 28-án a Láthatatlan embert, május 10-én A csapodár madárkát, május 17-én Csehov Háztűz- nézőjét. június 6-án Shakes­peare remekművét, a Romeo és Júliát. Június közepén g Pécsi Nemzeti Színház rész­vételével színházi napokat rendeznek. Április 12-re Ágh István és Nagy Gáspár köl­tőt hívta meg a könyvtár. A már működő közösségek mellett az új művelődési köz­pontban kapott helyet jó né­hány újonnan alakult cso­port, például a képzőművész­kor, az ifjúsági klub, a szo­cialista brigádok klubja. A kismamák márciusban logo­pédussal találkozhatnak, majd a családjogi törvényről hallhatnak ismertetőt. Gutái István DOMBÓVÁRI „JÁTÉKSZÍN" Azt mondják, Dombóvár szerencsés hely, mert olyan közlekedési csomópont; ahon­nan könnyen elérhetők na­gyobb városok, nagyobb le­hetőségeikkel. Ez Dombóvá­ron a színházi életet is jelen­tősen befolyásoló tényező. Mivel városunkban nincsen színház, a színielőadásokat kedvelők a Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház repertoárjá­ból válogathatnak kedvükre. Nagyon népes az a tábor, amely a Csiky Gergely Szín­házban váltott bérletet; 1400 általános iskolás, 385 felnőtt látogatója van bérleti elő­adássorozatainak. A Gőgös Ignác Gimnázium 50 tanulója a Pécsi Nemzeti Színház elő­adásaira váltott bérletet. A bérletváltás nem korlát egyes előadások látogatásában. Gyakran szerveződik autó- busznyi közönség; ilyenkor az üzemek, vállalatok bizto­sítanak különjáratot dolgo­zóik részére. így voltak a kórház dolgozói a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban. A Gőgös Ignác Gimnázium tanulói gyakran vendégei a pécsi mellett a kaposvári színháznak is. Áprilisban átadják Dombó­vár város lakóinak a műve­lődési központ és a könyvtár új épületét. Négyszáz fős színháztermében ismét dom­bóvári dobogón játszhatnak a színházak társulatai. A pé­csi és a kaposvári színház vendégjátékokat ad Dombó­váron. Konkrét megállapodás is született már: a Pécsi Nemzeti Színház 1979 június 15., 16., 17-én a dombóvári színházi napok keretében a Néma levente, a Balett ’78 és a Nyitott ablak előadások­kal mutatkozik be. A két színház vendégjáté­kai térben közelebb hoznak előadásokat, ám ugyanúgy válogathatunk, mi dombóvá­riak, Pécs, Kaposvár színhá­zának és a Babits Mihály művelődési központ előadá­sainak teljes repertoárjából, hisz ez a közeledés nem távo­lítja el tőlünk az anyaszínhá­zakat sem. Urban Irén (Fotó: Könye Iván) Szakály, Béta Készülnek a tavaszra A februári hó pár napra újra befedte a földeket, de a Hőgyészi Agrokémiai Egy. szerű Társaság szakályi te­lepén már pezseg az élet. A völgyben, ahol az agroké­miai üzem létrejött, a havas napokon a kikötött és leta­kart helikopter körül sürög- tek a szakemberek, felhasz­nálva a rossz időt arra, hogy a hiányosságokat pótolják, s az üzemóra szerinti karban­tartást elvégezzék. Az autó. szerelők is könyökig nyúlkál- tak a gépkocsikban, egyikük- másikuk pedig próbaútra vit­te az autókat a telep udva­rán. He Bizony, már nem' hiány­zott ez a viszonylag késői hó, mert lassítja őket a tavaszi munkákban, ugyanis a heli­kopteres tevékenység bein­dult, a fejtrágyázást elkezd­ték, csak a múlt heti hó megállította a szórást. Vi­szont, amint elolvadt, foly­tatták ezt a munkát. Sajnos, a rétek, legelők földi műtrá­gyázását is visszafogja az időjárás. Amennyire lelassultak a kinti teendők, legalább any- nyira élénk a fedél alatt vé­gezhető tevékenység. Már el­készültek a műtrágyaszóró adapterek javításával, s a gépkocsipark is növekszik ta­vaszra, ha megjönnek az újak. A növényvédő gépek­ből egyelőre kettőt szerelnek fel, eggyel már a bemérési próbák is folynak. A környék termelőszövet­kezetei, állami gazdaságai bi­zonyára kíváncsiak az agro­kémiai központ növényvédő- szer. és műtrágya-ellátottsá­gára. Az agrokémiai társu­lás jól ellátta a szakályi te­lepet is növényvédő szerek­kel. A korábbi évekhez vi­szonyítva jobban. Több mint negyven növényvédőszer-fé_ leségből ezerötszáz mázsa anyag van a helyszínen. Vi­szont nincs meg a kellő mennyiség az Etazénból. A műtrágyaféleségekből a foszfor, a káli- és a starter- fajták rendelkezésre állnak. A nitrogén műtrágyákból kétszáz vagon még nem ér­kezett rrieg, azonban a szállí­tása folyamatban van. Ez nem jelentős mennyiség, csupán húsz, huszonöt száza­léka a tavaszi igénynek. Rendelkezésre áll a megfele­lő választék is. Nitrogénből van 28 százalékos pétisó, 34 százalékos ammóniumnitrát és 46 százalékos karbamid. A műtrágyaféleségek minősége is jó. Elkészültek már a műtrá- gyázás-szaktanácsadási ja­vaslatok is, melyek üzemi kartonozása megtörtént. Ez­zel is fokozni akarják a mű­trágyaszórás tervszerű üte­mét. Segítségükkel a társulás egész területén a talajvizs­gálat és a szaktanácsadás alapján terméstáblák szerint történik majd a műtrágyá. zás. * A bátai November 7. Tsz közéi kétszáz hektáros gyü­mölcsösében már a tavaszra készülődnek. A kertészeti bri­gád dolgozói és az építőbri­gádból a felszabaduló mun­kaerő már november óta metszi a fákat. Rövidesen végeznek az őszibarack met­szésével. Ez a munka az idén lassabban halad, hiszen a ti. zenöt éves telepítésben mos végzik az ifjító metszést, így vastagabb ágakat is le kell vágni, nagyobb körültekintést igényel a munka. Az ősziba­rack után a meggy követke­zik, majd a kajszitelepítéssel fejezik be a munkát. Ez utóbbiból igen szép termés ígérkezik a rügyék állapota alapján. Az ifjító metszés nagy kö­rültekintést igényel Kulágin Lászlóné, Besze Lajosné és ifjú Frányó József - né metszi az őszibarackot

Next

/
Oldalképek
Tartalom