Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
1979. március 28. Képújság 3 Nagyobb medret kap egy patak Építéstervezés Az úgynevezett Gyulaji vízfolyás medrét szabályozzák a Kapos—koppányi Vízitársulás dolgozói. A kettőezernyolcvan méter hosszú patak új medrének tetőszélessége 5—6 méter lesz. Az építéstervezés VI. ötéves tervének fejlesztési koncepcióját és a kiemelt feladatokra vonatkozó javaslatokat vitatta meg keddi ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselőknek adott beszámoló leszögezte, már a beruházások előkészítésében erősíteni kell az építéstervezési munkákat, ezzel is javítva a szervezettséget, rövidítve a megvalósítás idejét. A fejlesztési koncepció alapvető követelménye, hogy az építészet a társadalom számára jól használható, esztétikailag is magas színvonalú, a természettel harmonikus környezetet hozzon létre. A szakemberektől, kollektíváktól mind az építésben, mind az üzemeltetésben és a fenntartásban anyag- és energia- takarékos megoldásokat várnak. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a tervezői építészeti tevékenységet megfelelő hatáskörrel és felelősséggel a beruházási folyamat minden szakaszába bekapcsolja. Az eddiginél jobban egyeztetik a feladatokat, s a tervező intézeteket és magukat az építészeket is érdekeltté teszik abban, hogy munkájukban, döntéseikben mindenekelőtt a társadalmi érdekeket, a népgazdasági célokat érvényesítsék. Premier előtt Válaszol a beteg - jelentkezik a nővér Lapunk 16-i számában adtunk hírt arról, hogy a Tolna megyei Balassa János Kórház-Rendelőiptézet szülészeti és nőgyógyászati osztályán befejezéshez közeledik a házi telefonhálózat kiépítése. Az osztály 153 ágya azóta már össze van kötve a várakozásra ,• használt előtérrel, továbbá a nővérszobákkal. A falak — mondhatnánk — telefonkészülékekkel vannak „kitapétázva”. Jól látható helyen hatalmas fehér tábla, rajta a használati utasítás, ami abban segít, hogy gyorsan kapcsolatba léphessünk azzal, akinek ma még kissé szokatlan, de annál- korszerűbb beteglátogatásunk szól. A hírrel kapcsolatban számos kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. Ezért kértük fel dr. Váczy László megyei szülész-nőgyógyász főorvost, az osztály vezetőjét rövid beszélgetésre. — Mikor lesz a telefonpremier, először mikor vehetik' igénybe a készülékeket a látogatók? — Első ízben április 2-án reggel héttől este hétig vehetik igénybe a telefonkészülékeket. Egy tábla segít az eligazodásban, abban, hogy melyik kórterem, hányas ágya, mely készüléken hívható. Tárcsázni nem kell, csak leemelni a készüléket. Fent diszkrét hang jelzi a hívást, és máris kész a kapcsolat a hívott beteg és a hozzátartozó között. A telefonok csak este hétig használhatók, a betegek'nyugalma érdekében. — Tanár úr, 'van tudomásunk arról, hogy több külföldi országban régóta telefonkészülékek és ipari tévék biztosítják a betegek és látogatóik közötti érintkezést. A beteg érdekében. Azért, hogy a látogatók ne hurcolhassák be a kórházi osztályokra a fertőzéseket és biztosítani lehessen a gyógyuláshoz szükséges nyu. galmat. Nálunk miért éppen a szülészeti, nőgyógyászati osztály az első állomása a valóban korszerű látogatásra való szoktatásnak? — Erre nagyon rövid válasz dukál: azért, mert a szülészeti osztályokon a legfontosabb a tisztaság, a nyugalom, a fertőzések elkerülése. Országosan régi gond e követelményeknek megfelelni. Nemcsak a szülészeteken, hanem valahány gyógyító osztályon. Viszont itt a legsürgetőbb a dolog. Két éve az Egészségügyi Minisztérium ezért is dolgozta ki a szülészeti osztályok új látogatási rendjének irányelveit. Ennek alapján mi is bevezettük az új rendet. Erről annak idején sokat beszélgettünk az olvasók nyilvánossága előtt. A látogatás új rendje bevált, de számos helyen — nálunk is — kivihetetlennek bizonyult a szabályozás néhány nem jelentéktelen pontja. Nekünk sincsenek megfelelő helyiségeink a betegek és látogatók részére. A kórtermek pedig kicsik, noha egy-egy látogatási napon kisebb népvándorlási hullámnak volt kitéve az osztály. A tömeg pedig különösen itt, veszedelmes. Nem tudni, ki, milyen betegséget hurcol be. S gondolja meg! Alig vonult el a látogatók tömege, hozták a kicsiket szoptatni! . — Arról értesültünk, hogy az ország egyik vezető intézetét több hétre le kellett zárni a közelmúltban egy látogatói „ajándékként” behurcolt fertőzés miatt. — Sajnos, nem mendemondáról van szó. Ezért mi külön örülünk annak, hogy április 2-től már működésbe léphetnek a betegtelefonjaink. Ezek, és a csecsemők monitoron történő bemutatása már előleg a jövő kórházából. A külvilágtól való teljes izoláltság lenne kívánatos. — Az új elfogadtatása mindig küzdelmet is jelent. Nem számítanak ellenállásra? — Olyanra, amit komolyan kell venni, nem, mert mint eddig is, most is bízunk az emberekben. Reméljük, hogy saját rossz szokásaiknál, önző kívánságaiknál többre tartják hozzátartozóik érdekeit, azt, hogy azok gyorsabban és egészségesen térjenek vissza a családba. — Azt is hallottuk, az • ágy melletti telefonokon hívható a nővérszoba. Mi van akkor, ha a hozzátartozók betegük hogylétéről a kezelőorvostól óhajtanak információt kapni? — Ennek semmi akadálya. Az orvosok ugyanúgy a hozzátartozók rendelkezésére állnak, mint eddig, ha a porta beszól telefonon. — Ezek szerint megszűnik a szülészet-nőgyógyászat átjáróház jellege? — így van. És április 2-a után a főkapun csak a szülészeti betegekhez érkezők közlekedhetnek. Mindenki más a hátsó kapun. — Megszűnik az ablakon való ki- és bebeszélgetés is, amit eddig a legszigorúbb tilalom ellenére sem tudtak elérni? — Az utcáról fel- és fent- ról lekiabálás véleményünk - ,szerint elveszti jelentőségét. Mégiscsak jobb ugye, ha két egymáshoz tartozó ember a telefon segítségével „négy- szemközt” beszéli meg, amit szükségesnek tart. — Van az országban több olyan kórház, amelyben betegtelefonok működnek? — Szombathelyen a kórház szülészetén vannak telefonok, de csak a szülőnők ágyai mellett. A mi rendszerünk ettől abban tér el, hogy az osztály minden ágya — tehát a nőgyógyászati ágyak is — be van kapcsolva és az ágytól a nővérek is hívhatók telefonon. Sőt, a nővérszobából a nővér egy mikrofon segítségével a kórterem valahány betegéhez egyszerre tud szólni például akkor, ha hiába a telefon, a kismamák ablakon át beszélik meg hozzátartozóikkal pillanatnyi állapotukat. Egyébként akkut- ágyaik mellett is vannak telefonok. így, ha a súlyos, operált beteg túljutott a veszélyen, tőle magától tudható meg, hogy van. — Nincs több kérdésünk főorvos úr. Sok sikert kívánunk a telefonos beteglátogatás rendszeréhez, amit jó lenne kiterjeszteni lassan a többi osztályokra is! — li — Fejlesztik a csibráki fafeldolgozót A gyulaji erdő- és vadgazdaság csibráki fafeldolgozó üzeme jelentős fejlesztés előtt áll. A több lépcsőben megvalósítandó korszerűsítés első fázisában azt az épületet készítik el, amely konyhát, éttermet, öltözőhelyiséget és irodákat foglal magában. A TOTÉV dolgozói az alapozási munkákat végzik a 12 millió forintos beruházásnál. Javasol a képviselő, intézkedik a miniszter Felülvizsgálják á pedagógus-iIletményföidi jogszabályt Mi történt az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatok nyomán, elégedettek-e a képviselők a válaszokkal és az intézkedésekkel — ezekre a kérdésekre keresték három megyében a választ a Magyar Távirati Iroda munkatársai. Az 1979. évi állami költségvetési törvényjavaslat megvitatása során 15 megyéből, 12 ország- gyűlési képviselő 23 javaslata hangzott el. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a legilletékesebbeknek, az érintett tárcák vezetőinek adta feladatul a kormány a lakosság széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintő javaslatok kivizsgálását. Fülöp László, Tolna megye 3. választókerületének képviselője, a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke törvényhozásunkban elsősorban a mezőgazdasághoz kapcsolódó közügyek szószólója. A legutóbbi téli ülésszakon az állattartásáról nevezetes Sárköz vízrendezésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A belvizek a takarmányozásban oly fontos kuko- ricatermő-területeket rabolnak el. A mély fekvésű, ám egyébként jó hozamú vidék biztonságos megóvása a tengeribetakarítás sok száz mázsás többletével kamatozna. A képviselő azóta kézhez kapta az Országos Vízügyi Hivatal válaszát, amelyben a szekszárd—bátai főcsatornának és a torkolati szivattyú- telepnek a VI. ötéves tervidőszakban megvalósuló rekonstrukciójáról tájékoztatták. Fülöp László az MTI- nek nyilatkozva hangsúlyozta: ,.A biztató távlat ellenére sem nyugtatott meg teljesen a levélbeli válasz. A sík, mély fekvésű, többfelé a ge- menci erdővel is határos földek. pangóvizes rétek jövőjéről, a konkrét gyakorlati megvalósításról nem érkezett prognózis. Ezért továbbra is figyelemmel kísérem és szorgalmazom a vidék mezőgazdaságában fontos sárközi terület belvízelhárító munkáinak megkezdését”. Ugyanakkor teljes elégedettséget kiváltó válasz érkezett a Tolna megyei képviselő egy másik javaslatára. Fülöp László a bátai pedagógusok körében szerzett tapasztalatok alapján tette szóvá: a vidéki tanítók, tanárok, nevelők — a magas óraszám vagy hajlott koruk miatt — általában csak kevés időt szakíthatnak a jövedelmükbe egyébként beszámító illetményföldjük művelésére. A nagyüzemi gazdaságok köny- nyen segíthetnének a munkák elvégzésében, ám ehhez módosítani kellene a szabályozó rendeletet. Polinszky Károly oktatási minisztér válaszában jelezte, hogy — közösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal — felülvizsgálják a pedagógusi illetményföldre vonatkozó jogszabályokat. A képviselő éppen ezért úgy véli, hogy nemcsak a bátai, hanem általában a vidéki pedagógusok érdekeit szolgáló új rendelet előbb-utóbb megszületik. Két képviselő is foglalkozott felszólalásában a bányászlakások ügyével. A Borsod megyéből érkezett javaslatokban a föld alatt dolgozók életkörülményeit javító állami intézkedések gyorsabb megvalósítását, illetve kiterjesztését kérték. Sándor Dezső, a borsodi 15. választókerület képviselője, az edelényi Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lebontásra ítélt régi kolóniák helyett épülő bányászlakások kivitelezésének gyorsításáért, az anyaghiány száműzéséért emelt szót a Parlamentben. Azt is javasolta, hogy a hagyományos bányásztelepülésnek számító Kurityánban, Ormosbányán és Edelényben ugyancsak építsenek bányászlakásokat. A már meglévő közművek kedvező feltételt kínálnak. — Választ ugyan még nem kaptam, de az intézkedések eredményeinek már tanúi lehetünk — mondotta Sándor Dezső. Szolnokról például 4000 vasbeton födémelem érkezett, a serényfalvi téglagyár pedig kisméretű tégla szállításával sietett az új otthonra váró családok segítségére. Zöld utat kapott tehát a kolóniák felszámolására indított akció anyagellátása, s ez a választókörzetemben lakó bányászok egyértelmű elégedettségével párosul. Olyany- nyira, hogy a szocialista brigádok máris társadalmi munkába fogtak, hogy a korábbi kényszerű állásidőt feledtethessék. Biztató válasz érkezett az építési akció kiterjesztésére is. A Borsodi Szénbányák és a megyei tanács már megkezdte az eszmecserét a megoldásról. A rudabányai vasércbányászok nevében kérte Forgony László, Borsod megyei 14. választókerületének képviselője, rudabányai vájár az eddig csak a szénbányászokra vonatkozó lakásépítési akció kiterjesztését. Állami erőből a településen utoljára az 1960-as években húztak fel bányászlakásokat, s azóta bizony az új technológiákhoz, a gépesítéshez elengedhetetlen fiatal szakmunkásoknak nem adhatnak kellő segítséget a letelepedéshez. Simon Pál nehézipari miniszter tájékoztató levelében leszögezte: a VI. ötéves tervben folytatják a bányász- lakás-építési akciót úgy, hogy az előnyeit az érc- és ásványbányászok is élvezhessék. Ennek érdekében a kezdeményező lépéseket máris megtették! A „T” Ház tagjainak érdeklődése, majd az ülésszakot követően a közvélemény figyelme kísérte Lombos Ferencnek, Győr-Sopron megye 5. választókerülete képviselőjének, a megyei tanács elnökének felszólalását. Az osztrák vizumkényszer megszüntetése nyomán méginkább éleződő idegenforgalmi és ellátási gondokat szóvá tevő, a megoldást szorgalmazó javaslatra megérkezett Sághy Vilmos belkereskedelmi és Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válasza. A határ közelében lakóknak és a külföldi turistáknak egyaránt kedvező az a hír, amely szerint Győr- Sopronban, sőt az egész Nyugat-Dunántúlon gyorsítják az idegenforgalmi, a vendéglátóipari és a kereskedelmi fejlesztési munkálatokat. Majdan az egész tájegység legnagyobb , bevásárló központjának számító győri szövetkezeti áruházat például fél évvel a határidő előtt átadják. A nagyon keresett árucikkekből a tavalyinál jóval több kerül az üzletekbe, s emelik a megye húsellátási keretét is, bár ennek ellenére sem lesz tökéletesen megnyugtató a választék. A várható magas idegen- forgalmi „láz” csillapítására még a főidény előtt befejezik a hegyeshalmi, a soproni és a rajkai határátkelők bővítését. Vámosszabadiban megnyitják a határállomást a nemzetközi személy- és áruforgalom előtt, Sopron közelében, Kópházán pedig hamarosan újabb határátkelőt avatnak.
