Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

12 t^EPÜJSÄG 1979. március 25. IM MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN mm MAGAZIN ill MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Műcigarettával a dohányzás ellen Február második felében egy hétig az emberek Dánia egész területén olyan cigarettát vásá­roltak, amelyet nem lehet elszív­ni. A dán rákellenes társaság do­hányzás elleni kampánya kere­tében ugyanis olyan cigaretta­csomagokat hoztak forgalomba, amelyekben húsz darab „mű­cigaretta” van. A műcigaretta, amely külső megjelenési formáját és tapintá­sát tekintve olyan, mint az iga­zi, Hans V. Aabergnek, a kop­penhágai Nordisk cég alkalma­zottjának a találmánya. Abban különbözik a valóditól, hogy nem dohánnyal, hanem mentolos mű- rostgyapottal van megtöltve. Ara viszont megegyezik a valódi ci­garettáéval. A rákellenes társaság abban reménykedik, hogy a cigaretta­utánzatot egyfelől a dohányzás­ról leszokni kívánó dohányosok, másfelől azok a nem dohányzók, fogják megvásárolni, akik azt a dohányzás szenvedélyének hó­doló ismerőseiknek adják tovább. A „No Smoke” feliratú cigaret­tát csomagonként vagy kartonon­ként lehet vásárolni a szuper­marketekben. illetve a gyógy- és illatszerboltokban. Postán is meg­rendelhető a rákellenes társaság­tól. A bevételt a tásaság részben a rákellenes kutatás, részben pe­dig a dohányzásellenes propa­ganda céljaira fordítja. Egy cso­mag műcigaretta ára 2,76 dollár. Felszállás - helyből A repülőgép-konstruktőrök régi vágya, hogy olyan gépe­ket tervezzenek, amelyek fel- és leszállásához csak rövid pálya szükséges. A repülőte­rek több kilométeres kifutó­pályái sok helyet vesznek el és építésük is igen költséges. Ha megoldódik a gépek hely­ből felszállása, gyakorlatilag függetlenné válnak a repülő­terektől. Sok ilyen irányú kí­sérletet végeztek már mind légcsavaros, mind sugárhajtá­sú repülőgépekkel. A képen látható repülőgép a technikai fejlődést bemutató Deutsche Museum udvarán látható: ez volt a világ első helyből fel­szálló gépe. A helyből felszállásnak az a feltétele, hogy a függőleges tolóerő nagyobb legyen a re­pülőgép felszállósúlyánál. Ez több módon is biztosítható. Az egyik az, hogy az emelő­erőt egy külön erre a célra épített hajtómű hozza létre, amely kizárólag fel- és le­szálláskor, illetve a gép le­begésekor működik. Egy má­sik megoldásnál minden re­pülési üzemmódban ugyanaz a hajtómű termeli a tolóerőt. Hajtóművének négy nyílása van. A nyílások elfordítható zsaluzatával szabályozzák a gázsugár kiáramlásának az irányát. Ezt a függőlegestől a vízszintesig változtathatják, így e gépeknek nem kell emelőhajtóművet magukkal vinniük. Arra is van példa, hogy a felszálláshoz szükséges függő­leges irányú tolóerőt a hajtó­műnek 90 fokos elfordításá- val érik el, de ehhez rendkí­vül bonyolult fordítószerke­zetre van szükség. E megol­dásokat olykor kombinálják: az egyik szovjet helyből fel­szálló géptípus például a füg­gőlegesen beépített emelő­hajtóműve mellett változtat­A világ első, helyből felszálló gepe ni tudja a fő hajtóműből ki­áramló gázsugár irányát is. Valamennyi helyből fel­szálló gépnél problémát okoz, hogy fel- és leszálláskor a gázsugár hőmérséklete több száz C fok, a sebessége pedig több száz méter másodper­cenként. Emiatt végül is ezek­nek a gépeknek is repülőte­rekre van szükségük. Igaz, a jelenleginél sokkal kisebbre, ám annak simának, szilárd­nak és jól előkészítettnek kell lennie. Hajszeszekkel, bedörzsö- léssel, parókákkal, hormon­kezeléssel és valódi haj átül­tetéssel való, évszázadok óta tartó próbálkozások után úgy tűnt, hogy a szintetikus haj bőrbe ültetése végre meg­hozta a győzelmet a kopaszo­dó férfiak ezrei számára. So­kuk számára ez a megoldás mégiscsak egy drága, hatás­talan, sőt, kifejezetten veszé­lyes kísérlet maradt. Jó né­hányon közülük a szép, új háj korona helyett sebeikkel borított borit találtak fejükön és meglehet, hogy még bőr­átültetésre is szükségük lesz. A kezelés meglehetősen kölséges: Róbert Banks, egy harminchárom éves bank- tisztviseLő tavaly ősszel 5400 dollárt fizetett az Under­wood Hajadaptációs Intézet­nek New York állam Mineo- la városában azért, hogy ko­paszodó fejbőrébe szinteti­kus hájat „varrjanak be”. Ez azonban csak a kezdet volt. Most bőrfertőzéssel kórház­ban kezelik és az orvosi számlák összege előrelátha­tólag 12 000 dollár körül lesz. Az egyik amerikai or­vosi lapban két clevelandi orvos arról számol be, hogy húsz beteg fordult hozzájuk hasonló panaszokkal, fertő­zéssel és csúnya sebhelyek­kel. A húsz közül egynél sem vált be a szintetikus haj be­ültetése. A szintetikus hajátültetés­nél a műhajszálakat közvet­lenül a fejbőrhöz erősítik. Két eljárást alkalmaznak: az egyiknél négy-nyolc — a pa­rókakészítésnél is használt —, műszál tincset összekötöz­nek egy hajlított tűvel a fej­bőrhöz varrják, a másiknál a műszálaikat egy parányi fémkampóhoz rögzítik, s azt „lövik be” a fejbőrbe. Szemben a valódi hajjal történő átültetéssel, a szinte­tikus haj bőrbe ültetése mű­ködésbe hozza a szervezet védekező rendszerét. Ha a beültetés helye körül nem indul meg a bőr növekedése, a fejbőrön egy nyitott felü­let marad és az táptalajt nyújt mindenféle fertőzés számára. Egy bőrgyógyász szerint ezek a fertőzések ese­tenként olyan súlyosak le­hetnek, hogy a beteg azt a kevés saját haját is elveszt­heti, ami még megmaradt. Senkinek sem marad normá­lis fejbőre egy ilyen kezelés után — mondja egy másik orvos. Ráadásul a szintetikus haj bőrbeültetésével foglalkozó intézmények munkatársai kevés esetben képzett bőr­gyógyászok. . Eddig még kevés amerikai államban léptek fel jogilag a fenti műhaj átültetés ellen. Glevelandban mindenesetre 40 ilyen jeliegű polgári eljá­rás van folyamatban'. New Yorkban pedig azzal vádol­ják az egyik intézetet, hogy hamis és megtévesztő hirde­tést adott, fel, amikor az ál­tala javasolt hajátültetést „biztonságos, fájdalommentes és hatásos” eljárásnak minő­sítette. A » •• // jovo állattenyésztése Világszerte egyre nagyobb gond a húshiány. A tudósak keresik azokat a módszere­ket, amelyekkel a termelés növelhető: új fajokat és fajtá­kat, jobb takarmányokkal kísérleteznek és tudományos alapokra helyezik az állat­tartást és -szaporítást. A leg­többet ígérő módszer a szapo­rodási képesség növelése, ami a szarvasmarháknál azit je­lenítené, hogy az általában egy borjú helyett kettő jön­ne a világra. Ennek a lehetőségnek nincs akadálya, hiszen a szarvas- marháknak kettéosztott mé- he van, azaz két méhe, ame­lyek közös nyílással csatla­koznak a hüvelyhez. Ha meg­találnak a módját, hogy egy­idejűleg mindkét méhben embrió fejlődjön, csaknem kétszeresére növelhetnénk a szarvasmarha szaporaságát, s ezzel végső soron a hús- és tej hozamot. A nagy álilatfarmokon a szarvasmarhákat világszerte mesterségesen termékenyí­tik meg, tehát a hímlivarsej- tefcet mesterségesen juttat­ják be. Ha ehelyett megter­mékenyített petéket vinné­nek be mesterségesen, a te­henek egy helyett rendszere­sen két borjút hoznának a világra. Kísérleti céllal a vi­lág több államában folynak is ilyen kíséretek teheneken is és más emlősállatokon is. A legtöbb gondot a meg­termékenyített és megfelelő fejlettségi állapotban lévő petének a bevezetése jelenti. A sebészeti úton való átvitel, az állat hasának felnyitása csak kísérleti körülmények között, vagy kiváló tulajdon­ságú egyedek keresztezésekor jöhet szóba. A módszer egyébként nem okoz különö­sebb gondot: 11 megoperált tehén közül tízben tartósan életben marad a beültetett pete. A cél azonban az, hogy egyszerűbb átültetési mód­szert találjanak a kutatók. A kutatók a méhnyakon keresztül próbálkoztak a pe­tesejt beültetésével, némi eredményt értek is el, de so­kak szerint ez nem járható út. A hüvelyben és a méh­nyakon való áthaladáskor ugyanis át kell hatolni a méh fertőzés ellőni védőbástyáin, s ezzel megfertőződik az anyaállat. Sóikkal jobb eredményt ígér két másik sebészeti eljá- , rás. Mindkettő a hüvelyen keresztül juttatja be a petét, de a méhnyakon vailó áthala­dást elkerülik, úgy, hogy a hashártyaűrön keresztül ha­ladva helyezik el azt a pete­vezetőben. Ma még biztosan nem tud­ható, hogy ez az új módszer alkalmas lesz-e a tömegmé­retű eljárásra, de a kezdeti eredmények alapján remél­hető íily módon a szarvas­marha-hozam növelése. Mesterséges petebeültetés előkészítése (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) JÖVEDELMEZŐ VÁLLALKOZÁS Az „ABBA” nevű svéd esztródcsoport nemcsak a népszerű­ség, hanem a rentabilitás tekintetében is rekordot ért el. A csoport „kereskedelmi forgalma” az 1977 78. pénzügyi évben 86 millió svéd koronát (20 millió dollárt) ért el, a nyereség pe­dig 50 millió korona volt (több mint 11 millió dollár). Ebben a tekintetben az „ABBA” maga mögött hagyta még a Volvo céget is. A hét karikatúrája A VÁLASZTÁSI HOSSZÚ TÁVFŰTŐ MAGANYOSSAGA Carter: Mi lesz velem 1980-ban? (Az International Herald Tribune karikatúrája) Rejtvényünkben Horváth Imre romániai magyar költő aforizmája található. VÍZSZINTES: 2. Az afo­rizma első része. (Zárt be­tűk: T, O). 13. Avar lesz be- ilőle. 15 Ráölt. 16. Magyar Vadkereskedelmi Szöv. Váll. 17. Kiárusítás előtti tevé­kenység. 18. Sebhelyes. 19. Dunántúli megye. 20. Oszt­rák, máltai és zambiai gép­kocsik jelzése. 21. Heveny. 22. Jut is,... is (szólás). 23. Fasorral szegélyezett egye­nes út. 24. Kérdés tárgyra. 25. Lengyel sci-fi-író. 26. Te. és ő. 27. Jód és foszfor jele. 28. AAA. 29. Via ... Óbudát Eszékkel összekötő római út neve, mely a Duna mentén haladt. 31. Pólus. 34. Az afo­rizma befejezése. 38. Átkarol. 39. Kivágott erdőrész, 40. A közepén nyer. 41. Hollandiai gk. jele. 43. Üres kád. 45. Biztonsági szerkezet. 46. Gya­kori családnév. 47. Sárgásfe­hér szőrű. 49. Ujjai közt so- dorgált 51. ... Tiki Tévi (Kipling monguza). 52. Félig fizika. 53. Film címe. 54. Fa­lon optikai készülék segítsé­gével megjelenít. 55. Jussol- ni. 57. A tőke használója ad­ja. 58. Ókori közép-itáliai te­rület lakója. 59. Emlékműbe vésett szöveg. FÜGGŐLEGES: 1. Francia szigeterődítmény. 2. Föld alatti átvezetésre szolgáló építmény. 3. Harcba küld. 4. Miskolc hegye. 5. Vissza: csa­padék. 6. Talmi. 7. ízetlen. 8. Irányítóé zárna: 8653. 9. Köz­ség Bács-Kiskun megyében. 10. ... Gardner, filmszínész­nő. 11. Komikusunk (László). 12. Orvos-vegyész (András). 14. Kontinens. 17. ÁOR. 18. Az aforizma második része. (Zárt betűk: G, U, ö, Z). 19. Indiai nép. 22. Kiírt. 23. Buenos ..., Argentína főváro­sa. 25. Betakar. 26. Gabona­tisztító. 29. Osztrák költő. (Rainer Maria). 30. Becézett női név. 31. Felkapott, ünne­pelt filmszínész. 32. Kipling kígyója. 33. Díszít. 35. Ásvá­nyi anyag darabja. 36. Mély érzésűek. 37. Idegen férfinév. 42. Alárendelt szervhez in­tézik. 44. Illatosít. 46. Helyt­áll 48. Kelme jelzője lehet 49. Svéd politikus, államfér­fi (Olaf). 50. Kevert Ida. 51. Kocsiszíne 53. Első pincér. 54. „Van” elbeszélő múltbeli alakja. 56. Kérdőszó. 57. Ran­gos sport díj. 59. Gyep. 60. Varrószerszám. A megfejtés beküldendő levelezőlapon 1979. április 2- ig, a Megyei Művelődési Köz­pont Székszárd, Pf.: 15., 7101 címre. A levelezőlapra kér­jük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorso­lunk ki. Az 1979. március 11-i ke­resztrejtvény helyes megfej­tése: „Akkor kedves doktor úr, kérem töltse ki a számlát az apósam nevére.” Könyvjutalmat nyertek: Balaskó Imrémé, Pécs, Tettye u. 53., 7625., Koczka Mihály Székszárd, Kölcsey itp. 11., 7100., Lamberti Éva, Dal- mand, Vörösmarty u. 6., 7211., Paluska Ibolya, Bikács, Hunyadi u. 67., 7043., Rotkai Gyula, Székszárd, Jókai u. 2. I. 2., 7100. A könyveket á kiadó pos­tán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom