Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
1979. március 28. tRÉPÜJSÁG 5 Munkáslakás-építési akció Az ötödik ötéves terv időszákára 232 munkáslakás építését tervezik Dombóváron. Az első három év során 115 lakás készült el, 1980 végére 117 építésére kerül még sor. A munkáslakásokat részben lakásszövetkezetek, részben az OTP építi. Míg Dombóváron általában 3—5 évet kell várni a lakásigénylőknek, addig munkáslakáshoz általában két év alatt jutnak a jogosultak: zömmel a MÁV és a helyi ipari üzemek dolgozói. Az Ady Endre utcában várhatóan júniusban adnak át 42 OTP-örökiakást, melynek fele munkáslakás-akcióban épült. A Bezerédj utcában az év első felében húsz szövetkezeti lakás készül, ennek is fele munkáslakás lesz. Fotó: kz Igazi kereskedők Munkaügyi perek A dolgozók körében gyakran bizonytalanságot okoz, hogy milyen baleset minősül olyannak, amelyért a munkáltató anyagilag felel. A vállalat anyagi felelőssége a dolgozó életének, egészségének, testi épségének, a munka- viszony keretében történt megsértésé esetén áll fenn. A munkahelyre és az onnan haza történő utazás azonban már nem tekinthető a munkaviszony keretében kifejtett tevékenységnek. Az ilyen utazás során bekövetkezett balesetből származó károkért a vállalat nem felel. Az említett bizonytalanságot jól mutálja, hogy a szekszárdi munkaügyi bíróság az utóbbi időben három olyan pert is tárgyalt, amelyben a dolgozók a táppénz és az átlagkereset közötti különbözet megfizetésére kérték kötelezni a munkáltatót, azzal indokolva a kérelmet, hogy a bekövetkezett baleset üzemi balesetnek minősül. Az első esetben, B. L. tamási lakos, 1978. szeptember 43rán, a kora reggeli órákban a munkahelyére indult. A lakás lépcsőházában elcsúszott és emiatt szeptember 30-ig táppénzes állományba került, emiatt kérte a kiesett munkabérkülönbözet megfizetését, amit a munkáltató elutasított. A következő eset még érdekesebb. Itt ugyanis az történt, hogy amikor H. F.-né 1977. december 1-én a munkából ment haza, útközben a járdán megbotlott és bokatörést szenvedett. A munkáltató a vonatkozó jogszabályok alapján közölte, hogy anyagilag nem felel az effajta balesetekért. Ekkor H. F.- né a munkahelyi döntőbizottsághoz fordult, mely viszont a táppénz és az átlagkereset közötti különbözet megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Ekkor a munkáltató a bírósághoz fordult, mely megállapította, hogy a döntőbizottság, a hatáskörét túllépve járt el, mivel az effajta követelések érvényesítése nem tartozik rá, ezért a bíróság a döntő- bizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Gyakorlatilag az előző esettel megegyező módon kellett eljárnia a bíróságnak a harmadik esetben. Történt pedig, hogy Cs. B. motorkerékpárral ment a munkahelyére, útközben elesett és a lábát törte. A munkáltató közölte, hogy anyagilag nem felel a balesetért, a döntőbizottság viszont kötelezte a munkáltatót a táppénz és az átlag- kereset közötti különbözet megfizetésére. Amikor pedig a munkáltató a bírósághoz fordult, akkor az, mint az előző esetben is, a döntő- bizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a pert- megszüntette. TARNÓCZI JÓZSEF Bár a „kereskedő” szót kiszorította a „kereskedelmi dolgozó” kifejezés, most mégis ezt használam. Tartalmilag egyébként nem azonos a kettő. A kereskedő az mindenképpen többet jelent, a szakma szeretete és az önállóság elsajátítása nélkül nem lehet kereskedő senki, legfeljebb kereskedelmi dolgozó. Félreértés ne essék, semmi bajom nincs a „kereskedelmi dolgozóval”, csak szeretném, ha minél több kereskedő lenne közöttük. A közelmúltban rájöttem; élményszámba megy ilyen embereknél vásárolni. Nem mostanában találkoztam velük először, hosszú évek óta ismerek közülük néhányat, de mivel sokkal gyakrabban találkozom más eladókkal — jókkal, közepesekkel, mogorvákkal — nem jutott eszembe, hogy külön számon tartsam őket. Nem is lesz teljes a listám. Csak példákat mondok, érzékeltetni szeretném azt a többletet, a minőségileg magasabb rendűt, ami jellemző egész tevékenységükre. Szőnyeget akartam venni Dunaföldváron az áruházban. Előző nap megláttam, amit hosszú idő óta keresek: három és fél méter hosszú, két és fél méter széles, nagyon szép mintájú, a piros szín uralkodik rajta. Sajnos, nem szóltam, hogy tegyék félre egy napig, elvitte valaki az orrom elől. Az áruház eme részlegének dolgozói, kereskedői készségesen ajánlották, a legelső alkalommal kapok ilyen szőnyeget, mihelyt hozzájutnak. írjam fel a címemet. Két perc múlva éppen megjelent náluk az egyik nagykereskedelmi vállalat ügyintézője. Üdvözlés után rögtön előhozakodtak neki az én kívánságommal. Szíveskedjék a legközelebbi szállításkor legalább egy ilyen szőnyeget küldeni. El van intézve — így szólt az ígéret. Bevallom, nézelődésen kívül nem tettem eddig mást a dunaföldvári áruház emeleti részén. Igv ez a gesztus örömmel töltött el. Legalább olyan ió érzés volt, mintha azonnal hozzájutottam volna a szőnyeghez. Műanyag játékot kerestem Pakson, nem kicsi, de nem is hatalmas autót, aminek jól forog a kereke. Ragaszkodtam ahhoz, hogy műanyagból legyen, mert a fát és a fémet nem ajánlatos másfél éves gyerek kezébe adni, a bútorokra és még inkább az üvegajtókra való tekintettel. Láttam hatalmas dömpert, majdnem kétszáz forintért, ezenkívül olyan kisautót, ami semmire nem való. Végül az egyik üzletben azt mondta az eladó: tessék bemenni a Schmalczhoz. Érdekes módon nem is gondoltam rá, hogy nála érdeklődjek, mert üzletének kirakatában és polcain hem a gyerekjáték tűnik föl elsősorban, hanem millió más. Bementem. Elém tett vagy hatféle műanyag autót, egyik jobb mint a másik. Formára, színre, de még árban is. Hatvanöt forintért elhoztam egy remek, szép formájú, jól guruló, minden színével tetszetős műanyag „tejszállító” teherautót. A két tartály természetesen levehető és azok külön gurulnak, ha úgy játszik velük a gyerek. Dicsértem Schmalcz úr választékát. Mosolygott. „Igyekszünk a kedves vevők rendelkezésére állni” — mondotta. gém. A györei léggömb Levelet kaptunk Győréből. Ezt írták: „Már egy hónapja is elmúlott, hogy Győrében leesett egy léggömb. Hiába néztük az újságot, az nem írt róla. Az történt, hogy február 1-én a Kossuth utca 32. számú ház udvarába egy körülbelül másfél méter átmérőjű léggömb, kosarával együtt leesett. A kosárban volt egy kis csomag és valami óraműves szerkezet antennával. Volt aki pokolgépnek vélte, volt aki csak játékszernek. A ház tulajdonosa a léggömböt leadta a tanácsnak, itt helyben. Most már azt szeretnénk tudni, hogy miféle léggömb volt? Ki és milyen célból engedte fel? Nem keresi-e valaki, mert a műszer nem pár forintot érő. És mi volt a kis csomagban? Mikor engedték fel a léggömböt?” Amikor utánajártunk a dolognak kiderült: a léggömbhistória igaz. Az említett napon nem mindennapi bejelentést tett a községi tanács elnökének. Kovács Istvánnak, Kovács János, Győré, Kossuth u. 32. szám alatti lakos. Közölte a tanácselnökkel: „Tegnap este, kilenc óra tájt egy léggömbös „sárkány” zuhant a házunk tetejére.” Megkérte a tanácselnököt: tekintse meg a hívatlan vendéget és, ha Indokoltnak látja, gondoskodjék az elszállításáról. Kovács István tanácselnököt furdalta a kíváncsiság, nagy sietve érkezett a bejelentő udvarába. Amikor a tulajdonos megmutatta a szétszakadt léggömböt, a tanácselnök látta: ijedtségre semmi ok. Csak néhány kisebb papírdobozban elhelyezett szerkezet van a „sárkányba” erősítve, feltehetően meteorológiai mérésre. Kovács István tanácselnök összecsomagolta és el vitte a „sárkányt”, azzal a céllal, hogy felajánlja az általános iskolának. Az általános iskola igazgatójának nem keltették fel a figyelmét a levélírók által jelzett- műszerek. Az „ajándékról” lemondott, megjegyezve: használhatatlan holmival nem kívánja gyarapítani az iskolai felszerelést. Kovács István tanácselnök miután ismét meggyőződött, hogy semmilyen pokolgépes masina nem rejtőzik a szétszakadt keretben, odaadta azokat unokáinak, akik azt — gyerekek mi mást tehetnek egy szerkezettel — darabokra szedték. Egyszóval: „ ... kerekecske gombocska, szőrén szálán eltűnt egy léggömböcske. Az anyaga, talán még megtalálható, hacsak azóta ki nem került az is a szemétdombra, s elvitték a kiscicák” ... — mint egy modern mese. (SZ.) TELEPÍTSÜNK GYÜMÖLCSFÁKAT Kis házikertekbe, ahol a család folyamatos, friss gyümölcsellátása a cél, úgy válogassuk meg a fajtákat, hogy nyár elejétől késő őszig mindig érjen valami. Ezért egy-egy fajtából ne telepítsünk sokat. A talaj és a környezet természetesen nem kedvez egyformán minden fának. Ha elsősorban nem eladásra termelünk, a gyümölcsök változatossága bőségesen kárpótol az esetleges gyengébb szüretért. Régebben magas törzsű, nagy koronát fejlesztő fákat telepítettek. Kiskertekbe, a gazdaságosság, a jó területkihasználás érdekében sokkal célszerűbb az alacsonyabb törzsű és korszerűbb koronáiormájúak alkalmazása. Ezek hamarabb fordulnak termőre, kis területen több fér el belőlük, ezért nagyobb a megtermelt gyümölcsök mennyisége, könnyebben ápolhatjuk az alacsonyabb fákat, s a szüret is egyszerűbb. Az intenzív koronaformák, a termőkaros orsó, a karcsú orsó és a gyümölcsnövények kialakítása sem ördöngösség, egy kis igyekezettel, némi szakmai segítséggel bárki megtanulhatja. Már a telepítés megtervezésekor el kell dönteni, hogy milyen koronát nevelünk, hiszen a fák közötti távolságot ez döntően befolyásolja. Vásárláskor közöljük az árusító helyen, hogy milyen koronaformát, törzsmagasságot kívánunk kialakítani, hogy a céljainknak megfelelő fajtákat kaphassunk. Egyes gyümölcsfafajtáknál ajánlott ültetési távolságok: Alma termőkaros orsónál 6x4 m, hagyományos formánál 9x6 m. Körte termőkaros orsónál 6x3 m, hagyományos formánál 7x6 m. Cseresznye koronája hagyományos 8x10 m. Meggy termőkaros orsó Néhány, kiskertbe való, újabb nemesítésű gyümölcs- fajták: Alma: Éva, Egri piros. Mindkettő ízletes nyárialma. Körte: Piros klapp, Piros Vilmos. Nyár végén érnek, tetszetős, színes változatok. Cseresznye: Bigarreau Burlat (bigaró bürla). Nagy szemű, júniusban érik, a cseresznyelégy nem károsítja. Meggy: Érdi bőtermő, Ujfe- hértói fürtös, önterméke- nyülő, bőtermő fajták. Szilva: Sermina. Igen korai, ízletes, már júliusban érik. önmeddő, az Olasz kék szilva és az Althann ringló jól termékenyíti. Kajszi: Ceglédi óriás. Júliusban érik, igen nagy a gyümölcse, őszibarack: Nectared 4. Július végén, augusztus elején érik, érdekessége, hogy a gyümölcs liláspiros, héja csupasz, húsa sárga. A gyümölcsfák telepítéséről, az egyes fajták tulajdonságairól, ápolásukról az alábbi könyvek részletes ismertetést adnak. Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Mohácsy Mihály: Gyümölcs- termesztés házi és háztáji kertekben. vásárlási tanácsadó Vetőmagvásárláshoz érdemes megtanulni, mit is jelentenek a tasakokon szereplő jelzések. Olvasható a többi között a szaporítás foka. A növénynemesítő által előállított szuperelit vetőmag szaporításából nyert magtermés az elit mag. Ebből a következő évben első fokú, ’ismételt elvetése után másodfokú vetőmag nyerhető. A legtöbb zöldségféle vetőmagját csak első fokig szaporítják tovább, kivéve a babot és a borsót. A. zöldségféléknél az egyes szaporítási fokú — borsónál és babnál a második fokú — az üzletekben megvásárolható kommersz, illetve kereskedelmi vetőmag. A nemesített vetőmag5x7 m. Szilva hagyományos koronánál 6x8 m. Kajszi hagyományos koronánál 6x7 m. őszibarack katlan korovaknál ezek természetesen kisebb biológiai értékűek. A kiskerttulajdonosoknak mégis az ilyen kereskedelmi vénánál 4x4 m. A köszméte- és ribiszkebokrokat, vagy fácskákat egymástól 1—1,5 m-re telepítsük. Ha kijelöltük a fák helyét, mielőbb ássuk ki az ültetőgödröket. Gyümölcsfáknak 120x120x80 centiméter, köszmétének, ribiszkének, málnának 60x60x40 cm-es gödrök szükségesek. A talaj felső, jól termő részét a kiásáskor tegyük külön, hogy ültetéskor ez a föld a gödör aljára és a gyökerek közelébe kerüljön. Hasznos, ha gödrönként 30—60 dkg teljesen érett istállótrágyát, nitrogént, foszfor és kálitartalmú műtrágyákat is keverünk a talajhoz, úgy, hogy azok a gyökerekhez közvetlenül ne érjenek. Ültetés előtt a gyökereket éles metszőollóval az egészséges részig visszavágjuk, s elvégezzük a korona szükséges metszését is. A talajt jól tömörítsük, a gyökerek között ne maradjon levegő. Tavaszi ültetéskor a bőséges beiszapolás különösen fontos. Számítsunk a talaj ülepedétőmag vásárlása javasolható. Az elit vetőmag lényegesen többe kerül. Aki azonban intenzíven kertészkedik — fóliasátor alatt, vagy üvegházban — annak elit vetőmagot érdemes beszereznie. MINŐSÉGI OSZTÁLYOZÁS A szaporulat mellett a minőségi osztályozás is szerepel a tasakokon. A fémzárolt vetőmag tisztaságát, ide- genmag-tartalmát és csírázóképességét csomagolás előtt alaposan megvizsgálják és a szabvány előírása szerint osztályozzák. így ismert kiváló, első- és másodosztályú vetőmag. Alkalmanként engedményes vetőmagokkal is találkozunk. Ezek minőségileg kifogásolt valamilyen oknál fogva osztályba nem sorolt vetőmagvak, amelyeknek az értékesítését csak nagyobb vetőmaghiány esetén engedélyezik. Az értékesítő vállalat azonban ilyenkor a felhasználás feltételeit mindig köteles feltüntetni. Azt is közük, hogy a hiányzó csírázóképesség mennyi többlet-vetőmag kiszórásával pótolható. sére is. Az a jó ültetés, ha a szemzési hely ülepedés után a talajszinttel egy magasságba kerül. Ha nincs elég csapadék, továbbra is öntözzük, nehogy a frissen ültetett fák kiszáradjanak. A tasakról tájékozódhatunk arról is, hogy meddig lehet felhasználni a vetőmagot. A zöldségféléknél a fémzárolás általában egy évig érvényes, a hagymaféléknél csak hat hónapig.
